Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-04-16 / 16. szám

1903 április -23. MAGYAR PAIZS cserép és vasedényeknek savakkal való mérges oldatképzéseiről valaha valakitől valamit,hallott volna. Porral belepett repedezett búbosok, lazán összefoglalt kályhacsövek, locsolt földtömések legalább minden második parasztház levegőjét teszik kiállhatatlanná. Gyannsszinü eezetet, melyben isten tudja mi mérges oldatok lehetnek, törött fahéjnak elkeresztelt de a fahéjra csak emlékeztető porokat ma még báímely másod-harmadrendű speczerájban, — hiszem, hogy öntudatlanul — árusítanak. Ki kiséri ma figyelemmel ezeket? Ki figyelmezteti ma a népet ezekre és ezekhez hasonló — az élelmiszerek közt felfedezhető — lassan ölő mérgekre? Tudtommal senki! Hogy mennyi oktalanságot követnek el a szülők különösen beteg gyermekeik ápolása körül, arra elszomorító gondolni is. A betegápolás tudvalevőleg van legalább olyan iontos, mint az orvosi diagnózis és az orvosi receptirás, mert a tudatlan és fonák betegápoláson megtörik a legtudományosabban összekombinált rendelvény hatása is. Sőt mondhatni, hogy több gyermeket visz korai sirjába a kései vagy elhibázott betegápolás, mint a késői vagy elhibázott orvosi segély. A gyermekápolás is tudomány, még pedig oly tudomány, melyet a nép legszélesebb rétegei között is szüntelenül terjeszteni a legelső rangubb nemzeti érdekek legelseje. Nos és ki terjeszti ? A „Jó Tanácsok" vékony füzete, melyben ugy sincsen benne az, minek lennie kellene és a melynek legrőbb tulajdonsága az, hogy elkallódik, mielőtt valaki elolvasná. Nagyon különös ós elszomorító, hogy a mig ezek és ezekhez hasonlók igy a nép között történnek a nép tudatlansága miatt történnek, az alatt vigan eszi a moly a könyvkereskedők polcain a potom áion eladó sok orvostudományi könyvet és a falusi lelkipásztorok ugyanekkor kényelmes pamlagjukon végig heverik e földi életet közbenközben a szószéken büszke önérzettel vervén a mellöket, hogy sem ők sem más emberfia többet nem tehet a nep érdekébea, mint a mennyit ők tesznek. Nem érzelgek tovább, csak egyszerűen megjegyzem, hogy sem az állam, sem a községek £tm a falusi lelkipásztorok különös megterheltetefcé\el nem járna, ha a koimány a falusi plébániákon népszeiü egészségügyi könyvtáiakat rendeztetne be. Persze nem azért, hogy talán a rép fogja olvasni, mert népünk irtózik a könyv olvasástól és még sokáig fog attól irtózni, hanem azért, hogy a falu lelkipásztora azokból legalább vasárnap déíufánonkiut köteles látogatásu felolvasásokat tarthasson. Az aránylag jól szituált, megélhetési gondokkal és közteendőkkel nem igen teihelt mag\ar lelkészi kar, mely a nép vezéiletet amúgy is magának ambiczionálja, bizonyára ntm is fogja e tekintetben megvárni a kormány nógatását, csak gondoskodjék a koimány a szükséges könyvtárról és a közigazgatás a kellő számú hallgatóságról. Jobbnak látszanék ugyan az illetékesebb, orvosi kana bízni az ily felolvasások lisztjét, de a mai fcnák díjazási viszonyok közölt, melyek az orvosok és a közönség érdekei közt semmi üsfzeiüggést és haimóniát nem mutatnak, ez kivihetetlen. Az orvosokat ma a magán egészség ..praeventiv — gondozásáért még senKi sem fizeti. Az orvosi kar jövedelme nem a közönség kedvező, hanem a közönség kedvezőtlen egészségi állapotától van függővé téve. A mai egyoldalú díjazási iendszer mellett az orvosok existencziájukat támadják meg, ha tudományukat és emberszeretetöket a praeventiv egészségi szolgálat alakjában érvényesitik. Nem nagy költséget okozna továbbá az államhatalom a szegény embernek az által sem, ha divatba hozná sőt kötelezővé tenné olyan olcsó de tetszetős fali képek általános alkalmazását, Helyek a gyakori betegségi tüneteket szemléltetik s melyek alján olvasható lenne a röviden de velősen megfogalmazott magyarázó tanulságot nyújtó szöveg. Kiválóan alkalmas szócsöve annak, ki a nép széles rétegeivel akar beszólni, az olcsó naptár is. Ez az imakönyvön kivül talán azon egyetlen egy nyomtatvány, melyért a legszegényebb ember is megreszkirozza a garasát. Ezen hatalmas közmivelődési eszközt kár tehát oly közprédának hagyni, mint a milyennek ma hagyják. Az olcsó népies kalendáriumok legnagyobb része ma jmég teljesen értéktelen ponyvairodalom, nem ritkán boszantó népbutitás. Azt hiszem nem ejtene csorbá

