Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-09-11 / 37. szám

1902. szebtember 11. MAGYAR PAIZS ft tanyai, szepe&olaszi és székely kereszt uri lenbeváltó és kikészítő telepen a lenáztatás és tilolás taníttassák és alkalmas mesterek képeztessenek ki. A kurzus egy évig tart, a fölvettek a földmivelósügy i minisztertől havi 50 koronás sególydijat, a gyár tulajtonos részéről egyenként egész évre 200 koronát kapnak. 20 évnél nem fiatahbb ós 26 évesnél nem idősebb olyan egyének vétetnek föl, a kik az elemi iskolát elvégezték. A kurzus a napokban nyilott meg. — A falusi jó magyar gazdaszouvok kurzus nélkül is igen ügyesen tudnak tilolni. A ki pedig urhatnámkodhatnék, az, ha tanítják rá. sem tud, 8 ha tud, sem akar tilolni, sem dolgozni, még ha űzetünk is neki. Mert hát urnák köll lenni, 8 a dolog szégyen. Főképen pedig, mert hoz a vasút s árul a boltos elég olcsón sok ringyetrongyot. A temesvármegyei árvatárból hiányzik egy millió. — Jó hogy csak egy millió. Csak magyar felírású portékát vásároljatok ! Irodalom. Művészet. A homokkőgyártás. Zórdd Árpád jeles közgazdasági irónk igen érdekes könyvet iit a homokkőgyártásról. Uj iparágat fedezett föl, amely nagy jelentőséggel ós jövedelmezőséggel bir mezőgazdaságunkban is. A könyvben az egyszerű homokról, &z igényteleleu, sivár, szürke homokról van szó, amelyből kitűnő, száraz, jó és a mi fő, igen olcsó építőköveket, téglákat lehet előállítani. Szerző hat fejezetben ismerteti eunek készítését, jövedelmezőségén és hasznát, mint üzleti iparágat is, de különösen kiemeli ennek fontosságát s messze kiható jelentőségét a mezőgazdaságban. A szerző célja, hogy ezen olcsó és jó ópitési anyag előállításának ismertetésével az mennél jobban terjesztessék s hogy országunk főleg az Alföld homokos vidékein a mostani gyalázatos ázsiai építkezés kiküszöböltessók ós e helyett száraz, egészséges emberi és a magyar értelmiséggel biró földmivest megillető jobb,, tiszta világos, tüz- ós árvizveszélyljel dacoló hajlékot kapjon, melyben betegség, járvány tanyát nem üthet. Ezen nagyérdekü és országos jelentőségű munkát különösen ajánljuk a földbirtokosok ós községi jegyzők, papok és tanitók figyelmébe, akik ily módon a nép erkölcsi ós anyagi javulását mozdithaják elé. A könyv 36 illusztrációval Gonda és Goldschmied könyvnyomdájából került ki és szerzőuél (Rottenbiller-utca 27.) utánvéttel is megrendelhető. Ara 2 koiona. A rendezendő Kossuth ünnepek alkalmára két fü<;et jelent meg Budapesten a Dobrowszkv és Frenke kiadásában. Egyikben Dr. Szalay M. irta meg rövid tömött kivonatban Kossuth Lajos életrajzát, a másik füzetet Móra István pesti tanitó és költő állította össze a Hymaus, a Szózat és Kossuth nótáknak kottával, Kossuth képekkel szemelvényekkel és alkalmi költeményekkel. E füzet az iskolák számára készült s az is a czime : „Kossuth Lajos születésnapja az iskolában." Különfélék. A lap olvasói közül szeretettel kérjük azokat, akiknek hátralékjuk van, küldjék el a kezüknél levő utalvány felhasználásával. Védekezés a nőtlenség ellen. Egyik laptársunk a nőtlenségről eimélkedik. Szomorúan konstatálja, hogy a nőtlenség mindinkább terjed. A törvényhozás teladatába sorolta ennek megakadályozását ü ezeket irja: „Hiszen van rá példa. A franczia köztársaság vezető férfiai s maga a társadalom vezetői tapasztalván a mienkhez hasonló állapotokat, elsősorban törölték a katonatisztek házassági óvadékát, sőt a nős tisztek számára pótdijakat rendeltek, a család szaporaságához képest. Kiüldözik a szerzetes rendeket s arról kezdenek beszólni, agitálni a lapokban, hogy Franciaországban a papi nőtlenBéget meg kell szüntetni. Azt mondják, hogy a családos pap erkölcsösebb, vallásosabb ós jobb hazafi, mint a nőtlen. Egy