Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-08-07 / 32. szám

Ikl. év. Zalaegerszeg, 190ÍÜ. augusztus 7, 32. szám. Sgy évre 4 kereaa. Fél érre 2 koron*, legyed évre 1 kor. ggyes szán 8 fillér. Hazai delgek klrd« téíe féláron : egy old. 20 K Nyilttér sora 1 korona. Szerk. és kiadóhlvatal: Vlassics-n. 29. Szerkeszti és kiadja: BORBÉLY GYÖRGY. Ivl E G J E L ií 3SJ" X El 331 E T E ISI KI É 3ST T CS"Ű"TÖRTÖK;Ö3Sr ESTE. Az északkeleti felföldről. (A vrreczkei szoroson innen stb. lásd a múltkori eloő czikk előtt levő jegyzetet. Sz.) II. De profundis. Máramarosvármegyéböl borzalmas eseteket közöl a y> Hazánké. A közlemény három részletben jelent meg, hétfőn, kedden és szerdán. Ma van szombat. Tehát ötödnapja, hogy az első közlemény megjelent. Miért késik a czáfolat? A közlemény érinti a polgári és pénzügyi közigazgatást és az igazságszolgáltatást. Hova lettek a belügyi, pénzügyi és igazságügyi minisztériumok? Talán csak nem költöztek át Ischlbe? Nagy kórházak hullakamarái nem mutathatnak föl rémesebb képet, mint ez a három közlemény. A legnagyobb romantikusok szivetrázó meséi érzelgős fattyuhajtások a fölsorolt esetekhez képest. Nevezetes, hogy ezek a rémitő esetek jóformán egyetlen községből valók, ahol Davidovits Dávid űzi az uzsorát és egy jegyző üzi a magyar állam hatalmát. Ha ez a község kivétel volna: akkor is ez a község képezné igazgatási rendünk legnagyobb szenzáczióját. De mivel a vármegye hallgat, a pénzügvigazgatóság hallgat, a törvényszék és királyi tábla hallgat... mindenki hallgat, még az ékes szavú főispán is elnémult, a belügyminisztérium is néma, a többi minisztériumok és némák: méltán következtethető, ami külömben köztudomásu is, hogyAlsóapsa nem kivételes község a hivatalos borzalmak történelmében. Mert ba egyedül állana : már szokatlan voltánál fogva is átható zajt okozott volna a leleplezés. De miután még nyilatkozatra sem tartják méltónak az ügyet, ennelfogva bátran kimondhatjuk, hogy az illetékesek megszokták a/, ilyesmit rendes hétköznapi dolognak tekinteni. Tehát bátran mondhatjuk, hegy a többi községben is hasonló állapotok vannak. Jellemző, hogy a sajtó is hallgat. Hej pedig mennyi érzékenységet tud olykor tanúsítani a szegény, ügyefogyott, nyomorult nép oltalmazása érdekében. Ha példának okáért valamelyik néppárti hírbe kevert pap, vagy valamelyik agrárius mágnás lépett volna a jórend tyúkszemére és tömeges uzsorát űzne egyik-másik megnyomorított községben . . . aki áldója van, milyen élesre köszörülnők a pennánk hegyét, én is, a kollegák is, és minő végitéleti zajjal követelnénk elégtételt a megsértett erkölcsi rend számára! De ezúttal nem lehet az üldözésre kiszemelt társadalmi rétegek volamelyikét feleletre vonni. Liberális főispán vármegyéjében liberális jegyő és liberális uzsorás a sajtó hallgatásának kegyes oltalma alatt bátran garázdálkodnak. Az elkoldusitott nép jajgatása nem hallatszik el a szerkesztőségek irodáiba. Csupán egyhez hatott el. Ez az egy megírta a maga »de profundis«-át. De a szabadelvű fülekhez nem hat föl a kiáltás a mélységből. A szörnyű részletekből ideírok egynehányat. A máramarosszigeti törvényszéknél a kir. ügyész uzsora eset miatt vádolta Davidovits Dávidot, ki az irattár adatai szerint »középapsai lakos, 49 éves, izraelita vallású, nős, két gyermek apja, magyar honos, magyarul csak nevét tudja irni, egyébként irní, olvasni nem tud, katona nem volt, vagyonos.« A kir. törvényszék megszüntette az eljárást, mert a sértettek a kamatfizetéseket a saját vallomásukon kívül egyébb bizonyítékokkal igazolni nem tudták. Az ügyész fölebbezett. A debreczeni kir. tábla ellenben megállapítva látta az uzsoráskodásnak üzletszerű fenforgását és ezzel megállapította a Davidovits bünössségét. Erre a fordulatra a kir. törvényszék Davidovitsot azért, hogy hatvanhárom középapsai parasztnak (névszerínt vannak felsorolva) szorultságát, tapasztalatlanságát, könnyelműségét (elhasználta és ezzel azoknak anyagi romlását idézte elő: egy évi és hat hónapi fogházra, hatezer korona birságra és háromévi hivatalvesztésre ítélte. A debreczeni kir. tábla megsemmisítette ezt az ítéletet és Davidovitsot fölmentette az uzsoravétség vádja alól. Tehát ugyanaz a ! , én-szék, amely nem találta az uzsorát bebizonyitottnak: elitéli az uzsorást másfél évre és hatezer korona pénzbüntetésre. És ugyanaz a kir. tábla, amelyik uzsorásnak találta Davidovitsot, fölmenti őt az uzora-vétség vádja alól. Ez ugy-e derekas dolog? Pompás jogbiztonság ! (Egy szép költői X iasmus. Sz.) A jeles Davidovits ilyenformán iparengedélyt kapott az uzsora-mesterség folytatására. Virágzó üzlete ezentúl még jobban fog virulni. A kir. járásbíróságnál harmincznyolcz követelése vár elintézésre. A nHazánk" közli az alperesek neveit is, valamint a követelés összegét és annak kamatját. 