Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-10-30 / 44. szám

1,902. október 23. MAGYAR PAIZS 3 csatolni. Ha Mária Terézia korában a szomszédos egyházmegyék területéből ki lehetett kerekíteni a szombathelyi egyházmegyét, miért ne lehetne elcsatolni Muraközt most a zágrábitól ? A magyarság érdeke parancsolja ezt, nemzeti érdekünk. Hiszen igy kerek 200 esztendő kell, a mig Muraközt megmagyarosithatjuk. Vagy hát csakugyan nem ur a magyar a saját hazájában? Talán a zágrábi érsek anyagi érdeke több a magyar nemzeti érdeknél ? Magyar nemzet! Hát te ilyen tehetetlen volnál? Szégyen volna! Hiszen ha igy volna, akkor kár minden fiiérért, a mit Muraközbe adunk és adnak egyesek a magyarosításért. Hiszen igy Sisyphus munkája Muraköz magyarosítása. Zalavármegye folvton-folyvást dolgozzék Muraköz egyházi visszacsatolása ügyében. A megyebizottsági tag uraknak ez legyen a mindenek felett való kötelessége hónapról-hónapra, évről-évre mindaddig, mig sikere nem lesz. Urak! Ez ám a hazafiasság! Eiért is megyebizottsági tagok ám önök! Nem, nem és nem nyugodni! És kérjék fel ez ügy támogatására az ország valamennyi törvényhatóságát. Komolyan, férfiasan, elszántsággal — előre! Az iparosok nagygyűlése. A gazdák Pozsonyban, a kereskedők Sopronban s az iparosok Nagyváradon tartottak nagy értekezletet a közel napokban ebben a sorrendben. A nagyváradi gyűlést Thék Endre elnök nyitotta meg s Gellért Mór határozati javaslatot adott elé. Ha hetekig tanácskoztak volna s ha mi egész oldalakon irnók arról a tudósitósokat, mind nem érne annyit, mint a következő néhány sor: Kimondta a kongressus és határozatba vette, hogy az önálló vámterületnek és ezzel önnálló gazdasági berendezésünknek mielőbbi létesítését elengedhetetlen és legsürgősebb nemzeti követelményünknek tartja s ennek teljesítésére vonatkozó kéréseit ezúttal a legnyomatékosabban ismétli; megbízza tehát a központi bizottságot, hogy e tárgyban a kormánynál és törvényhozásnál ujabb és és sürgős előterjesztést tegyen. Földmivelés. Állattenyésztés. öC A kié a föld, azé az ország! Szőlöszetí és borgazdasági tanfolyam Tapolczán. Tekintetes Szerkesztő Ur! Ha jól vissza emlékszem, e jó czélokért törekvő lap f. évi 21. számának hasábján, szerény tollammal megemlékeztem a Tapolczán tavaszkor tartott szőlőszeti és borgazdasági tanfolyam első szakáról, nem hallgathatom el tehát, hogy a tanfolyam második szakáról is, annak mikénti lefolyásáról és élményeiről, mint az előbbinek kiegészítő részéről, röviden e helyen, a tek. szerkesztő ur szives engedelmével, meg ne emlékezzem. merte. Hét vármegyére szóló vendégséget csapott ; a gyűlésen szónokolt, a lovagjátékon bajt vivott, a hyppodronban lovagolt, az asszonyoknak udvarolt — a harag elcsillapult, a rendek most az egyszer, utoljára jóváhagyták a történteket, fátyolt borítottak a sérelmekre, kikötötték, hogy többé ne ismétlődjék és katonát és pénzt szavaztak meg újólag. Ugy tudott bánni a szivekkel, hogy mikor a fukar III. Frigyes 60.000 aranyat követelt a nála levő magyar korona átadásáért: a nemesség elhatározta, hogy ezt a váltságösszeget nem a jobbágyok adójából teremti ki, hauem önmagát adóztatja meg és minden nemes porta után egy arany adót vetett ki. Ez volt a magyar nemesség első adója. A második 400 év után jött létre a lánczhid vámmal. Abban az önkéntes adóban lehetetlen föl nem ismerni a magyar közjog költői vonását. Minden nemes tagja a szent koronának. Membrum sacrae coronae. Illő volt tehát, hogy azt a klenodiumot, melynek fogalmában a nemzeti hatalom és a nemzeti jog összpontosul, maga a nemesség szerezze vissza. (Folyt, köv.) De más részt teszem ezt azon indokból is, hogy kitűnjék, váljon a földmivelésügyi ministerium áldozatkészségéből rendezett, s a tanfolyamon részt vett 24 tanitó ügybuzgalma, lelkesülése, megfelelt-e az előlegezett