Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-11-13 / 46. szám

KE- év

. Zalaegerszeg, I9Ö2. november 13. 46. szám. Alapította: BORBÉLY GYÖRGY. Felelős szerkesztő: Z. HORVÁTH LAJOS. ügy évra 4 koron*. Fél évre 2 korona. Kegyed évre 1 kor. Sgyea Mám 8 fillér. Hazai dolgok hlrde tése féláron: egy old. 20 K. Nyilttér sora 1 korona. Szerk. és kiadóhivatal : Wlassics-u. 25. MEQJELJESNIK HETENKÉNT CST^TÖRTCblKÖrN" ESTE. följegyzések. ii. Ott maradt el a múltkor, hogy a fogyasztási szövetkezetek sokba kerülhetnek az álamnak a ruthének között, talán többe ^ejüluek a most meginduló akczióban a b>ékelyek földjén s nem lehetetlen, hogy még mindezeknél is többe fognak kerülni — mikor majd világosabban szükség lesz rájok — a göcseji," zalai és dunántuli szövetkezetek. A most fennálló zalaegerszegi fogyasztási szövetkezet nemcsak hogy állami segélyben nem részesül, de talán tudomása sincs még létezéséről sem a magas kormánynak. Vagy ha van tudomása, akkor bizonyosan csak a rossz híresztelésből lehet tudomása, mert a szövetkezet ellenségei gondoskodtak arról, hogy a legrokonszenvetlenebb szinben tüntessék fel ezt a szövetkezetet mindenki előtt. Pártfogója pedig nem volt és nincs. Mert sem felekezeteknek, sem náczióknak, sem politikai pártrak, sem semminemű hivatalnak, sem pénznek, sem születésnek, sem rangnak, sem semminemű rendnek nem rudasa és nem inasa ez a szövetkezet. A szegény emberek tömegének akar utmutatója lenni. Ám a szegény embernek nincs szava. S a szegényekért nem születik szó. Legalább ebben a müködés-körben nem született. Ez a »Magyar Paizs« hetilap emelt ugyan szót itt-ott mellette, de elviselhetetlen áldozatjába is került ez a vakmerősége. S minthogy nagyobb áldozatra már nem v?la képes, akár szégyen, akár nem szégyen, egy idő óta ovatosabban kardoskouik a szövetkezetek mellett. És itt mintha egy karakternek a nyaka nyiszáltatott volna le. De hagyjuk ezt máskorra. A zalaegerszegi központi fogyasztási szövetkezet igazgatósága már a mult héten kihirdette, hogy a jövő vasárnap rendkívüli közgyűlést tart. Tehát rendkívüli közgyűlést tartunk vasárnap. A rendkívüli közgyűlésnek rendkívüli oka kell hogy legyen. S az ok elég rendkívüli. Nem kevesebbről lesz ott szó, mint arról, hogy talán meg is kell szüntetni a szövetkezetet. Nó, én nem hiszem, hogy meg fogjuk szüntetni. A kik értik, érzik és pártolják a szövetkezetet s talán érdekelve is vannak egy pár garassal, azok ne essenek kétségbe ez űj hirtől; akik pedig szeretnék látni már a kimúlását, azok ne ujjongjanak. Mert a szövetkezetnek nem szabad megbuknia. Küzdenie kell, de elesnie nem szabad. A megszüntetésre nincs is igazi ok. Ott nincs sem hiány, sem rendetlenség. Hanem van egy megfejthetetlen talány. A tagoknak legnagyobb része nemcsak közönyös saját alkotása iránt, hanem ellene fordul. Csuda is volna, ha a magyar ember nem kezdené ki saját oldalbordáját. Azonban nem elmélkedést, csak följegyzéseket Csinálok. Vájjon mik iehetnek az okok, melyek miatt annyira jutott a szövetkezet, hogy komolyan beszélnek feloszlatásáról? Kezdetben mindjárt röpiratot irtak ellene öéhányan. Volt köztök hamis aláirás is. Sazt irták, hogy a szövetkezet 80 adófizető kereskedő ellen van. Mi azt válaszoltuk, hogy nincs senki ellen, hanem van a megyének 400 ezer lakosa mellett. A legodaadóbb magyarázatokkal sem lehetett meggyőzni, 1: gy a szövetkezet nem egyesek ellen, de az egész mellett van. Azután kiszemeltek egyes embereket, hivataluk miatt függő embereket, különösen ta.iárokat és tanítókat. Phantasiával készített mesékkel vádolták őket a miniszterük