Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-11-26 / 48. szám

év, Iaia^es*szeg, 8903. november 26. 48. szám. Előfizetési ár : Kgv évre 4 korona. Fél évre 2 korona. V*(ryed évre 1 kor. Eí.yes szám 8 fillér. Hazai iparezikkek hirdetése féláron : Egy oldal 20 korona. Nyilttér sora 1 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Wlassics-utcza 25, Alapi tó és főmunkatárs: BORBÉLY GYÖRGY. Felelős szerkesztő: Z. HORVÁTH LAJOS JVC El G JELE ÜST X 321 HETENKÉNT O S T Ö R, T O E O 3ST ESTE. lor-eGzeí, 6yümölcs=eczet. Mindegy, ha mindakét nevén ismeretes is, vagy ha csak egyik néven, akármelyiken. Minden valamire való falusi ssszony tudja, mi az a boreczet, vagy gyümölcseczet. Mondhatni magától lesz egy egy nagy fazékban a kemencze megett. Lassanként mégis kezdik elfelejteni. Ide s tova hire-pora sem lesz, nemhogy megkészíteni tudnák. Pedig egyszerű az egész. Mai hírünk is közöl egy utasítást azok számára a kik kezdik elfelejteni. De hát miért felejtik el? Azért, mert ott van a bolti eczet, az „eszencz" stb. Ezért nem kell fáradni. Csak küldeni kell a szolgálót. Még pénz sem kell. Adnak hitelbe. Azért felejtik el az eczet készítést a mi asszonyaink, a miért a szövést-fonást is elfelejtették. Van a boltban elég gyolcs. Hat esszencz is van. Ez a nemzeti gazdálkodás. Oh, ha annyira értelmes volna népünk a gyakorlati életben, hogy különbséget ludna tenni a gyümölcsből készített saját eczetje és a bolti méreg-eczet között! Ha különbséget tudna tenni gazdasági tekintetben és egészségi tekintetben! Ha különbséget tudna tenni! Nem tud. Pedig az iskolákban emilyen gyakorlati tudományt is kellene tanulnia. A Dunáritul második bortermő vidék. S a gazdasszonyok bolti méreg-ec/etet vásárolnak pénzen, avval készítik az ételt s nem boreczettel, egészséges boreczettel, a mihez ingyen hozzájuthatnak. A Dunástul talán első gyümölcstermő vidék, legalább az országos képviselők hízelegve emlecetik követválasztáskor, hogy az ország«&lbumba.*) Egymás után jőnek Haza a szent hamvak, S e hálaiinnepek Ugy megvigasztalnak. Annak örül itt E megszenvedt haza, Ha leghűbb fiait Öielheti halva. Büszkén áldoz neki, Bár szivét bú tölti, Ebből példát merit Az élő — a többi. Éde3 jó nemzetem, E drága halottak Neked példaképen Mutatják a multat. Eredeti czime „Jósika albumba." Szerző e költeményt 1894 ben irta Jósika Miklós nagy regényírónk születésének százados évfordulójára, mikor Tordán a szülőházát emléktáblával jelölték meg, s mikor a költő hamvait Drezdából haza hozták. E költemény 1894-ben a Borbély Györgytől szerkesztett „Tordai Emke-Emlékkönyvben jelent meg, mely könyv ugyanakkor a Jósika emléknek is áldozott. Innen vettük ki most e Rákóczi emlékű évien. — Sz. nak ez a veteményes kertje", paradicsom kértje, — és a gazdasszonyok nem az egészséges gyümölcseczetet használják krumpli savanyitásra, hanem a pénzen vett méreg-eczetet. Ez az igazi nemzetgazdaság! Azt nem tudom, hogy a bolti eczetet hol, miből és hogyan csinálják, de azt tudom, hogy nem a Dunántúlnak hires szőlőjéből és gyümölcséből. Hozzák azt valahonnan, a nép kényelmére. Aztán még mondja valaki, hogy a kereskedelem nem a nemzet emelkedésére és dicsőségére dolgozik. Ha valakinek eszébe jutna, hogy valamiféle gyárat kellene állítani ennek a szegény Göcsejnek a boldogulására: nem akadna két pártfogója. Ugyan miféle gyárat ? Hiszen már minden van — a szomszéd területeken. Gyümölcseczet gyárat? Ilyen krajezáros prózai portékát! Sz'ezt hoznak a kereskedők. Persze, hogy hoznak. Már pedig ha valaki gondoskodik rólunk, akkor minek gondoskodjunk mi magunkról ? Adjunk hálát az Istennek, hogy gondviselőket küldött számunkra. Ma olasz bor, holnap muszka pálinka, holisapu* > lengyelzsidó eczet. Ez kell a magyarnak! Borbély Györyy. Tanítói gyűlés. A szomhathe'yi egyházmegyei róm. kath. tanítóegyesület zalaegerszegi esperesi köre őszi gyűlését f. évi november 5 ón tartottt meg Zalaegerszegen a kath. legényegylet helyiségében, melyen ugy a papság, mint pedig a rendes tagok teljes számmal jelentek meg. A gyűlést — Legáth Kálmán kerületi esperes által czelebrált szent mise hallgatása előzte meg, melynek végeztével a rendes és pártoló tagok valamint a tanügy iránt érdeklődő vendégek is a kath. legény egylet helyiségében gyülekeztek, a hol Legáth Kálmán kerület? esperes üdvözölte az egybegyűlteket. Magvas mtíguyitójában rámutat mindazon tényezőkre, melyek az embert rendeltetése végezéijához : az örökkévalósághoz legbiztosabban ,

