Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-09-04 / 36. szám

4 MAGTÁll PAIZS 1902. szeptember 25. ez háromezer millió és hatszáz millió. Mikor iskolába jársz, kérdezd meg a számfan tanártól, mennyi ez a sok korona.. Még ennél is többet ér a ti kacsóitok, mert ezenkívül főztök is, süttök is, s szobát rendeztek, — a szegényebbje és szorgalmasabba még a mezőre is kimegy kapálni, aratni; mert a szövés fonás nem tart egész évig, csak egy harmad vagy félévig. Ha Magyarország asszonyainak csak felerésze szőne, — fonna, varrna, — gyapjúból meg kenderből vásznat, posztót csmálna : nem kellene ide gyár sem : oh hány millióval gazdagabb volna ez a szerencsétlenül uraskodó ország! Megcsókolhatnék azoKat az eldurvult megfonyadt vénaszony kezeket, — még ha nem Tekintetes asszonyok is. Oh ha mind gerdei asszonyokkal lehetne benépesíteni Zalamegyét is, meg az egész országot is ! Tanulj meg fiam te is szőni, fonni, varrni. Borbély György. A „Zalaegerszegi központi fogyasztási- és értékesítő szövetkezet" módosított alapszabályai. 1. §. A szövetkezet czége : » Zalaegerszegi központi fogyasztási és értékesítő szövetkezet.« Pecsétje, ugyanezen felirattal az alakulási évszámmal ellátva. Székhelye: Zalaegerszeg. Czélja: a versenyképes hazai és helyi ipar és termelés pártolása; a hazai és helyi ipar termékek és termelések forgalomba hozása, s a mennyiben versenyképesek árusítása. A szövetkezet tagjai részére, lehetőleg minden szükséges gazdasági és háztartási czikket hamisítatlan minőségben beszerez, az árukat saját üzleti helyiségéből tagjainak lehető legolcsóbban készpénzért, vagy korlátolt hitelre kiszolgáltatja, s a felmerülő esetekben pedig a tagok gazdasági terményeinek eladását is közvetíti. A hitel csakis a teljesen befizetett üzletrészek névértékéig terjed a 6. §. értelmében. A ki a szövezet iránti tartozását a 6. §. értelmében a bevásárlást követő hónap ötödikéig ki nem egyenlíti, ujabb hitelre nem számithat. A hitel igénybe vételének módját az igazgatóság állapítja meg. A tagok tartozásaikat kötelesek Zalaegerszegen, a szövetkezet üzlethelvitégében kifizetni, és per esetén alávetik magukat tekintet nélkül az összegre a sommás kereskedelmi eljárásnak és a zalaegerszegi kir. járásbiréság illetékességének. II. Cégjegyzés. 2. §. A czégjegyzés aképpen történik, hogy a szövetkezet nyomtatott vagy írott czége alá két igazgatósági tag törvényszékileg bejegyzett saját aláírását jegyzi, s e végből az igazgatósági tagok czégjegyzés szempontjából a kir. törvényszéknél bejegyzendők. III. A szövetkezet alakulása és fennállásának tartama. 3. Megalakul a szövetkezet, mihelyt 200 üzletrész jegyezve van és a tagok az alapszabályokat elfogadják. A szövetkezet nem csatlakozik az Országos központi fogyasztási egyesülethez. Hogy a szövetkezet zárt legyen é, vagy nyílt, fiókot hol, mikor és mily feltételek mellett állit fel? valamint a fiókok megszüntetése az igazgatóság hatásköréhez tartozik. Mindezt azonban köteles a legközelebbi közgyűlésnek bejelenteni. A szövetkezet addig áll fenn: 1-ször mig a tartalék alapon kivül a szövetkezet vagyonának fele el nem veszett; 2-szor, mig az összes üzletrészes tagok két harmadából alakult közgyűlés legalább háromnegyed szótöbbséggel a feloszlatást el nem határozza. IV. A szövetkezet tagjainak be- és kilépése. 4. §. A szövetkezetnek tagja lehet mindenki, akinek vagyona felett szabad rendelkezési joga van, ha belépési szándékát a megállapított beiratási díj lefizetése mellett az alakuló közgyűlésen az elnöknek, vagy megalakulás után a szövetkezet egy igazgatójának írásban bejelenti és az igazgatóság által mint tag elfogadtatik. Testületek, községek általában a jogi személyek is tagjai lehetnek a szövetkezetnek. Nyilvános becstelenséggel bélyegzett egyének továbbá olyanok, kik közvetlen, vagy közvetve uzsorás üzletet folytatnak, valamint azok, kik a szövetkezethez helyben vagy a közel vidéken hasonló üzletet vozetnek, vagy közvetítenek: nem lehetnek a szövetkezet tagjai. Beiratási dij egy üzletrész után 1 K. 2—10 üzletrészig 2 K. 11—20 üzletrészig 3 K. 21—30 üzletrészig 4 K. 30 üzletrészen felül 5 korona. Ha az üzletrész oly tagra ruháztatik át ki eddig nem volt tagja a szövetkezetnek, a beiratási dijakat megfizetni tartozik. 