Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-01-29 / 5. szám

6 MA SYAR PAIZS 1903. január 40. Járt alakon. Ez a czime az Erdély Ernő könyvének,melyben kellemesen váltakozik egy-egy apró vers s egy-egy novella. A versek a szerelmi lyrának megfelelőleg egy-egy ötletnek, hangulatnak a kifejezői. Mindjárt az első : Válasz jött . . . Válasz jött a levelemre, Minden sora könynyel teive, Az irás is elmosódott, Csak ugy sejtem, hogy mi volt ott, De a könnyek is beszélnek . . . Sok szava van a levélnek : Megértettem. Isten veled. Fáj a szivem, de elfeled. A novellák móg jellegzetesebbek. Karesetlen egyszerűséggel, s igy annál uagyobb közvetlenséggel tár elénk egy-egy mai képet. „Ferencz bácsi meséje" czim alatt pl. a Katóból lett Katinkáuak beszéli el modern szomorú históriáját, kerekded szerkezetben, drámai befejezéssel. A könyvet elegánsul állította ki Győrött a Pannónia nyomdája, az író arczképével. Zalaegerszegen különben élő arczkópéhez is lesz sze rpncsónk hétfőn a Társaskör estélyen, hol Erdély ur felolvasást fog tartani. Megszűnt lapok. A mult év végén két közeli lap szűnt meg. Az egyik a „Tapolcza és Videke" A lapot Feleki Alajos polgári iskolai tanár sok szeretettel s Tapolcza iránt érzett jóindulattal szerkesztette. Noha Tapolczának és vidókénekjszámos érdeke van, mely rászorul a sajtó után való támogatásra, a lapot még sem pártfogolták. E miatt kell megszűnnie. Jellemzők a vidéki sajtóviszonyokra azok a sorok, a melyekkel — a többiek között — a szerkesztő bucsu/.ik : „A kedves pctya-laptartők és olvasók pedig fogadják őszinte elismerésünket, azért a kedvességért és kitartásért, melylyel e lapot kitüntetni méltóztatik, ós azért a s/ivós következetességért, melylyel lapunkkal :zemben kritikát gyakorolni kegyeskedtek." — A másik megszűnt lap a „Dombovár és vidéke," melv 4 évi feriállás után mult ki. E lap hattyúdalában ezeket iija : „Nem mondhatjuk, hogy lapunkat nem olvasták szívesen es kétségtelen, hogy olvastak volna a jövőben is, de csak ugy — mondjuk ki magyarán — ha nem kerül pénzbe. Azzal, hogy t. polgártársaink kaszinókban, olvasókörökben, borbélymühelyben, vagy isten tudja melyik ismerősétől kölcsönkérve elolvasták a lapot, még nem támogatták a vállalatot és nem biztosították, annak fenmaradását." — Tapolczán Koltányi Ödön tanár szerkesztésével nj lap indult meg „Tapoiczai Lapok" czimén. Hát vigasztalódjanak kedves koilega urak azzal, hogy potya fráterek mindig voltak és lesznek az ég alatt. Csak magyar felírása pertékát vásároljatok! Különfélék. Hány tanító vtn föagyarorszagon A legújabb statisztika szerint a műit évban Magyarország népiskoláiban 29.003 tanitó működött. Ezek közüi az elemi iskolákban tanitott 26.002 a felső nép iskolákban 116, a polgári iskolákban 2325. Ezek közül férfi 22.899, nő pedig 5175. (Magyar Vi, 'ág.) Alföld-e székely! Székelyudvarhelyről írják : A székelv társaságok uj irányt szabtak a társadalmi tevekenységnek. Az aradi és debreczeni székely bazárok örvendetes próbának bizonyultak arra, hogy székely ipari és háziipari termékeink a magyar Alföldön piac/.ot találjanak ezentúl, ha elvitelükről kellő modun gondoskodunk. Az eddigi eredményből konstalalható, hogy az Alföldön állandó fogyasztásra találnak : 1. gyékényáruk és pedig különböző szatyrok és kosarak, pinczetokok, tál alá valók, üvegtokok ós lábtörlők; 2. kosáráruk, hasított mogyorófából készült háztartási ós gazdasági kosarak, fűzfavessző- és venyige-kosarak, vesszőből fonott puttonok; 3. faháztartási czikkek, fatálak, íatányérek, esztergályozott kis dobozok; 4. gazdasági eszközök, jármok, létrák, alkatrészek gyártmányok;) 5. faedények, fenyőfából é« cserfából kádak, csebrek, dézsák, sajtárok, továbbá székelyudvarhelyr agyagáruk; 6. kerti székek es