Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-09-04 / 36. szám

1902. szebtember 11. MAGYAR PAIZS ft üzletrészen a beiratási dijon felül a szövetkezet tartalék alaptőkéjéhez azon összeggel kötelesek még hozzájárulni, melyet minden évre egy-egy üzletrész után a közgyűlés a megelőző év vagyon mérlege alapján megállapít. Ezen kivül tartozik a folyó évre jan. 1-től a belépés napjáig az egész általa jegyzett üzletrészek összege után 5% kamatot fizetni. VI. A szövetkezet közegei. 17. §. A szövetkezet közegei: a) Közgyűlés; b) Igazgatósig; c) Fiók ellenőrző bizottság; d) Ügyvezető titkár; e)-Szövetkezeti tisztviselők f) Felügvelő bizottság. VII. A Közgyűlés. 18. § A közgyűlést alkotják a szövetkezeti tagok. Elnöke az igazgatósági elnök, vagy alelnök, ezek akadályoztatása esetében pedig a közgyűléstöbbsége által erre kijelölt tag. A jegyzőt az elaök jelöli ki. A jegyzőkönyvnek tarlalrr.aznia kell a jelenlevő szövetkezeti tagok névsorát; annak hitelesítésére a közgyűlési elnöknek az elnök által kijelölt közgyűlési két tagnak és jegyzőnek névaláírása szükségeltetik. A közgyűlést az igazgatóság hivja össze. A közgyűlés összehívása egyik helybeli hírlapban való egyszeri közzététel által történik. Amennyiben helyben nem jelennék meg hirlap, ez esetben a meghívó valamelyik megyei lapban egyszer közzététetik. A székhelyen nem lakó tagok ezenkívül még czimükre posta utján küldött nyílt levelező lapon is meghivatnak a közgyűlésre. A közgyűlés rendes és rendkívüli, a) Rendes közgyűlés évenkint egyszer és pedig mindenkor az üzleti év első negyedében tartatik Zalaegerszegen, b) Rendkívüli közgyűlés hívandó össze, valahányszor azt az igazgatóság, vagy felügyelő bizottság szükségesnek tartja, vagy ha az üzletrészek egy tized részét kepviselö szövetkezeti tagoknak egy negyed része írásbeli előterjesztésben annak öss/.ehivását kívánja; c) Ugy a rendes mint a rendkívüli közgyűlés legalább 8 nappal megelőzőleg az igazgatóság nevében hivat,k e^ybe. 19. §. A közgyűlésen jogérvényes határozathozatalra legalább 30 szövetkezeti, illetőleg 30 szavazattal biró tag jelenléte és ezeknek általános szótöbbsége kívántatik; a szövetkezet feloszlatását illető kérdésben az összes üzletrészes tagok két harmadának jelenléte szükséges, s ezek szavazatainak háromnegyed része dönt. Szavazati és képviseleti joggal csak az bir, ki a közgyűlést megelőzőleg 3 hónap óta tagja a szövetkezetnek, s legalább üzletrészére 12 K.-t a szövetkezet pénztárába befizetett. 20. §. Ha a tagok a közgyűlésen a kívánt számban meg nem jelennek, 14 nap múlva uj közgyűlés hivatik össze, melyen nem tekintve a megjelent tagok számát, a közgyűlés határozatra képes minden oly kérdésben, melyek az első közgyűlés tárgyai közé fel valának véve. 21. §. A közgyűlés tárgyai közé tartozik; a) Az igazgatóság és felügyelő bizottság jelentése és a mérleg felett való határozat; b) választja az igazgatóság elnökét, alelnökét, az igazgatóság és felügyelő bizottság tagjait; c) rendelkezik a nyereség hovafordításáról; d) a szükséghez képest megváltoztatja az alapszabályokat; e) dönt a szövetkezeti tagok által legalább 8 nappal a közgyűlés előtt az igazgatósághoz benyújtott Írásbeli indítványok felett; f) határoz oly ügyekben, melyek a szövetkezet tagjai és az igazgatóság, valamint az igazgatóság és a felügyelő bizottság között netán felmerülnek; g) elhatározhatja a szövetkezet feloszlását a 3. és 19. §§-ok értelmében. 22. §. A közgyűlést az igazgatósági elnök, akadályoztatása esetén az alelnök vezeti. 33. §. A közgyűlés jegyzökönyvét, mely két eredeti példányban állíttatik ki, az elnökön kivül az igazgatósági jegyző, ki azt elkészíti, ezenkívül két e czélra, az elnök által kijelölt szövetkezeti tag irja alá, kik a jegyzőkönyvet egyúttal hitelesitik is. Az aláirt, s egyúttal hitelesített jegyzőkönyvek egyike a kir. törvényszékhez bemutatandó, másik a szövetkezet irattárában őriztetik. VIII. A ssövetkez$ti elnök. 