előtt. Meggyanúsították őket politikai vitázással, felekezeti gyűlölködéssel, a társadalmi rend felbolygatásával, mintha az a szóvetkezet valami nazarenusi barlang, éji denevérek tanyája, vagy összeesküvők pinczéje volna. A becsületes lélek lelkeszakadtából tiltakozik, de hiába! A gyanú csak rámázolódik az emberre, mint a sár. A szövetkezet érdekében számtalan izben ment felvilágosítás a magas kormányhoz. Lehet, hogy meggyőződtek odafön a szövetkezet ártatlanságáról, sőt még talán a humanismusáról is, — de az is lehet, hogy nem. Kétségessé teszi a hitet az a körülmény is, hogy a Magyar Paizs lap és annak szerkesztője meglehetős nagy kellemetlenségeknek volt kitéve ez utóbbi két év alatt, vagyis csak azóta, amióta tagja és pártolója a szövetkezetnek. A kétséget megerősíteni látszik az a kis mozzanat is, hogy az utóbbi nyári hónapban az iskola-pedellus is járt egy darab papírral, kutatva, mely tanárok tagjai a szövetkezeti igazgatóságnak. Meglehet, hogy egészen ártatlan kis história az egész. De a kiknek enélkül sincsen valami nagy bátorságuk, a tanároknak és tanítóknak könyen szeget üthet a fejébe, magyarán mondva: megijednek, hogy baj van. S megkezdődhetik a szövetkezet iránti elhidegülés és az elszállingózás. Hát még az a nagyobb közönség, amelyik a műveltségnek egy másik lajtorja-fokán áll — az szentül meg van győződve néminemű ilyen jel után, hogy a szövetkezet nem tisztességes embereknek való. A közönségnek nagyobhrésze legalább nincs tisztában avval, hogy szabad é, vagy tiltott intézmény é az a szövetkezet? És avval sincs tisztában, hogy a tanárok, tanitók lehetnek é tagjai, vagy sem? Különben miért lett volna ez a két évi hercze-hurcza. Nem mondom, hogy csupán ez az egy irány lehet ártalmára a szövetkezetnek. Oh, lehetnek s vannak is még akadályok. S bogy az ábéczén kezdjem, azt mondom, hogy a 850 tag közül alig van 20 ember, aki az alapszabályt elolvasta, s ezek között alig lesz három, a ki meg is értette. A magyar ember még fél a betűtől. A tudás vágya nem epeszti. Vannak azonban sokan olyanok, akik olvasás nélkül is tudják, mi a kötelességük, lelkiismeretesek is, de szegények legjobb akaratuk mellett sem tudnak eleget tenni önkényt felvállalt kötelességeiknek. Csak azéit, mert szegények. A szegényedni indult ember pedig ugy rohan a lej tőn, mint a hegyről letaszított kő, s minél nagyobb utat tett meg, annál nehezebb dolog feltartóztatni, s elkábultában, veszedelmének perverzus kéjérzetében inkább akar már egészen lezuhanni, ha lent összetörik is. Lehetnek más okok is a szövetkezet hanyatlására. Hiúság, féltékenység s több efféle emberi gyarlóságok. Talán nem népszerűek az igazgatóság tagjai. Másokat kell tenni helyükbe. Vagy talán a szövetkezet megalapítója, vezetője, elnöke? Talán benne van a hiba, a baj oka? Nem lehetetlen. Minden embernek van valami hibája, vagy valami olyas tulajdonsága, ami miatt mások nem szeretik. Dr. Kele Antalnak pl. nagy a bajusza. Nem tréfálkozom. Valamely tervnek, eszmének kivitelénél nem lényegtelen kellék, hogy vájjon a vezetőnek szőke haja van é, vagy fekete? borotválkozik é, vagy hosszú szakált visel? nagy basu é, vagy czingár Mi legalkalmasabb karácsonyi és ujévi ajándéknak? iv- es ezüst rnmi vaian melyek a legnagyobb választékban ez alkalomra a. legolcsót>"b áLzrr~ba:rx 3&AUSZ FERENCZ ékszerésznél kaphatók. Mindennemű e szakba vágó javításokat, uj munkákat és vé- /jggN Régi használhatatlan arany- és ezüst ékszert a legmagasabb «<iRí»kí>t rpnrtplíie sprint e«7i(n7ni \ árban becserél és meevesz. 6—1 séseket rendelés szerint eszközöl. árban becserél és megvesz.