Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-07-17 / 29. szám

1902. junius 19. MAGYAR PAIZS 3. Sokat hallottam róla, sokat irtak felőle; vehemens támadásnak volt kitéve, lelkes védelemben részesült. Elolvastam. Ama sejtelem, mely eddig csak a ködfátyol homályában villant meg agyamban, testté vált Baitha Miklós tolla alatt. Rákfene pusztit a nemzeti lét organizmusán s sorvasztja erejét. A rákfenenek szerintem csak egy mediczinája van : a kés. Kár, sajnálom, hogy Bartha e következtetésre esupán utal, de tartva az antisemitizmus vádjától, le nem vezeti. Pedig joga lett volna hozzá; a LjitiLár.ek szent jcgánál ícgva. Bariba \ádja lehet való és lehet téves, de eleve az antisemitizmus bélyegét rásütni vétek. Legkevésbbé tehetik azt zsidó hitsoisosaim, mert a ve'delem ez esetlen identifikálás. Pedig a gaz védelme tiles. Baitha esengve is kéri a mfgyar zsidekat, hogy ne azonosítsák magukat a kazárokkal. Szószerint irja : »A zsidóvallásu magyarokat, akiklen oly napv az érzékenység, annyi a tudásszemj, a Ifcsvíf.}, aköllészet, a zercérzék : kérve kérem, ne azonosítsák magukat ezzel az érzéketlen, tudatlan, amliczío nélkíil való, durván materiális és mosdaílan fajjal. Ne üldözzék, ne kárhoztassák Egárt, aki egy szerencsétlen és egyhgyü repet megmenteni iparkodik ennek a számító, élelmes, de erkölcsi tekintetben a vadállatok nivóján álló söpredéknek karmai közül." Kell err.tl teli? NOF, Bsitba meg tölbet nyújt. Azt ntidja: „Zsidó rendig volt és mindig lesz; míideniitt volt és mirderütt lesz. De Lázár nir.es midéiül!. Kazár rév alatt lengyel zsidót értek. Ezen általános Bevet azért nem haszná lem, mert a szer eres étlen lengyel nemzetet kirEélni akar cm, hegy neve ilyen összeköttetésben szerepeljen. És nem ha'ziiálcm azért sem, mert a zsidó szó vallásfelekezeti fegakm. Én pedig cvaketíni alarek £i:f&k a vádnak még a szi.iétöl is. mit tha vallásfelekezet szempontok vezetnének." Mit nerdjen hát még! Jellemzi a kazárt. „Mii derít kiaknázni az utolsó izig ; az embert az utolsó sóhajtásig, a barmot az utolsó nyögésig, a szeiszí'mot sz utolsó parány ig, a lö'det az utolsó burjánig: ez a kazár gazdálkodás prin czipiuma." ,J]itása helyességét számos fölsorolt esettel bizonyítja, vagy ha jclban tetszik, a számos tudomására jutott eset tétele fölállítására kényszeríti. Müve harmincz fejezetből áll, minden egyes fejezete megérdemelné, hogy külön foglalkozzunk vele. Helyei,Lint elragadja a honfiúi hév s költői magaslatra emeli. Oltassák e könyvet, olvassák mentül többenl Felette érdekes a „lázár alakok" jellemzése. E czilkeJyét következő szavakkal végzi: „Az ohasó fifjye'met bizenjáia nem kejülte el, hogy mennyi éléslátás, mennyi fondorlat, rmnnyi furfang, a leLczejciiónsk mir.ő vakneiősége, az elletiaknának müven biztossága nyilatkozik meg ebben az esetben." A Baitha által elmondott Gottesmann Katz A nyitott ajtón egy vándor ember az udvarba lépett és a küszöbön álló gazdaasszonyhe>z a következő szavakat intézte. „Beke lebegjen e csendes kunyhó, e fák, e mezők, ós az egész táj fölött. Es béke legyen veled is anyám!" Erre az asszony az idegent üdvözlé, egy székre leültette ós barátságosan mondá: „Kenyeret és tejet akarok neked hozni vándor, te meg ez alatt pihend ki magad, mert a mint látom, nagy úrtól tértél vissza." „Vándoroltam mint a fecske és mint ez a gólya ott a háztetőn. Messze földről jövök. És gyermekeidtől hozok hirt." Ekkor a hű anya nyugtalan szemében hirtelen fellángolt az egész lelke és a vándortól mohón kérdé: „Tudsz-e valamit az ón János fiamról?" „A Jánosról? Ő neked ekkép a legkedvesebb, hogy legelőször utána tudakozódol ? Fiaid közül az egyik nappal fejszével a kezében dolgozik és éjjel hálót vet ki a tengerbe; a másik lovakat legeltet a pusztán és néha bus dallamaiból kihallatszik a vágj utánnad; — a harmadik a hegyekre kúszik s éjszakáit » nyájjal tölti és közli a csillagokkal, hogy mennyire esetének ismerem én a pendantjáf. Csak az esetet mondom el; helyet, időt, nevet változtatok. Kannengiesser Juda és Borgenicht Jeremiás Szolyván malomüzemet rendezett be. Potomáron vásárolták össze a határ minden üszkös búzáját, a kiselejtezett rozsot, a lelmaradt áipát. Ebből készítették aztán a tiszta búzalisztet. A ruténnek ez is jó. De kalkulusokba hiba csúszott, elszámították magukat. A mixtum compositumot a rutén gyomra se vette be. 5000 korona értékű liszt eladatlanul hevert, csak takarmányozásnál lett volna hasznavehető De ez az eset az érték felének veszteségét jelentette volna. Van eg.v eszmém mondja Borgenicht, eredj asszekuiáld be a malmot, a többi az én 'gondom. Eredj te, mondja Kannengiesei. Én nem mehe'ek, mert én már négyszer ég tem le, de neked csak egyszer volt bajod a biztositóval, neked hisznek még. És Kannengiesser beasszekuiálta a malmot. A legközelebbi péntek leggelén Borgenicht üzemében több rendbeli mulasztást konstatál s kárát rutén munkásaival sztmben 3 koronában állapítja meg. Majd megfizetitek ti gazok. Péntek délre magához hív két esküdtet egy korty szikorúmra, egy kis kostolóra. Akkor folyt az épp ez időtájra halasztott „malmi" fizetés. Három munkásnak egy-egy koronát húznak le. Ez &ok pénz! A munkások dühöngnek, káromkodnak, fenyegetnek. Szombat reggelre, mire a két üzlettárs az imaháztól hazajő, ketté volt törve a malom egy kis transmisaiéja. — Ez a rutének műve, — panaszolja Borgenich a szolgabírónak. — Tanúim is vannak. Két esküdt véletlenül eppen akkor járt nálam, ami kcr azok fenyegettek s bosszúra esküdtek. A szolgab

