Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-10-01 / 40. szám

2 MAGYAR PAIZS 1903. deczember 10. A Bodapesí székes-fővárosi tanoncz és segéd kiállításról. (III. Folyt.). A kiállított tárgyak, ugy a tanonczokó, mint segédeké, tíz csoportra vannak beosztva: faipar fémipar, gép- és műszeripar, diszitőipar, sokszorofiitóipar. szobrászipar, ruházatiipar, építőipar, élelmezésiipar és hangszerip.ar. Mindegyik csoportban, több iparág van beosztva: pl. a faiparban vannak: asztalos, esztergályos, bognár, kádár, kocsigyártó, kosárfonó, szerszám készítő, ács, faszobrász stb. iparágak. Az asztalos ipar igen nagy számmal van kiállítva, különösen a bútor munkák, igazi remek müvek, ügyes kezekre vallanak, ós dicséretére válnak a honi iparnak, kiállítva vannak egész szoba berendezések és egyes darabok. Meg kell említenem Szigeti Bela asztalos tanoncznak (fél éves) Thurnherr Gyulánál, egy éjjeli szekrényét, mahagóni fényitett fából készítve. A remek munka ára 1300 kcrona. Vannak csinos kocsigyártó, szép szobrász és esztergályos munkák stb. A fém-iparban van beosztva: lakatos, kovács, -vasöntő, vas cs érez eszteigályoo, bronzöntő, vésnök, fémnyomó, bádogos, sarkantyús és kardkészitő stb. iparágak, a géplakatosok részint a magyar állami gépgyárból és a magyar államvasutak főműhelyéből, részint, egyes műhelyekből valók. Egyes géprészeka', csavarokat, körzőket, emeltyűket, zárakat, takarék tűzhelyeket, csinos dísztárgyakat, öntvényeket, képkereteket stb. látunk. A gép és műszeripar csoportja magába foglalja az orvosi műszerész, géplakatos mechanikus, villamvezető, üveg furó, puska műves stb, iparágat. Többek közül, két tanoncz csinált egy kis kastélyt, melyben az összes modern villany világitás, villamos csengi'-, villára háritó berendezés Játható. Tihanyi Nándor elektrotechnikai villamvilágitási berendező tanítványai ezek. Ebban a cscpoitban láthatjuk az állami mechanika és órás szakiskola tanulóinak, több óra és mechanikai dolgok kiállítását stb. A diszitőipar csaportban van beosztva a szobafestő, művirág készítő, kárpitos, aranyműves, porczelán festés, üvegfestés, ékszerész, könyvkötő, bőrdíszműves, aranyozó stb. iparág. Itt is nagyon művészies dolgokat látni, szép munkák az üvegfesiések, aranyműves és ékszerész kiállítók munkái. A kárpitos ipar szép számmal van képviselve. A sokszorosító ipar magába foglalja a nyomdász, kőrajzoló, kotta metsző, fényképész, iparágakat. Itt is látunk különböző ipar ós kereskedelemben előforduló különféle nyomda :ermekeket, kőrajzokat, térképeket s felig és egészen kidolgozott fényképeket. A szobrász iparhoz jön a kőfaragó és márványfaragó iparág. A kisebb szobor ós virág díszek kőből laragva és különféle szobrász művek mind ügyességre vallanak. A ruházati iparhoz van beosztva a férfi és női szabó iparág, czipész, kalapos, himző, szűcs, kesztyűs, fehér varrónő stb. iparág. Igen sok szép szabó munkát látni, és ezt igen megfigyel tem, mert szakmám, csak azon ütköztem meg nagyon, hogy igen kevés kiállító, volt, pedig igen sok van ezen szakmából Bpesten alkalmazva mind tanoncz, mind pedig segéd, ez a legerősebb ipariig, alkalmazottak pzámára nézve is. Ép ugy a czipész iparnál is ezt tapasztaltam, pedig valamint, a bútor ós egyéb disz tárgy, ugy a ruházati ipar is jobban lehetett volna képviselve mert azért ezen munkák is olyanok, hogy hasznosságuk mellett mutatnak is. Igen szép és finoman kidolgozott fekete sálon öltönyök, ferencz józsel kabátok, felöltők, részint teljesen kész, részint pedig darabokban, katona ruhák stb. láthatók. A női szabók részéről szintén kevés kiállító volt, de igen csinos női rüházatok, utczai és báli ruhák voltak kiállítva, csinos volt a Kath munkás otthon tanulóinak fehérnemű kiállítása, szép dolgokat állítottak ki a fehér varrónők