Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-04-16 / 16. szám

2 MAGYAR PAIZS 1903. április 16. is legyűri. „Nem veszünk semmit, mert most nincs pénzünk". . . Kovács Mór ur csak ezt várta; most nyugodalmas nagy lélekzetet vesz. Otthon vagyunk. Gondolja magában s biztos eredménynyel bonczolja föl a nagy ládát. Hát csak az a baj! Az semmi akadályt^nem képez. Nagyságos asszonyom! Hová gondol, az istenért! Mi nem is pénzért árulunk. El sem fogadom a pénzt. »Egyenes megbizásom van pénzt el nem fogadni.* A mi czégünk először is nem szorul rá, az gazdag, a főnők ur pláné most házasodott meg, elvett egy 95 ezer forintos leányt, azonkivüi a mi czégünk humánus, méltányos, emberséges, szolid, nem zsarol, fizetni ráér nagyságos assxouyom hat hónap múlva, vagy egy év múlva, ahogy tetszik egyszerre vagy részletben, és saját tetszése szerint bármilyen részletben, havonként 10 írt, 5 frt, vagy 3 frt, tutegál s bármikor megkezdhető a részletfizetés, ennek ellenében én az egész házat ellátom olyan finom, előkelő, világhírű kelmével mert hát tetszik tudni mai világban a reprezentálás ... mi is a kedves férjének a neve? Fölirja a noteszibe s ez alatt egy erdő kelme terül el az udvaron, a folyosón, az előszobában, a lépcsőkön; panorámája Birmiughamnek, Glasgownak, Dundeenak, Aberdeennek, egész nagy Brittaniának. Csak választani kell. Függöny, lepedő, fejérnemü, kis kabátnak nagy kabátnak való, fej kötőtől a kapczáig minden van és minden jó; s ha a sótartót skót kelméből varrnák, sótartót is Kovács úrtól venne a jó háziasszony, aki atlátja már, hogy mégsem épen olyan kiállhatatlanok ezek a vigéczek. Ennyi tenger ruha s igazán majdnem ingyen. Meg sem érzi az ember havonként 3—4 írtjával. Summa summárum 200 korona az egész. Kovács ur látogatást tesz az nap még négy nagyságos asszonynál. Egyik helyen csak 100 koronára árul, de a másiknál 400 ra. Együtt 1000 koronára. Egy hónap alatt 120 nagyságos asszonynal árul 30.000 koronára. Napi fizetése 10 —16 korona s talán 4—5°/o. Kötelessége naponként négy órát szónokolni s este az Arany Bárány szállóban bécsiszeletet eszik és billiárdozik. melyben hü képét adja az akkori olasz társadalom eletének, az érzéki buja gyönyörben el meiült társadalomnak, mely keresi a bünt, s lábbal tapossa a család szent kötelékeit, az erény fölé emeli a ravaszságot. A Viscontiak és (forzák élete Milanóban, a Gonzagake Mantuában, az Estéké Ferrarában vissza tükrözik a 15 ozázadot. És a nő mégis megszeliditi századát, irtó háborút kezd a vétek ellen, reformálja a szerelmet a tisztaság által. Rambonillet marquisné a neve ama nőnek, s Corneille a neve ama fé. fiúnak akik e seregre vállalkoztak, Cornelle női alakjai eszményej e két magasztos lénynek Chimene atyjáért, atyja becsületért küzd, s boszut áll; Emilia szerelmet ád jutalmul a hazafiságáért, de katholikus Izabella kiűzi a morékat Spamolországból, 8 eltűnnek a szép mórnők, elcsendesülnek az egyetemek, az Alhambrában elhallgatnak a susogó vizek, hol galambok fürödtek, kristályok gyöngysorok függtek alá, megszűnik a dal s meghaltak a szép Ailák s Zaidák ! Oh vallás-gyűlölet, ember-szeretet! mért nem jár tok ti soha egy uton ? (folyt, köv.) Baboss Ltszló Hát a nagyságos asszonyok férjei ? Azok i közül kettő, három megfizeti egyszerre is a ' kerek summa tartozást. Ezektől nem kap i semmit az ügyvéd. A többi nem fizeti meg egyszerre. Fél év múlva a »Ház«-nak az ügyvédje ir legkevesebb 100 levelet, a 100-at egy óra alatt, mert rövidek. „Ügyfelem, X. Y. czég megbízásából felszólítom, fizessen neki X. irtot és nekem e levél