:ió még szombat délutánján bekisérttti a három rutént. Vasárnap reggel kihallgatják, de tagadják vétkes voltukat. Borgenich előteremti két szavahihető tanuját, a két esküdtet. Ezek elmondják a tényt, az esetet. Igaz, Isten átkát hívták, majd befellegzik neked, majd megmutatom, hogy ki vagyok, majd megbánjátok ti azt. Hát ki más törhette volna el azt a masinát ? A szolgabíró Ítélete még kíméletes volt, mert csak 48 órát diktált mindenik fejéra. Azonban ez eset nincsen befejezve. Hétfőn este mindhármukat szabadlábra helyezték. A három rutén ártatlanságának tudatában el volt keseredve. Újból átkozódott, újból fenyegetőzött ott a nagy piaezon, az egesz nép fülehallatára. Ezen az éjjelen a malom természetesen kigyuladt s porrá égett minden. Az épületet megkö zeliteni nem lehetett, ott lángolt a véletlenül tegnap hozott szalma, széna is, mit másnap akartak elhelyezni a végleges helyen. Ki lehetett a gyújtogató? Hogy kicsoda ? Hisz a vak is látja. Hát ki átkozódott, ki fenyegetett, kinek volt bosszúra oka. A dolog még kérdés tárgyát sem képezheti. A biztosító fizetett, mint a köles. A liszt jó áron keit el. —i—K—•B

g

—

V

W l

lljlirip.reT

r.

