Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-10-16 / 42. szám

2 MAGYAR PAIZS 1902. deczember 11. beszédben fejezte ki, hogy mily szerencsés körülmény, a hazai ipar fejlődésére nézve, hogy Erdélylyel Magyarország ismét kezet fog s az ötvenhárom év előtt kimondott Unió a gyakorlatban itt is érvényesül. Borbély György úttörő munkája. Az erdélyi iparpártoló szövetség törekvése a Királyhágón tul legelőször Borbély György gimnáziumi tanár lelkében Zalaegerszegen talált visszhangra. E férfiú székely energiával fogott munkához. Lázas tevékenységgel dolgozott. Zalamegyéten a hívekből tábort alakitott. Ezek az egész megyére kiterjedő szövetkezeti hálózatot teremtettek. E miatt az 1900. nov. 12 gyűlés határozata folytán a szövetség jegyzőkönyvi köszönete és elismerése a kiváló és munkás férfiúnak elküldetett. Elnök jelenti továbbá, hogy Borbély György tanár cMagyar Paizs» czimen iparpártoló lapot alapított, melylyel praktikusan magyarázza a szövetkezetek létesítését. E miatt Borbélyt a miniszternél feljelentették és a szövetkezetek és iparpártolás ellenségei lehetlenné akarták ót tenni. Ekkor az elnök is közbe lépett s igy a fáradhatatlan férfiú megmenekült attól, hogy szép törekvését roszsj.al fizessék. Ezzel kapcsolatban Kuszkó István is felemlíti, hogy Zalában e működés nyomán a szövetkezet fejlődése a sok akadály ellenére, is olyan eredményt ért el s az oly praktikus szervezettel indíttatott meg, hogy más megyék és városok mintának használj ik fel. Érdekesnek tartják felemlíteni, hogy Zalaegerszeg Wlassics miniszter szülővárosa. S a miniszter a mióta a Borbély Gy. törekvéseinek komolyságát s a czél hazafias voltát felismerte, a legrokonszenvesebb figyelemmel kiséri a törekvéseket. Örül, hogy szülő megyéjében a hazafiakat ily nemes czélra, oly nagy számban csoportosítani sikerült. A ma is sürün felérkező alattomos feljelentéseket, melyek a hazai iparpártolásnak ott a nyakát szedni törekesznek, ad acta téteti. Hazai ipar termékek jegyzéke. Az országos ipartestület, valamint a kolozsvári és marosvásárhelyi keresk. és ipar kamarák kiadták koronkint, a hazai ipar" termékekre valé forrásokat. A szövetség tagjai a beszerzési forrásokról szóló eme tájékoztatókat megkapták. Bejelenti az elnök azt is, hogy a Magy. szent korona országaiban levő gyárak jegyzékét ussze állíttatta Hegedűs Sándor miniszter. A mü 20 kötetet lesz ki. Örvendetes tudásul szolgál. S»ékely kongresszus iparügyi határozatainak értékesítése. Elnök elmondja, hogy kezdeményezésére a székely képviselők 1900 deczember havában értekezletet tartottak. Ez értekezletből fejlődött ki a székely kongreszszus. E kongresszus lefolyását tüzetesen ismerteti. Különös értéket képviselnek az iparügyi határozatok. Ezek ismertetése közelebbről fog a sajtó alól kikerülni. Elnök gondoskodni fog, hogy a tagok ezt megkaphassák. Egy bizottság kikül dését javasolja, a mely ezt tanulmányozva javaslatot tegyen. A bizotlságba kiküldetik Gámán Zsigmond elnöklete alatt Gámán József, Magyar Endre igazgató, Hegyi Gyula ipar-felügyelő. Erdély részi iparfeliigyelö. A tervbe vett erdélyrészi iparkiállitás munkálatairól számol be azután az elnök. A keresk. miniszter egy Kolozsvárt létesítendő iparcsarnokra 50 ezer koronát helyezett kilátásba. Ugyanannyit a város is. Az iparkamara titkára Gámán Zsigmond, mint a bizottság elnöke mindent elkövetett e kiállítás létesítésére. A nehéz viszonyok miatt azonban e szép terv iránt kellő érdeklődés nem volt. Kiemeli az elnök Pákey Lajos főmérnöknek azt az önzetlenül tett nagy munkásságát, a melyet az iparcsarnok terveinek előkészítése körül kifejtett. Karácsonyi bazár. Deáky Albert óhajtaná, hogy a karácsonyi árubazár, amely tavaly oly szépen indult, ismét megnyittassák. A szövetség kimondja, hogy minden tehetőt elkövet ez érdekben s lapok utján az iparosokat, ipartestületet, vásárló közönséget értesiti és akczióra, érdeklődésre hívja. „ Késeült Magyarországon." Az iparpártoló