Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-01-01 / 1. szám

1-903. január 1. KI A GYAR PAIZS 5 De egyéb okok is vannak, hogy pl. tengerpartunk kerüli a fővárost. A MÁV intézkedett hogy Fiuméből Bécsbe oly jegyek adassanak ki, melyekkel 5 frt 90 krért -=11 K 80 f.-órt, az ut Bécsig megtehető. Igy 3 K 80 f-ért, Budapestről Bécsbe utazhatott Fiume, melyet igénybe is vett, tekintve, hogy Bécs kereskedelme, mely egymagában akkora, mint egész Magyarországé, jobban kielégítette. Ily intézkedésekkel teljesen lerontjuk a zóna hatásait. Sokkal helyesebb lenne, ha e kedvezményt az országra terjesztenék ki, legalább a városok és a tengerpart között, egészséges körfolyam alakulhatna ki. Ma e kérdés annyival is inkább aktuális, mert a kormány a kivándorlást Fiume felé szándékozik irányítani. De eltekintve ettől a magyar korona gyöngyét ily módon is emelnünk kell, hogy fejlődésében a várható idegen forgalom is egyik tényezője legyen. Ha a tengerpart érdekében ennyit megtettünk, méltányos, hogy a keleti vármegyékről se feledkezzünk meg. Általános onnan a panasz, hogy rossz Ő88zekötte8ük van a fővárossal, azonkívül a sok átszállás, megvárakoztatás, stb. stb. elkedvteleniti az utast. Olvasván e panaszokat a kereskedelemügyi miniszter ur Bzives figyelmébe ajánlanám az itt elmondottakat, akiről ujabban azt tartják, hogj keveset beszól, de többet cselekszik. (Ajánlja Váradi ur a göcseji utazást is. Sz.) Levonva már most mindezekből a tanulságot látjuk, hogy az olcsó díjszabás mellett jó menetrendről is kell a MÁV-nak gondoskodnia. A nagyobb forgalom elérésére pedig — mely minüannyiunknak forró kívánsága — nagyrétben a magyar nyelv tudásával is összefügg. Ha a hatalom természetében rejlik hogy határokat nem ismerve, mindinkább terjeszkedni' óhajt, akkor 1 ez nálunk teljes mértékben áll a magyar nyeiv \ terjesztése tekintetében. Igy leszünk képesek ' zónatarifánkkal a tengerpartot ós a keleti vár- | megyéket, a szó legteljesebb értelmében közelebb j hoznunk. í i Karácsony oíán. Tudniillik, hogy karácsony után is gondoljunk , a magyar iparra. Micsoda vásárlás történ'k min- j den városban karácsony szombatján ! Ugyan | hányan gondolnak arra, hogy e rengeteg czikk- j bői milyen parányit készítenek itthon Magyar- j országon tehát mily tenger pénzt küldünk kül- , földié csak karácsony szombatján ! A Magyarország vezérczikke a következő kis ! számítást tette: Csupán gyermek-játéksztrekben négy és fel millió koronával adóztunk i múlt. évben a kül földnek. Női kalapokra 4 mil>v5 305 ezer kor.-t juttattunk a külföldi munkának ; wzel az összeggel hány szegény magyar leánynak léVetett volna keresetet nyújtani, aki ma kenyér nélküliségbe esve bukik a romlásba ! Képekért kiadtunk több mint négy milliót. Pamutcsipkéért 4 millió 7uü ezer koronát. Porczellán-árukért közel hat milliót, Fmom fabútorokért 8 millió 187 ezer koronát. Szappanért három ós fél milliót. Nyakkendőért közel ugyanannyit. Gzukor sütemény ért 5 millió kétszázezer K. (Bor sz.) Finom faárukért több mint 8 milliót; fürészelt puhafaárukért 8 millió 651 ezer koronát. Mily csekélységek, mily apróságok ezek ! Al'g elégítenek ki valamely komoly szükségletet; csupán ajándéktárgyaknai-, meglepeteseknek alkalmasak, És ha összeszámítjuk ezekben több mint 60 millió koronát, áldo^ Magyarország a ktiiföldnek! Ha hozzáadjuk ezekhez a női ruhákért kiadott 18 millió koronát, megkapjuk azt az összeget, amelyet — búmért kaptunk a múlt évben a küllőidtől. íme, ekként van a mi gazdasági szerveze türk berendezve. Legfőbb ki viteli czikkünkért, összes külföldre exportált búzánkért mit kaptunk cserébe? Játékszert, szap p nt, cukorsüteményt és egyéb apróságokat. Szándékosan nem érintettük áruforgalmunk nagy tételeit; nem szólottunk Ja pamutszövetek 190 milliójáról, a gyapjúszövetek 70 milliójáról a selyemszövete

