Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-12-04 / 49. szám

K902. deczembfr 4. MAGYAR PAIZS 5 A svédgyuía feltalálója. Szegényen, a mindennapi kenyerórt való keserű küzdelemtől elcsigázva, mindenkitői elfeledve halt meg október 28-án Brailában, Romániában, egy ember, akiről csak nagyon kevesen tudták, hogy ő a feltalálója az úgynevezett svéd gyufának, amely ma mát az egész világot meghódította. Kieservetter Károlynak hívták azt az embert, aki valamikor milliók felett rendelkezett, és a legnagyobb nyomot uságbau halt el 83 esztendős korában. Születésére nézve osztrák volt és mint egyszerű gyári munkás dolgozott a Bottger féle nagy jönköpingi gyufagyárban Svédországban, ahol sikerült neki hoss/u kísérletezés után a foszformentes gyújtó előállítási módját föltalálni. A gyár főnöke ekkor társul vette őt üzletebe, amely az uj gyufafajtával roppant lendületet nyert. Kiesewetter roppant vagyonnalt vonult vissza az üzlettől es Brailában telepedett le, felesége szülővárosában, ahol vakmerő vasúti „spekulácziókba keveredett, ámelyek^tönkretették. Szövetkezeti gabonaraktárak Bácskában. Bácsmegyében a legutóbbi időben megindult közga/dasagi mozgalomnak első gyümölcse a szövetkezeti gabonaraktárak széleskörű intézménye. Latinovits Géza orsz. képviselő, ki e fontos közgazdasági kérdés tanulmányozása végett a közelmúltban Németországban és Hollandiában volt, Darányi Ignácz földmivelésügyi minis/,terrei és gróf Károlyi Sándorral egyetértőleg már megtette a szükséges intézkedéseket az ügy megvalósítására. ki. első szövetkezeti gabonaraktár e hó 16-án, vasárnap Bács-A'másou fog létrejönni. E nap MI nagv ér ekezletet tartanak a bácskai közép- és kisbirtokosok. Ezen az értekezleten jelen lesz Latinovits Géza orsz. képviselő Pető Lajossal, a «Bácsmegye» szerkesztőjével. A földmivelésügyi miniszter az uj intézmény czáljaiia nagyobb segélyt engedélyezett, a kereskedelmi miniszter pedig megengedte, hogy a raktárt közvetlenül a vasúti indóház mellett építsék fel. A szerk. levele. B. A. Veszprém. A „nonum prematur in annum" féle eW a teljesen kiforrott emberekre nem illik. Azoknál bün a halogatás és a töprengés. Merő gyávaság. De az ifjúságnál erény sőt köteleség, Viszonylagosan tekintve, a müvecske jó, sőt még ifjúsági egyletekben méltánylandó is, de a nagy világba még i.em lehet kilépni vele. Csak foglalkozzék; rakja sorjába, s két év múlva saját maga is befogja látni a külombséget, s akkor ugy itél, mint mi most, — D—ő. Igen buzgó törekvés s a külseje megfelelő is. Szűkebb társaságban felolvassható, de nagyobb igényt nem elégíthet ki. Az a véleményünk, hogy gondtalan perczeiben egy-egy kis rövid leirást, rajzot készítsen kötetlen alakban. FöldmiYelés. Állattenyésztés. í fígr A kié a föld, azé az ország! A tőzeg-alom használata. A tőzegalom ugy készül, hogy a mohatőzeget, a mely nedves földeken, azok feszinén mohából, erikából, levelekből, szárakból és gyökérrostokból áll, geppel széjjeltépetjük, sz összes poralaku alkatrészeit kiszitál tatjuk és a maradékot, a mely világosbarna rostos tömeget képez, bálokba sajtoljuk. Használatánál ugy járunk eí, hoe-y egyszer és mindenkorra az összes állásokba 15 c/m magas réteget adutik s ezen rétegre naponként és fejenként lovaknel 272, szarvasmarhánal 3, sertéseknél V2 klgm. finom tőzegalmot szórunk. — A ló és sertésistállókban az almot, naponként átforgatjuk, hogy a vizelet egyenletesen szivodhassék az alomba ; — s a trágyát két vagy há rom hetenként szállítjuk ki, — szarvasmarha istállókban pedig a tőzegalomra még egy vékony szalma réteget szórunk ki s a trágyát naponta kivitetjük. Ha a tőzegalom az istállóban teleivódott, lehetőleg minél előbb felhasználandó trágyázásra ; ha azonban ez nem volna keresztülvihető, akkor be kell szórni a tőzegtrágyát kainittal, nehogy a hosszú ideig tartó állásban tápanyagveszteség álljon be. A tőzegalom használatának számos előnye van. — Nevezetesen a tőzegalom aíkalmazsásával az istálló levegője tisztán tartható; az