Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-08-20 / 34. szám

1903. augusztus 20. -a MAGYAR PAIZS 5. Skoriatin muszka tábornok szobra. Nem ' szabad sohasem szem elől téveszteniük, hogy a fejéregyházia vezető országút túlsó oldalán Skariatin oiosz generálisnak is ott áll hatalmas kőemléke. A távollevő Oroszország állíttatta. A segesvári m. kir. adóhivatal utján minden hónapban 40 koronát fizetnek ki az emieket gondozó őrnek s nagy figyelmet fordítanak arra, (hogy az emlék gor.dozása és kaibantartása csorbát ne szenvedjen. Idegen tuiisták nagy számmal jönek e tájékra, tehát nemzetünk méltóságára, becsületére hőseink iránt érzett és tettekben megnyilatkozó tfgíeletéie foidiüunk gondot éti figyelmet mi is. Mindezeket Nagymértóságod elé teljes őszinteséggel terjeszteni hazafiúi kötelességünknek tartjuk. Kötelességünknek tartjuk azért, mert ezek a sirok maholnap elhagyatottá válhatnak. Ezek lei ültté a Hgesvári s>oboibizottság nevén a nemzetre van telekkönyvezve. Ámde e bizottság Sándor László volt főispán halálával működését beszüntette. A Petc'fi társaság vette át a sirok feletti gondozást, rendezett is itt 1899-ben egy gyönyöiü ünnepélyt, azonban Bartók Lajos halálával, talán a nagy távolság miatt is, korábbi gondos figjelaét e mmzeti búcsújáró helyre ki nem terjeszthette. Muzeumunk alapszabályaiból kifolyólag egylésziől, másrészről pedig az eddigi gyakorlatnál fogva kötelességének tartotta s tartja, hogy a nemzet eme kegyeletének tárgyára az illetékes körök gondviselését kikérje. Hazafiúi tisztelettel vagyunk Kolozsváit, 1903. augusztus hó 5-én. A kclomáii országos történelmi ereklye muzeum elnöksége Nagy Pál sk., g. óf Esterházy Miguel sk., alelnök t. elnök 48/49. honvéd főhadnagy. 48/49. haszár százados. Kuszkó Iztván sk., a muzenm ieazg. őre. Magyar biztosító intézetek. Ha^ai általános biztosító társaság jég- és tűzkár ellen. Közgazdasági életünknek a fejlődés rendjén immár elegendhetetlen kiegészítő részévé lett a biztosítás, a romboló elemek ellen való védekezés. A jég, a 'űz a magtól a kalászig Damokles kaidjaként lebegnek a gazda felett s a tüz még azután is kisérti. Hányszor teszik tönkre egy egész élet öntudatos munkáját a káros elemek, s a ma még vagyonos gaída holnap már koldusbotot vehet kezébe. Ismeretes dolgok ezek, s mégis egész vidékek vannak, hol a gazdaember csupán a jó szerencsére bizza egész vagyonát. Tagadhatatlan, hogy megvan az oka is ennek a huzódozásnak. Nem érti meg a nép a biztosítás szükséges voltát, mert a sors véletlene folytán még eddig eíkeiülték az elemek, s nem akadt, ki felvilágosítsa a véletlenben való bizalom veszedelmes •voPát. Ezeknek a körülményeknek az ismerete indította közéletünk \ezető emleieit arra, hogy a magyai gazda, a magyar nép életviszonyainak megfelelő biztosító társaságot létesítsenek. Azok a kiknek mindig szivén feküdt az oiszág népének anyagi helyzete, boldogulása, akik érzik, tudják, hogy az édes anyaföldben rejlik a hazaszeretet, tömörülve Kossuth Ferencz köré, az ő elnöklete és a jel s nemzefgazdász Tóth Pál vezérigazgató vezetése alatt megalkották a Hazai általános biztosító társaságot. Lelkesítve hazafias érzésektől, megküzdött minden akadálylyal a társaság s 1899. óta, az egészséges fejlődés utján alig 4 év alatt olyan eredményeket ért el a jég- és tüzkárbiztositás terén, melynél nagyobb haladást egyik intézet sem mutathat fel. Elérte azt, hcgv versen)képes tételeiért a magjar nép bizalommal viteltetik iránta, mert érzi, hogy ez a társaság minden izében magyar. Megvalósította a biztosító-közönségnek jogos óhaját, hogy a károkat azonnal a legmagasabb összegben képes megtéríteni. Az ország ezer meg ezer lakója s háletelt levelei a bizonyság, hogy mennyi könnyet szárított fel az utóbbi 4 év alatt a Hazai