Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-03-27 / 13. szám

1902. roárczins 27. MAGYAR P A I Z S 3. stb. termények biztosításánál a mult évben négyszer oly értékű gabona biztosítását követelte, míg az idén csak kétszeresét. A .•••zó'lö pedig magában is elfogadható biztosítás tárgyául. Az indokolt kárfelvételi költséget a szövetkezet viseli, minden levonás nélkül. Az idén őfíllo-ot az az a megállapított kárösszegnek felét kifizeti azonnal a szövetkezet, a mint a károsult tag a becslési ö

cszeget elfogadottnak jelenti ki. A kedvező üzlet eredmény folytán, a mult évi dijak alapján a tagok 4°/o díjvisszatérítésben részesülnek, illetve ezen °/o-a kötvényben leíratik és igy ezen összeggel kevesbednek az idei dijak. Biztosításokra vonatkozó nyomtatványokkal kézséggel szolgál a Zalavármegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatala, mint a Gazdák Biztosító szövetkezetének fő képviselője. J£özgaz daság. Kefekora legye" egy gazdaság hsszonállat-áL'cmánya? A hazai gazdaságok legtöbbjében nincsen meg a ncegfe'flő íráuv és művelés alá vett földek kiterjedése és a tartett haszonállatok között, amf i rjihen Tgy többet, vagy kevesebbet taitanak. — Mindez azért van. mert mellőzik gazdáink az üzemfeiv összeállításánál a raticnális szá mitást A haszonállat -állomány nagyságának helyes megállapítása pedig ötletszerűen nem történhetik ; hamm figyelembe kell verni bizonyos tényeket, igy nevezetesen 1 a rendelkezésre álló takarmány üi erryippp'ét s arirak oitekesithetését 2. a talajerő egycrfulyban tartása szempontjából szüksége

0, trágya merirviséget s végű! 3 azen körülményt, hogy az á'lattartásbó! magából micsr.da jövedelem le lehet számit'ani. A B.i hí tlsíít iüetí, otí különösen a takarmány értékesithetésé az a szempont, a mely mérvadó, vagyis ki kelt számítani azt, hogy a haszon marhák mi ne árén értékesitik a nekik nyújtott szálas takarmányt, s hogy ezen ár arányban áll-e az előállítás költségeivel. A második fényezőt illetőleg a gazdasági istállótrágya szükséglete veendő figyelembe, de tekintettel mindig az előállítás költségeire, a mi természetesen nem zárja ki azt, hogy az i tálló trágya hatásárak fokozása czéljából műtrágyákat is ne használhatnánk. S végül a harmadik tényezőt illetőleg számi fásokat kell tenni az egyes állattartási ágak jövedelmezőségére vonatkozólag, s ha számításaink ban azon eredményre jutnánk, hogy az állat tartás közvetlen jöve.delmet szolgáltat, akkor annak nagysága megállapításával a gazdaságban termelhető es kívülről beszerezhető takarmány vannak szerény viszonyok közt élő asszonyok, a kik ízlés, lubázkedás, eleganczia tekintetében lefőzik a miliomos dámákat, pedig azok keztyüre többet elköltenek évente, mint amennyit ezeknek a fincmizlésü ügyes takarékos nőknek összes szükséglete kitesz, ez a jó családi nevelés csodatevő titka, ilyen volt Magda is. Szebben, finomabb ízléssel és eleganciával járt Eszti as:-zony mint az előtt s feleannyi költséggel. Kön nyebb lett ugyan sorsa Bandinak, ele még szomorúbb veit a belvilága, ugy megnyílallott sokszor szive rejteke, mikor elnézte ezt a szorgalmas, kedves, ügyes asszonykát, mily isteni bájjal foglalatoskodott gyermekeivel és a ház nagy gondjaival, soha sem fáradt el, soha sem panaszkodott ; mért Eem ilyen az ő felesége? hogy imádná, szeretné, hogy csókolná még a lábanyomát is, és titkon irigyelte kebelbarátját Turi Danit, a ki szemet vetet Magdára, elképzelte milyen boldog ember lesz. ha elveszi nőül; szinte facsarodott szive a keserűségtől, mikor szerencsétlen házaséletére gondolt. Hej, ha nem volna a kis Bándi fia, a szemefénye, tudná ő a szabadulás módját, de igy az apai szeretet békét, türelmet parancsolt