Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-08-20 / 34. szám

2 MAGYAR PAIZS 1903. szeptember 10. Kiállítások megnyitása vagy berekesztése, ló­verseny, állatszemle, arató-ünnep tartása. Terek, utczák, sétányok, kutak, források stb. elnevezése Szent Istvánról. Hogy az itt felsorolt ünneplési módok nincse­nek kimerítve, azt készséggel elismerem. E pél­dákat csak azért közöltem, hogy azt az irányt jelezzem, melyben részemről Szt. István napját czélszerüen ünnepelni vélem. A némely helyen már meglevő szokás s a jövőben szerzendő tapasztalás ezt a sorozatot remélhetőleg kibővíti majd. Legyen szabad ez alkalommal is azt a kérést intéznem t. Társ-Szövetségeinkhez, hogy tanács­kozásukat e tárgyban minél előbb megindítani, és azok, melyek eddig abbeli kérdésemre még nem válaszoltak, a felvilágosítást megadni szí­veskedjenek ; ünnepelték ezidén ott Szt. István napját és miként? —• az ünneplés mily módját tartják viszonyaik között czélszerünek és keresztül­vihetó'nek ? Ezeket a kérdéseket legyen szabad t. tagjaink­hoz is intéznem, kérve hogy az egész ügyről véleményüket nyilvánítani s oly ünneplési mó­dozatokat ajánlani szíveskedjenek, melyek mellett kitűzött czélunkat előbb-utóbbb elérhetni vélik. Vállvetett működéssel sikerül, ha nem min­denütt is, — de talán némely helyen oly sikert elérni ezzel a nemzeti életünk irányára és tar­talmára nemesitőleg ható ünnepléssel, mely az eddigi állapothoz képest haladást jelez. Végtére is minden kezdet nehéz, de a nehéz­ségeket legyőzni ezen a térjn talán nem tar­tozik a lehetetlenségek közé. Bálás Árpád ig.-választmányi elnök. Sopron magyarsága. — Katonalevél. — A mily mórtékben megszerettem Sopron város gyönyörű természeti fekvését, hamarosan oly mórtékben meg is gyűlöltem idegen szelleméért. Németes itt a levegő uram! Az utczán ritka­ság számba megy a magyar szó, ós ha a boltban magyarul kérsz valamit, rád bámulnak, mintha kínai nyelven beszélnél. És a mi legjobban el­szomorit, az itteni iskolák magyartalansága az. Nem akarok én vádolni senkit, hisz eléggé vá­dolják Magyarországot maguk azok a gyermekek, kivétel nélkül, akik iskolába járnak és akik nem :udnak magyarul. Megszólítottam már néhányat, le mindannyi csak bámult rám, ha azonban lémetül kérdek tőle valamit, akkor már tud :elelni. Nem tudom: nem akarásból, vagy miből származik ez a szomorú teny, hogy a gyermekek íem tudnak magyarul. De ne csodálkozzunk ezen. Hiszen Sopron izab. kir. városnak hivatalos lapja német.*) No, nár ez érdekes! Nem emlékszem most a czimére gondolom Zeitung) ám az a nap emlékezetes esz midőn először fogtam a kezembe, mert jorbélynál lóvén, mérgemben megfeledkeztem nagamról ós a mint elrántottam a fejemet, a aorotva elég kíméletlenül karczolt meg. És ebben iz újságban a többi mind német, csak ép a fő­ispáni vagy polgármesteri rendeletek magyarok. Csodálom, hogy ennyire előhaladtak. Alig tudom összeszedni gondolataimat. Kuszál­an ide-oda röpködnek, egy pillanatig az utczán dőznek, majd újból valamelyik üzletben. A bolti öliratok vagy teljesen németül, vagy a német nellett rosz magyarsággal is fel vannak pingálva, ilyenek is vannak: „Vegyesáruk — kereskedés." i kávókázakban németül folyik a táisalgás. Ha iz utczák neveit vizsgálod, hát érdekeseket látsz. £-dorfi Y.dorfi utczák is vannak, annak daczára, íogy ezek a dorfok már mind magyai neveket captak. Es ím, mintha mindezt némát), de elég vilá­$osan akarná megmagyarázni, ott ül a városháza 'ornyának a tetején a kétfejű sas. Ökölbe szorul .. *) De legalább ott szerkesztik azt a lapot. Lám Zala­egerszeg az ő hivatalos közleményét a Pester Llovdban :öxli. Sí. csitt! Hisz az ón fejemen is ez a madár díszeleg 8 ón is tűröm magamon . . . mert tűrnöm kell. Oh, „mikor üt a megváltás órája ?!" — kér­dezi Petőfi Sándor. L. Petőfi és társai pihenő helyei. A kolozsvári orsz. történelmi ereklye muzeum hazafiai szeretettel gondoskodik arról a helyről hol ádáz csata után a nemzet lantosa számos ezaret megkőxelitő hős társával elesett s a hol köztemetőjük van. Eddig egy hazafias grófnő gondozta e sírokat. Egy egész vagyont költött reá. Ám de a Haller Lujza grófnő jószágát súlyos anyagi csapások megterhelték. A birtokot a földmiveléii minister ezelőtt 4 évvel árverésen, árverező hiányában az általa megállapított becsáron jóval alul megvette. A bir­tokra a* állam székelyeket akar telepíteni A birtok megvételével a kincstár átvette a Petőfi és társai sirja gondviselésének terheit Í9. Erről szól ,az alábbi hazafias felterjesztés, melyet a muzeum Darányi Ignácz földm. miniszterhez intézett : Nagyméltóságú Minister Ur! Kegyelmes Urunk!