Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-10-30 / 44. szám

2 MAGYAR PAIZS 1902. deczember 11. Magyar élhetetlenség, vagy linczi élelmesség? Biz ez csak találgatás. De azt hiszem, hogy kijátszása a magyar ipar pártolása eszméjének. Jelentkezzék az a gyáros, a ki a következő felírású gyufát gyártja: „Horgany Biztonsági Gyufa kén és phosphor nélkül. - Törv. Bejegyezve /" Ugyan ki lehet az az élhetetlen hanyag gyáros, hogy a dobozra egyúttal már nem irja rá sem a nevét, sem a gyárát, sem a városát? A saját érdekében és a magyar gyáripar érdekében is! Akármennyit gondolkozom rajta, falette érdekesnek tartom. Az iparosok, gyárosok, kereskedők mily temérdek pénzt költenek el a hirdetésekre! milyen különös utakat, módokat találnak ki, s milyen megfeszített elmével eszelnek ki furcsábbnál" furcsább, bolondabbnál bolondabb módokat, hogy ráirányítsák az emberek figyelmét a gyártmányaikra, forgalomba hozandó czíkkeikre 1 És íme, van egy magyar gyáros, aki kibocsátja gyufáját a nagyvilágba, ír is rá valamit, amit anélkül is lát a használó, és nem használja fel az alkalmat, hogy az ö magyar városát, magyar nevét, magyar gyárját ráfirkantassa. Taláncsak nem a szerénység az oka? Nem kell tréfálkozni. Nem magyar ember gyártja azt a gyufát. Künn készítik Augsburgban, vagy Linczben s nekünk árulják el honi gyárosaink hátrányára. De észrevették a külföldi étetöink, hogy bizonyos fokig haladtunk már, óhajtunk már legalább annyit, hogy saját nyelvünkön írjanak valamit a portékára. S ráírják, vagy ráíratják magyarnyelven, hogy: Gyufa. Nehogy csokoládénak gondoljuk. Azonkívül, hogy lelkesedjünk is. Hogy tartsuk magyar gyártmánynak s annál buzgóbban vásároljuk. Ismétlem, nem lehet bizonyosat tudni, csak találgatni lehet enuek a Horgany gyufának az eredetét. Ha magyar készítmény, akkor ez a hiányos felírás elég élhetetlenség és káros a gyárosára meg a magyar iparra nérve; ha pedig idegen készítmény, nó, — akkor elég gyalázatos dolog. Kitől'.' a gyárostól? Dehogy. Tőle ügyesség. Ügyesség a maga javára és udvariasság a magyar nyelv használata iránt — akár kéts/.inüséghől, akár őszintén. De nem gyakorol udvariasságot a magyar ipar és magyar ügy iránt az a kereskedö-közvetitő, aki tudva, forgalomba hozza az idegen portékát a magyar ipar kárára. Az ilyen kereskedő-közvetítő szövetkezik a külföldi iparral s ellensége a hazai ügynek. Az ilyen kereskedő nemcsak azt érdemli, hogy senki a boltjába ne lépjen többet, de azt is megérdemli, hogy érezze a hazafias közönségnek ránehezedő megvetését. Az a kérdés, hol van az a közönség ? Még aluszik valahol. Addig nem is lesz magyar ipar pártolás, mig a közönség fel nem ébred. Míg követelésének egész hatalmával rá nem nehezebemutatja, az egyetem tanári kara. flóditását eszeágában sem volt időlegesnek tekinteni. A megüresedett bécsi érseki székbe azonnal beülteti budavári kincstartóját, a magyar Doczy Orbán püspököt és haladékot nem tűrő módon eszközli ki a pápai megerősítést. Elrendeli a Hofburg uj berendezését. Intézkedik egy mélyreható adóreform életbeléptetés iránt. A bécsi nép pedig ujjong, mert a fösvény és tudatlan és szószegő Habsburg helyébe egy lovagias, bőkezű, nagymüveltégü, hősies tettekben dicső uralkodó lépett. Fegyverének hatalmáa kivül, bámulatos diplomacziai művészetének köszönhette, hogy Magyar és Horvátországon kivül a magyar korona előtt meghódoltak Csehország, Morvaország, Szilézia, Alsó és Felső Ausztria, Karinthia, Steier, Dalmácziának felerésze, Szerbia, Bosznia, Herczegovina, Oláhország, és Moldova. Ez tehát a 15-dik évszázban ugy területnagyságra, mint belső erőforrásaira nézve Európa leghatalmasabb állama volt. A Mátyás diplomácziai ügyessége alattvalóival szemben is rsmekel. Közlelkesedéssel választották meg ót, de nem közmegnyugvással. Féltek tőle a Hunyadiház makacs és bűnös ellenségei. Az ekkor úgynevezett konfoederácziók — ma összeesküvésnek