Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-08-20 / 34. szám

4 MAGYAR PAIZS 1903. augusztus 20. kiadják bérbe. S hogy ez megtörténhessék, eró'sköduek vala a tanácskozáson, sőt ellenvetés nélkül erősködnek, hogy forduljon a város a Pester Lloydhoz, s fizessen neki valamit, hogy hirdesse ki a híveknek az Arany Bárány szálloda bérbe adandóságát. A város is czélhoz jut s a Pestér Lloydnak is jut egy kis költség zsebpénzre. — Hát tisztelt atyák! nagy tévedésben vannak, ha azt tartják, hogy a Pester Lloyd a zalaegerszegi ügynek üdvözitó'je. Nem volna nagyon vigasztaló. Ugy é, azért fordulnak hozzá, mert elterjedt lap ? De talán a Magyarország, Egyetértés, Budapesti Hírlap, Hazánk, stb. stb. még vau vagy 600, talán ezek is eléggé el vannak terjedve a magyar ajkúak között. — Más az érvök ugy é? Talán azért fordulnak a Lloydhoz, mert a kocsmárosok, kereskedők, vállalkozók csak azt olvassák ? A kik az Arany Bárányba beköltözködhetnek. Tehát Zalaegerszeg elöljárósága szentesíti azt az ostoba pinczér-elvet, és táplálékot nyújt annak, hogy németnyelv nélkül a magyar nyelvvel még Magyarországon sem lehet megélni. Hát azok a Magyarországon lakó kocsmárosok, kereskedők és vállalkozók, kik a Bárányba beköltözködhetnek, vájjon csak a Pester Lloyd német szavú újságot illő, hogy olvassák? A többit mind feleslegessé teszi rajok nézve a Pester Lloyd ? vagy fel kell tételeznünk rólok, hogy nem is tudnak magyarul ? Ez mégis kegyetlen gyanú volna. — Eró'sebb lehet a harmadik érvök. Talán nem is a magyarországiak számára, hanem kizárólag a bécsi, müncheni s berlini vendéglősök figyelmét óhajtják megragadni a Pester Lloyd-kapocscsal. Azok a németek részint előzekenyebbek, részint okosabbak, hogy saját érdekökben ennyire megkívánnák a mi alázatos szolgálatunkat. Ha kell nekik az Arauy Bárány, talán csak kitátják a szájokat a sült galambra s magyarországi ügyben magyar újsághoz fordulnak. Fogadjanak tolmácsot. De miért muszáj épen német étlap s német kommandó az Arany Bárányba is? Eddig rosz németséggel irt étlap diszeskedett a Bárányban, ezután irodalmi színvonalú lesz a Pester Lloyd közvetítése után. — Hát aztán mért van a Pester Lloyd a világon, még pedig fővárosunkban? kérdezhetik. Hát az bizony azért van, hogy részint a németnyelvű osztrák tartománybéliek, részint az igazi németek, részint a magyarországi németnyelvüek, részint a vele barátságban, egy valláson s náczióságban levők olvassák s tanuljanak belőle sokjó dolgot, s részint hogy olvassák a magyarok is, akik azt akarják hogy ne felejtsék el a szögletes német betű-vetést; de világért sem azért van a világon a Pester Lloyd, hogy Zalaegerszeg magyar városnak belügyét német nyelven közvetítse a magyarokkal. Nem ezért van. Tessék elhinni. Mert, ismétlem: Önök, városi elöljárók, ezzel a Pester Lloydba való szerelmeteskedésökkel azt az ostoba és piszkos cseléd tudományt szentesitik, hogy Magyarországon nem lehet megélni a magyar nyelvvel. Értjük, honnan fú a szél, mondják talán önök. A Magyar Paizs azért haragszik, mert nélkülöztük. Nem adtunk neki dijjal járó hirdetést. Hát bizony mi annyira őszinték vagyunk, hogy elismerjük ezt a hibánkat. Neheztelünk, hogy szándékosan észre sem vesznek bennünket. Mert nemzeti védelemben birkózunk. Itt szolgáljuk a magyar ügyet; itt teljesítjük a kötelességet: itt kell várnunk, sőt követelnünk az élet jogát is. — De ez nem ide tartozik. j Arra nézve különben van egy nagy menti ségök, hogy a Magyar Paizst nem veszik í igénybe. Ahhoz képest ez igen kevés számban jelenik meg. De erre mondok én egy okosat. A Magyar Paizst legfeljebb 1000— 1500 ember olvassa, a müncheni Jugend tréfás lap pedig