állatok fekvőhelye mindig száraz és ruganyos; a trágyáié elvezetésére berendezés nem szükségeltetik; a trágyáié tökéletesebben használható ki, mert a tőzegalom mégegyszer annyi trágyalevet képes megkötni, mint a szalmaalom; meggátolja az epidémiák tovaterjedését s végül mint trágya jótékonyan hat a gabonafélék szemtermésére, a kapások gyök- illetve gumó termésére, eőt a ! gyümölcs és szőlőtermésre is. j Mi. dezen előnyeinél fogva kívánatos volna, hogy olt. a hol nagy kiterjedésű tőzegtelepek kiaknázatlanul hevernek, a tőzeg legalább slmozási czáira kihasználtassák A lótrágya és a szarvasmarSiairáa?a közötti kiilömbség Gyakran találkozunk ama felfogással, hogy a külömböző haszonállatok trágyája, illetve ezen trágya hatása tekintetében nincsen külömöség. — E felfogás határozottan téves, már csak azért, is, mert a mint ismeretes, a trágya minősége elsősorban a felétetett takatmány minőségétől fiigg; miután pedig a külömböző használatok más és más takarmányban részeltetnek, kel', hogy azok trágyájában is jelentkezzék a külömbaég. A ló és szarvasmarha trágyájában fennálló eme kiilömbség a következőkben vázolható •. a lótrágya heves trágya, a szaryasmarhatrágya pedig hideg trágya ; vagyis a lótrágya gyorsan bomlik s ezert erelyesen hat a trágyázást követő évben, hatása azonpan épen ezen okból rövidebb ide'g tartó. — A szarvasmarhatrágya bomlása lassúbb, hatása az első évben mérsékeltebb, de hosszabb ideig tartó. — Legszembeötlőbb e két trágya közt levő kiilömbség a könnyebb minőségű homok és homokos vályogtalajőn. Az említett külömböző magatartásból magyarázható ki, hogy minden oly növényre, a melynek minőségére nem előnyös, hogy friss trágyába vettessék, a lótrágya hátrányosabban hat mint a szar vasmarhatrágya. — Innen van az, hogy ma már a legtöbb c/ukorgyár megengedi, hogy a gazda a ezukorrépát friss trágyába vesse, feltéve, hogy a trágyázást a szar vasmarhatrágya haználtatik. A tápanyagokat illetőleg a három fő növényi tápanyag meg van minkét trágyában s igy x teljes trágyának tekinthető annál is inkább, mert mindakettövel humust is adunk a földnek. Ha mérsékelni akarjuk a lótrágya erélyes hatását. akkor leghelyesebb, ha azt négyszegletes rakásokba rakjuk körülbelül más fél méter magasságban j:»l megtiporjuk, megöntözteljük ós 40 cm. vastag földréteggel befedvén, 3 — 4 hónapig igy hagyjuk. — Hogy ezen eljárásnál sok nitrogén veszendőbe ne menjen, tanácsos lesz azt gypsz segélyével megkötni. megalázás, se a fönhéjázás viszonya ne legyen: kitalálták azt a stílust hogy az eskető (főhatóság) beveszi az esküt, t. i. magába, mint a majorság a kukoricza szemet, Ez a bebeszélós féle beszéd különösen a Br. Bánöy miniszterelnöksége idejében terjedt el nagy mértékben. De mintha csak látta volna az ember, hogy nincsenek megelégedve az eskünek ilyetén képen való bevevésóvel. Mintha nagy töprengés közben emigy tárgyalták volna a dolgot : Nem az a fő, hogy mi (főhatóságok) bevegyük az esküt, hanem az, hogy az eskü-tevő /fc;'adja azt, vagyis, hogy mi /a'vegvük belőle az esküt — ha kell, harppófogóval is. Es rögtön jött még abban a korszakban a hivatalos formula, hogy X. Y. hatóság N. N. hivatalnoktól kivette az esküt. Grammatikailag meg jobb volna igy: a hivatalnoktol kiszedegette, vagy kikeporgáita az esküt, minta tyúk a gyöngyszemet. Persze, hogy mind a négyféle : ki, be,le, föl — féle beszéd erőltetett, czifrálkodó s igy a jó fület sértő beszéd. A roszak között még a legjobban használható ez az ötödik alak : fölesküszik. Ebben van valami ratio. Föleskűszik az égre. De egészen feleslegesek ezek a határozók. Sem föl, sem le nem esküszik az ember, hanem : megesküszik. „Megesküdt a király Hunyadi Lászlónak". . . . Elég erőteljes még ez a kifejezése is: Esküt tesz valaki előtt. A hatóság pedig sem föl, sem be, sem ki nem veszi az esküt, hanem N. N. hivatalnokot megesküdteti, vagy: megesketi. S tűrhető lenne ez is: esküt tétet. Magyarországon csak azért van hivatalos stilus, hogy rontsa a magyarnyelvet. Pedig