is. A czipész iparágból is igen érdekes czipők, minden alak ós minőségben és nagyságban, ugy szintén a csizmadiáké is, csakhogy több lehetett volna. Az élelmezési iparban a sütő ipar, hentes és mészáros, pinczér és szakács, ezukrász termékek napi árakban elárusítva. A hangszeripar nagyon sok ós szép tárgyakkal volt képviselve, dicséretre mólfó a többek közül Langer József zongora készítő 3 éves tanoncz munkája Havlicselc Károlynál, egy rövid zongora mahagóni fából, 800 korona árban, cen kivül több hangszer fúvós ós vonós. A segédek mankái ép ugy, mint a tanonezoké csoportonkint voltak beosztva, ott már ügyesebb és gyakoroltabb kezek dolgoznak, ezért a tudásban is előbbre vannak. A kiállított tárgyak Budapest székes főváros területén levő gyárakban ós műhelyekben készültek. A kiállított tárgyak, részint megrendelve, részint pedig eladásra készültek, azért csak oly dolgok voltak kiállítva, m elyek a mindennapi szükségletre valók, a kiállítók felügyeletét, a mester és egyes szakipar testületek megbízottjai gyakorolták, kik is dolog közben ellenőrizték a munkálkodást ós időről időre tanúsítványban igazolták. A kiállítók díjazása mindkét részről, arany, ezüst és bronz okmány. A jelesebb és kiváló tehetségeknek bizonyuló segédeket ós tanonezokat a biráló bizottság a kereskedelmi miniszternek ajánlja külföldi tanulmáuyra ós tovább képzésre a kezelése alatt álló ösztöndijakból, továbbá azokat a mestereket, kiknek tanulói jelesebb munkákkal kitűntek, a biráló bizottság szintén ajánlja a kereskedelmi ministernek, hogy az inas oktatás terén szerzett érdemeikért, további buzdítás ós példaadás okáért elismerő oklevéllel tüntesse ki őket. A biráló bizottság szept. 25 ón már megkezdte működését, melynek Thék Eridre elnökön kivül 86 tagja van. A kiállítást őfelsége is megnézte augusztus 27-én, kár hogy ifjú segó deink nem nézték meg, ezen kiállítást, a melyen sok tudást, izlést és gyakorlatot szerezhetnének és szakmájokban értékesíthetnék, mert ilyen kiállítások látogatásával ismereteinket gyarapítjuk, mert haladnunk kell a korral, hogy hasznos iparosai legyünk magyar hazánknak. Adja isten, hogy azok legyünk ! Tek. Szerkesztő urnák pedig ez uton mondok köszönetet, hogy becses lapjában helyt adott eme följegyzéseimnek. — Kiváló tisztelője maradok Jády Károly, szabó-mester. Esztergomban. Bazilika — Katona levél. — Vájjon az óriási épületet irjam le, a melynek ' minden zugát megnéztem ós a melynek fensége j bámulatra ragadja a halandót, vagy leirjam-e azt j az érzést, amely ezen az évszázadokat látott magaslaton fogamzott meg szivemben. Fenséges üpület, remek alkotása az emberi észnek, nevezetes magaslat, a melyen régen-rógen királyok intézték hazánk sorsát ? Régen nagyon régen volt az, a midőn ra?g ily boldog lehetett a magyar ! Talán csak mese az egész, képzelet . . . Nem ! hisz itt van Szent István szobája is. Az első magyar királyé, a kit apostolnak nerezett el a pápa! Es apostola ő a magyar nemzetnek. Királyok! ti gyenge földi királyok, vegyetek példát ő tőle ! Szerette nemzetét, mert véréből való vol, bölcs volt alkotásaiban, és előrelátó cselekedeteiben. Mily eszményi alak! Képzeletemben látom őt glóriaövezíe homlokán meglátni, hogy nagv gondok terhelik. Egy nemzetnek a létele függ koczkán és ő a bölcs, a szent férfiú ezt dicsőségesen oldj a. meí. Nem szóiul senki gyámolitására, tudja véieinek sajátságait, ismeri hűségét, fudja hogy élni-halni kész fejedelmi uráért és a hazáért. És íme ismerte tisztelni kezdé a müveit népek összessége a magyar nevet, tudta, hogy van független magyar nemzet, mely lovagiasan nyújtja jobbját a szomszéd nyugatnak, mondván: veletek tartok ! És napjainkban ? Elszorul a szivem e gondolatra! Hangos zokogásba tör ki a keserv és a rideg falak visszhangozzák