bizalomnak és személyük iránt táplált várakozásnak. Ezeknek előre bocsátása után, ime közlöm a tanfolyam Il-ik szakának nevezetesebb, s figyelemre méltóbb mozzanatait. A végeredményében messze kiható két hetes tanfolyam, okt. 9-én vette kezdetét, s okt. 22-én volt a záró vizsga. Huszonnégyen voltunk. A borgazdaság ágában tanulmányunk, mely elméleti és gyakorlati volt, a délelőtti, többször azonban a délutáni órákra is kiterjedt; az intézetben ment végbe az elméleti, a szőlőtelepen folyt le a praxisba vágó gyakorlati oktatás. Hogy melyik pedagógiai igazság, követelmény vergődött túlsúlyra, azt tisztelt olvasóim sejthetik, persze hogy a gyakorlati. S ezt az eredményt biztositó beosztást, a vinczellér iskola igazgatója Tuss Antal rendezte. Az igazgató urat buzgalommal és a kivánt szakértelemmel támogatták a tanfolyam vezető tanárai: Mock Gyula, Csathó Gyula ós Török Pál. Az elméletiről szólva, melynek körébe tartoztak : a szőlötalajok megválasztása, szőlők oltása, telepítése, a szőlők betegségei ellen való védekezés, a szőlő munkálatok, anyatalep létesítése, szénkénegezés stb., szüretelés, a pincze, s bor kezelése, borbetegségek gyógyítása stb. mind ezeket nagy érdeklődéssel és feszült figyelemmel hallgattuk, de mi tűrés tagadás, megvallom, hogy csak ugy vezet czélhoz az elmélet, s csak akkor hagy maradandó emléket maga után, ha a feldolgozott tananyag, gyakorlatilag is végeztetik. Kimentünk tehát tanárainkkal metszeni, szénkénegezni, s szőlő tőkéket befedni. Tagadhatatlan, hogy kellemesebb hatással volt reáDk a szőlőkbe való kirándulás. Megnéztük és tanulmányoztuk előbb a Pollák Adolf ós Neményi czég »csobánczi« nagy terjedelmű szőlőjét, a hol minket Breier Miksa ur, mint a czég megbízottja szívélyesen fogadott és vendégszeretetben részesített ; megízleltük a különféle szölőfajok zamatját, no meg a nedvét. Majd Keszler Gyula tanár ur szőlőjében rándultunk ki; itt megfigyeltük a szüretet, s az uj gépekkel való préselést. Itt is, — a házi ur szives magyarázatait meghallgatva, — igaz magyar vendéglátásban részesültünk. Utoljára jött a kedély képzésnek a záradéka, az argumentálás! A tanfolyam hallgatói, 24-en, a „szittyák", tanáraik kíséretében meglátogatták Frichs Jenő urat, aki a legnagyobb készséggel kedveskedett magyarázattal, a midőn unicum minőségű, s százakra menő hordókkal betelepített és labyrinthoz hasonló pinczéjében, — megkneipoltatott minket. Figyelmünket teljesen lekötötték: a legújabb találmányú bor tisztító, az üveg dugaszoló, s bor leeresztő gépek; az óriási hordók, köztök van egy oly hordó, a melyben mind a 24-en belefértünk, szerencsénkre bele nem fulladtunk, mert űres volt. A hordóban elhangzott dal akkordjai, rémes hatással voltak idegzetünkre, mit is a kedves házi ur észrevett és az Áriádne fonalat gyorsabban kibontogatva, csakhamar, s észrevétlenül, a pincze nyilasához jutottunk. A szives házi ur azonnal intézkedett, hogy az ideg. rendszer témperátumáterősbitő homopaticus cseppeket, adagonként élvezhessük. A különféle sok fajta finom ó bor közül vagy 10-et megkóstoltunk ; azok iz'.elése után a kedély hőmérője rohamosan emelkedett, s chakhamar »az alispán kalapomhoz rózsát tett« dallamban registrált. Tósztban, s a vendéglátás köszönetének nyilvánításában sem volt hiány. Időközileg egy vasárnap átrándultunk Sümegre s ott a nevezetességeket megszemléltük: a Darnay muzeumot, a vár romjait, a szerzetes rend kolostorát. Sümegen Krisztinkovics József postamester és Károlyi János tanitó, a kirándulókat kalauzolta és részesítette vendég szeretetben; azokat még a vonatra is kikísérték. Ezekből tehát látható, hogy fogalom gyarapitásból, gyakorlatilag is, mindent bemutattak. Végül 22-én volt a vizsga napja, mely nagy érdeklődés mellett folyt le. Jelen voltak : Voigt Ede gazd. egyl. titkár, Ley József esp. plébános, Kéry Elek