Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1902-03-27 / 13. szám
2 M AGYAR P A I Z S márczius z<. mint minőségben teljesen kielégitbeti igényeinket. Bár a közgyűlésen megéljenezték felszólalásomat, mégis minden a régióén maradt, mert az ügyvezető igazgatóság ugy találta, hogy a magyar gyufaskatulyában három szállal kevesebb van, mint'az osztrákban, a magyar gyertya két perczczel gyorsabban ég le, mint a cseh s igy tovább. Audiencziára mentem tehát Darányihoz s az ő közbenjárását kértem ki a magyar ipar érdekében. Utam nsm veszett kárba! Ma már a magyar produktum verseny nélkül áll a magyar közlisztviselők fogyasztási szövetkezete árjegyzésében! Am vegyenek erről példát az ország szövetkezetei is s kövessék ez utat hazánk összes magyar érzelmű kereskedői! Darányi pedig engedje meg, hogy a magyar termelők nevében köszönetet mondjak erélyes közbelépéséért. Mi ehhez csak azt tesszük hozzá, hogy a zalaegerszegi szövetkezetünk ab ovo igy cselekszik. Ami jó magyar portéka van, abból csak magyar van. Ilyen a gyufánk is és a többi. Á kisiparosok s a temesváriak. Bereked a szónoklatban sok ember, akószámra vagy hektószámra elfogyhat a tinta a sok írásban, századokon keresztül vitatkozhatnak az emberek azon, hogy mi segit az iparosokon, mi emeli magát az ipart ? Csak ez a vám, csak az a vám segit... stb. Semíni sem segit uraim, csak a tett. Cselekedni kell, mint a temesváriak. A temesváriak állandó kiállítást és mintaraktárt állítottak. Azt tették, amit a Magyar Paizs prédikál már másfélév óta. A Magyar Paizsnak már nem egy elvét, eszméjét valósították meg közelben és távolban. Házi ipari tanfolyamok, műhelyek keletkeztek önállóan és segítséggel, — szövetkezetek létesültek, vagy erőt nyertek csüggeteg bizalmukban. Csak a legközelebbi helyen, itt Zalaegerszegen áll még a megcsontosodott Conservativismus. Egy két ember megindult itt is egy kiállítás és mintaraktár felállításában, de megtörte őket is a közöny, a hidegség, az érdektelenség, vagy talán a féltékenykedés, az irigység, az aléltság. Ám vegyenek példát a temesváriaktól. Zalaegerszegen 400-nál többb iparos van. Szövetkezzenek. Ne a külföldi értékesítésre, csupán a belföldire, csupán a saját városukban levő érté kesitésre. Csupán arra, hogy az idegen beo/.önlést megakadályozzák, hogy az ők készitményoiket használja a város lakossága. Csak kérdezzék meg mit csináltak a temesváriak. Bizottságot alakítottak 11 igazgatósági taggal, 7 felügyelővel s három tagu tiszti karral. Ifj. Virányi Imre köny velő és üzletvezető leírta egy kis füzetben az egy évi működését az Állandó •árukiállitásnak és Mintaraktám .k. nagy erények, nemes tulajdonságok kívántatnak ; nem is czéljuk a boldogság, mely csak szűk körre, a családi fészek otthonára szorítkozik; ók mindenkinek, az ep<" z világnak kívánnak tetszeni; értenek a kellem tökélyre vitt művészetéhez, de szivük üres, mint a téli madárfészek ; szeretnek sokat, de soha sem szerelmesek senkibe. Ilyen asszony volt Bándi felesége is. Szerette a társaságot, mindenütt megfordult, a hol többen voltak, hogy bemutassa magát és remek luháit, a melyeken a Worthék és Paquinek művészete ragyogott. Estélyek, bálok, színház, zsúr, hangverseny, korzó volt eleme. Ostende, Márionbád, Ischel, Nizza vágyai eldorádója. Nem éppen nemes szivüségből, de tagja volt minden jótékony egyletnek is, szorgalmasan eljárt a gyűlésekre, de csak szereplési vágyból, feltűnési viszketegböl, hogy társnőiben impozáns megjelenésével, ragyogó toillettjaival irigységet keltsen, boszantsa "őket; vele nem versenyezhetett senki. Otthon pedig a miss, a freulein, a szakácsné vagy konyha inspektor, komorna, privadiner, és kulcsárné kezelték a házi teendőket dupla költséggel a saját hasznukra. A szegény Bándi a férj, nem levén más szórakozása, mert neje nem sok időt áldozhatott neki, vagy öltözködött órák számra, vagy aludt, ha otthon volt is,a mikor háborgatni nem volt szabad, vagy nem illett — legtöbb idejét tehát a gazda vadászaton, vagy a víg szalma özvegyek kompániájában töltötte a házon kivül ; otthon legföllebb a váltójogot tanulOtt sem fonják kolbászból a kertet. Óriási