általános biztosító társaság. Ahol megjelent, ott nincsenek már éveken át porladó falak, ! szenesedett gerendák, mert a pusztulást nyomon követte az újraalkotás. A magyar gazdának, a magyar népnek érdeke,hogy bizodalommal forduljon a Hazai általános biztosító társasághoz, mert a saját lelkéből fakadt s hazafias érzéseiben él. E törekvő intézetnek vállalkozását figyelemmel fogjuk kisérni s működésére alkalomadtán vieszatérünk. Papp Ferencz Tanítók mezőgazdasági tanfolyama Pápán. Nem mulaszthatom el, hogy mig egyrészt tett igéretemet beváltva, a ,,Pápán" f. évi julius 15-től aug. 9-ig tartott négy hetes mezőgazdasági tanfolyam mikénti lefolyásáról szerény soraimban meg ne emlékezzem ; másrészt teszem ezt azért, mint tavaly a szőlészeti * és borgazdasági tanfolyamról, a midőn a kezvélemény, lerázva magáról ófdi közömbösségének porverte, s penésztelt öltönyét és a kor intő szavát megértve, mély álmából immár ébredez; magára uj, s üde mezt öltve, meleg érdeklődéssel kiséri hazánk boldogulását előmozditó parányi törekvést is, hogy a társadalom is ez uton kellő tájékozódást szerezzen a tanítóknak mint a kik legközelebb férkőznek a nép szivéhez, a mezőgazdasági tanfolyam üdvös és messze kiható törekvéséről, s eredményéről; tehát ily érzettől sarkalva, s a gazdaság emez ágának fejlesztését, czélzó intencziónak hatásától áthatva, a bevégzett idei mezőgazdasági tanfolyam mikénti lefolyásáról, becses lapjában íme a következőkben emlékszem meg. A tanfolyamra felvett tanitók, a szélrózsa minden irányából, már 14-én egybegyűltek ; egymással megismerkedve, csakhamar mint kiket a sors, a végzet kegye testvérekké avatott, lélekkel egybeolvadtunk. Ekként megerősödve, azonnal felvonultunk, s jelentkeztünk az intézet humánus és szeretetre méltó igazgatójánál Tár Gyulánál, kérve atyai jóindulatát; e közben tekintetünkön meglátszott, mint a vésztjósló fellegen, fényével átszűrő szivárványnak pillanatnyi szinvegyülete, az idegen hely; ott ült az arczokon, a nagy arányú munka mikénti legyőzésének aggodalma. De csakhamar változott a kép. A rokonszenves igazgató azon édes és megnyugtató nyilatkozására hogy ,.Isten hozta önöket, kérem érezzék magukat "jól," hevülni kezdett a kebel érzete ; mintegy varázsütésre kikélt a ridegség, szétoszlott a bánat és aggodalom lelkületünkben. Ezen percztől fogva, egy második otthonunkban találtuk magunkat. Ezek után, a végeredményében nagy horderővel biró mezőgazdasági tanfolyam, julius 15-én vette kezdetét; melyet az intézet nagyérdemű igazgatója, a szakképzettségük magaslatán álló derék tanári kar élén, hazafias és lelkesedéstelt beszéddel nyitott meg. Húszan voltunk felvéve; hozzánk csatlakozott még a tanulmány iránti szeretetből, önköltségen két pápai tanitó: Szabó István és Turner Nándor. A mezőgazdaság ágában tanulmányunk, mely állattenyésztés, rovartan, eidészet, kertészet és méhészet ismeretinek előadásával nyert kibővítést, elméleti ós az ezt kiegészítő gyakorlati volt; az intézetben folyt le az elméleti, a mezőn a gazdaságban és faiskolában ment végbe a gyakorlati oktatás. A kívánalmaknak megfelelő, s az eredményt biztosító beosztást, a földmives iskola tevékeny igazgatója rendezte. A haz.t javát szivén viselő igazgatót magasztos munkájában, ügyszerető buzgalommal és szakértelemmel támogatták a tanfolyam vezető tanárai: Máté László, Győrök Leo Tivadar és Abaffy József. Az előadó tanárok munkaköre a következőkben oszlott meg; Tai Gyula igazgató előadta: a föld okszerű megmunkálásának módjait, telkesítést, tagosítást, növénytermelést és gép-ismét. Máté László tanár előadása: az állatok helyes megválasztása, kiváló állatok tenyésztése, állati betegségek gyógyítása, a rovarok elleni védekezés, íej kezelés és vaj készítésnek (s hogy a tea vaj és író