Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1902-10-16 / 42. szám
M « Zalaegerszeg, Í9Q2. október 16. 42. szára. Alapította: BORBÉLY GYÖRGY. Felelős szerkesztő: Z. HORVÁTH LAJOS. Cf7 ém 4 korona. Fél érre 2 korona. Hegyed évrs l kor. 1|7M sxáa 8 fillér. Hazai dolgok hirdt tése féláron : agy old. 20 K. Nyllttér sora 1 korona. Szerk. és kladóhlTatal: Wksslcs-n. 21. MEGJELENIK HETENKÉNT - OS"Ű"TŐE.TÓK:Ő3SR ESTE. Mátyás, az igazságos. Micsoda név ez! Atyámfiai! mikor e nevet halljátok, vegyétek le a kalapotokat. Minden emher vegye le a kalapját, aki szereti az igazságot. Kétszer, háromszor vegyétek le ti magyarok, mert nektek volt királyotok, a legnagyobb királyotok. Művész volt, tudós volt, okos volt. Talán több, ha művészet- és tudomány-szerető volt. De ezeken felül volt ő nagy hadvezér, mikor országokat hódított a magyarnak, s »Nyögta Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára.« Nagyobb volt Mátyás, mikor király volt. De legnagyobb volt, mikor ember volt, mert igazságos volt. Mátyás, az igazságos. Micsoda név ez! atyámfiai! Vegyétek le a kalapotokat. A 15-ik században volt a királyunk. És most 1902. okt. 12-én Kolozsvárt születése helyén ünnepélyesen átadták lovas-szobrát a halandó emberiség szemléletére. Szobor leleplezés volt. Az örömünnepen részt vett a nemzet. A király őfelségét is képviselte József Ágost főherczeg. Ott voltak a miniszterek s az ország előkelőségei. A szobrot Fadrusz János csinálta. Tudósom, költők, műértők magasztalják. Nagy élettörténetet, nagy szellemet, lángészt, lelket kellett neki beleírni abba az érczbe, kőbe, élettelen dologba. Egy biblia, egy olvasó terem, nem! egy könyvtár az a szobor, melyből egy nemzetnek kell olvasnia és tanulnia. A Mátyás-ünnepélyek napján felolvasó' ünnepély is volt róla Kolozsvárt. A nagy királyról Bartha Miklós tartott felolvasást. Három tulajdonságát jellemezte a történelemből. Vétkeznénk, ha ezt a jellemfestést nem mútatnók be a Magyar Paizs közönségének. Megtesszük a jövő számban. Hogy minél bővebbtn, tanuljuk és tudjuk a magyar történelmet, ne csak az eseményeket, s az öseményeknek testes vázlatát,''hanem a lelkét is. társadalmi érdek-ellentétek Ki tagadná ezek létezését ? Eltávolítani kell tebát azon okokat, melyekből ellentétek s a gyűlölet erednek; ezeknek helyébe kell lépniők ismét a nemes érzelmeknek a sajnálatraméltó emberek keblében, hogy felismerjék azon veszélyt, melyet ék készítenek ön maguknak s az ezen fontos kérdés megoldásának czéljára való törekvést meg ne akadályozzák. Yigaszszal és megelégedéssel mondhatjuk, hogy ma már minden belátó és valóban művelt ember e czélra törekszik. Elismerik a vagyonosak is, hogy örömeik birtokában csak ugy maradhatnak, ha ezen szörnyű érdekellentétek, melyek ma az emberi társadalom nyugodt feiiáliását rázkódtatják, kiegyenlítést nyernek; és hogy a jövőben is csak igy maradhat jelszónak — a haladás, ha neki sikerül eltávolítani, vagy legalább tetemesen enyhíteni a — szegénységet. Hogy ezen ellentétek, nevezetesen a gazdasági téren csakis vastag individualizmushoz, a gyöngébbnek az erősebbtől való kizsákmányolásához, az állameszme s a monarchikus hatalom felbontásához, az állam kifelé való hatalmának károsításához, az állampénzügyek megrontásához, főleg pedig a kis birtok és kisjövödelem méltánytalan megadóztatásához vezetnek; ezt ma már még e rendszer védői és csatlósai sem merik komolyan tagadni. Az emberiségnek a í-zellerni és anyagi téren tett haladása, a melyről remélni lehetett, hogy az egész emberi nemet magasabb kultura fokra fogja emelni, sőt a me'y azt a reményt már megvalósitaní is kezdte ; a mely továbbá az osztály külömbségeket szétrombolta, egész emberosztályok szolgás,igát megszűntette; a közlekedés megkönnyit. se által az általáuos éhinséget megakadályozta; a talaj produktív erejét hatalmasan fokozta ; az emberek fentartási czikkeit szokszor szükségen tul szaporította: ez a haladás elvesztette egyszerre a kötjólét előmozdítására valő hatását. A lakósság alsóbb rétegei, melyek a szükség s a nyomor odúiból, a nyerseség, aljasság, megalázás és nélkülözésből már szabad életmódhoz, mértékletes életélve^ethez fölemelkedtek: ezen rétegek ismét visszadobattak a régi