több ezer példányban jön Magyarországba. Nem volna é jó ahhoz is fordulni ? Igaz, hogy ez a lap csak a napokban piszkolódott Magyarországgal, s Bpestről sokan vissza is dobták, de azért nem kell félni, marad belőle elég Magyarországon, s a buzgó magyarok lelkesültséggel fognák belőle olvasni Zalaegerszegnek a Bárány bérbeadását. S a Jugend érdemes lenne a dijaztatásra. (Lappzártakor halljuk, hogy hivatalosan is kitiltották az országból). Azonban ha önök hallgatnak, megmondom én, mi az igazi oka annak, hogy nélkülözik a Magyar Paizst. Az igazi ok az, hogy ez a lap semmiféle személyes oknélküli dicséretet el nem követ. És ebben a bűnben meg is maradunk. Hanem mondom, ez nem igen tartozik ide. A fődolog itt az, hogy önök tévednek, amikor helyesnek tartják, ha saját belügyünket, honfitársaink között, hivatalos alakban idegen nyelven közlik. Ő felsége születés napján, tegnap, váosunknak több épülete lobogó diszt öltött s a közönsége templomi istentisztelettel ünnepelte meg 'a napot. Iparos tanonczok ma nkakiállitála. Minden évben, ugy az idén is dolgoztak erre a czélra az inasok néhány czikket. Nem mondhatnók hogy nagy számmal. Kivált a faiparból többet várhattunk volna. Isten tudja, mi az oka a lanyhaságnak. Minden kiállító inas kap egy kis pénzjutalmat. Talán csak azért dolgozik. Kedvet törekvést és nemes versenyt általánosságban nem lehet látni. Talán a szegenység is az oka. A mester nem adhat anyagot és időt a külön munkára. De talán a vezetőségben is van hiba. Nem ösztönzik eléggé az iparos közönséget. Nem keltik fel az érdeklődést a nagy közönségbeo. Nem használják fel az alkalmat a rendelkezésükre álló hírlapokban. Nemhogy szakszerű, vagy lelkesítő czikkeket Írnának, mégcsak tudósítást sem közölnek. — Ezt a kis kiállítást vasárnap e hó 16-án nyitotta meg, Kovács László ipartestületi elnök nem nagy közönség előtt. 82 iparos inas keszitett munkát 55 műhelyből. Legtöbb a bőriparból van, kivált czipő. A bútor ipar hiányos: egy asztal s egy ablak az egész. Kaszás József bognár műhelyéből egy teljes kocsi tűnik ki. Dicséretet érdemel Baly Béla lakatos inasa is szépen dolgozik Nemeth Gábor kályhásnak egy 11 hónapos inasa egy kályhát készített, mely dicséretre méltó, Kovács István inasa egy feltűnő csinos női czipőf. készített. Jutalmat minden kiállító kap három fokozatban. Esküvők. Dr. Vida Sándor főgimn. tanár Udvardy Ilonka kisasszonynyal e hó 8-án, — Kakas Ágoston nyomdavezető pedig Czvetkó Ágnes kisasszonynyal e hó 10 ón tartotta esküvőjét. — Boldogságot kívánunk az uj pároknak. Zászlószentelés Zalaegerszegen. A zalaegerszegi kath. Legény Egylet folyó hó 15-én tartotta őnagys. Csertán Károlyné szü

1. Sümeghy Magdolna zászlóanya úrhölgy résztvevése mellett zásziószentelési ünnepélyét. Áz ünnepély egyszeiü, minden külső pompa nélküli, de magasztos volt. Nem csináltak hangzatos reklámot, mégis ugy anyagi, mint erkölcsi siker tekintetében magas színvonalon álló volt. Az ünnepély reggel 5 órakor czigány zene ébresztővel kezdődött; fél 9 órakor a megyeház dísztermében disz gyűlés tartatott, melyek leglélekemelőbb pontját a zászlóanya fogadása, Schill Imre róm. kath. kántor által vezetett dalos kör énekszámai, Kun Vilmos egyleti elnök megnyitó beszéde képezte. — A disz gyűlés után a koszorús lányok serege a róm. kath. templomba vonult a zászló anyával együtt, hol fényes segédlettel, Legáth Kálmán esp. plébános ur, ki egyben az egylet diszelnöke is, ünnepélyes szent misét mondott, melynek végeztével a menet a plébánia lak előtti térre vonult, hol a zászlót Legáth Kálmán felszentelvén szép lendületes szavakkal, tartalmas beszédben magyarázta meg a zászló fogalmát, mire a zászlóanya a szép fehér selyemből készült Máriás egyleti zászlót átadta hivatásának az Egyletnek: ezután a zászló szegek beveróie volt, melynek végeztével a korona szállóban 80 terítékű bankett tartatott: fél 4 órakor az egyleti helyiségből volt a kivonulás a kiszakázi kertbe. Szép festői négyes sorokban a ko?zoru? leányok serege, oldalról a nemzeti szinii szalaggal díszített rendezők és az egyletek zászlóik alatt. A tánczot megelőzőleg confetti óí szerpentin pajzán mulatság folyt. 