5. §. A beitatási dijak a szervezési költségek fedezésére szolgálnak, esetleges fölösleg a tartalék alaphoz csatoltatik. A beiratási díj melynek visszafizetésére a tag igényt nem tarthat, a belépés alkalmával egy összegben azonnal befizetendő; az üzletrész pedig öt egymásutáni hónapban, bavonkint és üzletrészenkint 4 koronás részletekben is fizethető, A tartalék alapot illető összeg az első részletnél lefizetendő. Az esedékesség után tartozik a tag 5°/o késedelmi kamatot fizetni. Három részlet elmulasztása által az egész r-szeg esedékessé válik, melynek megfizetésére a tag a pénztáros vagy elnök által felszólítandó, s a mennyiben 8 nap alatt sem tenne eleget fizetési kötelezettségének, rajta az egész összeg, járulékaival együtt per utján behajtandó. Ila az eképen megintett tag üzletrészének 20°/o-át sem fizette be, ez.en összeg egészen a tartalék alap javára fordittatik, a szövetkezetből kizárandó, s az ily tag befizetett üzletrésze tekin tettben a szövetkezettel szemben semmiféle igényt nem tarthat. A jegyzett üzletrészek mindaddig fel nem mondhatók, sem át nem ruházhatók, mig azok teljesen be nem fizettetnek. 6. §. A kilépés felmondás, haláleset, vagy kizárás által történik. a) A kilépni szándékozó üzletrészes tag üzletrészeit az igazgatóságnak írásban mondja fel, legkésőbb decz. hó l-ig, az évközben történt felmondások úgy tekintetnek, mintha azok november hónapban történtek volna. Az évközben történt felmondás, haláleset vagy kizárás esetében a teljesen befizetett üzletrész kifizetése csak a reája következő rendes évi közgyűlés után egy hónapra történik. Az önként kilépett tag tényleg befizetett üzletrészének 10°/o-a a szövetkezet tartalékalapjának javára esik. A fenmaradó összeg és illetménye a szövetkezet üzemmenetéből esetleg reá nehezedő, vagy netalán fennálló egyéb kötelezettségei levonása után neki kiadatik. b) Halál esetében az örökös, ha megvan a kellő minősítése, beiratási dij fizetése nélkül jelentkezés folytán, tagja maradhat a szövetkezetnek, vagy pedig ezen §. a) pontja alapján felmondhat. Felmondás, vagy haláleset folytán a tag vagy örököse a tartalék alapból és az évi nyereségből a belépése után következő első teljes év után semmit sem követelhet. Ha a fölmondás, vagy haláleset későbben történik: a tartalékalapból és évi nyereségből a tag igényelheti üzletrészenkint a reája eső jutalékból: 2. évi tagsága után 10°/o-ot, 3. t> » » 20 » 4. » » s> 30 » 5. » » » 40 » 6. » d » 50 y> 7. x> » » 60 •» 8. » » » 70 » 9. » » » 80 •» 10. „ vagy ennél több .... 90%-ot. Kizárás esetén azonban a tag erre igényt) nem tarthat. c) Az igazgatóság bármely tagot kizárhat: 1. ha a 4. §-ban körülirt minősítést elvaszti; 2. ha tagsági járuléka valamely esedékes részletével egyszerű fizetési felszólítás daczára három hónapon tul hátralékban marad ; 3. ha a szövetkezeti tagok között egyenetlenséget szít, vagy a szövetkezet érdeke ellen működik, végül ha a szövetkezet áruraktárából nem, vagy csak elvétve vásárol. Kizárást von továbbá maga után, ha a szövetkezeti tagtól a szövetkezet követelése csak törvényes kereset utján hajtható be, ha a szövetkezeti tag vagyona feletti szabad rendelkezését elveszti, vagy ha nyerészkedési vágyból elkövetett bűntény, vagy becstelenség bizonyult reá. A kizárást kimondó határozat a kézbesítéstől számított 8 nap alatt a közgyűléshez felebbezhotő. További felebbezésnek helye nincs. A kizárt tag teljesen befizetett üzletrésze a kizárás napjától felmondottnak tkkintetik. Tartozásai levonatnak üzletrészéből. A fennmaradó részből pedig 20%. a szövetkezet tartalék alapjára esik. A felmondott üzletrész értéke a lejárat után három év leforgása alatt felveendő, különben az a szövetkezet tartalék alapja javára elévül. Bármennyi ideig volt is tagja valaki a szövetkezetnek, ha az igazgatóság által kizáratik, sem a tartalék alapból, sem az évi nyereségből semmit sem követelhet, hanem csak az üzletrészekre tényleg befizetett összeget igényelheti, levonva ebből a tartalék alap javára 20°/o-ot, s esetleges egyéb tartozását. V. A tagok részesülési aránya, jogai és kötelességei. 