Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-10-01 / 40. szám

IV. év Zalaegerszeg, !303. október I. 40. szám Előfizetési ár: Egy évre 4 korona. Fél évre 2 korona. Negyed évre 1 kor. figyes siám 8 fillér. Hazai dolgok hirdetése féláron : Egy oldal 20 korona. Nyilttér sora 1 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Wlassics-utcza 25, Alapitotta: BORBÉLY GYÖRGY. Felelős szerkesztő: Z. HORVÁTH LAJOS. MEGJELENIK HETENKENT C S ~Ö" T Ö K. T ÜKÖN ESTE. Mözségi takarékpénztárak. Irta : Papp Ferencz, Jogéletünk most él> az átalakulás idejét. A közigazgatást egyszerűsítették, s daczára az uj rendszer hibáinak, kétséget sem szenved, hogy érvényesül benne az elv: több szóbeliség, kevesebb irás, kevesebb forma, több lényeg. A mai költséges, hosszadalmas eljárás helyett a jogkereső gyorsabban, olcsóbban, s mert az uj eljárás közvetlenebb, bizonyosabban is jut igazához. Lassan-lassan érvényesül ez az elv az állami gépezet minden részében. A törvénykezés terén is ujitás készül. Készül az uj polgári törvénykönyv, az uj magánjog. A váltóper 1000 koronán aluli subsztrátummai kivéteti

1': a rendes eljárás alul. Olcsóbb lesz, mm kell hozzá fiskális. Az avult végrehajtási törvőiy helyébe uj novella lép, olyan, hogy a hitelező is megkapja a pénzét; de az adós se jusson teljesen tönkre. Csak egy nem változik, a gazdasági helyzet. A jogélet átalakul, modernizálódik, de az alap marad a régi. De mit ér mindez, ha napról-napra fogyunk, anyagilag tönkre magyünk ? Mit ér a közigazgatás egyszerűsítése, ha nem lesz, aki a hasznát vegye ? Mit ér a végrehajtási eljárás olcsósága, ha már nincs mit lefoglalni, ha a nép nem bírva a terheket, eladósodva, más hazába bujdosik s vagyonát dobra vereti a bank, taláii éppen a nemzetiségi bank? Földje megterhelve 10 százalékos adóssággal, küzd, dolgozik éjjel-nappal; a föld azomban nem hoz 10 százalék hasznot, s nem képes jóllakatni azt a hatalmas molokhot, a takarékpénztárt, s ő a termelő, küzdelmes, verejtékes munkája mellett is éhezik, családjával egyttt. Mi a baja a magyar gazdának ? A drága pénz! Pedig a pénz olcsó ; — ime a takarékpénztár 4 V2 százalékot fizet a betétért, a kölcsönért azomban 10-et vesz. Évekkel ezelőtt látták már ezt. Megindult a morálom, segíteni, javítani a helyzeten, társadalmi úton is. Agrár bankok keletkeztek. Megindult a mozgalom állami téren is. A belügymmiszter'umban évekkel ezelőtt ^összeült egy ankét. Tárgyaltak, tanácskoztak a iit p nyomoráról, az eladósodot gazda helyzetének javításáról, a módokról. Világos elme, jóságos lélek megpendített egy eszmét: a községek által állitassanak takarékpénztárak, ahol nem az anyagi érdek a főczél, hanem a gazdasági élet fellendítése. Vártuk, hogy a közigazgatás újjászervezése alkalmával, az évekkel ezelőtt megpendített, de Isten tudja miért, a napirendről levett eszmét felszínre hozzák ismét. Sajnos, lepi azt Í>Z aktát tovább is az idők pora. Pedig fontosabb kérdés ez a világ minden egyszerűsítésénél. Nézzük a mezőgazda életét, matematikai pontossággal ki lehet számítani, hogy a magyar gazda meúnyi idő alatt fog teljesen tönkre menni, elzüliem vagy kivándorolni. Ha a magyar kisgazda ma akár befektetés, akár vagyonjogi, örökösödési kérdések tisztázása miatt pénzhez akar jutni, kénytelen a takarékpénztárakhoz fordulni, sőt mielőtt még az a kérdés eldől, hogy kaphat-e pénzt, fizet a banknak azért, hogy birtokát a kiküldött hivatalnok megtekinti, százakat fizet a különböző bizenyítványokért, a költséges, drága ügyvédi bekebelezésekért sokat. Fizet a kölcsönért 8 százalék kamatot, 2 százalék kezelési dijat, ez 10 százalék. Hol az a föld, amelyik a hatalmas adó mellett 10 százalékos kamatot hoz ? A községi takarékpénztárak eszméje egészséges volt. íme pár alföldi város, a Dunántúl pedig Pinkafő község létesit községi takarékpénztárt, s a legválságosabb időben is képes 6% mellett kölcsönt adni, s mégis vagyona van, milliókra menő vagyona. Eunek a községi takarékpénztárnak, mint erkölcsi testület vezetése alati álló banknak nem az volna a czélja, hogy részvényeseinek zsebét tömje, hanem gazdasági életünk fellendítése, a szoczialis kérdések megoldása. A szomszédunkban van egy parányi állam: Romauia. Ez a jóformán 30 esztendős állam nem ismer más bankot, csak áHamit, és nem is 10 százalékra adja ám a pénzt, de nem is vándorol ki ám az oláh paraszt onnan. Minden községnek van alapja, egy kis jó akarattal, egy kis