szövetkezet lépéseket tett, hogy a honi iparczikkekre Írassék reá, hogy: kiszült Magyarországon. A külföldről bocsempészett és hazaiként árult czikkek forgalomba hozói rendeleti uton büntetés alá vonassanak. Az országos ipartestület sajnálattal jelenti ki, hogy e gondolat nem vihető keresztül, mert néha még a magyarok előtt is titkolni kell, hogy némely tárgy hazai készítmény, különben nem veszik meg. Kuszkó István hozzá szól ebhez s felemlíti, hogy szerzett tapasztalatai szerint tényleg nehézségekbe ütközik e propoziczió végrehajtása. Vannak Magyarországon gyárak, a melyek az osztráknak majdnem kész áruit jóformán csak adjusztálják. Ilyen a pozsonyi czértia gyár. Ez a kész czérnát, facsévét kívülről hozatja. A gyár Pozsonyban csak a gombolyitást végzi. Ilyen a budapesti esernyő gyár. Divatból kiment esernyő részeket Budapestre hoznak, itt összetákolják s forgalomba hozzák, mint honi ipar czikket. Erdélyi ipar czikkek áru-cs írnoka. Kuszkó István javaslatba hozza, hogy olyan iparczikkek forgalomba hozatalára, a melyek kiállítás és ár tekintetében a versenyt teljesen kiállják a külföldi készítményekkel, létesíttessék Kolozsvárt egy árucsarnok. Kezdje ezt kicsinyben először, de olyan területen, a hol terület van a fokozatos fejlesztés és bővítésre. Az ide szállított tárgyak fölött szigorú ellenőrzés gyakorlandó, nehogy például brünni posztót áruljanak brassói helyett. A szövetség egyhangúlag elfogadja a javaslatot, melynek részletesebb kidolgozására a javaslattevőt felkéri. Magyar gyáriparosok orsz. szövetsége. Fenti czim alatt egy erőteljes országos szövetség alakult. Czélja a nemzeti munka védelmét előmozdítani. Bendszeres és országos képviselő tűket szabályozni. E szövetség további czéljait ismerteti az elnök. Felemlíti, hogv nem kartell jellegű, hanem közérdekű a törekvés, a melyre szóvetkeztek. Az erdélyi részekből csak 6 gyár állt be. A gyűlés kimondja, hogy az erdélyrészi gyárak figyelmét felhívja az érdekeiket szolgáló szövetkezetre. Iparos ianouczótT konviklusa. Elnök előadja, hogy Kóos Ferencz kir. tanácsos tanfelügyelő nagy agitácziot fejtett ki abban az irányban, hogy az iparos tanoncz képzés jobban fejlesztessék. E czélból tanoncz konviktus felállítását tervezi. Ilyen konviktust az Emke is létesíteni fog a rendelkezésére álló alapból Kolozsvárt és Budapesten a székely iparos tanulók részéi e. Kossuth védegylete Kuszkó István a szövetség amaz elvéből kiindulva, hogy minden munkakörben módját kell keresni a hazai ipar pártolására irányuló cselekvésnek és minden tag a maga körében is köteles a szöve tség érdekeit előmozdítani, felemlíti, hogy a Kossuth által alapított védegyletre vonatkozólag érdekes adalékok kerülnek hozzá, mint a törté nelmi ereklye muzeum őre kezéhez. Kossuthnak saját kezű iratai is kerülnek a muzeumba, a melyek a hazai ipar pártolás érdekében kifejteit akcziójáról tanúskodnak. Jelenti, hogy ö ezeket, mint a mult században egy szépen megindult kezdet történelmi adalékait, midőn közre adja, a Történelmi Lapok borítékán a Kossuth védegylete szellemében tájékoztatni és buzditani fog a hazai ipar érdekében. A szövetség a be jelentést elismeréssel és örvendetesen veszi tudomásul. ílirschfeld Lajos emlékezete. Gámán József dr. bejelenti, hogy az iparpártoló szövetségnek egyik oszlopos férlia ílirschfeld építő mester, a kolozsvári ipartestület megalapítója és tevékeny titkára élete delén elhunyt. — A jeles férfiú apostola volt a magyar ipar fejlesztésének. Oszlopa iparpártoló szövetségünknek is. Halála nagy veszteség az iparosokra nézve. A gyűlés fajdalommal veszi tudomásul a derék férfiú elhunytát s a veszteség felett érzett igaz részvétét jegyzőkönyvben örökíti meg s közölni fogja azt a családdal is. Külön vámterület. Kuszkó István hivatkozik a szöve'ség gyűlésein minden tárgyalás alkalmával előkerülő ama megnyilatkozásokra, mely szerint önálló vámterület nélkül hazai iparunk pártolására vonatkozó törekvés csak vergődés. Biztos