neki, ne tudja seűki soha, még fia se az ő boldogtalanságát. De Turi Danj tudta, megsejtette barátja szomorú sorsát, hátha még azt is tudta volna Bándi, hogy Dani zsebjében lapul az Eszti nagysám sajátkezű levele, a melyben légyottra hívja őt. Olyan hüszke szép asszonyt vérig sérlett az, hogy mig által megszabott határig terjeszkedhetünk. — Ellenben, ahol az állattartás állandó deficzittel járna, ott az állattartást a legkisebb mértékre redukáljuk s határát a: okvetlenül értékesítendő takarmány ésalom mennyiség fogja megszabni. a számottevő férfigárda mind a lábainál hevert, egymás tyúkszemét, tiporták egy kegyes mosolya, kézcsókja után; addig a legszebb legény, a legderekabb féi fi, házának legjobb barátja a Dani koma csak fitymálta, ócsárolta, jukker asszonynak nevezte, még kezet sem csókolt neki; akármi áron, ha becsülete #án is, de meg kellett alázni, hódítani ezt a modern Alcibiádest; az önhitt nők merészségével biztosra vette, hegy taktikája sikerül. Millió-fér fi közt nem akad egyre, a ki a szép asszony légyottját, pláne ha nagy szereimet, szenveleg, visszautasítaná, vagy avval visszaélne; az alkalmat leste. a kellő pillanatot, mint a vércse, ha czinegét akar fogni: alkalmat pedig talál, aki keres. — Dani ne kínozzon, nem látja, nem veszi észre, mennyire szeretem. — Ezen szavakkal átfonta Turi nyakát, ölelte, csókolta s egy titkos levélkét, csúsztatott azsebjébe, a melyen találkára hívta, ha szereti csak kicsit; azzal elrohant. Elképzelhető milyen szokatlan érzés viharzott Dani lelkében, megdöbbentette a demonsugallat, meglepte ez a merész demimonde modor; enynyire nem tartotta Esztit képesnek, nemesebbnek hitte, mint a milyen s igazán sajnálta szegény jószívű barátját, kinek müveit nemes jelleme még nem ís féltékenykedett e czéda asszonyra. Mit tegyen ? Ilyen nagy dilemmát., rebust az neki még soha sem adott fel, csak azt tudta, hogy valamit cselekednie kell, ha jól, ha roszszul üt ki. Gyötrelmes lelki tusa után határozott; miniszter megbízásából Dobokay Lajos s. k., miniszteri tanácsos. életből. elmondott mindent Bindinak, de becsületszavát vette, hogy nem él a titokkal visza. -— Kedves Pistám ne essünk kétségbe s a mi fő, ne csináljunk scandalumot; én ismerem Eszti természetét, semmi sem képes őt megtörni, mint az, ha megalázzuk. A légyottra helyettem te més?z el; de haragot, boszuvágyat ne vigy magaddal, ezzel az ember minden dolgát elrontja. Azért vagy férfi, hogy uralkodjál magadon; a csöndes, békés, szomorú szemrehányás jobban fog hatni rá, mint a nyers, durva bántalom, a női természet a gorombaságot nem birja el. — Igy bátorította Bán dit, pedig maga is kétségbe volt esve. — Hogy mit teszek az az én gondom. — Becsület szavadat bírom, hogy nem követszr el ostobaságot, scandalumot. — Könnyű neked Dani, ki elkerülted a paradicsomi átkot, s rajtam tanulmányozod a házasélet nyomorúságait. Te lehetsz okos, nyugodt ember, nincs apai gondod s nincs könnyelmű feleséged; a jó asszonyt nem a logika neveli, nem bízom a filosofiádban, de azért megpróbálom követni a tanácsodat. Elérkezett a légyott napja ís, Eszű már egész nap nyughatatlan, izgatott volt; épen menni készült, mikor Magda elébe állt, mint egy cherub. — Ma ne menjen, nem eresztem sehová, szólt Esztinek olyan hangon, a mi meglepte a czéda asszonyt s kigyuladt arczán a bűnös öntudat pírja. ^__