észszel minde^ község teremthet bankot, amelyik kölcsön ad a megterhelt birtokra vagy a befektetésre. És vájjon nem lehetne-e az 1877. XX. törvényen segíteni, hiszen már ugy is elavult? Ez a törvény megengedi, hogy az árvák pénze ingatlanokra kölcsön adassék, az ingatlanok egyharmad értékét képviselő összeg erejéig, Nem lehetne é ezen a törvényen változtatni, s kimondani, hogy ezentúl kétharmad értékig adható kélcsön? Avagy az árvák pénzére biztosabb egy magán takarékpénztár ? Hiszen az sem ad többet 5 százaléknál. A bürokrata urak talán felhozzzák, hogy hátha visszaélések történnek az árvák pénzével? Bánális érv! Nincs é elég felelős tisztviselője a varmegyének ? Szolgabíró, községi képviselőtestület, azoknak együtt és személyenkint vagyonuk? Talán több garancziát nyújt a magán intézet ? Segítsünk, mert maholnap árvábbak leszünk az árvánál. Mi a közigazgatás ? A nemzet fizikai, szellemi és gazdasági élete. Szedjék csak elő az irattárbál azt a hatalmas akta csomót, kész egészséges javaslatot foglal az magában, s állami fennhatósággal meg kell valósítani. S ha majd 6 százalékos pénzhez jut a magyar gazda, bizonynyal nem fog kivándorolni, hanem itt marad és dolgozik, s a gazdátlanul maradt falusi hajlékokba nem vonulhat be a külföld népe. Történelem és emberiség. A történelemnek dolga van az emberiséggel. Egy ember, egy nép sincsen kizárva a történelemből. A görögöknek azon szűkkeblű fogalma, mintha minden más nép barbár volna s nem méltó az emberi névre, megbukott. De igenis, igaz az, hogy nem minden nép lépett be a történelembe, vagy pedig egy részük ismét kilépett belőle! Mert mit jelent a történelem? mi a lényege? általában véve a történelem az, ami megtörtént; amit tett, amit szenvedett a "ép: a történelem az időnek tartalma. A történelem tárgya tehát: az emberi lét, az emberi élet. Az emberi életnél gondolunk az erkölcsi mozgalomra a szó legszorosabb értelmében. Váljon ezen mozgalom haladást, vagy visszaesést jelent: az ezen kijelentéssel még épenséggel nincsen eldöntve. Mielőtt e kérdés támad: az életet némileg korlátolni kell, Ugyanis nem minden, amit az emberek tesznek, egyúttal a történelem is; igaz, hogy minden tett — megtörtént s a múltba tartozik, de ebből még nem következik, hogy azt föl is vette volna a történtlem. Amit a megfigyelő gondolkodó szellem a történelemhez • számit azt önvizsgálat alá vette és meg is becsülte. Ami ezen vizsgálatot, ezen próbát ki nem állja: azt elveti s az vissza is esik a feledés éjszakájába. Tehát csak az értékes, a nagybecsű tartozik a történelembe. Ezen'értékes nagybecsű dolog pedig: az igaz czivilizáczió, vagy kultura. Igy válik azután a történelem, csakugyan az Isten birodalmának történelmévé, melyben az Isten s az emberiség együttműködése jön létre, mert az Isten országa olyan község, a melyben az emberek egymis közt össze vannak kötve Isten által, ezen összeköttetés pedig ethikai, s épen a'.ért van ethikai czélja. Lényegileg tehát az Isten országa a szellem országa. Mint olyan pedig nincsen kötve egy néphez, vagy a fajok egyikéhez, vagy valamely osztályhoz hanem képezi a legáltalánosabb közösséget. Abban áll az emberek történelme, hogy Isten országa az összes emberekhez jön, hogy áthatja öss-ies tevékenységüket, ös«zes viszonyaikat Most már megkülönböztethetjük azt is, amit fölveáz a történelem az emberek eseményeiből fölveszi t. i. mindazt, aminek közvetve, vagy közvetlenül előmozditólag, vagy gátlólag befolyása van az Isten országának menetére. Valamint egy személység csak az által lesz erkölcsileg uagybecsüvé, ha a jót, igazat ós nemest akarattal s tudattal megragadja: épen ugy van az az emberiség töriénelmi személyévé való létesítésével is. Nem minden tette az embereknek tartozik a történelemhez ós nem is őriz meg minden tettet a történelem, hanem a bimbó hüvelyei alatt fejlődik a virág, ez leveti ismét a leveleket és csak mólyen a bensőjében képződik a csira s érik lassan a gyümölcs. A milyen bizonyos az, hogy joggal lehetne beszélni valamely nép erényeiről, ép oly jogosan lehet beszélni annak vótkeirőli és bűneiről is. Ennek folytán tehát a történelem nem csak absolute az "emberek dolga, az emberek müve hanem a lényegét akkor ecseteljük helyesen ÓG hűen, ha azt az Isteni gondviselés és az emberek együttműködésének, együttmunkálkodásának tekintjük és ugy fogjuk fel. A történelem tehát az emberiség tette, d» egyúttal az Isten müve is. Cselkó József „