Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-07-31 / 31. szám

Ikl. év, Zalaegerszeg, 1902. julius 31, 31. szám. Bgy érre 4 korona. Tél évre 2 korona. 9»gyed évre 1 kor. Sgyos szám 8 fillér. Hazai dolgok hirdé tése féláron : agy old. 20 K. Nyllttér sora 1 korona. Szerk. és kiadóhivatal : Wlassics-n. 25. Szerkeszti és kiadja: BORBÉLY GYÖRGY. MEGJELENIK HETENKÉNT 'OStTTÖIRTÖKÖIN" EST E. Az északkeleti felföldről. — A vereczkei szoroson innen levő vidéknek két megyéjére) : Szalmáiról és Mórmarosról két ujságezikket irt Bartha Miklós ur. Mindakettőt közlöm, hogy a ki a Magyarországban talán nem olvasta Tolna,olvassa el itt; a ki pedig olvasta, az olvassa el itt másodszor ; sőt jól teszi, ha harmadszor is elohassa. Közlöm pedig főként azért, hogy olvasván, tanuljunk meg gondolkozni. — Közlöm mindamellett, hegy ezt a szatmári Rothadást már meg is czáfolták ihenl<épen: A kép nem épen olyan söté;, mint a milyennek festve van — Tehát egy-két vonással világo. sabb. — Jó, hát a közönség vegyen el egy-egy számot, tussirozzon le et>y vonalat s az alföld éjszakájába gyújtson egy szál gyufát, hogy világosabb legyen és a csókából tépjen ki egy tollat, hogy fejérebb legyen a csóka. — Sít jul. 23-án gyűlése is volt a megyei bizottságnak s ott bizalmat Ezavaztak a tísztviselí knek. De ha egy idegen ember téved a szatmármegyei utakra, az utazás után az n<m szavazza meg a bizalmat. Ez a bizalom szavazás nem annyira szerecsen mosás, mint szerecsenmosdás Sz. I. Rothadás. • Szatmárvármegye közigazgatása előttem kiterítve. Hol egykor Kölcsey Ferencz vezetett karöltve Károlyi György gróffal: ott most a fegyelmi ügyek ingoványos lápjában fulladozik a közerkölcs. Mekkora az ecsedi láp? Hatvanezer hold? Hát a majthényi sik? Az is nagy lehet. De a leges legnagyobb ez a fegyelmi ingovány. Hol van Kaffka miniszteri biztos? Az alispán félévi jelentéséből látom, hogy a vármegye közegészségügyi állapota »kedvezőiiek épen nem mondható*. Elhiszem azt. Négyezernegyven halott közül gyógykezelés nélkül balt meg 1935. Hanem a gyógyszertárak persze rendben vannak és a szeszes italok »kifogástalanoknak találtattak.« Pedig lehet képzelni, hogy milyen alapos vizsgálatoknak vannak a korcsmák alávetve olyan vármegyében, ahol legtöbbnyire xhivatali mulasztás« és »hanyagság« miatt 178 fegyelmi eljárás van folyamatban. Egyébként »a közetjkölcsiség állapotában semmi figyelemreméltó jelenség nem merült föl« — mondja az alispán. No lám! Az a 178 fegyelmi az alispán ur előtt még csak nem is figyelemreméltó. Különben bolond volna, ha figyelembe venné, mikor ellene is kilencz fegyelmi vizsgálat van megindítva. Az alispáni jelentés megjegyzés nélkül írja, hogy »a kivándorlási esetek, különösen a mezőgazdasággal foglalkozók között, tetemesen szaporodtak.® Az ^Ékról hallgat. Miért is beszélne? Hiszen ahol rendetlenség, mulasztás, hanyagság, visszaélés, hűtlen pénzkezelés, szabálytalanság, sikkasztás, kötelességsértés, hivatalos vétség, szabálytalan vagyonkezelés miatt 178 keresetet kellett megindítani, ott sminden ékesszólásnál szebben beszél a tett.« Az anyakönyvi status jövendőbeli képének megbízhatósága felöl pompás kilátásokat nyújt Szatmárvármegya. A kir. bíróság csupán a mult évben Dégyszáz hibás anyakönyvi bejegyzést igazított ki. Már pedig ezek a hibás anyakönyvi bejegyzések csak véletlenségből derittettek ki, miután a kir. bíróság nem anyakönyvi felügyelőség. Mennyi lehet a nem kiigazított hiba?! — mikor az alispáni jelentés is megjegyzi, hogy az anyakönyvvezetök ítöbb esetben követnek el szabálytalanságokat, mulasztásokat és egy év alatt 27 anyakönyvvezetőre alkalmaztak rendbiróságot. kettőt pedig büntető uton is felelősségre vontak. Brávó! Isten éltesse! Ha visszaélés kellett: hát megvan. Ennyi visszaélést a lelkészek ötven év alatt sem követtek el. Pedig ingyen csinálták. Az anyakönyvelés négy millióba kerül. ^ sUzsoravétségek nem fordultak elő« — mondja az aüspán. Különben megjegyzi, hogy »a pénzintézeti apróbb váltók utí'n fizetendő kamatok, kezelési és egyéb dijak a tizennégy száztólit elérik.