Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1903-08-20 / 34. szám
IV. •éw . Zalaegerszeg, íS03 a augusztus 20. 34. szám. Előfizetési ár: Egy évre 4 korona. Fél évre 2 korona Negyed évre 1 kor. Egyes szám 8 fillér. Felelős szerkesztő: Z. HORVÁTH LAJOS. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Wlassics-utcza 25, Egy oldal 20 korona. Nyilttér sora 1 kor. Hazai dolgok hirdetése féláron : izení István napjának ünneplése*) Az Orsz. Nemzeti Szövetség mult évi közgyűlése elfogadván azt az indítványomat, liogy Szent István napjának nemzeti irányban való megünneplése tárgyában társadalmi mozgalmat indítsunk, egyúttal azt is elhatározta, hogy az indítvány végrehajtásával igazgató-választmányunk elnöksége bízandó meg. Azokat az elveket, melyeket a magam részéről Szeut István napjának ünneplése tekintetében szem előtt tartandóknak találok, röviden a következőkben foglalom össze: 1. Törvényhozásunk Szent István napját mint nemzeti ünnepet az országos ünnepek sorába s a munkaszünetes napok közé emelte ugyan, de ennek hatása elmaradt, mert kevés kivételtől eltekintve, az ünnep nem ment át a nép köztudatába. Teendőnk tehát tulajdonképen oda irányul, hogy e napot valódi nemzeti és népünneppé avassuk. Erre oly módokat kell keresnünk, hogy ebben az ünneplésben az egész nemzet, annak minden rétege, vallás-, nemzetiség-, osztály-, kor- és nemkülönkség nélkül részt vehessen és szívesen részt venni kívánjon. 2. Legfőbb törekvésünk legyen, hogy természetszerűen a nyár végén tartható vagy nehézség nélkül erre az időre halasztható mindennemű ünneplés és nyilvános és örömnyilvánulás Szt. István napjára helyeztessék. Ez fog ennek a napnak kiváló jelentőséget kölcsönözni a népéletben. 3. Az eddig szokásos egyházi ünneplést a tervben levő ünneplési módok semmiképe* sem kivánják érinteni. Az egyházi ünneplés leginkább a kora délelőtti, a társadalmi ünneplés pedig *) Czikkirónak az Orsz. Nemzeti Szövetség igazgatósági elnökének azt az indítványát, Hogy Hazánk második alapítójának emlékét aug 20-án ne csak egyházilag, hanem társadalmilag is ünnepeljük meg, hogy valódi nemzeti általános országos ünnepnappá avassuk, már egyhangúlag elfogadta az Orsz. Nemzeti Szövetségnek nagygyűlése. Mert 1. v. Szent István, nemcsak egyházi apostol, de egyik legnagyobb államférfiunk is. — Sz. Az álom. Hogyan és miben nyilvánul az álom ? Abban hogy az emberi lét normális viszonyok közt rendesen minden 24 óra alatt egyszer és pedig éjjel az élelnyilvánulás alacsonyabb színvonalára hosszabb időre mintegy visszaesik. Ekkor a külső mozgási s éizéki szervek, valamint az ezekkel kölcsönös viszonhatásban lévő agyvelőidegrendszer kifáradás folytán a nyugalom helyzetébe sülyed; mig azalatt a test fönntartására és erőinek megújulására, felüditésére szolgáló belső szervek vagy változatlanul, vagy még fokozottabb tevékenységük által tovább miiködnek. Az állatok életében is föltalálható ezen változás a teljes s az alábbszállt vagyis kisebbített életnyilvánulás közt, noha az részben (az úgynevezett éjjeli állatoknál) máskép van beosztva. A növényeknél hiányozván náluk az érzéki szervek, nem lehet szó a tulajdonképeni álomról; ámbár egyes növényeknél is láthatunk oly jelenségeket, melyek álomhoz hasonlítanak, u. m. a virágok bezáródása, a levelek