neveznők — napirenden votak. Mátyás hamar felismerte a hatalmas oligárchiában a királysági elv veszélyeit; viszont az országnagyok is fölismerték a személyi uralomra törekvő dik a szük elméjű és önös lelkiismeretű közvetítőkre. Hol van ez a közönség'? Elég szomorú jele az időknek, hogy azt a hazafias közönséget csak a mai gyermekből lehetne felnevelni. Abból lehet. Csak akarni kell. B. Gabonaosztás. Darányi földművelésügyi miniszter urnák szivén fekszik a szegény földműves magyar népnek a sorsa. Mindennap, minden alkalommal találkozunk egy-egy nemes tettével. Nem hiányozbatik s nem is hiányzik érte a hálás megemlékezés. Vármegyénkben a zalaegerszegi és novai járásban jégpusztitás volt a nyáron. A sújtott gazdák panaszát meghallgatta Thassy Lajos, Mayer István főszolgabíró és Csertán Károly alispán s ezek utján meghallotta Darányi miniszter ur is. E két járásban kiosztatott most a minister 1201 mm. búzát, és 872 mm rozsot, 29 ezer s néhány száz korona értékben, nem egészen ingyen ugyan, de kettős jótékonysággal : esak a jövő év október végén kell vissza fizetni — és csak 70°/o-nyi árát a mostani árnak. Egész ára a búzának most 14 kor. 40 f. s a rozsnak 13 kor. A vármegye nyomban intézkedett a végrehajtás ügyében. Felszólította a nagyobb gazdákat, hajlandók é ilyen árban eladni gabonájokat. Kevesen valának hajlandók. AzormándlakiSomsich uradalom, Háry Dezső hottói nagybirtokos, Fischer László zalaegerszegi kereskedő adnak ebben az árban gabonát. Még csak néhány héttel is ezelőtt két-két koronával olcsóbb volt a gabona. Ilyenkor volna nagy hivatása egy humánus gabonaértékesitö szövetkezetnek. Mert Herkó Páter is hiába beszél nekem, az egyenlőtlenségből lesz az egyenetlenség. Ha én 2000 mm. gabonával vesződöm két napig s nyerek rajta 4—őOOO'-koronát, nem egyenlő a sorsom avval az emberrel, a ki most jótékonyság czimen nyert két koronát. Ezért hálával tartozik a magas kormánynak, a vármegyének, az alispánnak, a főispánnak, az Írnokoknak s a főszolgabíróknak és leginkább nekem közvetítőnek, sőt el is hiszi, hogy a jótékonyságot csupán én magam gyakoroltam vele, mert én adtam neki a kezébe a kenyeret. Szóval, ezer ember nyer 2—2 koronát s alázatos hálával tartozik nekem közvetítőnek, én pedig nyerek 4000 koronát s ráadásul megnyerem a hálát is. Hát ez nem egyenlőség. Legalább is nem a müveit emberek egyenlősége. Ezért kellene a szövetkezet. De néhányan épen ezért nem szeretik a szövetkezetet. A vármegye intézkedett, hog\ az illető gazdák községi elöljáróik ellenőrzése mellett kapják ki a megfelelő gabonát. ifjú királyban befolyásuknak haldoklását. A szomszéd uralkodók nem késtek az elégületlenség szitásával. Frigyes is, Kázmér is igényt tartottak a magyar trónra. Még Podjebrád is álmodozott felőle. A különböző összeesküvések élén olyan urakat találunk, mint Gara, Újlaki, Bánfi Pál, Zápolya Imre, Rozgonyi János, sőt még Vitézt is, az esztergomi prímást, sőt még Szilágyi Mihályt is a hadverö nagybácsit — a kinek ambicziójáról, nagyszeretetéről, haragos duzzogásairól és tragikus haláláról a stambuli fogságban, hogy még nem írtak drámát, az a magyar színműirodalom szegénységét mutatja. Ezeket a lázongásokat és árulásokat nagy fegyvererővel fojtotta el Mátyás, de ha csak tehette, mindig vérnélkül. Még megaláztatásra sem igen gondolt. Pedig nagy kedve telt ellenségei megaláztatásában. A győzelmes cseh és morva hadjárat után megkövetelte, hogy a legyőzött szövetséges fejedelmek, Kázmér, Ulászló, és mások — sátrában személyesen jelenjenek meg és együttesen kérjék a békét. Ezek megpróbálták külön külön megjenni, de Mátyás megvárakoztatta s aztán kiüzent, hogy jöjjenek együtt. Ezek között Ulászló kikiáltott esek király volt, tehát a Mátyás személyes vetélytársa. Mátyás ót a tárgyalásnál következetesen üldszló urnák szólította ; a brandenburginak pedig évjáradékot ajánlott, mintha fegyelmi vétsége