festett tulipános bútorok ; 7. házi szőtt asztalnemüek; 8. lombos pokróezok; 9. csíki szőnyegek; 10 tapló sipkák; 11. mindenféle gyermekjátékok éa gyermekbutorok ; 12. éleim' czikkek, kézdivásárhelyi ós toidai pogácsa, turó, sajt, szilvaiz és rózsaiz (hecsempecs.) Mindenesetre a legnagyobb elismeréssel kell adózni a debreczeni Székely társaságnak és az aradi Székely Otthonnak a karácsonyi bazárokkal tett szerencsés kezdeményezésükért 8 hogy utat mutattak és kiadták a nagyjelentőségű jelszót: Alföldre székely! Árlejtések. (A közölt árlejtésekre vonatkozó közelebbi adatok az illető hivataloknál, esetenként pedig a m. kir. Kereskedelmi Muzeumban is megtudhatók). A pólai cz. és kir. kikötő tengernagyi hivatalához f év márczius 15-ig az 1004., 1905. és 1906. évekre szükséges, alább részletezett szövetek szállítására. Kimutatás a vászonszövetek évi átlagos szükségletéről : 2000 méter nyári nadrág vászon 58 cm. széles 6000 » bélés vászon fehérítve 78 » „ 8000 » » » fehéritetlen 78 » 600U » ruhazsák vászon 121 » » 2300 » kenyérzsák vászon 114 » * 15000 drb törülköző 116 cm. hosszú 47 cm. 7500 kék, 7500 vörös mintájú. A m, kir. államvasutak miskolczi üzletveztiőségéhez f. év január 30-ig az 1903. évben szükséges tűzifa szállításának biztosítására; bánatpénz 5%. Károly, >a község elöljáróságához f. év. febr. 10-ig az építendő állami elemi iskola munkálatainak biztosítására; előirányzat 64.193 korona 58 fillér; bánatpénz írásbeli ajánlatoknál 5°/o, szóbelit léi 3209 korona 67 fll"\ FokTáros. A fokgyarmati postaigazgatóság nyilvános árlejtést hirdet 1903. év október 1-töl számítandó három évre a postai alkalmazottak rahazatanak szállítására. A szállításra vonatkozó minták a Fokgyarmat főögynoké íél London 100 Victoria Street S. W., valamint rjszletes feltételek is megszerezhetők. A földmivelésügyi m. kir. minisztérium segédhivatali főigazgatójához f. évi márczius 20-ig az államkincstár által létesített telepitvényekben felépítendő templomok tervrajzainak elkészítésire. Tervrajzok kívántatnak. 800— 900 lélekből álló róm. kath. egvhköz. 800- 900 » » ev. ref. '» 1200--1400 » » róm. kath. ® 1200-1400 » » ev. ref. » 2000—2200 » » róm kath. » 1700—1800 » » ág. ev. » 4000-4300 » , róm. kath. » temolcmára. > p. yázatban csak hazai építészek vehetnek J a . A templomok szabad térre tervezendők; az piteazeti stílus meghatározása a tervezőre bizatik, megkívántatik azonban, hogy a művészeti kiképzés egyszoru és a telepesköz.ségek falusi jellegének megfelelő legyen. Falanyagul tégla veendő számításba. Az építési költségek — ide nem értve a belső berendezés és felszerelés költségeit — az 1. és 2. alatt említett templomoknál 30,000 koronát, a 3. és 4. alatti templomoknál 40,000, az 5. és 6. alatt említett ^mélomoknál 55,000, a 7. alatt említett róm. kath. te"";)hmoknál pedig 70,000 koronát meg nem haladnak. (F. É.) Az aradi m. kir. államépitészeti hivatalhoz f. évi február 3-ig a gurbai gör. kath. I mplom és paplak helyreállítására; bánatpénz 5°/a. (244.) A szerk levele. Ovidius. Pompásan sikerült. Bizony-bizony tartozom ; de majd lerovom. — P. B. Dioskál. Az irás azt mutatja hogy 190b. derekáig redben van a dolog. — Dr. Dézs. Bizony, bizonv kettős sőt hármas üdvözletet érdemelsz ; derék, hatalmas és szent dolog a mit feszegetsz. Móg lesz hozzászólásom. Hosszabb levelemig fogadd most ezt a kurtát. -- T. Ráczkanizsa. Az a uév nem aikalmas, legalább erre nem. — K. Sárvár, s még többeknek, IntézkedÍ

