Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-02-05 / 6. szám

IV. év Züs&íaeaerszegg §©B3. február 5. c/ 6. szám. Egy évre 4 korona. Fél évre 2 korona. Hegyed évre 1 kor. Egyes szám 8 fillér. Hazai dolgok hírde tése féiáron: egy old. 20 K. Nyilttér sora 1 korona. Szerk. és kiadóhivatal: Wlassics-n. 25. Alapította: BORBÉLY GYÖRGY. Felelős szerkesztő: Z. HORVÁTH LAJOS. MEGJELENIK H E T E 3ST KI IÉ ÜST T CS"Ö"TÖETÖK:ÖIsr ESTE. & szántok beszélnek. Némely dolgot kiviszünk Osztrákiába, másokat behozunk. Némely áruczikkért nekünk fizetnek pénzt, másokért mi fizetünk. Hogy mennyit kapunk és mennyit fizetünk az uj tervezet szerint: a Magyarországnak kitűnő gazdasági irója, Lázár Pál kiszámította. S ne vesse senki szememre, úgymond, hogy túlzásba estem! S ne mondja senki, hogy alaptalan Gassandra jóslatokkal nyugtalanítom nemzetemet. Mert amit mondok, az nem egy keserűséggel telt sziv baljóslatú sejtelme; amit mondok az a számoknak megdönthetetlen igazsága. Jószántából Ausztria nem enged a vámokból, az bizonyos. Az általunk közölt adatokból mindenki kiszámíthatja, hogy az uj vámtarifatervezet hány százalékkal akarja az egyes, Ausztriából hozzánk importált, áruk vámját és igyazok piaczi árát drágítani. E szánnlás eredménye igazán lesújtó. Igy pamutárukért, melyekből az elmúlt évben 187'45 millió korona értékűt importáltunk, a tervezett áremelés nem csekélyebb, mint 37 százalék, vagyis az adott esetben 69'35 millió. Gyapjuáruknál, melyekből az elmúlt é^ben százhét milliót vásároltunk, a tervezett emelés kereken 22 százalék, vagyis az adott esetben 23'54 millió. Ruházati és fehérnemű árukból az elmúlt évben 63"44 millió korona árut adott el Ausztria nekünk, a tervezett áremelés nem kevesebb mint 2G százalék, vagyis az adott esetben 16'49 millió korona. Bőrárukból 5935 millió korona árut küldött tavaly Ausztria hozzánk, a tervezett áremelés e czikkeknél 27 százalék, ami az adott esetben 16 millióra rag. Selyemáruknál, melyekből kerek 45 millió árut vásároltunk, az áremelés nem kevesebb, mint 44 százaléK, ami az elmúlt évhez képest 19'80 millió korona drágulást jelent. S végre lenárukból 32'81 millió korona értékűt vásároltunk tavaly Ausztriából, ezen árut 28 százalékkal akarják megdrágítani, ami szintén a mult évhez képest 6.56 millió drágulást jelent. Látni való tehát, hogy már a fenti 6 csoportnál a tavaly fizetett 494 75 millió korona ár helyett az intézkedések szerint ugyanannyi áruért kereken 152 millióval kellene többet fizetnünk. Tessék már most figyelembe venni,, hogy vas árukból 50 milliót, mű- és hangszerekből 37 milliót, gépekből 32 milliót, papírárukból 19 milliót, vegyészeti árukból 15 milliót s bele vévo ?z egyéb árukat is összesen 941 millió értékűt vásároltunk tavaly Ausztriától s tessék figyelembe venni, hogy mindezen árukból 20 és 30 százalék között ingadozik a tervezett drágítás s akkor már senki sem fogja túlzásnak venni azon állításomat, hogy az uj autonom tervezet alapján kereken legalább 250 millió koronával kellene Ausztriának többet, fizetnünk, mint a mennyivel mi eddig adóztunk neki. Irtóztatók lehetnek olykoron Íj sivatagnak álmai! Homokja néha messze elrohan: Kergetik látományai, S véres ruhát ölt a Nilus folyam. A sárga hold a fehér pyramis tejére mászik nesztelen ; Jelére les a szürke sivatag, Amire röglön fentterem A föld alól százezer csont-alak. Mozog a szikla, riad a homok, A felszökött hab tör alább . . . A rémek csöndben körül lebegik A pysamisok oldalát, S bontani kezdik a legtetejit . . Ourul a koczka, ugy omlik alá, Mint szikla-falról a folyam . . . Elébe ugrik egy-egy vad alak, Ölébe kapja s elrohan, Elnyeli véle a nagy sivatag. Tépik, harapják büszke tömbjeit

