Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-12-04 / 49. szám

4 MAGYAR PAIZS 1902. deczember 4. érkeznek meg rendeltetésök helyére, vagy ha megérkeznek, nem kézbesíthetők, vagy végre, ha kézbesíthetők is, a tartalom meg van sérülve romolva stb. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szabályok­nak a közönség részéről való pontos megtartása a csomag sorsát biztosítja, ennél fogva a postát igénybe vevő közönség figyelmébe a következő­ket annál nyomatékosabban ajánlom, mert ezek­nek figyelmen kívül hagyása az államkincstárnak kártérítési kötelezettségét megszünteti. Minden egyes küldemény a tartalomnak meg­felelően, de minden esetre jó anyaggal és tartó­san csomagolandó. Élelmi szerek, játékok, gyümölcs, szövet, ka­lap, ruha, fehérnemű külön-külön burkolandó. Ezüst és arany oemüeket, továbbá pénzt a fenebb felsorolt tárgyakkal együvé csomagolni, nem tanácsos, mert esetleges kártérítésnél figye­lembe nem vétetnek s már a nyomozásnál is a tényállás kiderítését hátráltatja. A csomagoknak általában ugy kell göngyölve lenni, hogy egy részt a göngyölet (burkulat) a küldemény tartalmát külön befolyás ellen megvéd­je, vagyis hogy tartalmukhoz a burkolat és a pecsétek megsértése nélkül hozzáférni ne lehes­sen, más részt, hogy a tartalom más küldemé­nyeken szállítás közben kárt ne tehessen. A csomag tartalmának minősége, természete a hosszabb vagy rövidebb szállítási ut a vízen vagy szárazon, vasúton, vagy kocsin való szállí­tás majd egyszerűbb, majd erősebb és tartósabb csomaglást igényel. Ehez képest : Jelentékenyebb értékű tárgyak kivált, ha nedvesség, dörzsölés, nyomás, vagy ütés által könnyen megsérülhetnek pl. csipkék, selyemkelmék stb. és oly küldemények, melyek nagyobb távolságra és kivált tengelyen szállitat­nak, értékük, terjedelmük és súlyúkhoz képest ! megfelelő módon közönséges, vagy fonákjával ' kifelé fordított viaszos vászonba, bőrbe, szükség 1 esetén vászonnal körülburkolt dobozba teendők és jól körül kötözendők, vagy jó szerkezetű erős ; faládába csomagolandók. Ékszerek drágaságok tokban elhelyezve azon felül vászonnal körülhurkolt erős fadobozba, vagy faládácskába zárva és jól körülkötözvo és lepecsé- | telve adandók föl. Csekélyebb értékű tárgyak csomagolásához, ha ' azok nedvesség , dörzsölés, nyomás, vagy ütés 1 által egykönnyen nem sérülhetnek meg — elég séges, ha jó minőségű és több rétií csomagoló papirba burkoltatnak és egy darabból álló erős J zsineggel többszörösen körülköttetnek. Csomagolás nélkül, csak bezárt utazó táskák, bőröndök, jól, abronasolt hordók, erős beszege­zett ládák, továbbá már nem vérző egy-egy da­rab vad adható föl. — Több drb. vad, pl. nyul, fácán, fogoly stb. csakis csomagolva adható pos­tára. Bécs városba és annak kerületeibe szóié hal küldemények göngyöletére könnyű fölismerés czéljából egy negyedrét vörös papiros ragasztan­dó s a czimzett lakásának pontos megjelölésére (kerület, utcza neve, házszám, esetleg lakásszám) ritott munkaszünet lép érvénybe. E szerint az üzleteket junius—julius hónapokban már d. e. 10 órakor bekell zárrú. Épugy műhelyben is már délelőtt 10 óratói kezdve kell szünetelni az ipari munkának-" „íme tekintetes hatóság és tisztelt előljáró ura­ink, itt nyomtatásban van a mi igazunk, a mi törvényes követelésünk. Mi nem vagyunk izgatók ; mi nem sztrájkolunk, csak jussunkat követeljük! Itt van, ki van nyomtatva; ez pedig szent igazság!" Leírhatatlan volt a hatás; szakácsné, szobale­ány, szolgáló, segéd, inas, kocsis, béres stb. ujongott örömében. Végre nagy nehezen szóhoz jutott — a főbíró hatalma alá rejtőzött, irgalmatlanul megriadt szer­kesztő és nyomdász. Mellöket verve kértek ezer bocsánatot a furfangos, gonosz, mindent felkava­ró sajtóhibáért; a szerkesztő, tollában maradván, kifeledte a szövegből, s a nyomdász igy nem szedhette ki a bajt egyedül okozott „vasárna­ponkint" szót. Az uj donsági szöveg a vasárnapi munka szü­netről akart adni értesítést. Török Ernö. annál inkább kell kiválógondot fordítani, hogy az ily gyors romlásnak alá vetett küldemények lehetőleg gyorsan kézbesíthetők legyenek. A