24. §. A szövetkezeti, illetőleg igazgatósági •elnök elnököl a közgyűlésen és az igazgatóság üléseiben, bármikor megtekintheti a szövetkezet és fiók-szövetkezet könyveit és az összes ügyvitelét. Az összes megrendeléseket az üzletvezető inditványozása alapján, ki az erre vonatkozó leveleket írja, ő teljesiti; az árakat az üzletvezetővel ö állapítja meg. Fizetés csak az elnök utalványozása után történhetik. Az óvadékokat őrzi. Az elnök ir alá minden levelet és ügydarabot, feltéve, hogy azokban, a szövetkezet kötelezettséget nem vállal. Mindtn más esetben a szabályszerű czégjegyzés szükséges Az elnök képviseli a szövetkezetet mindennemű ügyeiben. Sürgős esetekben végzi mindazon teendőket, melyek az ígazgatósag hatásköréhez tartoznak. Minden egyes esetet azonban tartozik a legközelebbi igazgatósági ülésen bejelenteni. Ha a szövetkezet alkalmazottjainak bármelyike, bármiféle tekintetben, rendetlenséget, gondatlanságot, illetlenséget, mulasztást, vagy kárt követne el, az okozott káron felül az elnök 1—10 k.-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetheti, mely összeg legközelebbi fizetéséből levonandó Ezen határozat 8 napon belül az igazgatósághoz felebbezhető. Ha a büntetést az igazgatóság mondja ki, felebbezésnek nincs helye. Az elnököt akadályoztatása esetén összes jogai és kötelésségeiben az alelnök helyettesíti. Mindkettőt a közgyűlés választja. Akadályoztatásuk vagy időközi lemondásuk esetén, addig, mig helyettük a közgyűlés mást választ, az igazgatóság titkos szavazással egyik tagját választhatja meg helyettesnek a legközelebbi közgyűlésig. Az igazgatósági ülést az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök hivja össze. IX. Az igazgatóság szervezete. 25. §. A szövetkezetet az igazgatóság képviseli, mely áll 7 rendes tagból, kiket a közgyűlés közfelkiálltással, vagy 10 tag Írásban előterjesztett kívánatára titkos szavazattal választ, a) Az igazgatóság tagjai 3 évre választatnak, kik közül évenkint 2 tag a belépés ideje szerint kilép. A kilépés a két első évnen a közgyűlésen kisorsolás utján döntetik el. b) A kilépők ismét megválaszthatok. 26. §. Ha az igazgatósági tagok száma a határozat képességre kikötött számra csökkent, az igazgatóság tagjai jogérvenyesen csakis a közgyűlésen mondhatnak le. 27. §. Hasonlóképen lemondott igazgatósági tagnak tekintetik azon igazgatósági tag is, ki a rendes üléseket mindazon alapos ok nélkül egymásután négyszer elmulasztja. 28. §. Az igazg. a szövetkezetvezető közege: intézi a szövetkezet minden ügyeit, s vezeti annak minden üzletágát; gondoskodik az üzleti könyvek rendes vezetéséről. Az igazgatóság évenkiut választ ügyvezető titkárt, pénztárost, ellenőrt, könyvelöt, kik közül az ügyvezető titkár, ennek helyettese, pénztáros és könyvelő megfelelő díjazásban részesíthető. Az igazgatóság hivja össze a közgyűlést is. 29. §. Az igazgatóság, az általa meghatározandó napon legalább minden hónapban egyszer, de a szükséghez képest többször is ülést tart. Határozat hozatalra az elnökön kivül legalább 2 igazgatósági tag jelenléte kívántatik: szavazat egyenlőség esetében az elnök szava dönt. 30. §. Az igazgatóság hatásköréhez tartozik: a) a tagok felvétele és kizárása; b) üzletvezetők, elárusítók és segédek, tanulók és szolgák felfogadása » ezek fizetésének, vagy más jutalékának megszabása valamint óvadékaik meghatározása; részükre a szükséges szolgálati utasítást kiadja, őket szükség esetében állásuktól felfüggeszti, helyettesíti, vagy végleg elbocsátja; c) szerződések és egyéb üzletek megkötése; d) ügyviteli szabályok megállapítása; e) a szövetkezet vagyonának évenkénti leltározása; f) áruezikkek áruinak megszabása; g) a közgyűlés elé terjesztendő üzleti jelentés és mérleg elkészítése, közzététele és a 16. §-ban foglalt hozzájárulási hányadra nézve javaslattétel; h) a közgyűlésen teendő indítványok és javaslatok előkészítése ; i) határozathozatal és intézkedés a szövetkezet azon ügyeire nézve, melyek a közgyűlésnek nincsenek fenttartva; k) a szükséghez képest választ a tagok sorából napibiztosokat; a 3. §-ban meghatározott feltételek alatt állithat fel fiók szövetkezeteket ; meghatározza ezek helyét, az üzlet terjedelmét, kinevezi az ellenőrző bizottságot, felügyel működésére; ezek jog- és munkakörét megállapítja, s ha feladatának egyik vagy másik fiók-szövetkezet meg nem felelne, azt bármikor beszüntetheti; 1) őrködik az alapszabályok megtartása felett; m) végre a pénztári kiadásokat és bevételeket, valamint az üzlet menetét és anyagraktárt állandóan ellenőrzi és a szükséghez képest vizsgálatokat tart. X. Ellenőrző bizottság. 