6 óra felé mj^pirdilt a táncz, s fokozott kedvvel másnap reggeli órák ban oszlott széjjel a nagyszáma közönség, kiki kedves emlékkel tért pihenőre, hogy a nap fáradalmait kipihenje. A tiszta jövedelme az egyletnek, mintegy 1000—1100 koronát tesz ki. A mulatságon több vidéki hason egylet is képviseltette magát: igy a keszthelyi szombathelyi, sárvári, vasvári legény egyletek zászlóik alatt. Rósztvett az ünnepélyen testületileg a zalaegerszegi iparos ifjak önképző köre, a zalaegerszegi tűzoltó testület és a zalaegerszegi munkásegylet. Hol volt az ipartestület? tündököl távollétével.*) Megmutatta, csak azért is; nem leszek ott, ahol az iparos ifjak kiképzését czélul kitűző egylet zászló szentelési ünnepélyét tartja. — Nagyon szép! de nem lehet csodálni hiszen illetékes tényezők a zalaegerszegi Kath. Legényegyletet ugy ismerik, mintha az egy bűnszövetség volna, hol a segédek a gazdáik elleni harczra oktattatnak. Tessék meghalgatni az oktatásokat, átolvasni az alapszabályokat, és érdeklődni egy kicsit az ügy iránt, hogy a balhiedelem eloszolhasséü. Egyetértés talaján nő a jólét és boldogság. Concordia res parvae crescunt, discordia etiam maximae dilabuntur. — A zászló szegekre az adományok még mindig érkeznek; az adományozók teljes névjegyzékét ugy a koszorús lányok névjegyzékét jövő számunkban adjuk. (v. gy.) Az állami fögymnasiamban a javító, pótló, magán ós felvételi vizsgálatok aug. 30. és 3'-én, a beiratások pedig szept. 1., 2. és 3-án lesznek. Beiratkozásnál minden tanuló személyesen a szülő vagy gyám kíséretében t?rtoz

;s az igazgatóságnál jelentkezni; írásbeli jelentetnek helye nincs. A gymnasium I osztályába csr v oly tanuló vehető fel, ki 9. évét már betöltötte. A felvételnél bemutatandók: 1) születési bizonyítvány (csak olyanoknál, akik első ízben iratkoznak be az intézetbe), 2) az előző iskolai évről szófó osztálybizonyitvány, vagy az elemi iskola IV. osztályáról való értesítő könyvecske, 3) ujraoltási bizonyítvány, 4) a rend ós fegyelmi szrbályok (ha a jelentkező az előbbi évben már tanulója volt az intézetnek.) Minden tanuló beiratkozáskor a következő dijakat fizeti: 8 kor. felvételi dijat, 2 kor ifjuságikönyvtári dijat, 2 kor. értesítő dijat és 2 kor. énekdijat. E d'íak alól egy tanuló sem menthető fel. Az egész óvi tandíj 60 kor, mely négy részletben űzethető, az első legkésőbb okt. 15 ig. Szegénysorsu es jó előmenetelü tanulók tandíjmentességért folyamodhatnak az igazgatósághoz czirazett és nála szept. 15 ig benyújtandó kérvénnyel. Helyi heti piacz mmként. Buza 13 kor. 60 fill. rozs 11 kor. 60 fill. árpa 12 kor. 40 fill. Zab 12 kor, — fill., Krumpli 5 kor. — fill. kukoricza 15 kor. — fillér. „ Csak oly magyar felírású portékát vásároljatok, melyről meggyőződést szereztek, hogy az hazai gyártmány!" Megyeiek. „Adja be az áthelyeztetési kérvényét!" Vagyis parancsolom, hogy óhajtsa az áthelyeztetést. Ha magasabb hfelyekről megrendelik egy főispáunak, hogy szeresse a lemondást, ez is fából vaskarika, de nem jár veszedelemmel, legfeljebb 10 filléres levél költségbe kerül. Ha más megyébe való k öltözködésének az óhajtását parancsolják, az ') Mi ugy tudjuk, hogy későn kaptak meghívót. Sx.