*) Fejóregyházán a kincstár által telepítési czólra megvett birtokból kihasítva, mezőgazda­sági földek közé ékelve áll az a honvéd temető, a melyben Petőfi ós hős társai csontjai porla­doznak. £ temető közepére monumentális emléket állított a nemzeti kegyelet. A sirok fölött levő területet ezerekre menő költséggel parkiroztatta Haller Louise grófnő, a birtok egykori tulajdo­nosa. Ugyan ő e telekre Petőfi házat is épített. E házban tágas szoba székely stil bútorokkal áll az ide zarándokoló honfiak ós idegenek ren­delkezésére. E szoba egyes állványain a csatára tartozó ereklyék ós képek őriztetnek. E szoba mellett a parkot gondozó őr részére is van be­rendezve egy szoba, konyha ós kamarából álló lakás. Külön fedél alatt az udvaron az őr ré­szére istálló, 8zekórszin, disznóól, baromfi ket­recz és a házőrző eb részére kutyaólról gondos­kodott a grófnő. A temető közelében majdnem egy holdnyi területet is csatolt e parkírozott temetőhöz abból a czélból hogy ez a parkra felügyelő őr termé­szetbeni illetményéül szolgáljon. Az egykori tulajdonos grófnő a mig csak te­hette az őrnek a teljesített szolgáltért, hogy magát és családját fenntarthassa, évi járandósá­got is nyújtott. E járandóságot egész az utolsó időkig kijuttatta szamára. Fájdalom ! A helyzet most megváltozott. Nagy­méltóságod bizonyára tudni méltóztatik, hiszen a minisztériumnál vannak a becslési és árverési akták és más e birtoknak jogi ügyletére tartozó iratok, melyek bizonyítják, hogy az egykori tu­lajdonos, ki oly mód felett sokat áldozott elhalt hőseink emlékéért, családjával együtt vagyonta­lanná lett. Elszomoritóan szomorú szegény sorsa ós iga­zán sanyarú helyzete nem engedi, hogy a kegye­letes kötelezettségeket az eddigi mértékben gya­korolja. E hazafias kötelezettség ennélfogva áthárul az uj tulajdonosra, a magyar kiucitárra. E birto­koknak ez idők szerinti legfőbb intézője Nagymél­tóságod. Ennélfogva Nagy méltóságod ]eló terjesztjük a honvéd sirok előtti park, s az ezzel kapcsolatos emlék, valamint a Petőfi ház jövő gondozására vonatkozó propositiónkat. 1. A Petőfi ház kibővítése.. A tapasztalat azt mutatta, hogy a Petőfi házban az az egyetlen szoba, mely a látogatók számára ós az erek­lyék elhelyezésére szolgál, ma már nem elegendő. Ünnepélyek alkalmával főleg nagy a zsúfoltság. Hirtelen jövő zápor elől a látogató közönségnek alig van hova menekülni. Az ott összegyűlt ós még összegyűlő ereklyék számára is külön he­lyiség és ebben záros szekrények is szükségel­tetnek. Már eddig is megtörtént, hogy az állvá- I Dyokon szabadon elhelyezett s a csatatérről össze- j szedett ágyú golyóbisok közül tömegesebb látogató alkalmával 2 drbot emiókül minden engedély nélkül elvittek. Elvittek olyan a nagy időkre emlékeztető könyveket is, amelyek unikumok voltak. E tapasztalatok tehát ez emléktárgyaknak üvekszekrényekben való őrzését írják elő. A park kezelésével megbízott őrt és családját tehát ki kell költöztetni az épületből s csupán az egyik kamara volna őrszobául mfeghagyandó. Az épület jelenlegi helyiségei igy oszolnának meg: egy *) Jegyzet. Az orsz. tört. ereklye muzeum e tárgyban 1900. t.-oz 1. 474. sz. a. intézett a nm. földmivelési mi­niszterhez felterjesztést. Az erre érkezett válasz száma • 11984 eln. VI/2. 