tem. Gondolom, már a mult szám is elment. — H. Bpest. Kívánsága szerint, jövőhótre maradt. (Nem ismerjük e vájjon hajdani kis pajtását? j Mért nem jegyezte meg nekünk — négyszem j közt?). — R. Szabéd. Megjött. Földmivelés. Állattenyésztés. ®s2T A kié a föld, azé az ország! Előjegyzés elgyökereztetett (mohás) ojtványokra. Igy nevezik az an»ol nyelves párosítással, d« raffia kötés ós saro^ás nélkül készített, mohafaszén ós kénpor között 20—22 napi melegítéssel hajtatott szőlőojtványokat. A forradás oly erős vagyis a kallusz képződés oly tökéletes — mint a hatalmasan kifejlődött kallusz gyűrűről legelső tekintetre is láthatni — hogy 3—4 kgram suly sem képes az összeforrt mólszlapokat. szótválasztani. Ezek az úgynevezett „mohás" vagy „stratitikált" ojtványok azonnal az állandó helyükre is kíflltethetők s ezzel a gazda egy egész évet ós sok költséget takarít meg. Ehhez persze jól előkészített talaj és némi hozzáértés — hogy jól sikerüljön — okvetlen szükszéges lévén, a föld mivelósűgyi miniszteriura egy tavali kör-'evelében az azonnali helyszínre való kiültetést nem ajánlja hanem csak az iskolábau való első évi kezelést. Igy is azonban nagy a nyereség a mohás ojtással készített ojtványok után nyerendő 90—70°/o I-ső rendűvel szemben a nem előhajtatott, régi eljárás szerint nyerhető 10—15°/a I-ső rendű szokraány minőségű eredménynyel! Ily ládákban előgyökereztetett mohás oltványok megrendelhetők f. évi tavaszi szállításra ripari portalisz, szolonisz vagy montikola alanyon több jeles bor vagy csemepe-fajban ezrenkint ládával együtt 40 írtjával (80 korona) Békefi Elek „gazdasági ism. iskola"-i igazgató tanítónál Zalakoppányban. A megrendelés legkésőbb február 15-éig az összeg V-i-ed részével együtt alulírotthoz beküldendő. Ugyancsak alulírottnál még 30 ezer drb. I-sö rendű szokványminőségü ig>-n szép hajtással és dus gyökérzettel bíró gyökerek fás ojtásu Olasz rizling riparia portaiisz alanyon ezrenkint 90 írtért tavaszi szállításra kapható; s ezen I-ső rendű olasz rizlingből kiselejtezett Il-od rendíi ezrenkint 40 írtért adatik el. Zalakoppány, 1903. janilár 24-ón. Béicefi Elek. A czukorczlrok mint a csalamádé helyettesítője. Mióta a takarmánynemüek termelése a szóntóföldön mind nagyobb tért hódit még a kisgazdák körében is, a magkereskedők árjegyzékeiben ismételten találkozunk oly takarmánynövények neveivel, melyek eddigelé nálunk nem igen kultiváltattak, de a melyek egvuttal — érthető okokból — a legjobb, legkiválóbb és legtöbb termést nvujtó növenyeknek vannak minősítve. — A gazdaközönség köreben természetesen mindig akad olyan, a ki a hirdetményekre azonnal lepre megy, a nélkü

1, hogv másoknak véleményét az ajánlatba hozott növényre vonatkozólag kikérné. — Ujabban a c/ukorczirok soroltatott a növényi újdonságok csoportjába a melyek termelési és használhatósági adatait a következőkben ismételjük : A czukorczirok jó erőben lévő, lehetőleg frisseu trágyázott, istálló és műtrágyával - gazdagított földet kíván, a melyet teljesen a csalamádónál szokászos művelési mód mellett készítünk el. Elvetjük május hó derekan. Előbb semmi esetre se, mert a czirok a hideggel szemben nagyon érzékeny, nem fejlődik s igy a gyomok könnyen elnyomhatják. — Vetési módja : a soros vetés, 24—28 cm. távolság mellett, kat. holdanként 15 kg. vetőmag felhasználásával. — Ápolása : egyszeri kapálás. — Szára könnyen fásulván, idejekorán kaszálandó, ugy hogy mire czimerét; vagy helyesebben szólva, bugáját kihányná, már kevés legyen belőle. Előnye a csalamádóval szemben az, hogy a szárazságnak jobban képes ellenállni. " De ezen előnyei mellett hátrányai sokoldalúak. Ig.y nevezetesen hamarább elvónül, mint a csalamádé, mikor is az állat sok izéket ha gy hátra ; továbbá a földet túlságosan kizsarolja, s ezert az őszinek nem lesz oly jó elővetemenye, mint a csalamádé, végül az állat igen hamar megunja. — Épen ezért, termelése legfeljebb csak kis mértékben, kisebb területeken ajánlható a csalamadó mellett oly czélből, hogy a kettőt váltakozva takarmányozzák az állatokkal.