kosa­rakban helyezett tisztított szárnyasokat tartalma­zó küldemények- czimiratát ugy kell alkalmazni, hogy a leszakadás lehetősége kizárassék s e czélból legczélszerübb, ha azok czimirata ke­resztkötésekkel erős zsineggel a kosárra köttetik, pedig a czimirat fatáblácskára ragasztalik vagy iratik és a czimtáblácska sodronynyal, vagy vagy erős zsineggel mindkét végénél fogva a csomaghoz tartósan hozzá köttetik, hogy a száli­tás alat a czim le ne szakadhasson. Ily csoma­gokat czélszerü még egy második czimkével is ellátni, hogy azon esetben, ba az egyik leszakad na, a kézbesítés mégis akadálytalanul eszközölhe­tő legyen. Hogy főleg a romlandó tartalmú kül­demények kézbesítése minden eshetőséggel szem­ben biztosittassék, czélszerü'egy czimirat másolatot a küldeménybe legfelül elhelyezni azon czélból, kogy a küldeményre alkalmazott czimirat lesza­kadása esetén is, a bizottsági felbontás alkalmá­val a czimzett megállapítható s a küldemény kézbesíthető legyen. A burkolat összefoglalása végett a küldeményre különösen a varrásra, il­lesztékre és zsinegre annyi pecsétet kell alkal­mazni a hány elégséges arra, hogy a küldeményt a pecsétek megsértése nélkül fólboutani ne le­hessen. A pecsételésre egyátalán csak jó minő­ségű, erős, tartós pecsétviaszt szabad használni. — Vignetták csak a csekély értékű küldemények lezárására haszrálandók. — A ki rossz minö'é­gü pccsétviaszt használ, mely könnyen leválik, annak következményeit maga viseli. Kilöoösen elengedhetlen feltétel az, kou'y valamennyi pe­cséthez, ugy a küldeményen, mint a szállító le­vélen egy és rgyanazon pecsétviasz é3 viselt pecsétnyomó használtassék. — Minden csomag­hoz szállító levél szükséges, melynek a csomagra irt összes czim adatokat kell tartalmaznia — A czimzés a szállítólevél adataival egybehangzó­an tisztán olvashatóan és tüzetesen (vezeték és keresztnév társadalmi állás, lakhelye, község vagv puszta, vármegye, utcza, házszám emelet ajtószám) magára a csomag göngsöleiére Írandók, hogy a czimzett főleg, ha a küldemény nagyobb város­ba szól és könnyen és késedelem nélkül felta­lálható legyen. — 11?-. a göngyöletre írni egyáta­lán nem lehet, az esetben azon papir lapot melyre a czim irva van, nem csak a széleivel hanem egész lapjával kell a csomagra és pedig mindig az azt összekötő zsineg alá ragasztandó. Aranyat, ezüstöt, pénzt, ékszereket és drága­ságokat- tartalmazó küldeményeknek cziniét, min­dig magára a göngyöletre (vászonra, vagy falá­dára) kell írni. — Gyorsan romló tárgyaknál szükséges hogy a záradék : „gyorsan romló*' törékeny tárgyaknál pedig e záradék ,,törékeny' 1 vagy a szokásos palaczk alatt szembetünöleg ki­tétessék. Fődolog, hogy a czim oly szabatosan tisztán és olvashatóan legyen magán a csomagon lehe­tőleg jó nagy betűkkel kiírva, hogy a czimzett azonossága és tartózkodás helyére nézve minden kétséget kizárjon, s a helyes irányítás czéljából az első pillantásra a rendeltetési hely kivehető legyen. — A Budapest és Bécs fő és székváro­sokba szóló élelmi szereket tartalmazó küldemé­nyek fogyasztási adó alá esnek. A bor és hús­félét tartalmazók pedig bárhová szóljanak utóla­gosan fogyasztási adóval terheltetnek, szükséges tehát, hogy a szállító levélen és csomagon a fogyasztási adó alá eső küldemény minősége és mennyisége kilogramm-, darab vagy liter szerint megjelölve legyen, (például: 1 pulyka 2 klgr. szalonna, 3 kacsa, 6 kgr. özhus stb.) mert kü­lönben a kü'demény a rendeltetési helyen meg­adóztatás czéljából felbantatik, mi a kézbesítést felette késlelteti. Végre még felemlítem, hogy a torlódás lehető csökkentése czéljából, de még azért is, hogy a küldeményeket még az nap biztosan tovább kül­deni lehessen, igen kívánatos, hogy a küldemé­nyek feladása a délelőtti időben történjék, a czélból intékedem, hogy kerületem nagyobb hiva­talainál f. év deczember 20—24-ig bezárólag a küldemények a déli órákban is felvétessenek. Pécs, 1902. november 28. Posta- és távirda­igazgatóság. Kaszaháza nem Zalaegerszeg. Kaszaháza és Neszelej község azt akarja, hogy iskolailag csa­toltassanak Zalaegerszeghez s egyenes adójuk után