lecsüggedése stb. Vannak egyébiránt emberek is, a kik éjjel virrasztanak, dolgoznak és nappal alusznak; ilyenek a különféle munkások (egyes irók is) néha a mulatozók, de nevezetesen a — tolvajok, a betörök. Azonban az ember álma e tekintetben is egyenlő az állatok álmával, a mennyibeu az orfőleg a késő délelőtti, a délutáni vagy az esti időre esik. 4. A nemzetiségek vagy politikai pártok érzékenységének felköltése az ünnepléssel a lehető legnagyobb gonddal kerülendő. Szent István napjának méltó megölése a társadalmi s egyéb ellentéteket kiegyenlítő gondolat. Ez a mindenikünkre nézve szent haza megalapítójának. szervezőjének ünneplése, ki a nemzetet a művelődés útjára, a keresztény vallás ölébe vezette, első törvényhozónk, kiváló fejedelem és hadvezér, ritka nevelő-apa és bölcs ember volt, a ki az emberiség történelmében ritka példa és népénél oly nyomokat hagyott maga után, hogy némely intézménye a példátlanul változó viszonyok daczára 800 év után is csaknem változatlanul áll fenn. 5. Az ünneplés egészen társadalmi irányú legyen, olyau, a minő egy nép szükségletéből keletkezik. Az ünneplés a törvény védelme alatt állván, sőt annak szellemétől folyik ki, a hatóságok csak annyiban érvényesítsék hatásukat, hogy a mozgalmat jóakarólag támogatják s a helyes ünneplés módjainak _ esetleges akadályait igyekezzenek elhárítani, nevezetesen pedig teljesítsék azt a kötelessségüket, hogy a törvény határozatiínak érvényt szerezzenek. Annak daczára, hogy Szent István napjának ünneplését a törvény már tizenkét év előtt rendelte el, ezt a törvényes jt^ndelkezést az ország több részében alig veszik figyelembe, sőt némely helyen a lakosság ellentétbe helyezkedik vele, a nélkül, hogy e miatt a törvényes megtorlás alkalmaztatnék. Ez a sajnos jelenség annak tulajdonítható, hogy társadalmunk nem karolta fel ezt a törvény által elrendelt nemzeti ünnepet, a törvény holt betű maradt, nem történt meg az, a mi a nép ünneplésbeli szükségletét kielégíti s azt szinte önkénytelenül bele vonta volna erkölcsi hatalmába. 6. Az ünneplés különféle módjait illetőleg követésre ajánlható, hogy ne legyen sablonszerű, hanem mindenütt a fennálló viszonyokhoz, a szokásokhoz kell a lehetőségig alkalmazkodni s az ünneplési módok választásának ezekből kell kiindulnia. Mit és mennyit lehet felölelni, ezt ganismus a nyugvás lefolyásával vagyis a testi erő megujulása után ismét önmagától teljes életműködéséhez tér vissza. Az állat lelki állapotáról az álomban valami bizonyosat mondani alig lehetséges, mert abba beletekinteni senki sem képes. Az embernél a lelki tünemények kérdése az álom tartama alatt könnyebb, mint az állatnál, mert e tekintetben mindenki megfigyeléseket tehet önmagán és másokon ís; s mégis ezen tér, valaiuint általában a lelkinek és szelleminek lényege és működése még mindig teljesen rejtelyes. Mint az állatnál, ugy bekövetkezik az embernél is a külső s részben belső szervek nyugvásából először a lélek — szellemi életnek bizonyos redukeziója ; azután pedig beáll nála, miről az állatnál szó sem lehet, a szelleminek, vagyis az öntudatos lelkinek ellankadása, elgyengülése. A szelleminek, az öntudatnak ezen elgyengülés3 önkénytelenül következik be egyszerre a testi szervezet vagy egyes részeinek, főleg az agyvelönek s a szemeknek