f. a kormány a sajtó szabadság nagy és szent elvén, ha a naptárakat csak gondosan ós lelkiismeretesen egybeállított egészség ápolási tanácsok kapcsán engedné árusítani. De nemcsak oktatással, hanem humanusabb finánc politikájával is sokat lendíthetne az állam a nép egészségén. Az alkoholizmus pusztító hatását laikusok és szaktekintélyek szüntelenül a kormányok fülébe harsogják, de mivel nagy financziális haszna van belőle az államkincstárnak, a finánezzsenik iá mondják : hadd pusztítson. Ámde ez a tág lelkiismeretű politika ma már csak keveseket tud megnyugtatni ós ma már kevésbé prinaiti/ pénzszerzésekről is kell gondoskodn'. Ha az állam épen a legszegényebb nép rétegek garasára annyira rá van szorulva, azt kevésbé bűnös módon is kiveheti bőlük. Például oly formán, hogy az alkoholt nem önállóan, hanem csak ellenható orvosság kapcsán árusittatja. A szegény ember elsőrangú orvossága tudvalevőleg a tápláló egészséges étel, milyen elsősorban a hus étel, melyhez részint a szerencsétlen hus fogyasztási adó, részint az alkoholizmus és a dohányzás szenvedélye miatt a nép csak nagy ritkán tud jutni, de a melyet az alkoholtartalmú palackkal konserv alakjában egybekapcsolva az alkohol varázsa révén könynyen lehetne a néppel fizettetni és fogyasztatni, mi banyára sokkal kevesebb alkohol fogyasztásra vezetne mindamellett az államkincstái jövedelmeit még sem csökkentené és a mi fő a nép butításának és mérgezésének véget vetne. (Folyt, köv.) Heti hirek. Helyiek. A Táros közgyűlései. I. Április 20-án felerészben uj városi képviselőket választanak. A testület 68 tagból áll. Ebből 34 virilista, kiknek a neveik évenként kiigazítással változhatik, 34 pedig választott tag, kik hat-hat évre választatnak. Most e 34-nek a fele, 17 lép ki s helyökbe uj 17 választatik, azonkívül 7 póttag; de a kilépett egyúttal be is választható. A most kilépők: I. kerületben: Heinrich Vilmos, Puer István, Kováts Károly ügyvéd, Radó István, Heincz János, Fürst Samu, Horváth Ferencz, Kéner Dániel s három üres helyre póttag; II. kerületben : Lányi Kálmán, Csertán Károly, Krosetz István, Bedő János, Lendvay László, Keszli Ferencz, Horváth Miklós, Stefanecz József, Nagy János póttag s még két üres hely. III. kerületben : Rosenkrancz István s egy üres helyre egy póttag. (A III. ker.-ből összesen csak két rendes és egy póttag jön.) II. A második gyűlés 22-én lesz s ez alakuló közgyűlés. III. A harmadik a tisztújító közgyűlés lesz az alispán elnökletével, idejét is az alispán tűzi ki, hihetőleg áprílisnek valamelyik utolsó napjára. Választásra jőnek a következő tisztségek : 1. polgármester (az eddigi: Várhidy Lajos). 2. egy beltanácsos — egyúttal árvaszéki előadó (Braunstein József), 3." négy kültanácsos (Físcher László, Farkas Márton, Horváth Károly, Zsuppán Gergely), 4. ügyész (dr. Szigethy Elemér), 5. mérnök (Kubina András). 