nehézségekkel kellett ott is megküzdeni a bizottságnak. Nekik is fel kellett verni a szunyadó erőt. Még arra is rá kellett vezetniök az iparosokat, bogy az újságokban hú (lessék készítményeiket s hogy dolgozzanak akkor is, mikor uincs megrendelés, — az ilyeneket majd értéke-itik a közraktárban, a kiállításban, hol a közönségnek nemcsak ingyenes a bejárás, de hajszolták is rá a közöuséget. Szomorú dolog, de ugy vau, hogy nálunk kétfelölről kell hajszolni egyfelől a magyar iparost, más. :k oldalról a magyar fogyasztót, hogy összetalálkozzaualc, hogy megismerkedjenek, hogy megszeressék s megbecsüljék egymást. Igy hajszolta össze a temesvári bizottság a két elemet. Nem könnyen megy ez. De már egy év alatt igen nagy eredményt ért el. Egyfelől sok osztrák portékát kiszorítottak, másfelől sok munkanélkülinek munkát és kenyeret adtak. Amit a Magyar Paizs hirdet s amit a temesváriak megtestesítettek, annak mintegy az okát igy fejezi ki -a többek között dr. Horváth János az ytlparosok Szövetkezzetek!« czimü könyvében : »A kisiparost, ha megrendelt munkája nincs és igy kénytelen készletre is dolgozni, rendszerint az a veszedelem fenyegeti, hogy kész áruit eladni nem tudja, az áruba költött tőkét és munkát nem képes forgó értékre fölváltani, mi miatt nemcsak munkájában van megakadályozva, hanem gyakran nélkülözésekre is kényszerül s a kényszer nyomása alatt becsületesen készített áruit potom áron kell elvesztegetni; tehát épen akkor midőn pénzre leginkább van szüksége, készítményéért legkevesebbet kap. — A szegény iparos legtöbbször félre eső városrészekben kénytelen lakni, újonan nyitott üzletének még nincs neve, s igy ismeretleuségénél fogva kerül fentemlített helyzetbe.« Ezért kell állandó kiállítást és minta-raktárt felállítani s ne bizzuk éltünket mindig a jó sorsra, hogy már lesz ilyen vámsorompó, meg olyan vámsoronpó. »Ne bízzunk mint bizánk. Emberségünkből álljon fon hazánk!« A temesvári ipari hitelszövetkezet munkáját üdvözlettel köszöntsük s példának vegyük. y. Felhívás a gazdákhoz. je.gyesületünk elhatározta hogy a Pozsonyi II. mezőgazdasági országos kiállításon egy gyűjteményes kiállítás keretében mutatja be Zaiamegye gazdasági viszonyait, tisztelettel kéri tehát a kiállítást rendező helyi bizottság, hogy a gazdaközönség ezen gyűjteményes csoport sikeres bemutatását, részvételével biztosítsa. A gyűjteményes kiállítás tervezete a következő: Az uradalmak és intézetek a maguk által termelt és előállított gazdasági tárgyakkal vehetnek részt, nevezetesen: 1. az összes mezőgazdasági termények u. m. magvak, állati termékek, ipari mányozta, a mire mióta megnősült, nagy szüksége volt; mert az olyan berezegi háztartás pénzügyeit, milyent a fiatal asszony pompázó természete honosított meg, váltók nélkül lebonyolítani nem lehetett, a jövedelem apadt, a kiadás pedig a hatványok regulája szerint szaporodott. .ló barátai csóválták a fejüket; ezek is csak ketten voltak, kis fiának keresztapja Turi Dani, a jó szivü legényember (volt már csecsemő lia is Bándinak) és a gyermek szép, nyájas képű dadája Magda asszony, egy szegény korán elhunyt tanítónak fiatal özvegye, kit a sors csak azzal vert meg, hogy szerető férjét elragadta; hanem még az özvegyi bánatot anyai fájdalommal tetézte kis magzatja halála miatt. Mit tehetett egyelőre mást, elment dajkának, az anyaság neki életszükséglet, mentő árkánum volt, ugy beleélte magát, hogy nem tudott meglenni-gyermek nélkül, ha nem dajkálhatta a magáét, bíbelődött, vesződött inkább a máséval, a kis eleven baba volt az ő világa bufelejto mámora, gyöngéd Niobe lelkének életadó vágya; nem is vette észre a kis Bándi, hogy nem az igazi anyja gondozza, szemlátomást virult, gyarapodolt a gyermek az angyali kellemü édes kis asszonyka gondviselése alatt. Azóta, hogy Magda a házhoz jött, sokat javultak a viszonyok minden tekintetben. Eszti átaJla neki az egész háztartást teljhatalommal, hogy neki semmi gondja ne legyen. Bándi is azóta szívesebben tartózkodott otthon; az előtt a rengetegsok cseléd mellett sem volt kényelmes, nem volt készítmények és ezek nyers anyagai a termelés ismertetésére vonatkozó főbb adatok feltüntetésével (termelésre szánt terület, átlag termés magvak fajsúlya, előállított állati termékek és ipari készítmények menyisége, minősége, ára stb.) Czélszerü, ha az illető uradalom vagy intézet különös súlyt helyez azon mezőgazdasági termény kiállításra, a mely az illető uradalomnak főterményét vagy speczialis termelési ágát képezi s a melyet az illető uradalombau különös jó minőségben termesztenek. 