f Míg egy darabka roncsa van. A pharaókat sorba fektetik, Mintha temetnék zajtalan, S az első eltűnt visszaérkezik. Kövét magasra emeli, lesújt, Követi másik, ezredik . . . Némán vonagló pharaóikat A gula alá temetik, S az mozog, reszket a nagy kin miatt. Irtóztatók lehetnek olykoron E s'vatagnak álmai! Homokja néha messze elrohan : Kergetik éji látományai, S véres ruhát ölt a Nilus folyam . . . íarkat Antal. Hiüság. A hiúság nem egyéb, mint öntulbecslés. Az ember igen könnyen hajlandó saját jó tulajdonságait és képességeit, más emberekéhez viszonyítva azokat, túlbecsülni, mert ez hízeleg önszeretetének. Onnan ered azután a feltűnési s az illető tulajdonságokkal és képességekkel való dicsekvési vágy, minthogy abból nagyhatást várunk s azt képzeljük, hogy említett tulajdonságainkat s képességeinket az egész világ bámulja s azoktól el van ragadtatva; pedig azután csak keserű csalódások érnek minket. Gyakran a hiúság egész nagyzási hóbortig fokozódik és vezethet néha bolondok házába is. Oly gyöngeség az, melyre a nevetségesség átka is rátapad, főleg ha oly férfiaknál akadunk reá, kiknél joggal várhatnók, hogy mentek legyenek tőle, u. m. nagy művészek, költik, tudósok. S ne ringassuk magunkat azzal a képzelődéssel, hogy viszont Ausztria is a tőlünk 456 millióért vásárolt vágó- és igás állatokat s ha belevesszük a 224 millióért eladott egyéb áruinkat is, ne ringassuk magunkat abban a tévhitben, hogy Ausztria ezen összesen 905 millió koronáért vásárolt magyar árukért szintén közel 250 millióval fog többet fizetni! Mert legyünk azzal tisztában, hogy az agrár vámok csak kivételes években — szűk termés esetén — érvényesülhetnek, míg az iparvámok — mathematikai pontossággal mindig érvényesülnek ! Igy, ha törvény lesz a vámtarifa,annak siralmas eredménye az lesz, hogy a beállott 36 millió korona külforgalmi deficzitünk rohamosan fel fog szökni évenkinti kétháromszáz millióra. iálasz. A múltkori sZalaegerszeg fejlődése« czimü vezérczikknek azon pontjára, hogy a pénz nem lebet akadály, felvilágosítást kértek. Most is csak azt mondom, hogy a pénz nem akadály, mert az van. Ha valaki még most is kételkedik ezen állításomban, vegyen magának annyi fáradságot, hogy a helybeli pénzintézeteink által közzétett mérlegeket tekintse át, s akkor meg fog győződni arról, hogy a közel két milliót meghaladó betéti töke egy része mennyire elég volna egy parányi jó indulat mellett valami 4°/o-nál többet jövedelmező ipari vállalathoz. A mérlegekben közölt betéti tőke azonban csak fele annak a vagyonnak, a tőkéseinknél, mert a másik fele Személyi dicsvágy a hiúság-, s a hiu ember nem arra törekszik, hogy tulajdonságai s érdemei és tettei miatt, hanem individuális léte miatt tiszteljék, becsüljék és keressék fel őt. Ismerték a hiúságot igen jól minden kornak emberei. Melyik t. olvasónő nem ismerné a híres „Eris almáját" a görög nytbosból. Ez is az egyenetlenség, a viszály istennője, leánya volt az éj-nek. Midőn egykor Peleus és Thetis lakodalmas népe együtt mulatott, megjelent köztük Eris is és közéjük dobta a hires almát azon fölírással : a „hgszebbiknek\

a Igy támadt azaz ismeretes viszálykodás, melynek következményei valának: a tízéves trójai háború, a mely Trója elpusztulásával végződött. íme a hiúság áldozatai Egyébiránt a mi a hiúságot illeti, ne vegyék tisztelt olvasónőim figyelembe, azt a mit én mondék: de aria már kérem, hogy figyelmükre méltassák azt, a mit e tekintetben kitűnő irók és nagy psychologusok mondanak. íme a nyilatkozatok : Karr Aljons : Mondjátok a nőnek, hogy rosz, makacs, könnyelmű, szeszélyes, de tegyétek hozzá, hogy szép: s akkor legyetek meggyőződve, hogy kedve3 emlékezetében fog tartani titeket. Azonban mondjátok meg neki, hogy jó, mértékletes, erényes, eszes, de emellett sajnos — csúnya is: soha se fogja »ezt nektek megbocsátani! Es La Bruyére érdemnek számítja be a nőknek a hiúságot, mondván: csak a hiúság és a szeretet tartja vissza a nőket a henyéléstől. Fotanella pedig igy jellemzi őket e tekintetben : Szivesebben veszik a nők, ha rosszat,