ellankadásával, ami pedig elő nem idézhető pusztán szellemi aktussal, legyen az bármily erélyes is. Hogy a normális alvás közben a szellem működése az emberben teljesen meg nem szűnik, el nem alszik: kitetszik abból, hogy a fölébredéskor éppen azon öntudattal rendelkezünk, mint csak azok határozhatják meg, akik a helyzetet jól ismerik. A hol az ünneplés valamiféle módja már szokásban volt, ott megfelelően bővitení kell a programmon, a hol ez az ünneplés még uj, ott óvatosan és türelmesen kell a talajt előkészíteni oly módon, hogy az ott uralkodó közvéleménynyel ellentétbe ne kerüljön és csak annyit kell felkarolni, a mennyi koczkáztatás nélkül keresztülvihető. A további lépést az időnek kell átengedni. Ezeknek az elveknek előre bocsátása után kisérletképen néhány példáját sorolom fel annak mily ünneplési módokat vélek alkalmazandókuak. Ilyenek : A középületek vagyis állami, törvényhatósági, községi, közigazgatási, birósági, közművelődési, stb. épületekre a czimeres nemzeti lobogó kitűzése. (Ezt különben a m. kir, belügyminiszter 1895. évi okt. 14-én 88.155 sz. a. kelt leiratával elrendelte s ennélfogva kötelező.) Egyesületi és magán házak kilobogózása. Hatóságok disz-ülése alkalmi szónoklatok tartásáva', azokon fontos közérdekű határozatok kihirdetése. Magánegyesületek, társulatok, gazdasági és iparos körök, szövetkezetek díszközgyűlése. Pályadijak kiírása és kihirdetése. Közérdekű alapítványok, kitüntetések, jutalmak, megkegyclmezősck kihirdetése. Papok, tanítók, és munkások jutalmazása. Templom fölszentelése, nyilvános és magánépületek, iiid, zászló stb. felavatása, emléktábla, szobor leleplezése, Szent István szobrának felállítása. Színházi, műkedvelői díszelőadás, hangverseny, szavalat, történeti felvonulás, nyilvános zenei előadás, tánczmulatság, diszlakoma rendezése. Szokásos népmulatságok tartása komolyabb irányú tartalommal. Dalos-, tűzoltó-, torna-, athlétikai-, 1 jvő-, vívó-, csónakázó verseny és diszkivonulás, kerti ünnepély, nyilvános játék az itjuság részére. Tűzijáték, örömtüzek gyújtása, kivilágítás, mozsarazás. az elalvás előtt, a mi nem lenne lehetséges, ha a szellem újra fejlődnék az agyvelő anyagból. Azonban nem lehet eltagadni azon anyagbeli változást, mely főleg a normális alvás közben s melyet az ébredésnél rendkívüli módon észrevehetünk, és pedig az embernek megváltozott hangulatában. Tény az, hogy reggel normális alvás után, egészen másképpen frisebbeknek, vállalkozóbbaknak, bátrabbaknak, vidámabbaknak és munkaképesebbeknek érezzük magunkat mint ezelőtt. De minden változás mellett igaz marad az, hogy az alvás közben az emberben a szellemi teljesen soha meg nem szűnik, el nem alszik. Bizonyítja ezt az a puszta tény, hogy az álomból bizonyos időben való fölébredést azon erős, az elalvás előtt föltett szándókkal is biztosithatjuk, hogy bizonyos meghatározott órában fölébredni akarunk. A miből tehát nyilván látható, hogy a szellemi az alvásközben teljesen meg nem szűnik. Mert a mi azt a föltett időben való fölébredést okozza, az nem lehet a testi organismus, hanem csak oly valami lehet az, a mi arra az előre meghatározott ébredési órára valóban vigyáz, egyúttal pedig a test fölött is szabadon uralkodik. S ez az alvó emberben is: az öntudat maradványa, vagyis a — szellem! Cselkó József.
