Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-10-23 / 43. szám

2 MAGYAR P A I Z S 190-2. október 23. Azt is mondta evvel, hogy védjük a magyar ipart! Oh, bejön a ,,barbarismus" a gyermek játékokkal is, bejön a könyvekkel is, bejön a tudománynyal, bejön a bölcsességgel is. Ezer nyomtatott magyar könyv közül 9 tized rész fordított könyv idegenes szórenddel, ^ magyar talan mondatszerkezettel,ért hetetlen és ízléstelen stílussal. Oh, fenséges dolgot hirdetett nekünk magyar kultuszminiszterünk, mikor azt mondá: védjük a magyar karaktert minden vonalon! Oh, bár megértené, oh bár érezné mindenki közülünk ennek a mondatnak a szükségességét, a nagyjelentőségét. Oh bár tennénk, ob bárcsak akarnánk valamit tenni ennek a nagy mondásnak a jó szellemében! A gyermekjátékok s a bölcsek könyvei még csak parányi hidak és eszközök a magyartalanságra. Oh mennyi idegen eszköz van még egyszerűen izlé-íés és becsületesen nyilt karakterünknek a kivetkőztetésére. Mikor a holt eszközök, az élettelen tárgyak is annyira közvetítik, átsugározzák a szellemet, a jót és a roszat egyaránt, mint a vasdrót a villamszikrát: mennyivel inkább átöntik a jó vagy a rosz szellemet az emberekbe a lelkes élő lények, az emberek. Az embereknek élő szavai, vezérlő cselekedetei, utmutató példaadásai! Megmondom, mire gondolok. Az igazgatásnak, a közművelődésnek, s minden szellemi és testi hadműveletnek kisebb, nagyobb csapatparancsnokai. — Oh istenem, ha ezek mindnyájan magyarok volnának Magyarországon ! Talpig magyar emberek — nyelvben, érzelemben, gondolkozásban, beszédben, cselekedetben, példaadásban és útmutatásban! Főid a hadsereg, termő talaj a népek szive, ~ 1 •iuiuuitie uaujasztarnB-i g.•• .-. uangy esőt 1 -.^ueli meleg lelkét a nap, hogy gyümölcsöt, virágot, erényt teremjen. Mint a száraz főidbe [beszivárog a langy eső, s mint a hogy a napsugár megmelegíti a föld kebelét: aképen szívja be a hadseregnek lelke az ő vezérének a szellemet, karakterét. Oh bár magyar emberek, magyar karakterek volnának nemzeti létünk hadviselésében a kisebb nagyobb csapatparancsnokok mindnyájan. az elhatározás nem az ábrándok ködére épített légvárak fanasztikus levegőjében fogamzott meg. Igen sok reálitása volt ennek az elhatározásnak abban hogy Mátyásnak már ősei is voltak; mert Hunyad uradalmát már nagyapja Vojk kapta donatióban Zsigmond királytól, mint kiváló katona; a nagyanyja pedig Marinovics-leány volt, egy theszaliai fejedelem leánya, rokonságban a byzanczi császárral, a kit Vojk uram nem kaphatott volna meg, ha ő maga útszélről fö'szedett ember lett volna. Ezenkívül Szilágyi Mihály és Erzsébet az ország leggazdagabb földesurai voltak, kik nem nagyon érezték meg azt a kiadást, melybe az a 20000 fölfegyverzett vitéz került, a kiket Szilágyi Rákosra vitt királyválasztásra. Végre Mátyás olyan nevelésben részesült Vitéz Jánosnak későbbi váradi püspök és esztergomi primásnak, továbbá Sanocki Gergely,később lembergi érseknek vezetése alatt, — a minél fogva a gyermek lángeszét is tekintetbe véve, bátran fólvehették vele az arravalóság dolgában bárkivel a versenyt. Azt a vágyat, hogy Mátyásból király legyen, nem a pillanat szülte. Még a Hunyadi János életében Kapisztrán János a hódolat bizonyos nemével bánik a gyermekifjuval s mikor a fogoly Mátyást a bécsi udvarban magyar királynak gúnyolják: makacs önérzettel vágja vissza, hogy „leszek én még nektek is királyotok!" Egykorú írók jegyzik föl, hogy a választás előtt Szilágyi Erzsébet igy szólott : „Inkább halva lássam a fiamat, mint korona nélkül" és följegyzik azt is, hogy Mátyás azt a bírt, hogy királynak választották, olyan meglepetés nélkül való higgadtsággal fogadta, mint a Hiszem, hogy akkor minden vonalon megvédelmeztetnék á magyar jelleg. Borbély György. A Yáczi süket-néma intézet jubileuma. Elmentem ez örömünnepre okt. 19 én s emlékül felemiitek legalább egy pár vonást azokról, amiknek tanuja valék. Az intézet százéves történetét okmányok alapján összeállította Borbély Sándor igazgató egy 400 oldalas hatalmas könyvben. Az iskolát Cházár (olv. Császár) András emberbarát alapította I. Ferencz király hozzájárulásával. Ez alapitóknak az udvaron felállított emlék mellszobrait most leplezték le. Most szentelték föl az intézetnek a kertben felépített második palotáját. A város lobogó diszbe öltözött s Zádor János polgármester diadal kapuval s az igazgató az ifjúság sorfalával várta vendégeit, első sorban magas vendégét, dr. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi minisztert, Nárai Szabó Sándor osztálytanácsosának s másoknak kíséretében. De képviselve volt az országnak csaknem minden része. Kolozsvárról Szvacsina Géza polgármester, a második enemü iskolának apostola, a gömörmegyei Kokováról Cházár Károly, a nagy alapitónak rokona stb. külföldről távirati üdvözletek. (Grácz, Ratibor, Lipcse stb). És sereglettek a süketnémák mindenhonnan, ezek a legmostohább gyermekek, hogy lerójják hálájukat a legédesebb apának emlékénél. És alighanem ez volt a legmeghatóbb képe az egésznek Mintegy 200 süketnéma férfi és asszony nép sereglett össze, előkelő modorral, viselettel és ruházattal. Itt nyerték az iparoktatást, egyéb műveltséget s a beszélhetésnek olyan a milyen készségét, melylyel életmódjukat és czilinderes ruházatjukat is megszerezhették. Az ünnepély elsó pontja a templomban volt, hol gróf Csáky Károly váczi püspök tartotta az istenitiszteletet. Az uj épület felavatása d. e. 11 órakor történt. A nagy díszteremben Borbély Sándor igazgató üdvözlő beszéddel fogadta dr. Wlassics Gvnl.i m'UjfiP^rt, ? fíi szívélyes szavakkal válaszolt fontos kijelentéseket téve, — hogy nem barátja a túlságos sok ünnepnek s az Ötéves jubileumoknak, mikor már több lesz az ünneplő, mint a dolgos, de nagy örömmel kell üdvözölnie egy 100 éves munkát s itt különösen az utóbbi években rohamosan ment a munka, ez intézet mellett 10 év óta ide s tova feláll a tizenharmadik süketnéma iskola, kimondotta a süketnémák tankötelezettségének a lehetőségét. A miniszter ezután felolvasást tartott az intézet történetéből, mely a fontosabb okmányokból volt összeállítva s az uj épület tobszórös éljen riadalmak között felavatta. mathematikus a számtani feladvány biztos eredményét. A Hunyadi László vérpadja lépcsőfoka volt a Mátyás trónjának. Ez az ilju ugy ült a trónusra, mintha mindig ott ült volua. Az ő királyságának nem voltak gyermek betegségei. A helyzetet azonnal fölismerte és szarvánál fogva ragadta meg. Kitűzte czélját uralkodásának legelején és 32 év alatt soha egy pillanatra sem tántorodott el nagy tervétől. A bolygók rendszere nem következetesebb, mint ő volt. Szokásaiból, levelezéseiből, cselekedeteiből lehet következtetni czéljára. Mi volt az ? Magyarországból egy nagy középeurópai hatalmat teremteni. Miként kívánta czélját elérni ? A török világbirodalom visszaszorítása által; a Balkán és aldunai tartományoknak a magyar koronához való csatolása által; a német császárság megfékezése által. Ezen világtörténelmi czél elérésére három utat választott A hadak útját, a diplomaczia útját és a műveltség útját. Mátyás első rangú hadvezér volt. Nem csak győzni tudott, hanem szervezni is. Háborúkat viselt a cseh király, a lengyel király, a német császár, a török szultán ellen. Mindig győzött. Egyesitette magában a megfontolást a vakmerőséggel és a vitézséget a fortélylyal. Életét sokszor tette koczkára, mert nem csak vezér, de hős is volt és csatáiban számos sebet kapott. Tudott tréfát űzni a veszélyből: az ostromlott Chrudimba belopózott mint oseléd, az ostromlott Bécsbe, mint kerékgyártó és a bécsújhelyi ütközet alkalmával a legsűrűbb golyó zápor közé állott és ott fogadta a szultán remegő követét, Innen az udvarra vonultak Ferencz király szobra elé, melyet koszorúkkal halmoztak el. Itt N. Szabó Sándor tanácsos és Németh László, a kecskeméti süketnéme iskola igazgatója tartalmas, lelkes szónoklatokat tartottak. Nyomban leleplezték a másik szobrot is, a Chazár Andrásét. Köny tolult a szemébe sok embernek, mikor Chirien Gyula süketnéma koszorút tett a kőre s egy jó hosszú beszédet mondott az ő vontatott nyelvével, de művelt elméjével. Itt Wlassics miniszter szerencsét kívánt Vaszari László süketnémának, a ki a két stobro* megalkotta. (Igen. Ilyen emberek is lesznek a legmostohább gyermekekből). Az intézet igazgatója felolvasta a falba teendő Emlékiratot, melyet a miniszter aláirt. Egész nap aztán nézte a na.