Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-10-01 / 40. szám

IV. év Zalaegerszeg, !303. október I. 40. szám Előfizetési ár: Egy évre 4 korona. Fél évre 2 korona. Negyed évre 1 kor. figyes siám 8 fillér. Hazai dolgok hirde­tése féláron : Egy oldal 20 korona. Nyilttér sora 1 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Wlassics-utcza 25, Alapitotta: BORBÉLY GYÖRGY. Felelős szerkesztő: Z. HORVÁTH LAJOS. MEGJELENIK HETENKENT C S ~Ö" T Ö K. T ÜKÖN ESTE. Mözségi takarékpénztárak. Irta : Papp Ferencz, Jogéletünk most él> az átalakulás idejét. A közigazgatást egyszerűsítették, s daczára az uj rendszer hibáinak, kétséget sem szen­ved, hogy érvényesül benne az elv: több szóbeliség, kevesebb irás, kevesebb forma, több lényeg. A mai költséges, hosszadalmas eljárás helyett a jogkereső gyorsabban, olcsóbban, s mert az uj eljárás közvetlenebb, bizonyosabban is jut igazához. Lassan-lassan érvényesül ez az elv az állami gépezet minden részében. A törvény­kezés terén is ujitás készül. Készül az uj polgári törvénykönyv, az uj magánjog. A váltóper 1000 koronán aluli subsztrátummai kivéteti 1': a rendes eljárás alul. Olcsóbb lesz, mm kell hozzá fiskális. Az avult végrehaj­tási törvőiy helyébe uj novella lép, olyan, hogy a hitelező is megkapja a pénzét; de az adós se jusson teljesen tönkre. Csak egy nem változik, a gazdasági helyzet. A jogélet átalakul, modernizálódik, de az alap marad a régi. De mit ér mindez, ha napról-napra fogyunk, anyagilag tönkre magyünk ? Mit ér a közigazgatás egyszerűsítése, ha nem lesz, aki a hasznát vegye ? Mit ér a végre­hajtási eljárás olcsósága, ha már nincs mit lefoglalni, ha a nép nem bírva a terheket, eladósodva, más hazába bujdosik s vagyonát dobra vereti a bank, taláii éppen a nemze­tiségi bank? Földje megterhelve 10 száza­lékos adóssággal, küzd, dolgozik éjjel-nappal; a föld azomban nem hoz 10 százalék hasz­not, s nem képes jóllakatni azt a hatalmas molokhot, a takarékpénztárt, s ő a termelő, küzdelmes, verejtékes munkája mellett is éhezik, családjával egyttt. Mi a baja a magyar gazdának ? A drága pénz! Pedig a pénz olcsó ; — ime a takarékpénztár 4 V2 százalékot fizet a betétért, a kölcsönért azomban 10-et vesz. Évekkel ezelőtt látták már ezt. Megindult a morálom, segíteni, javítani a helyzeten, társadalmi úton is. Agrár bankok keletkez­tek. Megindult a mozgalom állami téren is. A belügymmiszter'umban évekkel ezelőtt ^összeült egy ankét. Tárgyaltak, tanácskoz­tak a iit p nyomoráról, az eladósodot gazda helyzetének javításáról, a módokról. Világos elme, jóságos lélek megpendített egy eszmét: a községek által állitassanak takarékpénztárak, ahol nem az anyagi érdek a főczél, hanem a gazdasági élet fellendítése. Vártuk, hogy a közigazgatás újjászerve­zése alkalmával, az évekkel ezelőtt megpen­dített, de Isten tudja miért, a napirendről levett eszmét felszínre hozzák ismét. Sajnos, lepi azt Í>Z aktát tovább is az idők pora. Pedig fontosabb kérdés ez a világ minden egyszerűsítésénél. Nézzük a mezőgazda életét, matematikai pontossággal ki lehet számítani, hogy a magyar gazda meúnyi idő alatt fog teljesen tönkre menni, elzüliem vagy kiván­dorolni. Ha a magyar kisgazda ma akár be­fektetés, akár vagyonjogi, örökösödési kér­dések tisztázása miatt pénzhez akar jutni, kénytelen a takarékpénztárakhoz fordulni, sőt mielőtt még az a kérdés eldől, hogy kaphat-e pénzt, fizet a banknak azért, hogy birtokát a kiküldött hivatalnok megtekinti, százakat fizet a különböző bizenyítványokért, a költséges, drága ügyvédi bekebelezésekért sokat. Fizet a kölcsönért 8 százalék kamatot, 2 százalék kezelési dijat, ez 10 százalék. Hol az a föld, amelyik a hatalmas adó mellett 10 százalékos kamatot hoz ? A községi takarék­pénztárak eszméje egészséges volt. íme pár alföldi város, a Dunántúl pedig Pinkafő község létesit községi takarékpénztárt, s a legvál­ságosabb időben is képes 6% mellett köl­csönt adni, s mégis vagyona van, milliókra menő vagyona. Eunek a községi takarék­pénztárnak, mint erkölcsi testület vezetése alati álló banknak nem az volna a czélja, hogy részvényeseinek zsebét tömje, hanem gazdasági életünk fellendítése, a szoczialis kérdések megoldása. A szomszédunkban van egy parányi állam: Romauia. Ez a jóformán 30 esztendős állam nem ismer más bankot, csak áHamit, és nem is 10 százalékra adja ám a pénzt, de nem is vándorol ki ám az oláh paraszt onnan. Minden községnek van alapja, egy kis jó akarattal, egy kis észszel minde^ község teremthet bankot, amelyik kölcsön ad a megterhelt birtokra vagy a be­fektetésre. És vájjon nem lehetne-e az 1877. XX. törvényen segíteni, hiszen már ugy is elavult? Ez a törvény megengedi, hogy az árvák pénze ingatlanokra kölcsön adassék, az ingatlanok egyharmad értékét képviselő összeg erejéig, Nem lehetne é ezen a törvé­nyen változtatni, s kimondani, hogy ezentúl kétharmad értékig adható kélcsön? Avagy az árvák pénzére biztosabb egy magán ta­karékpénztár ? Hiszen az sem ad többet 5 százaléknál. A bürokrata urak talán felhozzzák, hogy hátha visszaélések történnek az árvák pénzével? Bánális érv! Nincs é elég felelős tisztviselője a varmegyének ? Szolgabíró, községi képviselőtestület, azoknak együtt és személyenkint vagyonuk? Talán több garancziát nyújt a magán intézet ? Segítsünk, mert maholnap árvábbak leszünk az árvánál. Mi a közigazgatás ? A nemzet fizikai, szellemi és gazdasági élete. Szedjék csak elő az irattárbál azt a ha­talmas akta csomót, kész egészséges javas­latot foglal az magában, s állami fennható­sággal meg kell valósítani. S ha majd 6 százalékos pénzhez jut a magyar gazda, bizonynyal nem fog kiván­dorolni, hanem itt marad és dolgozik, s a gazdátlanul maradt falusi hajlékokba nem vonulhat be a külföld népe. Történelem és emberiség. A történelemnek dolga van az emberiséggel. Egy ember, egy nép sincsen kizárva a történe­lemből. A görögöknek azon szűkkeblű fogalma, mintha minden más nép barbár volna s nem méltó az emberi névre, megbukott. De igenis, igaz az, hogy nem minden nép lépett be a történelembe, vagy pedig egy részük ismét kilépett belőle! Mert mit jelent a történelem? mi a lényege? általában véve a történelem az, ami megtörtént; amit tett, amit szenvedett a "ép: a történelem az időnek tartalma. A történelem tárgya tehát: az emberi lét, az emberi élet. Az emberi életnél gondolunk az erkölcsi moz­galomra a szó legszorosabb értelmében. Váljon ezen mozgalom haladást, vagy vissza­esést jelent: az ezen kijelentéssel még épenség­gel nincsen eldöntve. Mielőtt e kérdés támad: az életet némileg korlátolni kell, Ugyanis nem minden, amit az emberek tesznek, egyúttal a történelem is; igaz, hogy minden tett — megtörtént s a múltba tartozik, de ebből még nem következik, hogy azt föl is vette volna a történtlem. Amit a megfigyelő gondolkodó szellem a tör­ténelemhez • számit azt önvizsgálat alá vette és meg is becsülte. Ami ezen vizsgálatot, ezen pró­bát ki nem állja: azt elveti s az vissza is esik a feledés éjszakájába. Tehát csak az értékes, a nagybecsű tartozik a történelembe. Ezen'értékes nagybecsű dolog pedig: az igaz czivilizáczió, vagy kultura. Igy válik azután a történelem, csakugyan az Isten birodalmának történelmévé, melyben az Isten s az emberiség együttműködése jön létre, mert az Isten országa olyan község, a melyben az emberek egymis közt össze vannak kötve Isten által, ezen összeköttetés pedig ethikai, s épen a'.ért van ethikai czélja. Lényegileg tehát az Isten országa a szellem országa. Mint olyan pedig nincsen kötve egy néphez, vagy a fajok egyikéhez, vagy valamely osztályhoz hanem képezi a legáltalánosabb közösséget. Abban áll az emberek történelme, hogy Isten országa az összes emberekhez jön, hogy áthatja öss-ies tevékenységüket, ös«zes viszonyaikat Most már megkülönböztethetjük azt is, amit fölveáz a történelem az emberek eseményeiből fölveszi t. i. mindazt, aminek közvetve, vagy közvetlenül előmozditólag, vagy gátlólag befo­lyása van az Isten országának menetére. Valamint egy személység csak az által lesz erkölcsileg uagybecsüvé, ha a jót, igazat ós nemest akarattal s tudattal megragadja: épen ugy van az az emberiség töriénelmi személyévé való létesítésével is. Nem minden tette az em­bereknek tartozik a történelemhez ós nem is őriz meg minden tettet a történelem, hanem a bimbó hüvelyei alatt fejlődik a virág, ez leveti ismét a leveleket és csak mólyen a bensőjében képződik a csira s érik lassan a gyümölcs. A milyen bizonyos az, hogy joggal lehetne beszélni valamely nép erényeiről, ép oly jogosan lehet beszélni annak vótkeirőli és bűneiről is. Ennek folytán tehát a történelem nem csak absolute az "emberek dolga, az emberek müve hanem a lényegét akkor ecseteljük helyesen ÓG hűen, ha azt az Isteni gondviselés és az embe­rek együttműködésének, együttmunkálkodásának tekintjük és ugy fogjuk fel. A történelem tehát az emberiség tette, d» egyúttal az Isten müve is. Cselkó József „

Next

/
Thumbnails
Contents