— Gazdak^ÖESégünk ügyeimébe. A m. kir. honvédség a/ 1902/3 iki idő zak tartama alatti széna, szalma és rüzelő anyag szükségletének beszerzése iránt a kerületi parancsnokság a termelőkkel kíván érintkezésbe lépni. Felhívatnak ennélfogva mindazon termelők, kik a nagykanizsai, zalaegerszegi és keszthe'yi állomások széna, alom, ágy szalma és keménytüzifa szükségletének szállítása inánt érdeklődnek, a Zalavármegyei Gazd. Egyl. titkáii hivatalánál Zalaegerszegen,legkésőbb 1902. márczius hó végéig jelentkezzenek. S7ŐIiösga2dák figye'mébe. A m. kir. föld - mivelésügji miniszter a következő körrendeletet intézte a gazd egyesületekhez. 9448/VIII 3. 902. A szőlő felújítást szolgáló szőlőoltvány kereskedés terén ujabban azt a jelenséget észleltem, hogy a szőlőolfva'nyok elárusitásával foglalkozó egyes egyének szólőoltványokaf, akként és azzal az ajánlattal hndetnek eladásra és hoznak forgalomba, hogy azok a beoítás után azonnal vagy esetleg mohában történt előhajtatás után, de iskolázás nélkül állandó helyre ültessenek ki. Illetékes szakközegeim egy értelmű véleménye és nyilatkozata szerint ezen eljárás a szőlősgazdáknak és általában a sző'öfelujitás ügyének tetemes kárára van, mert az iskolázás nélkül, tehát a teljes és megszilárdult összeforradás előtt szállított oltványok közül az elültetés után majdnem kivétel nélkii! csak igen csekély százalék forradhat össze, s a megforradottak. közüi is csak kevés az, a melynél a forradás oiy tökéletes, hegy állandó tőkét adhatna. A szőlősgazdáknak az ily oltványok ültetéséből tetemes vesztesége és kára származik, mert az ily ültetésből kedvező esetben is csak imitt-amott elszórtan keletkező oltvány tőkék lelkiismeretes kezelése rendkívül fáradtságos, sok költséget igényel s az eredmény mégis nr jdnem a semmivel egyenlő. Az ezzeí járó sikertelenség nyomán keletkező biza'matlanság pedig ártalmára lehet az egész szőlőíelujitás ügyének. Felkérem ennélfogva a Czimet, figyelmezíesse a szőlősgazdákat, hogy ily oltványoknak állandó helyre való kiültetósétől saját erdekükben tartózkodjanak és hasson oda, illetőleg intézkedjék, hogy ezen e'jará s hátránvai>mk és káros következményeinek tudata a közönségnél minél szélesebb körben elterjedjen. Megjegyzem egyszersmind, hogy az ily oltványokkal való telepítés az 1896: V. t.-cz. alapján adandó szőiőfelujitá- i kölcsöneik igénybevételénél semmi esetre sem engedtetik meg, sőt a máirendes módon betelepített t ailetekben mutatkozó hiányok pótlása sem történhetik ily oltványokkal. Budapesten, 1902. é i február 5-én. A Tanító (ki egy előző órában természetrajzot tanított s egyes képeket megmutatott) Ferkó beszélj valamit a tevéről. — Tanitó ur ! ón még nem lá'tam tevét. — Enyje Ferkó! Ezt nekem szemembe mered mondani? Ella nagysám ön oly bájos egy angyal, hogy azon csudálkozom, hogyan szabadságolhatta önt az Ég. (Egy részeg ember, ki az asztal alatt fekszik) Lina jöjjön ide, fizetni akarok. Asszony: (ki a szakácsnéjával a pirarczról jön haza) Anna mégis elfelejtettünk egy csirkét venni. Szakácsné: Igazán semmire sem gondol Nagysága. Jancsi! ugy ül maga a bakon, mintegy Kéz csókoló nilusiU ! Miska, miéit csinálsz olyan pofát, mintegy levelesbéka, a melyik időben csalatkozott? Zsiga te is huszár akarsz lenni ?, Hiszen téged m g a trójii lé is ledobott volna. Valóban olyan előkelő származású az az ur? — Hogyne! Mái köszvénynyel jött 'a világra. Károly: (a veszekedni szerető testvéréhez) Mégis szeretem, hogy testvérem vagy. — Miért? Károly: Mert biztos vagyok benne, hogy nem lehetsz a feleségem. Sóhaj! Nő: (sir a fütyölő főijéhez) Előbbnc-m fütyöltél mikor én siríam. Férj : Bár akkor is / ügy ültem volna — r í. Grófkisasszony: (az anyjához) Mama, udvarképes még az, aki izzadott ? A nő szívesen követi a férjét a házasságba, de nem a házasságban. Utazó : (csalódva) Ugy ? Szalmai ur nászuton van ? Igazán sajnálom. Gazdasszony: Ugy-e —a szegény aSzalmay ur. Nő : (az uj szakácsnéjához) Van még valami feltétele? Szakácsnő : Katonai dolgokban nem tűrök semmi ellenmondást.