^y közönség a süketnémák munkakiállitását. Az iparágakon kívül képek, szobrok, rajzok, festmények kötötték le a figyelmet. Legnagyobb feltűnést keltett Kotzó Sándor süketnémának állattömési laboratóriuma (Budapest akáczfa utcza 4.) Hatalmas sziklával egy erdőrészietet mutatott be az erdőnek különféle állataival, csörgő patakjával, bozontos bürkével. Délben a város 200 terítékű díszebédet adott. A közönség elragadtatással hallgatta s szakadatba tapssal fogadta dr. Wlassics miniszternek nagy beszédjét, a nemzeti kulturát érintő mély fejtegetéseit. Ne nyeljen el mindent a központi város fejlődjék arányosan a vidék is. Nem hive a con centrálásnak. A magyar kulturát fejleszteni, a magyar jelleget védni épen a városok feladata. Tehát nemcsak az urbs. A magyar ipar fejlesztése és védelme első kötelessége minden magyarnak. Mélyen elitéli a vallási villongást Közös erőnket egy más, egy közös ellenségre egyesitsük stb. — Freisinger Imre, a város díszpolgára a minisztert élteti gyönyörű beszédjében. Gajári Géza országos képviselő Borbi'y S. igazgatót köszöntötte fel, melyre az éljen és taps alig akart megszűnni. Csáky K. püspök IFfossics miniszternek gyújtó beszédén fel lelkesülve egy nagy alapítványt tesz a süketnémáknak. Alapítványt tesz még László Ziigmoud miniszteri tanácsos és Balázs S. oldalkanonok is A miniszter nyomban meg is köszönte a nemes cselekedeteket. A magyar jellegre nézve meg kell jegyeznem, hogy nemcsak a miniszter s a többi nagyobb előkelőség, de az intézet tanári kara is, a vidélü siketnéma iskolák tanárai, sőt a képezdei ifjak közül is többen diszm igyarban állottak ki s ez nem kis mértékben emelte az ünnepség mélU ságát. — Este a hangverseny után czigányzene mellett a bokázó körmagyart lejtette az ifiuság s a sarkantyú rá rápengett a magvar természetnek ünnepélyességével, lassú komoly méltóságával. (Oh, had támadna fel mégegyszer a mult!) — Hangversenyen a dalárda éneke után Borbély Sándor igazgatóné tűnt fel a Lis;.tféle zongorán biztatván a megnémult törököt, hogy a golyók között van hely két ember számára. Sem azelőtt sem azután egyetlen királyunk sem tudta a nemzetet ugy mozgósítani, mint ó. Mindig annyi katonája volt, a mennyi éppen kellett. Seregében a fegyelem együtt járt a lelkesedéssel. Mialatt a nyugoti fejedelmek minden hadi tudománya abból állott, hogy önként zsoldosokat és condottieriket fogadtak föl Svájczból, Burgundból, Olaszországból: azalatt Mátyás a levert huszittákból és az önkéntesen ajánlkozó székelyekből — meglepő, hogy miként Bem tábornoknak, ugy Mátyásnak is a székelyek voltak a legbizhatóbb katonái — megalkotta az elsó állandó hadserget, a hires fekete sereget. A velenczei követ jetentése szerint a Mátyás szárazföldi seregében volt 16000 cseh és morva, 14000 magyar, 32000 székely, 10000 erdélyi nemes és20Ó0 erdélyi oláh. Olyan táborkart nevelt maga körül, mint Magyar Balázs, Bánfi Pál, Dóczi Péter, Kinizsi Pál, Geréb Mátyás, Báthori István, Bozgonyi János, Zápolya Imre. A hadi flotta 364 hajóból, 10000 fegyveresből és 2600 matrózból állott. Bonfiní, a ki sok csatában kisérte Mátyást, azt jegyzi meg a Mátyás katonáiról, hogy „vitézebbek és kitartóbbak a spártaiaknál." Ugy ismerte a római irodalmat, mint manapság a klassika filologia bármelyik tanára és ebből felújjitotta a légiók taktikáját, megtoldva az újításokkal. Osírom szereket talált föl és azokat nagy sikerrel alkalmazta. (Folyt, köv.)