6. pénztárnok (Magyar Lajos), 7. ellenőr — egyúttal könyvelő (SímoníTy István), 8. gazda (Horváth Béla), 9. rendőrbiztos (—). Jelenleg csupán ez utóbbi hely üres s ez lesz uj emberrel betöltve. A többiekre máig nincs versenytárs, valószínűleg tehát a régiek fognak megválasztatni egyhangúlag. A következők pedig — holtig lévén választva — nem jőnek választás alá: főjegyző, aljegyző, orvos, szülésznő, állatorvos s a kezelő tisztviselők. Meghívó. A törvényhatósági bizottság folyó évi május havi rendes közgyűlésén felveendő 1902. évi vármegyei házipénztári- s a vármegyei pénztárban kezelt összes alapok 1902. éri szá-. madásai tárgyában teendő véleményes jelentés elkészítése végett az állandó választmány ülése 1903. évi április hó 23-án ; ugyan a fent kitett bizottsági közgyűlésen fellveendő egyéb törvényhatósági ügyek közgyüési tárgyalásának előkészítése végett pedig az állandó választmányi ülés 1903. évi május hó 4-én mindenkor délelőtt 9 órakor Zalaegerszegen a vármegyeház gyűlés termében fog megtartatni, — mely ülésekre választmányi tag urat van szerencsém ezennel tisztelettel meghívni. Zalaegerszeg, 1903. évi április hó 3-án. Dr. Jankovich László gróf sk., Zalavármegye főispánja. Ujul, szépül a városunk. Nemsokára megkezdik a város kataszteri fölmérését rendezését. Lesznek uj egyenes utczák. Amint értesülünk, Budapestről a központi kataszteri mérnökségtől Dobrovits Győző fogja mindezeket végezni 18 ezer koionáért. — Vájjon nem lehetne egy ilyen mérést kevesebb pénzért is megcsinálni ? A szent sírra rohamosan gyűltek az adományok, fel is állították már a helyi róm. kath. plébánia templomában s ma egy hete Legáth Kálmán esperes plébános megáldotta a diszes szent sírt nagy közönség előtt. Helyes értelmezés. A következő levelet kaptuk: Tekintetes szerkesztő ur! Becses lapjának ez idei 15-ik számában »a megyei tantestület zalaegerszegi köre« czimü közleményében az Eötvös-alapra vonatkozólag a többek között az adatik tudtul a lap olvasó közönségének, hogy a kör Boldogfán tartott közgyűlésén »Szalay elnök az Eötvös-alap támogatására hivta fel a tagokat, a tagok azonban kedvetlenek, kivált mióta nem tanítók, de tanügyi hivatalnokok halászszák el a segélyeket.« Bárhonnan méltóztatott venni e tudósítást, de nem felel meg a valóságnak. Mint egy népes körben, a vezetésem alatt álló körben is lehetnek egyeeek kik elégületlenek, de az Eötvös-alapra vonatkozó határozat nagy lelkesedéssel a következőleg hozatott meg: A zalaegerszegi tanítói járáskör tisztikara ruháztassék fel avval a hatáskörrel, minővel az Eötvös-alap helyi gyűjtő bizottságai birnak, ilyenné alakuljon meg, bocsásson ki a tagokhoz külön-külön szóló felhívásokat, melynek egyik fele belépő nyilatkozatként szolgál. Ezen beérkezendő és kötelező nyilatkozatok alapján a tagsági dijakat szedje be s egy összegben küldje el az Eötvös-alap pénztárának. Még azt jegyzem meg, hogy ott még a közgyűlés tartama alatt már többen ajánlkoztak az Eötvös-alap tagjai sorába felvétetni, a még nagyobb többség pedig a belépő nyilatkazattal helyezte kilátásba belépését. A tanítóság nagyon tudja méltányolni humánus intézményeit s ha annak vezetésében — föltéve, de meg nem engedve — volnának is hibák, az nem riasztja el a saját maga által teremtett intézmény támogatásától, valamint nem szórunk el egy kosár almát egyetlen ütődött miatt. Zalaegerszeg, 1903. ápril 11-én. Maradtam a tek. szerkesztő urnák mély tisztelője Csiszár József a zalaegerszegi tanitói járás elnöke. — A köznek a megnyugtatásáért szívesen közreadtuk e levelet. A dolog ugy ál), hogy a szóban levő kifejezést nem az értekezletnek hivatalos eredményeként értettük mi sem. Hiszen a tudósítónk ott volt a helyszínén s a kifejezést onnan hozta a helyszínéről, igaz, hogy csak privát hangok után. De hát hivatalos többség — hivatalos többség. A meaüresedett rendőrkapitányi hivatalra, ugy halljuk sokan pályáztak közelből és távolból A nagyérdemű közönség szives tudomására adjuk, hogy szülőink elhalálozása következtében Zalaegerszegen az »Arany Bárány® szálloda épületében FISCHER MIKSA czég alatt vezetett fehérnemű-, vászon- és divatáru üzletet Végleg feloszlatjuk és a raktáron levő összes kitűnő minőségű árukat a beszerzési áron alul árusítjuk el. o—3