26 korona tőke után 28 korona kamat; 5.80 korona után 6 korona kamat; 2 korona 60 fillér után 19 korona 96 fillér kamat; 10 korona után 16 korona 52 fillér kamat stb. Ez mind egy községben, ahol különben nemcsak Davidovics működik, mert ezt a szép ipart folytatják Mendelovics Tájos, Gauer Salamon, Piozenberg Jakab, Fructer Mózes, Fuchs Miksa, Veisz Márkus, Wagner Áron, Stein Ferencz jó magyar nevű urak is. Hol van a népgondozó közigazgatás ? Mert tudni kell, hogy Egán Ede titáni harczot folytatott abból a czélból, hogy a népmentési akczió Máramarosvármegyére is kiterjesztessék. És tudni kell, hogy Egánt ebben a czéljában a legnagyobb eréhlyel iparkodott Rosuer báró főispán megakadályozni, azzal az indokolással, hogy Máramarosban nincs szükség ilyesmire. Hol van hát az a népgondozó közigazgatás, mely fölöslegessé tette Egánt? A Hazánk közleménye megfelel erre a kérdésre. Szaploncza községből a tömeges visszaélésekkel terhelt jegyzőt átviszik (nem elcsapják!) őt kis községbe. Vagyis kiszélesítik számára a viszszaélések mezejét. A megüresedett helyre pályázat hirdettetik. Deutsch Szender svagyonos, alantos műveltségű szatócs« szaplonczai lakos ugy észlelte, hogy ez a megüresedett jegyzőség jövedelmező állás. Van pedig egy József nevü lía. Melyik apa ne gondoskodnék fia jövendőjéről? Elhatározta, hogy az a jegyzőség jó falat lesz a fia számára. De a választás mérlege esélyekkel jár. Ide még votum is kell. A votum pedig ilyen jöveti&fetező állásnál pénzt ér. Van-e pénze Szender urnák ? Van. De mintha nem vo'na elegendő. Azonban a szövetkezés eszméje dicső eszme. Szender ur szövetkezik Fogel Léb úrral, hogy a fiúnak együtt megvásárolják a jegyzőséget. A vásár tényleg megkezdődik. Papnak, bírónak 200—200 koronát ígérnek, a többinek 45—50 koronát. A főszolgabíró megejti a választást. József ur győz. Akik nem fogadták el a pénzt, felebbeznek. A Rosner báró vármegyéje helyben hagyja a választást. A dulog bűnügyi útra terelődik. A vesztegetések kisülnek. Fogel Léb urat elitéli a nráramarosi törvényszik 14 napra. A debreczeni itélö tábla nyolcz. napra szállította le a büntetést, mert a »vesztegetés csak kisebb hatáskörrel biró köztisztviselő választása alkalmával lett elkövetve«. — Nesze neked jogérzet! Ennek a »kisebb liatáskör«-nek a jellemzésére is szolgál a y>Hazánké néhány esettel. Ezek az essta'i -i-'tín borzalmasak. A Volosz György birtokát árverésen megvette Davidovits. A már ismert Davidovits. Volosz adóhátralékos is volt. Ha egyébből ki nem került az adóhátralék: a Davidovits uj birtoka szenved csorbát. Az uj birtokosnak tehát érdekében állott Voloszt megegzekválni. Ez meg is történt. A végrehajtó közeg és Davidovits erőszakkal betörtek a házba. Kaptak főzőedényeket. Elvitték. Egyebet nem kaptak. De mégis. Ott volt az ajtó ; ezt kifeszítették sarkából és elvitték. Egyéb nem volt. Azaz, hogy ott volt a szűz Mária képe, amint szelíden nézi kis gyermekét és volt egy Krisztus képe is, tövis koronával a lején. Ez is érték. A kettőért adhatnak négy garast. Elvitték! Egy darabka málékenyér is volt a háznál. Ezt aztán megették a kóbor kutyák, akadálytalanul húzódva meg a leszerelt csöndes házban. Külömben leszedette a jegyző ur az ajtókat és az ablakokat Huzó Jánosnál, Volosz Mihálynál, Morina Mihálynál, Dán Jánosnál, Popja Mihálynál is. Változatosság kedvéért Vlád Jónástól elvitték kis csecsemőjének a pólyáit. A jegyző elégedetlenkedett. Hibáztatta a végrehajtót, hogy a házakban meghagyta a kemenczéket. Számos egyénnek a szűkös fehérneműje került végrehajtás alá. Ezek a község házához járnak ruhát váltani. Sugen Nyikora koldustól elvitték azt a lisztet, amit összekoldult. Egy özvegyasszony koldusnak elvitték az ingét. Nem mehetett még koldulni se. A másodbiró megszánta és kérte a jegyzőt, hogy adja ki az inget. „Járjon meztelenül, felelte a jegyző. A Simán Jónás tehenének két hetes borját vitték el. A tehen nem adta le a tejet. Az aszszony kétségbeesve vitte tehenét a községházához, hogy a kis borjut megszoptassa. A jegyző elkergette tehenestől ezzel a vigasztaló szóval: »Hadd dögöljék meg!" Borzasztóbb képet láttatok-e már? Mihály Mihálynak is elvitték a borjúját. Két éjjel