« Szép. Ejnye de jeles közgazda az alispán ur. Uzsora nincs. A pénzintézetek csak 14 százalékra dolgoznak. Mkrt nem dolgoznak 20 százalékra? Hiszen akor se volna uzsora. »A közutak befásítása iránt alap hiányában intézkedés nem tétetett.' Ez is becses adat. Hány fegyelmi terheli az alispán urat? Micsoda? Csak kilencz?! Bocsánat. Ez a tizedik. Milyen alapra vár az alispán ur ? Talán csak nem erfurti kertészt alkalmazni minden útszéli csemetéhez? Az ilyesmihez nem alap kell uram, hanem kötelességérzet, cselekvő képesség, igazgatási erély és vidám lelkiismeret. Persze, kilencz fegyelminek a súlya alatt, elvé© vidámság, ugye? »Mulasztás« miatt százmisV esetben indítottak fegyelmi eljárást. A többi ötvennyolez más czimet visel, a mulasztásnál terhelőbbet. Szuhányi főszolgabíró ur egymaga tizennégy fegyelmit hordoz magával faluról-falura. Nagy is lehet .a tekintélye, mert a legnagyobb recordot ő érte el. Nagy László alispán ur kilenczczel, Ilósvay főjegyző ur négygyei kullognak utána. Azonban Csaba főszolgabíró ur nem hagyja magát és négyessel versenyez a főjegyzővel. Thoma, Böszörményi, Dienes, Ilosvay, Jekey, Gönyei főszolgabíró urak szintén fegyelmi alatt vannak. Sorakoznak a csoportho' szolgabírák, aljegyzők, pénztárosok, járásorvosok, körjegyzők,községjegyzók, falusbirák, írnokok. Adataim rendkívülisége sokat nyer, ha megtudjuk, hogy egy pár fegyelmi immár tizenkét év óta húzódik. Ebben a lassú tempóban pénzkezelési visszaélés úszkál. Hat év óta hever hét elintézetlen fegyelmi. Négy év óta várja a megoldást tizenöt ügy. A többi egy-, két-, hároméves. A harmadévesek állománya harminczöt darab. A bélyeget különben Szatmárvármegye területén 150 tisztviselő viseli. Ebben a szerencsétlen vármegyében százötven oly egyén intézkedik, igazgat, rendelkezik és parancsol, akiket hivatalosan teihel a mulasztásnak, hanyagságnak, visszaélésnek, kctelességsértésnek, sikkasztásnak, szabálytalan pénzkezelésnek és egyéb vétségnek a vádja. Akikre ujjal mutat az adófizető, igazságot kereső, reiidet óhajtó közönség. Hát ez nagyon emelheti a magyar közigazgatás tekintélyét. Ebből a 150 terheltből, fölteszem, hogy legalább 100 a vármegyei közgyűlés tagja. Ott aztán ellenőrzik egymást. Képzelhető, hogy Szuhányi, Csaba és a többi főszolgabírók a rájuk nehezedő fegyelmik súlya alatt minő függetlenséggel vonják kérdőre az alispánt, az árvaszéki elnököt, a pénztárost. És a terhelt körjegyzők szintén ugyanazon függetlenséggel manipulálnak a közgyűléseken. Ez igen szép és megható önkormányzat. A testvéries érzület nagyon ki lehet fejlődve. Mondják, hogy mikor az egyik főszolgabíró feje fölött keményen csapkodtak a fegyelmi vétségek hullámai: idegesnek deklarálták szegényt és Abbáziába küldöttek. Bizonyára azért, hogy kipihenje a mulasztásokat és — hanyagságokat. Különben fegyelmi eljárás van inditva_ Pap Juon, Pap Alexa, Brotán Grigor, Mosika Vaszil, Boksa Juon, Salamon Juon, Szász Alexa, Csorba Juon, Drágos Nucz ellen is. Ezekből a keresztnevekből látható a szatmárvármegyei közigazgatás magyar szelleme. Én ezeket a neveket hiába keresteti a naptárban. Nagy László alispán ur annyira elfoglaltnak látszik a saját fegyelmi ügyeivel, hogy nem ért rá figyelmeztetni főbiráit és önmagát arra, hogy a Juon magyarul János, a Grigor Gergely, az Alexa Sándor. Volt-e már Kaffka Szatmárvármegyében ? Ha nem volt: mikor megy? Mikor tart szigorú vizsgálatot a miniszter nevében? Bartha Miklós. i zsidók és a földművelés. — Gondolatok a szövetkezeti eszme köréből Vili. folyt. — A föld az, mely tart, táplál s egykor hantjával eltakar. A zsidó nép általában anyagias gondolkozású, mindenben a saját hasznát keresi. Aki őt ezen szándékának elérésében tudva, vagy akaratlanul előmozdítja, neki az embere; aki pedig, bár a legszentebb igazság alapján őt ezen szándéka megvalósulásánál bármiképpen akadályozza: az nemcsak hogy nem embere, de amenynyire teheti, azt, mint akadályt, igyekszik eltenni lábalól. A vagyoni érdek is, egy bizonyos határig jogosult. De elveszti jogosultságát ezen érdek azonnal, mihelyt a saját anyagi érdekét helyezi mindezek fölé. A saját személye és a saját anyagi érdeke minden, és a másoké semmi. — Ez az elv nem helyes, nem igazságos és nem elfogadható. — Mert nemcsak kenyérrel él az ember . . . A vagyoni érdek is csak becsületes, tisztességes módon és mások jogainak épségben tartása mellett jogosult. Ha tehát ő a kereskedést a saját anyagi érdekeinek előmozdítására jónak találja, az akkor másokra nézve sem lehet rossz, s abból nincs joga másokat is aggressiv módon kizárni. Különös és jellemző, hogy a szövetkezeti eszmének nemcsak a zsidó kereskedők és szatócsok ellenségei, de azok is ellenszenvvel viseltetnek ezen humánus eszme iránt, a kmet vagyoni érdekek tekintetében a legtávolabbról sem érint ezen intézmény. Hát ez semmiképen sem helyes dolog.