német folyóirat a mellett érvel, hogy az állam hivatalaiban és vállalataiban a hivatalnokok és alkalmazottak családi állapotát is vonja be a kvalifikácziós követelések körébe: egy bizonyos dijosztályon felül ne emelkedhessék az, aki nőtlen . . . Ezt is megtudták indokolni: a családos embert több érdek köti a hivatalához, tehát megbízhatóbb s mivel a haza hatalmának gyarapításához hozzájárul, véradót fizet, több jogának is kell lenni a hivatali javadalmazáshoz. Bírónak pedig csakis családos ember alkalmas, ki az élet viszonyainak több ágazatá.a! ismerős, a tettek rugóit jobban tudja méltányolni, birói székében nemcsak a rideg tudás, hanem a sziv is érvényie jut." Bntorkivitelünk Colombóba Calombói konzulátusunk jelentése szerint az év első két negyedében Ausztria és Magyarország butorbevitele ott tetemesen emelkedett. A beviteli statisztika adatai szerint ezen butorbevitel értékben május hó végén meghaladta a mult óv julius végén elért átlagot. Ásványvíz. Alexandriai főkonzulátusunk ju ius havi jelentése szerint, a cholera fellépése óta az ásványvíz fogyasztása az ottani piacz^n egyszerre annyira fokozódott, hogy a hiány egyes vizfajokban érezhetővé vált. Magyar ásvánvvizaz ottani piaczqj}^ alig van képviselve. — Ugyan, hogyan is kivan olyan nagy dolsot a főkonzul ur? hiszen itt a fonásának a szomszéd megyéjében a jó magyar petáncd savanyuvizből orvosságnak is nehezen lehet egy-egy üveggel kapni. A ki nem hiszi, nézzen szét Somogyban és Baranyában. A falvid ki paraszt fizet: (különben fizet az alvidéki is s a középvidéki is) állami és községi adót, lelkészi és egyházi illetékek, kántoitanitói fizetést, erdőkezelési-, uti-, fogyasztási-adókat, állami bika-, kos-, kan-, mén-, tűzi fecskendő, hullaház-, jégverem költségeket, jegyzői, birói, esküdti, kerülői fi/.e'ést, az éjjeli őrök, postakihordók, falusi bába, községi pásztorok, kéményseprők dijait, hivatalos újságok ós törvénygyűjtemények árát. községi (templom iskola, paroehia) utak, hidak fentartási költségeit stb. E mellett ha baja van, azt a jegyző telekkönyvvezető, biró, ügyvéd, mérnök, orvos, gyógyszerész, lelkész, kántor, tanitó, postahivatal mind pénzért intézi el. Mindez azonban összevéve *em teszi ki annyit a mennyi ő a kazár-uzsorásnak kénytelen fizetni. — Bolond Istók. Mindezekre Okos Istók, hogy de legalább a kazár számára adó czimen még ne szednek külön adót. Szágyelje magát. Az Ellenzék irja: szerkesztősegünkbe a következő vignettát küldöttek be: G. v. ROHONCZY herrschaftliche Gártnerei Török Becse (Ungarn) Meg vagyunk győződve, hogy Rohonczi Géza nem tud erről a germánizálásról, melyet kertészetében valami hóhenheimi bevándorlott. elkövet. Miután azonban Kolozsvárra, e tősgyökeres magyar városba német czimkéjü küldeményeket expediálni nem szabad. Rohonczy uiat ez uton kérjük: rendszabályozza meg alkalmazottait s e hazaflatlan eljárást azonnal tiltsa be. Addig a kolozsvári vevők ne vásároljanak e „Gártnerei"ből dinnyét. A vezetőség pedig izégyelje magát! Francz Kranszmann & Comp., a ki azt hirdeti, hogy van neki „Ungarische Damf-Salami et Fettwaren Fabrik Budapest-Steinbruck", nem szégyenli, hogy Magyarország kenyerét eszi, zsirját issza, sőt talán kalánnal meritve nyeli, s őt magát magyar törvény védelmezi. — Jól teszi, ha Krauszmann ur saját gusztusa szerint Francz Krauszmannak mondja a nevét; az is szép, hogy tud németül, s az meg épen helyes az a lovagiassága, hogy a külföldi sőt még, hogy a belföldi németekkel is németül be»zél, s német homlokzatú leveleket küld : de azt még se tegye többet Franci Krauszmann ur, hogy a zalaegerszegi fogyasztási szövetkezetnek német feliratú levelet küldjön. Azt tudja Francz Kr. ur, hogy a magas kormány nem intézkedik — talán lovagiasságból — a magyarságnak eme megszégyenítése ellen, s a hírlapok sem háborodnak fel méltóképen az efféle Steinbruchok ellen: De azt jól tudja Francz Krauszmann ur, hogy a zalaegerszegi szövetkezet a levelei homlokzatán állandóán nyomtatott kéréssel kéri a vele érintkező magyarországi kereskedőket és a többi urakat Í8,hogy vele Magyarországon magyarországi emberek csak magyarul közlekedjenek, magyar feliratú portékái küldjenek »tb. s a lehetőleg csak magyarhoni gyártmányt küldjenek stb. Ugy-e tudja mindezeket Francz Krauszmann ur ? Na hát aztán!? . . . A baki oynía. A baki kocsmáros, Reiter Ágoston ur érettelenül pattogó kakas gyufát árul 8 azt mondja, hogy nagyon jó. A dobozra van irva egyik oldalon : „ Germán Union Linz Pai-afin Bölzera másik oldalon : „Nur die mit folgender Schutzmarke (egy görbe kard) versehenen Paquete u. Schachteln enthalten die echten Germanhölzer der Union Augsburg und Linz vormals Gebr. Buz. Gegründet 1882. 10 Preis-Medaillen". — Kezdtem fölvilágosítani Reiter urat, hogy ha nem volnánk is magyarok, de Magyarországon lakunk B a magyar ipart kell pártolnunk. Da minthogy Reiter ur német, ő világosan megmondja, hogy Linzet ós Augsburgot pártolja. Könnyű neki! De mi hülye magyarok bűnös so^inistaságba esünk, ha a győri, szombathelyi, eszéki vagy temesvári magyar gyufát pártoljuk. Reiter ur a baki gyufaáruló azt tartja, hogy a linzi gyufa a jó s igy a baki embereknek ő irányítja az elméjöket, ő ad véleményt, hitet, Ítéletet, Bakon ő a vezércsillag. Vagy nem igy van ? Akkor fölkérjük a baki értelmi eleme'-et: papot, tanítót, körjegyzőt, gazdatisztet, ispánt, főszolgabírót stb. világosítsák meg a Reiter ur elméjét. Für österreicbische Volkschnlen. gyenge Iában állhat a magyarság ügye Sopronmegyében. Vájjon kik ott a vezetők? El Jkellene küldeni őket az* österreichisfihe Volkschuleba tanulni. A Sopronmegyei péterfalvi iskolában persze németül megy minden. A tankönyvek nómetnyelven, gótikus német betűkkel vannak irva. Bécsi kiadásnak s egyenesen az osztrák elemiiskolák számára készültek. íme egyiknek a czime : „Bruhnbuh tűr österreichische allgemeine Volksschulen." Az igazgató Reiter ur. Vasúti menetrend. Érvényes 1902. májas 1-től. Indul Zalaegerszeg Érkezik ó P. 1! Ó. P f Csáktornya felé | 4 5 -1 9 521 8 15 24 j Csáktornya felől Kisczell felé j 5 9 54 8 "29 5 =2 9 39 45 47 | Kisczell felöl Kanizsa—Bécs felé 6 11 2 8 35 7 541 1 33 4 30 9 56 57 01 47 Kanizsa- Bécs felől (A reggeli vonat csatlakozik a bécsi vonathoz a déli vonat a bécsi és nagykanizsaihoz, a délutáni a bécsi és nagykanizsaihoz, az esti a nagykanizsaihoz.) A szeik. levele. Magyar aczélárugyár. Bárcsak minél többen ugy fognák fel a dolgot. A Magyar Paiza áldozatot hoz elvéért kitüzitt czéljának valósításáért. Nemcsak elméletben terjeszti a magyar ipart, honi terméket, hanem állandóan ingyen hirdetéseket is ad azokról, megindulásától fogva, két éven keresztül, a nélkül, hogy a négyszáz iparos közül — négynél többen figyelembe vették volna — a zalamegyeieken kivül. Pedig nem lehet, hogy ne használjon valamit mégis a Magyar Paizs. Levél ment. — Kis Litsiing. »Hajlandóságbéli" nyilatkozatomat íme küldöm. — N. Gy. Díszei. „Lapunk iránya" megengedi, sőt megköveteli, hogy minden becsületes magyar ügyet szolgáló közlemény benne megjelenhessék és megjelenjék, még ha egyeseknek egy kissé fájna is. — Cs. Zsolna. Az a régi is megvan, csak idó're Tár. A nedű elfogyott, de ki képes megtölteni a Danaidók hordóját ? Csarnok. Szegény székely nemzeti Van-e még szegényebb nemzet A szegény magyarnál? Igazabb magyar vagy, székely, S szegényebb ne volnál? A haza határát védni Ezer éves dolgod, S hazádból, hogy el ne pusztulj, Ki kell vándorolnod 1