káplán, Rédl Gusztáv polg. isk. igazg. Koldnyi Ödön polg. isk. tanár, Szigethy Ödön tanitó, tűzoltó egyl. főparancsnoka, az intézet igazgatója és tanárai. A vizsga befejezésekor Tuss igazgató ur szép szavakban ecsetelte az ügy fontosságát és na^,y horderejét, egyidejűleg elismerőleg nyilatkozott, a komoly és ernyedetlen szorgalommal végzett tanfolyam sikerben gazdag eredményéről, mely beszédet Gróf Mihály pályatársunk a hazafiúi kebel hálás érzetével, köszönte meg. Aztán elszéledtünk, hogy széthordjuk az összegyüjtögetett ismeret-magvakat. Tihanyi Lajos. Heti hirek. Helyiek. A „Magyar Paizs" vidéki olvasóihoz ez alkalommal külön levélben küldöttük el az utalványokat, hogy az 1903. előtti időről küldjék el az előfizetési dijakat. Szíveskedjenek tekintetbe venni hogy a nyomdai költség felette nagy, és annáí nagyobb az nekünk, minél kisebb az előfizetési dij. Szeretuők az 1903. előtti időt, a lejárt 9 évnegyedet, tisztázni, hogy előlkezdve menjünk át az uj évbe. — Jó akaróinktól az igaz magyar ügy érdekében kérjük a pártolást s a lap terjesztését. Ha pedig nem megfelelőnek tűnik fel, szíveskedjenek a lapot a postán visszautasítani. — A lakás változtatást, az esetleg elmaradt, vagy eltévedt lapszámot szintén kérjük megjelölni egy levelező lapon. Halottak napja, nov. másodika, most vasárnapra esik s igy a következő nap, hétfőn ünnepelik. „Helypénz." Tegnap igeo látogatott gyűlés volt a városházán a „Helypénz" ügye miatt A gyűlésről részletesebb tudósítást csak jövőkor hozhatunk. A közigazgatási segéd és kezelő tisztviselők országos segitő egylete mint szövetkezet KaufTmann Mátyás szövetk: alelnök elnöklete alatt t. évi október hó 26-án tartott rendkívüli közgyűlésében felügyelő bizottsági tagoknak dr. Ábrahám Ernő és Kozári Lajos zalaegerszegi lakósokat választotta meg. Elhatározta egyúttal, hogy a magyarországi vármegyék és városok törvényhatósági bizottságait anyagi és erkölcsi támogatásra kéri fel. A szüret. Erről ugyan nem sokat lehet mondani, kivált a zalaegerszegi hegyeken. Ugy van, a mint a múltkor irtuk : kevés és savanyu. Az eltakarítás is elég csendben, sundám-bundám történt. A Balaton mentén sem ért meg jól, da ott legalább sok lett. Figyelmeztetés a kedvezményes vasúti jegyek iránt. Állami tanitók, tanárok s más tisztviselők saját érdekökben jól teszik, ha már ez év november 15-ig jelentkeznek kivatali felsőbbségeiknél egy uj arczképnek s egy koronának letételével, hogy 1903. jan. 1-től újra ötévre szóló féláru vasúti jegyet nyerjenek, mert az öt év most telik le. — A nyugdijjas áll. tisztviselők közvetlen a vasúti igazgatósághoz folyamodnak hasonló mellékletekkel. A Zalavármegyei Gazdasági Egyesület november 10-én d. e. 10 órakor Zalaegerszegen saját helyiségében rendes közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. alapszabályok módosítása; 2. a vármegye mezőgazdasági bizottságának szervezése és ügyrendjének tárgyalása; 4. folyó ügyek és indítványok. A rendes közgyűlést megelőzőleg ugyanazon napon d. e. 9 órakor igazgató választmányi gyűlés lesz a közgyűlésre felvett ügyek előkészítés végett. Az utczai botrány vége. Megírtuk volt 29. és 80 számunkban, hogy Balogh Teréz szabónót a czigány utczában a Vargha Lajos családja insultálta s riadalom keletkezett, Balogh Teréz korbácscsal felelt. Az ügyet járásbiró elé vitte Vargha. De Balogh Teréz viszonvádat emelt. A járásbiró a Vargha családból egyiket 10 a másikat 15 koronára büntette és Balogh Terézt 50 horonára. Felebbeztek a törvényszékhez. Itt a mult héten döntöttek, még pedig ugy, hogy Vargháékat meghagyták a büntetésben és Balogh Terézt ártatlannak Ítélve fölmentették, kinek igy a meghurczoltatásért elégtétel szolgáltatott. Táncztanulás. Meyersberg Frida táncztanitónő Zalaegerszegen elvégezte a nehányheti tanfolyamot, s záradékul a mult szombaton fényes estélyt