!ezérlik, az erkölcsi, szellemi ós anyagi jólétet boldogítják. Véssük a reánk bizott csemetéink fogékony szivébe Krisztus magasztos eszményképé', hogy a gyermek már zsenge korában önkénytelenül is — babár gyenge eszével - fe'foghassa *eremtetéüónek, létezésének czélját és okát, mely tudat alkony napjaiban bizonyára támasza, ós az élet tövises utjain biztos kalauza lószen. Állítsuk a gyermek lelki szemei elé hazánk nagy alakjainak önzetlen, a hazáért ós vallásáért önfeláldozó s erényekben dúsgazdag életét, hogy azokról tiszta képet alkothasson magának, mely mintegy géniusz lebegjen leik: yzemei előtt egész életén ác. Hajol junk meg mi is a legnagyobb tisztelettel előttök, ha el akarjuk érni a czélt, mely elénk tüzetett. Megemlékezik azon mély gyászról, mely XIII. Leo pápa halálával a katho'iku-3 egyházunkra borult, hisz aséga legnagyobb protestáns tudósok is a legnagyobb elismeréssel adóznak az ő szelid angvaii lelke nagyságáról. Azonban az isteni gondviselés gondoíkodo't árvatágra jutott egyházáról, s a gyászt csakhamar örömre változtatta, midőn X. Piui pápát a kath. egyh.i7.nak látható fejévé tette, a ki bizonyára nigy elődjének nyomdokain fog haladni. Ezután Kilár Károiy a kör elnöke üdvözölte az egybegyűlteket s a gyűlést megnyitottnak nyilvánítja. Következett az elnöki jelentések hosszú és gondosan összeállított sorozata, melyek közül megemlítendő a „segítő osztály" if-mertetése korelnök által, aki az erre vonatkozó részt az értesítőből is felolvassa, s kartársait tömeges belépésre buzdítja, Azonban mint sok más intézmény ugy ez is sok vitára szolgáltatott okot. Különösen Stevánecz Antal háshágyi kartárs fejtegeti, s beszédjében rámutat annak hátrányos oldalaira minket falusi tankokat illetőleg. Mert úgymond : az a szegény falusi tanitó, a kinek Mely nemzetben megvan A kegyelet, hála, Az él szakadatlan, Annak n

;ncs halála. Uj életet ad az. Alkotó hatalmán Űrök remény, tavasz Fakad a tel nyomán. Hozzuk csak haza mind A haza szentjeit, Nagyok a bűneink, Hogy nem tettük eddig. Ott az a sir-szentély, Rodostóban távol, Szomorú hírt. beszél A hálátlanságról. Legnagyobb bűn, szégyen E nemzet Likeben, Azt a szent sitt ottan Nézni elhagyottan. Szabadságunk letűnt Dicső apostola! Felejtsd el ezt a bűnt, Nem néped az oka, Most gyáva kort élünk, Nincs bátor vezérünk, Varjuk hogy töltámad Nagy szellemed nékünk. Akkor e gyáva kor Szolga népe retteg : Fölrázza a magyart Hős vezéri lelked. pérjz. Kele György. Egy népszerű volt finánezminiszter mondta, hogy a pénz lehet sok vagy kevés, de elég sohasem. -— Elég jellemző mondás s talán nem is kellene róla lobbet mondani ha már az őskorban példabeszéd nem volt volna, hogy pénz kormányozza a világot. Annyira kormányozza, hogy még a háborúhoz is — egy lángeszű hadvezér szerint — csak e három dolog szükséges: pénz, pénz és pénz. Ha az ember születik, ez a bolond cselekedete már pénzbe kerül; ha nősül, — — no, akkor meg pláne sok pénzre van szüksége, kivált ha az örök tavasz hónába viszi az uj menyecskét. Halálozásunk is pénzbe kerül, de evvel már mi semmit sem törődünk ; ez az utódok gondja. Pénzen vehetsz jólétet, boldogságot, télikabátot, feleségednek uj kalapot, szavazatot s mehetsz az országházba önzetlen hazafisággal a magyar