Írásáért 1 frt 10 krt. N. N. köz- és váltó ügyvéd." Egy óra mnnkal 10 frt. A ki ma nem fizet, fizet holnap kétannyit. Szóval a pénzből jut Kovács Mór utazó urnák is, az ügyvéd urnák is, a czégnek is, Skócziának is Kel! is, hogy fizethesse a munkásait, mert Angliában egy millió ember dolgozik a szövőgyárban. Es mi Magyarországból évenként majdnem 180 millió frtot viszünk ki idegen államokba fonott és szövött iparczikkekért. Mert a Deutsch Manó és Fia féle boltok a skót kelmét ajánlják nekünk és nem a gácsit, sem a zsolnait, sem a brassóit, sem a sepsiszentgyörgyit. Borbély György. TaVasz táján. Valami csodálatos ünnepélyesség hUja á^ még szinte a levegőt is, sméga falevéllel is mintegy azt suhogtatja, regélteti: „Föltámadunk!" Mi pedig kételkedünk. A hit boldogithat, de nem elégíthet ki bennünket. A gondolkodó elme töpreng, kutat, szemlél, keresgél, mert a hitnek legnagyobb ellensége, a kétkedés ösztöhéii rá, mihelyest azonban kutatgatunk, vélje nyugalmunknak. A vallás edzi a lelkeket, erőt kölcsönöz a fenyegető s igazra vált megpróbáltatásokhoz és nemesen tűrni taidt, magasztos érzéssel itatva át valónkat. Ila elvesztjük hiti'nket az isteni gondviselésben és feltámadásban való b'-?almunkat, nyomban Üresség támad bensőnkben. Nemcsak Krisztiit diadalát ünnspeljük ma, hanem azon eszméknek megvalósulását, melyért az Istenfia elhagyva mennyei trónját, emberré lett és meghalt, hogy az emberiséget megváltsa Azt tartja a régi hagyomány, hogy a sas a magasba viszi fiait éa megtan'tja őket, hogy a napba nézzenek es ezáltal látásuk er ősbül; ugy néznek a megváltott lelkek az örök igazság napjába és láfá'uk erősbül. Igen, a magasba emelt fel bennünket Krisztus az ő feltámadása által a sötétség és bűn örvényéből, hogy lássuk az Isren szeretetének nagy müvét és annak örök áldásait elvezzük. Mióta a bűn átka egész súlyával az emberekre 8 a« egész földre reánehezedett: azóta a világ ! áldozatává 'ett a — halálnak, s az összes földi élet magában hordotra a pusztulás es elkárhozás csiráját A föld öswzes vakitó pompájával és szépségévei nagy, messze terjedő hullamezőhöz hasonlított s az utolsó czél, a mely felé mindenki sietett, volt a halál. De azon üres sírboltból, a melyhez ma a mi húsvéti történetünkben emiitett. asszonyoksal közeledünk, — uj élet támadt föl. Krisztus föltámadásával virradt az egész világra nézve, oly húsvét reggele, a mely a már megmerevedett, elhalt világot uj életre fölébreszti; az ő föltámadásában egy uj teremtés müve bevégződött: t. i. az egész világmik és minden euyes embernek müve; tehát oly teremtésnek a müve, a mely teremtésben nem uralkodik ezentúl a halál, hanem uralkodik az élet és oly elenyészhetlen lény, a melyet világosságra hozott az Ur. Igaz, az uj teremtés már azon napon kezdődött, midőn az Isten ismét ugy szólt, raiuc — kezdetben-. legyen világossági

u s a midőn a szent karácsony fénye a bűnös, elpártolt világ sötétségét kivilágította; de befejezve ez az uj teremtés csak Krisztus feltámadása által .lett, a melyet most ünneplünk ; mert ez képezi ^megváltás nagy müvének bevégzését. S az irás beteljesült; Krisztus kereszthalált szenvedett az emberiségért és — feltámadott. Ma midőn a kereszténység a názárethi Jézus halála és feltámadása évforduló napját ünuepli: önként a halálának okáról is megemlékezünk. Ez az ok pedig volt: az emberiség bűnös állapota ! És az emberiségnek ezen bűnössége tartott azután tovább is és tart ma is; ma is vétkezik az, vagy talán még inkább, mint kétezer év előtt. És hol nyugszik az emberiség üdve ? Ma majdnem kétezer évvel