szívesen fizetik az 5%-kot. A város azt feleli, hogy egykor ó maga szólította fel őket a csatlakozásra, s akkor elutasították. Most a városi gyűlés is elutasítja a folyamodást, nem boszuból ugyan, hanem azért, mert az 5°/o-os adó mel­lett a tankötelezettek befogadásával a városra na­gyocska teher zudulna. Özvegynek nem jó lenni. Ezt gondolta a mi Klosovszky Ernő barátunk is mert. mint tudjuk e hó folyamán vezeti oltárhoz Budapesten özv. Schmal Ignáczné szeretetre méltó kedves leányát. Mindkettőjüknek gratulálunk a megválasztásért is szivből kívánjuk hogy boldogan élfenek­Pónztárvizsgálatok a vármegyén A törvény­hatósági bizottság kiküldöttekent dr. Biudek Ágoston elnökletével egy bizottság (Hicíky K. és Koller I.) részletesen megvizsgálta a megyei házipénztárt is, az árvaszéki pénztárt is, — mindent rendben találtak és elismerésüket fejez­ték ki. Honvéd tinsz>rtis?t áthelyezése Faragj Károlv honvéd-hii'zár századost, a budapesti I. honvédhuszáreziedtől a 7-iic honvéd-huszárezred II. osztályához Zalaegerszegre helyezték át. Véres fejjel ott feküdt a déli vasút szent­lSrinczi állomá-án holtan, Németh Péter, az Antal fia, kik együtt voltak a zalaegerszegi vásáron, s mondják, ki.ssé eláztak. Api és fiu elvesztették ,, egymást. Az apa hazament s a fiút másnap ta-'" lálták meg a sinek millett. B^yiy György szolgabiró tegnap és tegnap előtt künjárt az orvossal szemlét tartani. Nem sikerül megtudni, mi okozta a halált. A Kolompár Forgács faluvégi faraiba szokás* szerint behordta a takarmányt sa gané-halomba dugla. Volt o t kifacsart nyakú csirke, szalonna, burgonya, háj, vaj, répa, retek, szöszmenkő. Ebből az éléskamrából szedegették elé rendre az ebédrevalókat. Ezenközben rajta kapták őket s a járásbírósághoz vitték. Talált tárgyak. Néhány zsák kukoriczát és egy nagy rekeszt (ferslagot) találtak a piac/.on és átadták a rendőrségnek; a hol igazolt tulaj­donosa a hivatalos órák alatt átveheti. Helyi heti piacz minként. Buza 14 kor. 30 fii. rozs 12 kor. 30 fill. árpa 11 kor. — fii. Zab 12 kor, — fii., Krumpli 5 kor. — fill. kukoricza 13 kor. Terjesszétek a .Magyar Paizst!" Megyeiek. A tanitók Ügye. Ha a tanítót megbecsüljük, a tanügyet becsüljük meg; ha a tanügyet meg­becsüljük, a nemzeti művelődést emeljük. Orszá­gosan ismert dolog, hogy a tanítóknak szándékolt fizetésével nem becsülteik meg a tanügy, sem a magyar kultura. Az állami tanitók mozgalma mellé sorakozik most a felekezeti és községi tanitók mozgalma is. A szombathely-egyházmogyei r kath. tanítói egyesület központi bizottsága Barabás György sárvári igazgató elnökletével gyűlést tartott s elhatározták, hogy felkérik Vas és Zalavármegyek törvényhatóságait, hogy a tanitói fizetés ügyben a tanitók sérelmeit orvosoltatni s jogos és méltányos kérésüket, teljesíttetni segítsék a kormánynál. — A tanítóknak ez emiitett érte­kezlete tiltakozik i tanitói tekintély lealacsonyi­tása ellen, — cs kőzik az állami tanitók moz­galmához, sürgős kérvényt intéz az országgyűlés­hez, hogy a javaslat az egész ország szégyenére törvénynyé ne váljék, fölkéri a vasmegyei- és zalamegyei képviselőket kérvényük támogatására, kérvénynyel járulnak e két megye törvényható­ságaihoz is, hogy nyomatékkal emeljék fel szavu­kat az ország kormánya előtt a megyének s az országnak kulturája érdekében. — A mi részünk­ről ehez csak azt tesszük hozzá, hogy bizony van ok a zalai tanügyi kulturának az emelésére. Vasvármegyóben az ügyet már tárgyalták is az állandó választmányban. Ott az állandó választ­mány javasolja, hogy a kérvénynek megfelelően intézzen a megyei törvényhatóság felterjesztést ugy a kormányhoz, mint a képviselőházhoz, kérve az állami tanítóknak a IX. fizetési osztályba való sorolását. Zalában is igy tettek. Távoliak. A hegyvidéki akczió kiterjesztése. A föld­mivelésügyi minisztérium a hegyvidéki akcziót északkeleti Magyaroszágra mind jobban kiter­jeszti. Az az üdvös hatás ugyanis, melyet a hegy­vidéken kifejtett tevékenység a földmivelő nép gazdasági felsegitésére s a gazdálkodási viszonyok javítására irányul, félreismerhetetlen.

Next

/
Thumbnails
Contents