1900. vendégszoba, egy iroda ós egy muzeum szobi az ereklyék számára, továbbá egy őrszoba. Közvetlenül az elkerített park mellett az őr és családja részére külön fedél alatt egy szoba konyha és kamarából álló lakást keli hogy óp t­tessen a magyar kincstár. Czólszerü lesz, ha Nagyméltóságod felkéri a nemes grófnőt, hogy az épületet ő tervezze meg, csináljon réla költ­ségvetést, melynek elfogadása után vigye ke­resztül az építést is. A kincstári tisztviselők csalc a teljesített munka láttamozott bérét fizessék. A grótnő az ottani viszonvok ismerete nyomán az őri igényeknek megfelelő hajlékot fog létesí­teni és olcsóbba kerül, mintha ezt bármely építő tervezi. Ugy ez őrház valamint a Petőfi ház belső berendezésére is a grófnőt méltóztassék fel­kérni. 2. Az őr szolgálati-bére. Az őrt ezentulra az államkincstár kell, hogy szolgálatáért fizesse. E célra méltóztassék már az 1904. éri állami költ­ségvetési előirányzatba állandó illetményként 240 koronát felvenni, mely 20 koronás utólagos havi részletekben lesz az őrnek esetről-esetre ki­fizetendő. Ez összeg csekély ugyan, de a grófnS ugy véli, hogy a jelenlegi őr igényeihez csitten a természetbeni lakás és a kis föld járandóság kiegészítéséül elegendő lesz. Ez illetaaenyekórt az őr köteles leend a park ültetvényeit a vett utasításnak megfelelően gondozni, a Petőfi ház helyiségeit tisztán tartani, a látogatókat oda bevezetni s azoknak a kívánt felvilágosítást megadni. 3. A park és az épületek fenntartási költsége. Miutár. a park ültetvényeit évről-évre ujabb nö­vényekkel kell kiegészíteni, vagy cserjéket, vagy dísznövényeket másokkal pótolni, a tágas séta­utakra minden tavaszszal fris porondot hozatni, öntöző edényeket, kertészeti eszközöket besze­rezni, a kerítést festetni és tatarozni, az epüle­teket meszeltetni, tatarozni 8 általában jó karban tartani, a szükséghez képest bútorokat oesze­rőzni, vagy javíttatni; szóval gondoskodni arról, hogy a legszűkebb keretben és a takarékosság szigorú szem előtt tartásával minden szükséges dolog beszerezhető legyen; méltóztassék e czélra már a jövő évi költségvetésben miat állandóan szereplő kiadást 400 k. általány összeget felvenni. Ez összeg a park felügyeletével megbízott egyén­nek kezeihez akkóp fi/etendő ki, ho^v ő ebből saját hatáskörében teljesítse a szükséges kiadá ­sokat, azokró 1 a kincstár képviselete előtt bár­mikor betekinthető számadásosat vezessen s ha egyik évben megtakarítást eszközöl, azt mint tartalék összeget köteles takarékpónztárilag kezelni, hogy a következő évben esetleg előfor­duló nagyobb kiadások ebből fedezhetők legye­nek. Ha azonban nagyobb javítás, átalakítás, uj épités stb. fordul elő, a kincstár ezeket termé­szetesen külön költségvetés alapjáu utalványo­zandó összegből teljesítteti. 4. A fejéregyházi sirok gondviselése. A fejér­egyházi honvéd temető parkja a hozzátartozó épületekkel és berendezésekkel állandó és kegye­letes gondviselést kiván Muzeumunk igazgatósága idei julius 31-én tartott ünnepély akaluúval a helyszínére kiszállt és mint a fentebbiekből is látni méltóztatik, ez ügyben hosszasan es beha­tóan tárgyalt az ottani intéző körökkel. Az ered­mény abban csúcsosodik ki, hogy a gondviselést ez objectumok fölött senki oly szépen s a mellett oly praktikusan teljesíteni nem tudná, mint annak eddigi fentarcoja: Haller Lauise grófnő. A grófnő ő méltóságát ismételten felkérte tehát Muzeumunk igazgatósága, hogy e gondviselést melyet eddig oly nagy áldozattal ós a nemzet méltóságának megfelelő módon teljesített, Nigy­méltÓ8ágod felkérésére teljesítse a jövőben is. A grófnő e felkérés teljesítésére késznek nyilatko­zott. Az ő vezetésében a legjobb kezekbea lat­juk a nemzeti búcsújáró hely gondviselését. A grófnő ha esetleg néha el is távozik e vidékről, mindig talál az ottani hazafiak körében olyan kiválóbb egyént, a kire a felelősséggel járó gond­viselést megnyugvással ruházhassa. Ezekből állanak Nagyméltóságú Miniszter Ur azok a feladatok, a melyeketa jövőre teljesíteni Petőfi ós hősi halált halt társaival szemben a magyar kincscárnak, mint fejóregyházi földes urnák kötelessége. E kötelesség lelkiismeretes teljesítését méltóztassék utasításul adui a hiva­talnokoknak is, a kik itt nemcsak hivatalnokok, de nemzeti missziót és nagyjaink [iránti kegye­letet ápoló hazafiak is kell hogy legyenek egyúttal.

Next

/
Thumbnails
Contents