7. §. Minden egyes tagnak legalább egy darab 20 koronás üzletrészszel kell birnia, de bármennyi üzletrészt is jegyezhet. A belépés írásbeli nyilatkozattal történik, s ezen nyilatkozat az igazgatósághoz beterjesztendő, mely a fölvétel fölött határoz, s erről a tagot a szövetkezet hivatalos lapja utján, esetleg szóval, vagy írásban értesiti. Az elutasító határozat a közléstől számított 8 nap alatt a közgyűléshez, felebbezhető. I.'gy a kilépés, mint a részjegy átruházása az igazgatósághoz beadott Írásbeli nyilatkozattal történik. 8. §. A befizetések az illető tag nevére kiállítandó könyvecskébe iratnak ; a befizetéseket a pénztáros nyugtatja, s az igazgatóság egy tagja, mint napi biztos ellenjegyzi. A könyv a részletek teljes befizetése után nevére szóló üzletrészszel cseréltetik ki. A befizetési könyvecskéért 20 fillér, az üzletrészi okmányért és kiállításáért szintén 20 fillér fizetendő, a mely összegek a tartalék alap javára esnek. 9. §. Minden üzletrészes tag az általa tényleg eszközölt befizetés erejéig tulajdonosa a szövetkezet vagyonának ; felelőssége azonban korlátolt és csak az általa jegyzett üzletrész erejéig terjed, azontúl utólagos fizetésre egy tag sem kötelezhető máskép, mint közgyűlési határozattal. 10. §. A tagok szavazati, cselekvő és szenvedő választási joggal birnak a szövetkezeti közgyűlésen. A szavazás nyíltan történik. Választások közfelkiáltással, vagy 10 tag Írásbeli előterjesztett kívánatára titkos szavazás utján eszközlendök. 11. §. A azavazás a közgyűlés elnöke által, felkért 3 tagu szavazatszedő küldöttség előtt megy végbe, kiknek egyikét elnökül jelöli ki. A választás tartamára a közgyűlés felfüggesztetik. A megejtett szavazás után, annak eredményét a szavazatszedő küldöttség elnöke a közgyűlésnek azonnal bejelenti. 12. §. A tagok 10 üzletrészig 1 szavazattal azután minden betöltött 10 üzletrész után szintén egy szavazattal birnak a közgyűlésben. Bármennyi üzletrészt jegyez is azonban egy tag, 30 szavazatnál többel nem bir a közgyűlésen. Távollevő tagok, testületek, községek, (jogi személyek) meghatalmazás utján képviselhetik magukat egy szövetkezeti tag által, mely meghatalmazás külön e czélból kiállított és két tanú által előttemezett nyilatkozattal igazolandó az elnökségnél. Házastársaknál külön meghatalmazás nem szükséges. Egy tag egynél több távollevő tagot nem képviselhet. 13. §. A tagoknak a közgyűlésen tanácskozási és inditványozási joguk van. Jogukban áll a szövetkezet vagyonát és ennek kezelését illetőleg a közgyűlésen az igazgatóságtól felvilágosítást kérni. Joga van minden tagnak a szövetkezeti boltban levő panaszkönyvbe óhajait és panaszait bejegyezni. Minden tagnak joga van az igazolvány (tagsági könyvecske) előmutatása alapján az áru kiszolgáltatását a szövetkezettől az üzletrészre tényleg befizetett összeg erejéig, levonva ebből 10%-ot, követelni az üzleti órák alatt; nagyobb megrendeléseknél a szövetkezet közvetítését igénybe venni. 14. §. Tartozik minden tag nevét a tagsági törzskönyvbe bejegyezni, vagy az aláírási ivet aláírni, illetőleg tanú előtt azt kézjegyével ellátni; az általa megrendelt árukat átvenni' és kifizetni végül szükségletét lehetőleg Zalaegerszegen, vagy ott, hol a szövetkezetnek fiók-üzlete van beszerezni. 15. §. Az üzletrészek és az ezekkel járó javadalmak csakis a 4. §-ban meghatározott minőséggel biró tagokra és csakis az igazgatóság jóváhagyásával ruházhatók át. 16. §. A kik az alapítás évét követő időben lesznek a szövetkezet tagjai, azok a 20 koronás