31. §. A fiók szövetkezetek élén áll az igazgatóság által a tagok közül, kinevezendő ellenőrző bizottság, mely áll 1 elnökből, 4 rendes és 2 póttagból. Ennek elnöke az igazgatóságnak állásánál fogva tanácskozó tagja. Az ellenőrző bizottság, az üzletvezetővel együtt egyetemlegesen felelős az átvett árukért, annak értékéért, s a 100 koronán felüli összeget tartozik a központi szövetkezet pénztárának azonnal átszolgáltatni, s felügyel arra, hogy az üzlet az alap- és ügyviteli szabályoknak megfelelően vezettessék, a napihiztosokat kijelöli, s a szükségnek megfelelően, de legalább minden hónapban egyszer ülést tart, az ülésről két példányban jegyzőkönyvet vesz fel, melynek egyikét a központi szövetkezet elnökének bemutatja, másikat pedig irattárában megtartja. 32. §. A fiók-szövetkezeti boltokban csak oly áruk árusíthatók, melyek a központi áruraktárból szereztettek be. Oly fiók-szövetkezeteknél, hol a nagyobb áruforgalom folytán a kezelési költség a központi szövetkezet kezelési költségeinek százalékát felül nem haladja, minden áruezik ép oly áron adatik el, mint a központban, ellenkező esetben a forgalomnak megfelelően állapítja meg az igazgatóság az áruk árait. 33. §. Az ellenőrző bizottság tagjai díjazásban nem részesülnek, azonban úgy ennek, mint az igazgatóság tagjainak az üzletév végén a mutatkozó tiszta nyereségből a közgyűlés bizonyos mennyiségű tiszteletdijat szavazhat meg. (45. §.) 34. §. A fiók-fogvasztási szövetkezetek a központi szövetkezet igazgatóságának és felügyelő bizottságok felügyelete és ellenőrzése alatt állnak, s tartoznak ezek utasításait és meghagyását szigorúan foganatosítani, ellenkező esetben, vagy egyéb fontos okoknál az igazgatóság a fiókszövetkezetek bármelyikét beszüntetheti, mit tartozik a legközelebbi közgyűlésnek tudomására hozni. Minden előforduló kárért és észlelt hiányért az ellenőrző bizottság az üzletvezetővel együtt egyetemlegesen felelős. Az árukat a központból — sürgős eseteket kivéve, csak a meghatározott napokban lehet szállítani. A megrendeléseket a központi üzletvezető szolgáltatja ki, s vezeti be pontosan mindkét feljegyzési könyvbe, melyet az ügyvezető titkár ellenjegyez. A központból érkezett árukat a fiók-szövetkezeti üzletvezető, s a mennyiben bármiféle tekintetben kifogása volna, erről azonnal ugy az ellenőrző bizottság elnökének, mint a központi igazgatóságnak jelentést tesz. Későbben történt kifogás tekintetbe nem vehető. A fiókok összes dologi és személyi kiadásait a központ a fiókok folyó jövedelmeiből födözi. A fiók-üzletek leltározását a központi igazgatóság kiküldöttje által eszközölteti. XI. Ügyvezető titkár. 35. §. Az ügyvezető titkár intézi az elnök és igazgatóság utasításai szerint a szövetkezet ügyeit, ellenjegyzi az üzletvezető rendeléseit, ellenőrzi a központban állandóan és naponként az egész vezetést; a mennyiben a napiniztos a zárlatot d. u. 6 óráig nem teljesítené, foganatosítja maga a zárlatot. A könyveket naponként áttekinti, s őrködik a fölött, hogy azok kifogástalanul vezettessenek. Az érkező leveleket felbontja, azokat elintézi,, vagy elintézteti, az érkező árukat, a számlákat, fuvarleveleket stb. átvizsgálja s mindenről napoként szóval jelentést tesz az elnöknek. Vezeti az igazgatósági és közgyűlési jegyzökönyveket, úgyszintén a nem szorosan vett árulevelezést, s mindet felelősség mellett. A szövetkezeti könyvtár, s az igazgatósági iratok őrzője és kezelője. A központban tartozik minden hónap végén a pénztári naplót az ellenőrrel együtt lezárni, a