Kri ztus halála után látjuk, hogy az emberiség osztályokra bomlott szét ; látjuk a népek viaskodásait, gyűlölséget, gyilkolást, rabságot, vallási és nyelvi egyenetlenségeket, kizsákmányolást s iszonyatos örvényt a szegénység, nyomor é3 a gőg élvhajhászat között.! Az igazi kulturális munka helyett latjuk az államok 'ázas fegyverkezésével a rettenetes gyilkoló eszközök készítését. Igazi tudomány és művészet helyett burjánzik az áltudás, afulíkossig a szószátjárság, sőt nagy mérvben míg a tudatlanság és babona is. Igaz, hogy ma már a hitetleneket és erelne• eket r.cm égptjük a máglyán , de azért a gyanús és kellemetlen embereket más, modern módin tesszük ártalmatianokká. S mégis, aki az emberiség boldogságát, üdvét akarja: akarnia kell a babonaság, tudatlanság, zsarnokság s minden jogtalanság megsemmisülését, kiirtását. Kell, hogv terjesztője legjen a vi'ágos'ságnak; mert csak a felvilágosodott s jóerkölcsü nép járulhat hoz'á m^ga is üdve megállapításához. És halált szenvedve Krisztus, meghalt mindegyikünkért, az összes emberiságert. a kik bűneikben halálra lettek kárhoztatva, — örök halálra! Tőlünk pedig csak az kívántatik, hogy ezt elhigvjük, megbecsüljük az ő nagy áldozatit s ezért tisz.éljük és dicsőítsük öt. E- az a tisztelet, dicsőség és szeretet, melyet az Ur kíván: hogy — szeressük egymást es lelkünket áldozzuk fel barátainknak. A világ megváltása és üdvözlése megtörtént az Igének megtestesülése által az Atyától, a — szent Lélekben Krisztu j égeted, tóidon: e* az út mutafása. Halála: ez azon Ige igazságának megpecsételése, Feltámadása, piJig : az örökéletben való hitnek a megerősítése ! Erre tanít minket a Húsvét magasztos ünnepe Resurgemus ! Cselkó József. A népnevelés kérdéséhez. Irta: Kabliia András. Hogy a népet, különösen annik felnőttebb részét állami tekintetből is goudosabb nevelésben kellene részesíteni, ruint a rHyenben ez idő szerint részegítik, azt — miként örömmel tapasztaljuk — már a hivatalos körök is kezdik belátni. Ennek bővebb bizonyítása tehát mát fölösleges. Annyival szükségesebbnek látszik azontfan ezen feladat gyakorlati megoldásával foglalkozni. Ezért következődben különösen a felnőt-ek ner-Vési módjairól kívánom szerény nézeteimet kifejteni. Meg pedig a népnek egészségügyi, polit'kai és katonai nevelésének módjairól, mert e három irányban ugyszólváu még a kezdet kezdetén sena vagyunk. * * * Tessék báimely nem kiváló műveltségű család hajiekába leereszkedni es benne széjjel nézni. Mennyi bűnjelt fog ott az intelligencziálioz tartozó ember felfedezni, melyekkei a család összes tagjai — nagyja apraja — szakadatlanul vétenek saját és egymás egészsége ellen és mennyi hiányt olyan dolgokban, melyek az egészség gondozása érdekében elsőrangú szükségleteket képeznek. Ok azonban erről bálvány sejtelemmel sem birnak. A ház gazdasszonya évek óta meg-megujuló fejfájásról szokott panaszkodni és akkor is, mig gyötrelmeit ecseteli repedezett takaréktűzhely mellett főz, szenes vasalóval vasal és üvegnélkuli lámpával világit. A szegénysorsu nép nagyrésze már élete derekán évekig tartó gyötrelmek között veszti el fogazata felét, rövidesen rea a másik felét is, mialatt nem találkozik intelligens emberrel, ki nem sajnálta volna kioktatni, hogy a forró étel gondos kerülésével, jó fogkefe ós langyos viz szorgalmas használatával nemcsak a sok fogfájást lehetett volna tisztára elkerülnie, de ráadásul még a fogai is megmaradtak volna. Hány ember életét keserítik és rövidítik meg az örökös emésztési zavarok a nélkül, hogy azoknak leggyakoribb okáról az ostoba diétáról, a