miatt nyugdíjba akarná küldeni. Lázongó alattvalóival szemben azonban nem volt ilyen kegyetlen. Imperátori természetét csak épen leghatalmasabb A következő községekbe a következő mennyiség jutott : Rózsásheg} 76 mm. buza, 35 mm. rozs, Milej 170 b. 107 r., Nagyengyel 25 b. 7 r. Pálfiszeg 44 b. 16 r. Németfalu 63 b. 51 r. Csonkahegyhát 168 b. 112 r. Ebergény 141 b. 117%. Szenterzsébethegy 94 b. 93 r. Dobronhegv 54 b. 49 r. Bazita 55 b. 52 r. Gellénháza 117 b. 76 r. Döbréte 194 b. 157 r. — Sokan nem részesültek még a segélyben, mert elkésetten jelentkeztek. Jegyzők gyűlése. A magyarországi községi és körjegyzők Orsz. Központi Egylete vasárnap gyűlést tartott a fővárosban Kuncze Imre főjegyző elnökletével. Az évi jelentést Lszkay Bálint mezőtúri jegyző adta elő, melyben a Kossuth emlékének is áldoztak, de személyesen is megjelentek a kerepesi sírnál. A jelentés lelkesen szól a jegyzői hivatásról, de épen az a baj, hogy tul «n terhelve ezerféle hivatáskörrel s nem egyszer le van alacsonyítva — adóvégrehajtónak s több effélének, ugy hogy a nép az ostorát látja a jegyzőben. Jobb szolgálati viszonyt óhajtanak, revíziót, deczentrálást. A jegyzők érdekében napi lapot akarnak indítani. Kováts Gyula (Légrád) a zalai jegyzők elnöke, azt tartja, hogy a helyett inkább egy már meglevő lapot kell megnyerni és támogatni. A többség azonban az uj lap mellett foglalt állást. A jegyzői kamarák létesítése, az adókezelés államosítása és a jegyzők nyugdíjügyének állami kezelésbe vétele tárgyában feliratot intéznek a törvényhozáshoz. Muraköz magyarosodása. Azt mondja a népszámlálási statisztika: van Muraközben 81.115 lélek. Ezek közül a született magyar 4401. Megtanult magyarul a más nyelvűek közül 7747 és igy magyarul baszélni tud összesen Muraközben 12.148 ember. Továbbá: van 75.663 horvát anyanyelvű, aztán 689 német, 216 vend, a többi kevés más anyanyelvű. Legérdekesebb azonban az, hogy 68.967 ember Muraközben nem tud magyarul. Vagyis minden 100 ember közül csak 15 beszél magyarul, 85 ember pedig nem. Husz esztendőt lehet számítani, hogy Muraközben van magyarosítás. Nos, hát ennyi idő alatt a lakosság felének már tudnia kellene magyarul. Hol van hát a hiba? Mindenki azt mondja, a hiba abban van, hogy Muraköz a zágrábi egyházmegyéhez tartozik. E miatt nem mehet Muraközben a magyarosítás ügye istenigazában. De hát miért is húzódoznak, miért is félnek Muraközt a zágrábi horvát egyházmegyétől eluralkodókkal szerette éreztetni. Alattvalóinak szí vesen nyújtott alkalmat, hogy nekik megbocsátliasson. Mikor a konspirator Vitéz Jánost Esztergomban körülkerítette és kiéheztette s az öreg prímás megüzente hódolási készségét: Mátyás a pápai követet, mint közbenjárót küldötte Vitézhez és mintha még csak kellemetlenség sem tortént volna köztük, arra kérette a prímást, hogy vállaljon el egy fontos bizalmi küldetést a^émét császárhoz és adjon neki baudériumából segítséget a garázdálkodó husziták megfékezésére. Zápolyai Imrét egy összeesküvése után bízta meg egy Boszniába induló sereg fövezérletével. Újlaki Miklóst szintéD egy összeküvés után nevezte ki bosnyák királynak. Az erdélyi nemességet azonban megcsúfolta Ezek ötvenezer fegyveressel gyűltek a Szentgyörgyi gróf zászlója alá, megütközni Mátyással Kolozsvár mellett. A sereg ütközés előtt szétfutott. Mátyás azzal bélyegezte meg az erdélyi nemességet, hogy a fő-váltságdíjat, mely minden magyar nemesre 200 aranyforintban volt megállapítva, az ercfélyi nemesek irányában leszállította 66 forintra. Világtörténeti czéljainak elérésére sok katonára és sok pénzre volt szüksége. Mind a kettőt ott vette, a hol kapta. A tiltakozással nem sokat törődött. Az elégületlenségnek és gyakori lázongásnak ez volt a kútfeje. Szörnyű garral készültek sarczolásai miatt az országgyűlésekre. De a magyar akkor is magyar volt. Mátyás pedig lélekbúvár volt. Nemzetének lelki tulajdonait alaposan is-