ha nem építhet az ember, ne rontson. Ne rontson semmit, legkevésbé a nyelvet — mert Nyelvében él a nemzet. Borbély György. Szövetkezeti ügyek. Levelezés. Csarnok. A magyarnyelv. — Nyelvében él a nemzet- — III. Leteszi, fölveszi, beveszi, kiveszi — az esküt. Besoroztak katonának s letettem az esküt. Megválasztottak egyházi tanácsosnak s ott is letettem az osküt. A tanári pályán is letettem az esküt. Ugy is szokás mondani, hogy ennek, meg annak a kezébe tettem le az esküt. Pláné a kezébe, mintha aranyokat rakna az ember belé: mért nem a markába ? vagy a kis ujjának a körme tövibe? A Kolozsvári Athletikai Clubban, a hol nagy mórtékben ápoltuk a gentlemani erényeket, viadalok elején, annak jeléül, hogy megtartjuk a szabályokat, kezet fogtunk az elnökkel, vagy bizottsági taggal, „igazlátó"-val. S ez a kézfogás szent eskü volt. — Itt el lehetett mondani, hogy a jobb kezébe tettem az esküt. Mert kéz a kézzel érintkezik s átviszi az esküt. (Igazi trauslatio.) De a hang, a beszéd, a szónoklat nem közlekedik a tenyérrel, séma vállakkal, sem a könyökkel. A szóbeli esküt tehát nem a kézbe szoktuk rakni. Visszatérve a letevésre Mintha valami aristokratikus gőg nyilatkoznék meg benuem, mikor azt mondom, /etettem az esküt. De mint minden gőg, ugy ez is igazságtalan. Mert sem a katonai parancsnokság, sem az egyházi főtanács elnöki képviselője, a püspök, sem az iskolai hatóságom nem kisebbek nálamnál, hogy éu velők szemben csak befelé beszéljek. Nem is hagyják magukon száradni a megalázást: rögtön kijelentik hogy ők /elvették az esküt. Igy dukál. Csakhogy az a menkő ellentmondás van, hogy én /eadtam nekik s ők /o/vettók tőlem. A kettő közül vlamelyik, de egvík nem jó. Bizonyosan észrevették az emberek ezt az ellentmondást, de talán, hogy a demokratikus világot is érvényesítsék, hogy az esküvő ós eskető között se a Fölvétetett Zalaegerszegen 1902. november 30-án a zalaegerszegi központi fogy. ós ért. szövetkezet rendkívüli közgyűlésén. Tárgy: A szövetkezet további fennállása, valamelyik országos központhoz leendő csatlakozása, vagy feloszlása feletti határozat hozatal. Jelenlevők. Dr. Kele Antal elnök, Kiss Lajos, Bácsay János, Csiszár József, Polgár János, Bedő József, Sipoa Péter, Takács Ferencz, Kováts Mihály, Kováts István, Bedő Vendel, Vörös György, Kiss Ferencz ifj, Kiss János ifj, Miklós Gjörgy, Agg Póter, ifj. Takács János, Nagy Károly héttói lakos, Gehér István, Mester József, Mórt Sándor, Takács János öreg, Fatér József, Farkas Ferencz alsóbagodi lakos, Csery János, Pál Ferencz, Németh György, Szakom i József, Bedő János, Nagy József, Orbán József, 'lakács József, Tot József, Soós József, Kasznár Márton, Nagy Ferencz, Fatér István, Takács Gáspár vitenyédi lakos. Farkas Péter, Fatér Ferencz, Kardos Ferencz, Gergán Ferencz, Gaal János, ifj. Takács Jóvsef, Gehér Sándor, Berta Imre, Farkas József öreg, ifj. Kiss Mihály öreg, Takács János, R)jsz József, Szekér Sándor,-Gergán Ignácz, Beres Ferencz, Tóth János, Németh Gyula, Ábrahám Sziiveszter, Bot Bálint, Takács József, Sipos József, Nagy Sándor, Juhász József, ifj. Takács József, özv. Kiss János, Cséri Fülöp, Gergan Katalin, Tóth Katalin nevében Hegyi Károly, Vukovits Anna, özv. Kiss Ferencz, Peterfy Sándor, Kozáry Lajos, Mitterer János, Szakály István, Deák Ilona nevében Tuczy János, Borbély György, Zsuppán Lajos, Pais Kázmér, Pucher Károly, Berta István, Czebe Károly összesen 80 szövetkezeti tag. Elnök üdvözölvén a £zép számban megjelent tagokat, mindenekelőtt konstatálj, hogy a meghívás szabályszerűen történt s minthogy az ezen ügyben f. ó. nov. 16-ára összehívott rendkívüli közgyűlés határozatképes nem volt, a ma összehívott közgyűlés az alapszabályok 20 §-a értelmében, tekintett nélkül a tagok számára, — határozatképes, ily értelemben ft közgyűlést megnyitja, a jegyzőkönyv vezetésére Czebe Károly, annak hitelesítésére Borbély György és Kiss Lajos tagokat kéri fel. Ezután fejtegeti a szövetkezeti eszmét, annak előnyeit, a külföldön való