1' 25 milliójáról. Az már a nagy kereskedelmi politikába vág, gondoskodni anól, ho^y ezekben is magunk fedezhessük szükségleteinket. Megmaradtunk az apró •tételeknél. Azokból is csak egypárt ragadtunk ki, példa gyanánt. Mert most a karácsonyi vásárról -szólunk. Csak azt akartuk megmutatni, hogy az a sok api óság, csecsebecse, játékszer, ajándéktárgy miiyen óriási fontossággal bir a nemzetgazdasági életben; hogy milyen könnyelműen jár el fí magyar közönség, amikor bevásárlásainál nem keresi, hogy magyar terméket vásárol e, és hí)gy m ilyen kevéssé áll feladata magaslatán a magyar, kereskedelem, a mikor külföldi portékát ad a magyar vásárló közönség kezébe. Az improdüGíiv hadsereg. E ní^kban a hullaházbau egy elsárgult tetem volt k.í

r;t,ve. Fiatal jól megtermett erőteljes ember teteme volt és bizonyára még a közelmúltban egészséges pletrevaló szervezete is lehetett, mert hisz máskép nem vették volna be katonának. Mi lehetett xz oka, hogy a végzet idő előtt erőszakkal oltotta ki: belőle az életet? Öugyilkos lett? Phosport ivott? Miért? Azért, mert mint családos embert, egy gyermek atyját hitták be, két évi szolgálatra,? Hát még mai is a mai rendezett házassági jog idején adnak valakinek idő előtt engedélyt családalapításra? Ha adtak hibáztak. De ha ez & hiba már meg volt, miért követtek el még egy szörnyűbbet? Miért szakították el a családjától? Talán nincs elég munkanélküli, sorskergetto csavargó, kit még lopásra, betörésre, gyikolásra is késztet az élet nyomora, csakhogy az élet iszonyú gondjai elől az állani intézményei keretében ta láljon menedekre ? Nem jobb lenne-e inkább az il^en elemeket a tiszti czipők s lovak í gondozására re<i uiválni ? Kubina András. Szómagyarázó. Betürendetleuségben irja: Z. H. L. Aczél: Ez egy igen hasznos érez. Készül belőle éles kés gyermekek számára s kard, melylyel az egymás tyúkszemére hágó dandék véres párbajokban akképpen végezik ki egymást, hogy mindketten erőben, egészségben térnek vissza. A toll, mely ezen érezböl készül, a nök fejére menekült lúdtollat teljesen kiszorította a tudományok mezejéről. Minthogy az aczél nemcsak ágyúnak, tollnak, hanem női blangentárnak is használtatik •— gazdasági czéiokat is mozdit elő, mivel a fűzőt viselő uő nem hizhatik meg, s igy kevesebb táplálékkal is megéri, ez pedig a takarékosság rovására történik. Az aczél fajához tartozik a mágnes is, mely vouzó erejénél fogva az aczélt felülmúlja. Vannak ugyan mágnesek ezeres bankók alakjában, papirosból és húsból is, mit ezen különben szerfelett hasznos tárgynál sokkal többet érőnek bizonyult be, mint ezt miniszterek, bank pénztárnokok s más eféle pénzben turkáló embereknél tapasztalhatni. Hitel: — szükséges rosz, mely az adósokat csinálja, kiket azért mégis a hitelezők átkoznak. Aki nagyban hiteleztet magának, az szinte csak olyan adós, mint