határozott sikert, és kívánt eredményt elérni nem lehet. Iparosaink, gyárosaink, teljesen ki vannak szolgáltatva Ausztriának. Knn^k gyárosai ipartelepeink bármelyikét, bármikor, tetszésük szerint leszerelhetik. Látjuk, mily sikerrel söpörnek el egy-egy hazai gyárat. Az erő és lehető ség nálunk majdnem minden gyárunk megsemmisítésére meg van. ök összetartanak. Kártelt kötnek. Lenyomják nálunk az árakat annyira, hogy veszteségük néha milliókra megy. A hazai gyárosok, vagy nagy iparosok kétségbe esetten futnak velük. Egy-két év alatt teljesen eladósodnak. Tönkre mennek. Ekkor az elpusztult magyar gyártelepek romjai fölött monopolizálják a magyar piaezokat. Veszteségüket behozzák. Országunkat kiszipolyozzák. Kéri, tegyen a szövetség nyilatkozatot külön vámterület szükségessége mellett. A gvülé; kimondja, hogy e fontoá kérdést egy külön gyűlésen, melynek egyetlen pontját képezze ez, fogja tárgyalni. Ezzel a gyűlés, az elnök éltetésével, véget ért. Magyar világ í Semmi mellett sem tudnók olyan meleg lélekkel szót emelni, mint a mellett a Magyar Világ mellett, melyet az ország tanítóságának és tanárságának nagyrésze már előre kér, követel, vár, 8 melyet Btnedek Elek és Földes, Géza fővárosi tanárok, írók, a kívánsághoz képest meg akarnak teremteni. Egy országos napi lap ez, a Nemzeti iskola Kibővítéseként. Benedek Elek és Földes Géza leglelkesebb barátjai a tanítóságnak. Benedek Elek azonkivi' régi erős harezosa a magyar irodalonúan a magyar szellemnek. Uégóta folytatja az erős küz-delm^t az idegen3zerüséií áramlataival szemben. Felhívunk miiden magyar embert, de főként fölhívjuk a tanügy embereit, olvassák el Benedek Eleknek alább közölt nyilt levelét, gondolkozzanak tajta, tanulmányozzák s fejtsenek ki erős akcziót migok között és a közönség közöt, hogy a Magyar Világ, atanárok, tanitók nagy napilapja létrejöjjön, íme a levél: 3ST;y-±l-b levél. a magyar tanárokhoz, tanítókhoz, tanügybarátokhoz. Egy idő óta mindennap kapunk olyan levelet, melyben egyik-más k lelkes előfizetőnkarra biztat hogy a Nemzeti iskolát alakítsuk át napilappá. És valamenyi levél irója egyetért abban, hogy ez a napilap legyen olcsó, legyen a tanítóké. Kívánságának helyességet is mindenki egyenlően azzal bizonyítja, hogy épen most a nagyfontosságú anyagi kérdések eldöntése előtt elengedhetetlen szükségünk van egy olyan eszközre, amely felfelé erős védelmünk legyen és a közönséget a lehető legszélesebb körben felvilágosítsa ügyünk, követeléseink igazságáról. Erre pedig csak egy elterjedt napilap az alkalmas eszköz. » E^ a gondolat már a nyári tanitó gyűléseken is kifejezest nyert s ennek a gondolatnak adott hangot Száva János a Nemzeti Iskola utján a Magyar Tanitók Otthonihoz intéze. t nyílt levélben s ennek a gondolatnak a hatása alatt üdvözölte Nagy László áll. tanítónőképző intézeti igazgató Száva Jánost a kipattantott nfgy eszmééért. És minket a biztató levelek nagy tömege ezek után valósággal eláraszt s a közóhajfás némi hii képét feltárják előttünk. Ide-oda tizedik esztendeje, hogy a Nemzeti Iskolát a magyar tanár és tanitó világ érdekeinek vedelmére megalapítottuk. Akkor is a köz óhajtás volt a biztatónk. Akkor is tanárok és tanitók lelkes seiege irta a leveleket hogv alapítsunk egy olyan újságot, ameiy az erdekharezokban legyen biztos eszköze a tanítóságnak. Mi követtük a biztató szót és megalapítottuk a Nemzeti Iskolát. Egy évtized tapasztalata után hálásan kell elismernünk, hogy a biztató szó nem volt szalma láng, hanem a jól megfontolt közóhajtás . . . És most újra felhangzik a hívó szó. Tanárok tanitók, tanfelügyelők biztatnak, kérnek hogy teremtsünk napilapot, mert az érdekharezok ma sokkal küzdelmesebbek, mint a milyenek voltak ezelőtt tíz esztendővel. Az állatni tisztviselők fizetését rövid idő alatt lendezik. A rendezést várja a magyar tanitó is a kisdedóvótól fel az egyetemig. Nyakunkon a nyugdij törvény revíziója s hátramaradottaink sorsa függ ettől; és