minőségét megismerjük, hozzá fogtunk magyarosan azok megízleléséhez) bő anyagát öielte fel. Győrök Leo Tivadar tanár tananyagát: az erdő és fa üzeme, telepítések, a gyümölcs és díszfák helyes nevelése és a konyhakert berendezése, munkáltatásának módozata képezte. Abaffy József raéhészfelügyelő, szaktanár pedig, a szakszerű méhészet kedves ós éltet viditó ismereteit oltotta szivünkbe. Mindezeket nagy érdeklődéssel ós feszült figyelemmel hallgattuk, s hogy az elmélet maradandó nyomot hagyjon maga után, a tanultakat gyakorlatilag is végeztük. Reggel 7-től 10-ig szeretett igazgatónk éb tanárainkka' felváltva, gyakran kimentünk a mezőre ; honnét szabadon emelhettük fohászunkat a magasba. Hisz az áldás-dus mezőn, melyet köröskörül éltetadó virány fedez, keblünket oly magasztos érzés, s elménket oly gondolat hatotta át, mintha Isten háza lenne az! — (Az is az! Sz.) A fürj pitypalatytyinál, s pacsirta daliásánál megfogtuk az ekeszarvát, vidáman szántottunk, 8 vetettük a forgókat, az általunk beállított vető géppel. A Csálé, Szilaj, Gyöngyös ós Bogár, megértve odaadó, komoly törekvésünket, szépen Iópdelf, mintha mindig kormányzatunk alatt, együtt munkált volna velünk. Vargabetű, vagy a firkáló bogár menetű útirány nélkül, szántotta meg a barázdát, s húzta a magot egyenletesen elhintő „Mosoni Dryll" méla zakatolásu vetőgép rúdját. Később, többször bejártuk a gazdasági udvarnak minden zege-zugát; figyelemmel tanulmányoztuk az istálóknak s ólaknak, a mai kor kívánalmainak teljesen megfelelő, kifogástalan berendezését ; a bennök található nemes ós tiszta vérű állatok gondozásáról ós tenyésztéséről szereztünk maradandó tapasztalatokat. Mondhatom, hogy nem volt ott oly hely, ahol az elméleti ós gyakorlati oktatásnak Ariádue fonala, csak rövid időre is megszakadt volna. Alkalmunk volt két operácziónál is jelen lenni; megnéztünk egy bornyu hasán ejtett mély metszést, a seb kimosását és bevarrását; más alkalomkor, az angol fajta malaczoknak orbáncz ellen való beoltását figyeltük meg. Majd időnkónt a kitűnően berendezett és kezelt faiskolát ós a diszfa ültetvényü kertet jár

fuk be; a hol a fák helyes ültetése, nevelése, oltása ós szemzése képezte tárgyát az előadásnak stb. (Folyt köv.) Tihanyi Lajos. Országgyűlés. Még mindig nincs. Egyik interregnum a másik után. Most azéit van szünet, mert a király őfelsége eljön Budapestre, hogy meghallgassa az elsőbb emberek tanácsát az ujabb kormány alakítása előtt. De előbb Bécsben időzik s ott is meghallgatja a tanácsosokat. Azonkívül a névnapi ünnepet is ott üli meg s csak azután jőn Bpestre. Hihetőleg holnap már itt lesz s a következő urak jelennek meg előtte: gróf Csáky Albin a főrendiháznak, gróf Apponyi Albert a népképviseleti háznak az elnöke, továbbá gróf Szapáry Gyula, Wekerle Sándor, Br. Bánffy Dezső, Széli Kálmán, gróf Károlyi Sándor, gróf Andrássy Gyula, Hodossy Imre, gróf Tisza István, Hieronymi Károly ós gróf Zichy István képviselők. Heti hirek. Helyiek. (Kegyei állandó választmány. A szeptember 14-én tartandó törvényhatósági rendes közgyűlésre az 1904. évi megyei költségvetés megállapítása tárgyában az állandó választmány ülése augusztus 31-én, a közgyűlésen felveendő egyéb törvényhatósági ügyek elkészítése végett pedig szeptember 5-én, mindenkor d. e. 9 órakor a vármegyeház gyüléstermében fog megtartatni, mely ülésekre a v. tagokat meghívja dr. gróf Jankovich László főispán s állandó választmányi elnök. Zalaegerszeg és a Pester Lloyd. S pro domo is. Hihetőleg dicsérgetik egymást s igy szerelmesek egymásba. Nem irigyeljük, de megkritizáljuk szerelmüket. Ámbátor irigyelhetnék is, hogy a város távoli idegenre kacsintgat. Milyen szeme van ennek a városnak ? Miért kacsint félre ? A mint a múltkor megírtuk volt, Zalaegerszeg nagyvendéglőjét