2.) a gazdaságok berendezésére és kezelésére vonatkozó adatok u. m. térképek, különösen ha speczialis kulturáltra vonatkoznak (oatözés, lecsapolas) továbbá gazdasági épületek mintája, rajza, fényképe, gazdasági eszközök mintája, rajza, fényképe, 3.) gazdasági állatok és munkálatok fényképei, 4.) kertészeti és erdészeti termékek, vadászati trófeák, 5.) a gazdasági termények mennyiségére, az átlag termésekre és a termények áraira vonatkozó statisztikai kimutatások, XT 6.) Végül czélszerü volna, ha a gyűjteményt kiállitó uradalom rövid leírását, a főbb termelési ágak vitelét és eredményeit magába foglaló 1—2 nyomatott ivre terjedő fűzetet néhány ezer példányban a látogató közönségünk rendelkezésére bocsájtauának. Kívánatosnak tartja a bizottság, hogy belkereskedelmünk fellendítése érdekében minél nagyobb számban jelenjenek meg a bortermelők ezen versenyen, melynek érdekében elhatározta, hogy a borászati csoportban külön gyűjteményes borkiállításon mutatja be Zalamegye szőlősgazdáinak borkészletét és egy ismertető fűzetben megíratja Zalamegye bor- és szőlő cullurájának történetét, külön kóstolóban kívánja bemutatni a fogyasztó közönségnek régi jó hírnévnek örvendő borainkat. Kiváló súlyt helyez a gazd. egyesület a kis gazdák gazdaságának, nípie tenyész állataiknak házi iparilag otthon elkészített és használatban levő házi és gazdasági eszközeik — természetben fényképekben való bemutatására, — magvak különféle állati termények méhészet, gyümölcstenyésztéskeretébe vágóproductumaik kiállítására. Minthogy előre láthatólag nagyobb arányú lesz a kiállítás, ennél fogva felkérjük az érdeklődő gazdakózonséget hogy a kiállítás rendezésének megkönnyítése c/.éljából bejelentéseiket 1902 év május hó 15 ig a gazdasági egyesület titkári hivatalánál megtegyék. — Bejelentési ivekkel s bővebb felvilágosítással levélbeli megkeresésre szives kézséggel rendelkezésre 'áll a gazdasági egyesület titkári hivatala Zalaegerszegen. Gazdák biztositó szövetkezete, melynek működése a hozzá fűzött reményeknek —. a kedvező üzleteredmények folytán — megfelel, — jégbiztosítási kötvény feltételeiket a biztositó közönség előnyére módosította. Nevezetesen : a dohány, komló, repeze, kender rendes helye semmijének, Juhatára ugy nézett ki össze vissza hányva, mint azsibáru bolt, mint az »alugybabám« zsidó magazinja, neki magának kellett sokszor a hiányzó gombokat is fólvarim, az összes menybéli öreg és apró szenteket elsorolta Ábeltől Zachariásig mig valahogy fel tudott, öltözködni; mindenkit a neje, a nagy dáma foglalt le, vele nem törődött senki, de ez az uj tündérkezü kis asszonyka noki is gondját viselte ; olyan rendet tartott mindenben, mintha láUiatatlan gnómok, földi piczinyek, láresek laktak volna vele, a mire csak gondolt, minden a keze ügyében volt, nem hiányzott soha semmije; máskor vagy ezt felejtette otthon, vagy azt, ha eltávozott hazulról, most nom fordult elő, Magda mindenre figyelt, még a pipájára, puskájára, patron táskájára is, nehogy üresen vigye el, mint az előtt szokszor. Nem boszankodott, nem mérgelődött többé; sőt anyagi gondjai is távoztak; Magda elbocsájtotta a sok félre gazdálkodó cselédséget, gondjaiba vette a háztartás mindenágát: a konyhát kamrát, piuczét, istállót, kertet, azogazdálkodása alatt rövid időn a teherlap óriásimériékben apadt, a koszt pedig annyira javult, oly ízletes, pompás jó ízű volt minden, hogy a Bándi konyhája messze híres lett. Jó étvágygyal csak otthon tudott enni még a finnyás E^zti nagysága is. Utóbb már a Bándi számadásait és Eszti bevásárlásait is Magda kezelte és végezte, hamarosan meg is látszott az eredmény. Epen abban van a női találékonyság, ügyesség, legnagyobb virtuozitása;