nM

I III l I III I llllMBM^aa vágyik az anyja után. Valamennyi pedig térdet hajt előtted és kiildi neked forró üdvözletét." „És János?" Kérdi remegő hangon az anya. E szomoiu mesét utoljára akartam neked el mondani, válaszol a vándor. Mert ő neki igen rosszul megy a dolga. Éh-nyomor gyöt. i. S nyomorúságosan tengődve tölti a napjait. Idegenben idegen emberek közt elfelejti a szülőföldjét, de sőt lassankint az anyanyelvét is és rajtad most a sor ő róla szintén megfeledkezni. Ezek hallatára az anyóka kézen fogta őt és az éiéskamarájába bevezette, ott egy nagy kenyeret vett le a polczról és egy kendőből egy fényes pénzdarabot kigöngyölitett és azt is hozzá tette és lágy hangon mondá: „Vándor, ezt add a János fiamnak!" Asszony! kiáltá elcsodálkozva az idegen, sok fiad van tenéked, és mégis ennek az egynek adod oda mindenedet? Ő neked ekkép a legkedvesebb ? De az anya könytelt szemeit fe.éje emelve szólt: „Vidd mindnyájuknak az áldásomat! Az ajándékot azonban csakis ennek az egynek küldöm; mert én vagyok az anya —és ő a legszegényebb." Fordította: Reviczky Irma. De álljunk itt meg egj pillanatra. Észreveszik e itt ama stratégiai zsenialitást, mely az eset mikénti inicziálása és lebonyolítása körül megnyilvánul-, ama mélységes kombinácziót, lélektani dedukeziót, mely a láncz egyik szemét a másikba illeszti, ama szám fejtést, hol az ellenfel szive-lelke, agya csak arithmetikai tényezőként szerepel oly tényező gyanánt, melynél, akár a hírhedt brémai pokol gépnél, mathematikaipontossággaFelőre van meghatározva, hogyan és mikor fog működni. Így kell megtörténnie, mert másként nem történhetik. Erre a kalkulusra épitem tervem. Nos hát! Ez ellen küzd Bartha Miklós. A felvidék lakóinak — ugy mondja — e hazában a helye. Meg nem engedhető, hogy a bevándoló kazárnak a kivándorló magyar, rutén és tót csináljon teret. Mert nem a kazár növeli e föld termő képességét, hanem a magyar, rutén, a tót. Ez fekteti abla testi erejet, mely hat, alkot, gyarapit s veszi kinosverejtéke fáradozásaiért ... a megélhetést. A kazár bevándorlásnak kell gátat vetni, a hatóság félrevezetését megakadályozni. Igen, mert a tömeges bevándorlási csak a hatóság félrevezetése teszi lehetővé. Valamelyes rendeletünk megkívánja, hogy minden itt letelepedő idegen 300 korona értékű vagyont mutasson fel. E rendeletet azonban kijátszik. A már itt levő kazár bevándorló hitsorsosának egy lekötött, betűkre szóló takarékpénztári könyvecskét ad át. A hatóságnak ez fel lessz mutatva s aztán a kölcsönadónak visszaszolgáltatva. A könyvecskevei visszaélés nem űzhető. A pénzt a Takarék csak a betevő „előjegyzett" aláírására szolgáltatja ki A könyvecske akár eldobható. Évek óta igv járja már. Budapesten, mint hallom, a kazárok érdekeien akczió van készülőben. Az akczió élén előkelő nevek vannak. A mozgalmat, mintáz állam ellen irányuló merényletet rosszalom. Meg nem engedhető, hogy Egán fáradozásainak eredményei ellensulyoztassanak. Jó lesz vigyázni, az elővigyázat még soha sem ártott. Ungar Miklós. Á borhamisítók. A kereskedelmi és ipaikamarák javarésze azzal a kérelemmel fordult a pénzügyminiszterhez, hogy ne vonja el az italmérési engedélyt azoktól, kiket a közigazga'ási hatóságok mesterséges bornak forgalomba hozatala,de nem előállítása miatt ítéltek el. A pénzügyminiszter a napokban válaszolt a kamarának erre a feliratára, kijelentvén, hogy kérelmüket nem teljesítheti, meit a borkereskedők a borvásárlásánál szakértelmüknél fogva és az aránylag csekély költséggel jáió vegyi vizsgálat által könnyebben ellenőrizhetik, mint a fogyasztók, hogy hamisitott-e vagy sem a bor. Ennélfogva azoktól, akik hamis bor forgalombahozatala miatt jogerősen elítéltettek, az italmérési engedélyt jövőben is megvonja. Széli Kálmán mint belügyminiszter pedig elvi hatrrozatot hozott: „Ha mesterségesnek nyilvánított bort borkereskedőkhöz forgalomba ad, cse'ekedete súlyosabb beszámítás alá esvén, a büntetés minimumával nem sújtható." Jogos és igazságos határozat, mert aki elég nyomorult, hogy embertársát hamis borral mérgezi, megérdemli a büntetést; de megérdemli a bűnrészes is, aki a hamis bort forgalomba hozza. S ha már preventív intézkedéssel a borhamisítást, lehetetlenné tenni nem lehet, amiga teknika vagy vegyészet nem talál fel olyan módot, olyan szert, melylyel hosszabb eljárás mellőzésével azonnal bebizonyítható a hamis bor, addig hadd terhelje a felelősség a borkereskedőt is. Igáz, hogy gondoskodott a törvény a lehetőség határaiu belül a módokról is, melyekkel a borhamisítás megakadályozható. Felállította a bor ellenőrző bizottságot — vármegyei urakból; de aztán hogy müködnek-e azok az urak, avagy sem, avval már senki sem törődik. Dicsőséges vármegye, mikor múlik el már a te országod. Pedig ha ezek az urak néha-néha betekintenének egy-egy korcsmáros ur söntésébe, láthatnának nagyszerű vegyészetet. S ha egy-egy tete-