nyomorba. Igaz ugyan, hogy személyi szabadságuk tőlük jogilag meg nem vonatott; de a legszükségesebb dolgok hiánya folytán ismét visszanyomatnak dologi szolgaságba, mely meglehetősen összehasonlítható az előbbi rabszolgasággal, sőt több tekintetben még annál is roszabb tulajdonságokat mutat föl. De hát micsoda módon hathatnak oly kultur-rombolólag, mint ma azon elemek, melyeken az emberiség kulturkezdetei nyugszanak'? A feleletet ezen kérdésre megtaláljuk egy ősrégi okmányban, a mely előtt tisztelettel meghajlunk. Ezen okmány pedig ott van a bibliában, az aegyptomi Jószefről és a hétévi éhínségről szóló elbeszélésben és ecsetelésbuJ. Ezen okmány szemeink elé állit oly viszonyokat, amelyek Krisztus születése előtt a harmadik évezredben lejátszódtak; és midőn ezt az okmányt olvassuk, áttekintést nyerünk oly időszakon, a mely négyezer évnél hosszabb emberi kulturmunkát foglal magában. Ezen ősrégi okmány mély betekintést inged a mi modern társadalmi rendünk kerékművének mehanizmusába is. Az aegyptomi Pháraók eszközei a mi korunkban sem vesztették el hatásukat. Egy dolgot azonban meg kell gondolnunk. Hova lettek a Pháraók? Hatalmuk oda van, eltűnt. A szolgaság megteremtése folytán tönkrement a Pháraók birodalma; utána pedig a kelet államai. És tönkre fog menni annak folytán a mi kulturánk is, ha korunk ezen nagy társadalmi problémája kellő megoldást nem nyer. Hát létezik-e valami gyógyszer azon szenvedések ellen, melyek szegénységből erednek ? Hát az embernek e létbe való belépése csakugyan átok <? Hát ez a világ nem yolna egyéb egy nagy csontháznál, a keselyük és hiénák számára teritett asztalnál, vadszenvedélyek terénél, s az alvó ördög álmánál? És ennek csakugyan tígy kell lennie? Ugy érzem, mintka lelkem a Teremtőnek hatalmas szavát hallaná, hogy es nem lesa mindig igy! De a jobb idő nem jöhet hozzánk kívülről; meg kell annak születnie az emberek szivében. S ezen jobb idő symholuma ott rejlik e szóban: kötelesség. Igen, kötelessége szerint működjék mindenki, a nagy, hatalmas, épűgy, mint a kicsiny és legkisebb. De e szó ne legyen puszta hang, hanem legyen az szent törvény — és átkozott legyen az a kéz, a mely vét ellene. Minden jogtalanságnak következménye: szerencsétlenség, akár nagy és hatalmas ember követi azt el az emberiség ellen, akár pedig kis ember. Azért törekedjék mindenki, hogy keble oly templom legyen, hol a teljesített kötelesség tudata ül — arany trónon. Az ember önmagában hordja az erőt, hogy e világot menyországgá tegye vagy — pokollá; s önmagában hordja mindenki az emberiség sorsát. Heves harczot vivnak a jók a rosszak ellen. És a^ki a roszakat segíti, az sietteti a — büntető ítéletet; a ki pedig a jók számát szaporítja, az rövidíteni fogja a harczot éa sietteti a győzelmet, mert megszünteti a veszedelmes társadalmi ellentéteket. Cselkó József. Az erdélyrészi iparpártoló szövetség gyűlése. — A kolozsvári Ellenzék közlése. — Minden magyar embert érdekel amaz értékes tárgysorozat, a melyet az Erdélyrészi iparpártoló szövetség az Eaake irodában szombati gyűlésén Sándor József orsz. képviselő elnöklete alatt tartott. A jegyzökönyvet Balogh Károly tanár és Kuszkó Ist/án hírlapíró vezették. Á gyűlésről a következő tudósítást adjuk. Kik voltak jelen a gyűlésen 1 Balogh Károly, Deáky Albert, Ferenczy Gyula, Gál A. Samu, Gámán József, Gámán Zsigmond, Hegyi Gyúla, Kuszkó István, Magyar Endre, Merza Lajos, dr. Perl József, Sándor József, Széchy Ákos, Szekula Ákos, dr. Weisz József, Zatler Sándor. Elnök megnyitja a gyűlést, Szekula Ákos felolvassa a legutóbbi gyűlésről felvett jegyzőkönyvet. Alakulások a fővárosban és a vidéken. Elnök előadja, hogy az Erdélyrészi iparpártoló szövetség mintájára és ennek szervezete felhasználásával alakult Szegeden és Békés megyében szövetség. Bpesten a terézvárosi kaszinóban is szervezkedett ilyen. A kezdeményezés megindítására Sándor Józsefet kérték fel. A szövetség elnökéül az ő ajánlatára azután Vörös László volt államtitkárt kérték fel. Az arisztokrácia a hazai iparpártolásban. A hazai iparpártolás előmozdítására az arisztokrácziát is megnyerték. A fővárosban az ügyek élén Széchenyi Imre gr. áll. A gróf nemes lelkesedéssel vezeti az iparpártoló osztályt. Gyönyörű