a panaszt, mely miattad száll ajkamról, óh, szegény árvaságra ju tott nemzetem ! Bókejobbod gyanakvással fogadták és győzelmi fegyvereidet, mit önként adtál oda, hányszor forditák ellened ? Kishitű fiaidat árulásra birták, kik századokon át béklyóban hagyák véreiket, s ha te nemzetem egy kicsit fellélegzeni mertél, nyakadra hoztak törököt, osztrákot, muszkát, kozákot! ... „Kisiettem a szobából felmentem a bazilika tetejére és onnan néztem . . . Néztem de csak magam elé, mert bántott valami... a te sorsod kísért nemzetem! Ébreduek e már öntudatra fiaid ós fogsz-e ülni még győzelemünncpet, a melyen örök frigyet kötsz majd szabadságod szent Istenével ? ! Vagy el fogsz múlni a világból csendes álmodban, a nélkül, hogy őseid jelszavához hiven a történelem véres betűkkel Írhatná fel elmúlásod'?!. . Nem, nem lehet. Élni kell neked nemz tem. Ébredj álmaidból ós légy hü őseidhez, újból tudni fogja az egész világ, hogy él itt a K rpátok övezte szép hazában egy nép, a melyen még a pokol ármánya sem vehet erőt! A távolba nézek ós látom ]a kókl5 hegyeket, ködbe buikolva. A szőke Duna, mintha háborogna, korbácsolja habjait a szól, oly szomorú hangulatot kelt még a természet is! . . . Itt lent fonyadnak a falevelek; egyet-egyet el-el kap a szél ós viszi az örök enyészetbe . . . Mulandó mindeu ! . . . DÍ vájjon nern szr'tott-e tavasz jönni a télre? Mikor lesz neked t*.aszod szegény magyar nép ? Tiszta szent szabadság fakasztó tavasza ? ! . . . .... Megkondult a bazilika kis harangja. Vájjon megszó''al"e majd egvszer az a nagy harang is, mely a Kárpátoktól Adriáig lakó uép örömünnnepének vagy temetésének a harang szava lesz majd ? ! . . . Ligeti életből. Értelmes beszéd. — Kisasszony! imádom önt! — Sajnálom, szivem már nem szabad. — Hogyan? ním akar nőm lenni? — Az már más! Miért nem beszól értelmesebben? Sajnálatraméltó. — Ugy van édesem. Törökországban némelyik basának ötvennél több felesége van . .. — Oh ... Oh ... Oh..! — Mit 8opánkodol? — Hát eszembe jutott, milyen szegény basa lenne belőled. Ki volt a legboldogabb ember? — Ádám. — Miért? — Mert nem volt neki sem anyósa, sem házibarátja. — Nem értek, két esztendüt ültem hamis bokhás miatt és hazajüvet van egy nyucz napos djerekt, mivel magyarázolsz eztetet te asszonyt? — Wihájszt mivel? Hát nem voltam én. Kohn ur! önnek olyan tiszta a feje, ugylátszik ön spongyával fésülködik. Li Tsttng. Országgyűlés. Mindenkinek eszébe juthatott ezekben a napokban : „Szomorúk az idők, a napok feketék" — Sok pihenés, vagyis irtózatos lelki tusák után összegyűltek a kepviseiők ma egy hete, mikorra Gróf Héderváryt újólag megbízta a király, hogy kormányelnökként kormányt alakítson. Az országgyűlésen óriási vihar volt, mert a gácsi chlopyi hadparancs tartalmát tárgyalták. A heves jelenetek között Barabás Bila a királyi esküre is azt kiáltá, hogy : Hamis eskü. Ez még nagyobb bajt kePett s a jobb pártról hazaárulónak kiabálták Barabást Gróf Héderváry rendkívül ellenszenves a Házban még a nagyobb méretű Chlopyi hadparar.cson keresztül is sürün nyilaztak ra a Szapáry féle vesztegetés gyanújának nyilaival: Tiszteli Geiger Gi/ella (a Dienes szeretője) és Hajdú Etelka (a Szapáry barátnője), mondogatták. Olay Lajos összeférhetetlenséget jelentett be gróf Héderváry ellen a Szapáry ügy miatt. Nagyobb beszédet tartott Kossuth Ferencz a nemzeti ügy védelmében.Az ellenzék felirati javaslatot nyújtott be, melyben elpanaszolják a király előtt a nemzeti sérelmeket. A feliratnak erős tartalma az, hogy a hadsereg is, a korona is a nemzeté. Csak törvényes kormányzás és uralkodás végett adta át a királynak. Kedden megint összeültek a képviselők. Szép beszédeket tartottak: Eötvös Károly, dr. Bakonyi Samu, Hock János. Várták, hogy gróf Héderváry visszautasítja az osztrákoknak a