f

üjiki egy pakli gyufa árával tartozik, de eme^él nagyobb becsülete vau, imvíefe • »Oi lírát adhjatja, sokszor azonban keserűen tapasztalják a hitetők, hogy aki az ő százezerein affektálja a jbecsiiiptes embert«, az hunezfutabb lesz, mert nem fiz\t, mig ellenben a kisebb adósok, kiket a viljg elitélt, becsületes emberek maradnak és fizetnek. Házi ur —- árenqás réme. Mig valakinek nincs háza, addig mindig- simfeli a háziurakat, ba azonban a sors őt ilyenné teszi, akkor ő sem lesz jobb a deákné vásznánál. A házi urak valóban példát vehetnének már egyszer a fecskékről, kik télen ingyért átadják házaikat a verebeknek, igy legalább féltvi árendától mentesek, de nekünk hidegben, mtlegben fizetnünk kell. A háziurak arcza -alóságos időszak mutató, melyről az évnek négy szakát kalendárium nélkül is megkülömböztethetük, mivel a fizetés előtti napokban nyájasak és -nosoiyognak, azontúl pedig egyik fertálytól a másiiig komorak. Iparkodjatok há/.iurak lenni I Hegedű — bangsz^-sés rosz politika, melylyel Tisza, Bánfy és Feh^áry Magyarországnak behegedültek. Arany — nemes érp? — melv ló anyától származik, amennyiben sárga csikónak szokták közönségesen nevezni, ftzája nálunk sclusz és körmöcs. Szegény embe- számára ismeretlen forgalom, s ha olyiknak támad is aranyere az is csak pénzébe és szen edésébe kerül. Az aranyat használják sapkákra, mentékre Jés portupékra — miket ha csak egy ker'tésiil szolgáló palánkra aggasztanak is, megdöbbai a nök szive, kik a tiszta aranyért odaadnák} "Ajjjüdvösségüket. A nevén ismerjük Magyarország legnagyobb költőjét. A többi nagyobb részt csak tulmi arany vagy kongó pénz s bármennyire is óhajtanák a Petőfi társaság alchimistái aranyokat produkálni, az mind hasztalan erőlködés. Ajk vagy száj — folyosó a meny országhoz, ha szép nőé, ha azonban valami rut viszonyokról van szó, bátran pokol tornáczának lehet nevezni. Vaunak bibor- és rózsa ajkak, mik a legbóditóbb m. rgeket tartalmazzák s a róluk kapott vagy lopott csóktól meg is lehet őrülni, ha nem repetálhatjuk. Mennyi ezukis ez, melyet soha sem lehet megunni, mert mennél többet eszik valaki belőle, annál ehesebb reája. Ha ajkai nem volnának az embernek Krisztust sem árulhatta volna el Júdás. A mai tudósok ember társaik szájából szokták tudós szokásaikkal a kenyeret kivenni. Bársony — ficom szövet selyemből adtak a zsidók is Krisztusnak plédet, mely gyengedség viszonzásául azután mindig azoknál lakik — a zsebben. Ujabb időben a két lábu szamarak is viselnek belőle nyerget. Bőr. — A bőr a test stamérléja, mely ahhoz képest, a mint nemesi vagy paraszt — fizetettség. Mint arezbör egész földi létünkre uagy befolyással van, amennyiben tudnilik a vastag pofabőrrel ellátott emberek a közéletben mindig bátra szorítják azokat, kiknek vékonyabb jutott. A breskor bőrt hajdanában jó szegény pár^k viselték, de ma ezek jó része merétlub jós, mivel az uri emberek nagy contingense képét fedi vele. A disznó és a kutyabőr nemcsak a mult században, hanem ma is kiváló jelentőséggel bir, noha sok ember, kiknek ármálisa sertés bőrből készült, szerfeletti nyomorúságában jl bürkének esztendőt át hirét sem hallja, de azért a politikai jogosan nézve előnynyel bir. A kutyabőr, jogosítvány a kenyérkeresethez. Keresi is azt sok ember, de vajmi keveset talál, mert a kenyér mezőn is többnyire ökrök legelésznek elöl. Bor — ital s tulajdonkép az igazság tokja, mely vallatós tekiutetben miuden vizsgáló birót (különösen az édes termés) felülmúl. Midőn az első szöloveszö pláutáltata, annak többé Bachus oroszlány, birka, szamár és disznó trágyát tett, ismét van az, hogy némely ember részegségében az oroszlán bátorságával, másik a birka türelmiségével, a harmadik a szamár ostobaságával és a negyedik a sertes disznóságával bir. Bort inui nem szükséges, de jó. A jó bor a sör ellentéte, mert ba borból illő mértékig iszik valaki, minden pohár után okosabb és szellemesebb lesz, mig ellenben a sörtől fokozatosan ostobábba válik az ivó. Inuét van aztán a nagy külömbség a magyar, cseh és bajor között. A német spitzet és krampuszt kap a bortól, miért is sok spitzli akad köztük. A magyar nem kap semmit, hanem berúg vagy bekap. Mikor szegény ember részeg zik meg, azt igazi néven részegnek hívják, nagyurak azonban csak jóikeréken vannak. Sok ember affektálja a bornemiszát, hanem otthon aztán ugy le issza magát, hogy még az eget is bőgőnek nézi. Azt frátert mi nyelven zugivásznak szoktuk nevezni. Részegség után a németnek kaczerjammerje van s másnap tehetetlen, a magyar ember azonban másnap is iszik s harmadnap múlva sem szekundál a macskáknak hanem csak mámoi sí\z életből. Veszélyes. Ur: (egy kaszáló paraszthoz) Megengedné nekünk, hogy egy kicsit leheveredhessünk ^ide a füre ? Paraszt: (gondolva) Meg .... de reméljem az urak nem vegetáriánusok ? Uj pénznem. Első ügyvéd. Miféle pénz volt az, amit most kaptál? Második ügyvéd: Az barátom, váló pénz. Egy szerető nő. Férj: (hazajövet) Az ördögbe! de hideg van itten; miért nem fiittetsz be? Nő: Azt gondoltam túlságos meleged lesz akkor, ha átvizsgálod a most érkezetett szabó számlákat.