Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-07-17 / 29. szám

2 MAGYAR PAIZS 1902. julius 31. mes borvásárlá8nál odahatnának, hogy a borkereskedő vizsgáltassa meg a bort, sok hamis bortól menekülnének. (Be is tekintenek; de nekik nem ftd rossz bort a kocsmáros. Sz.) Mert az bizonyos, hogy bármennyire lebeg Damokles kardjaként a törvény a borkereskedő felett, még sem fogja vizsgálat alá vettetni a bort, mert ez neki felesleges kiadás, — mig arra kényszerítve nincs. A közönség pedig iszik ma is, holnap is hamis bort mindaddig, mig a tisztelt bor-elleuorzö bizottság teljesíti kötelességót. (Tehát a sirigJan. Sz.; Hanem aztán a kereskedelmi kamarák eljárása kissé különös. Hiszen e^ek a testületek éppen arra vannak hivatva, hogy a magyar termékek a gyanúsítástól megóvasssanak, g hogy a magyar termékekkel akereskedők integritását védje. (Az 8k definitiojuk szerint integritás azt jelenti, hogy a kereskedők jövedelme. Sz.) Hát aztán lehet-e védeni a hamis borral kereskedőt, vagy talán olyan ártatlanok azok az urak, hogy ők igazán nem tudnak arról, hogy hamis bort vásárolnak? Ha nem ért hozzá, ne kerekedjék vele, spekuláljon ccska vasssal, ez nem káros az egészségre. Miéit van olasz bor-behozatalunk s miért annyi? Azért, mert rossz a hírünk, tönkre tette Engel ur. Nos hát ezeket az Engel urakat épen a kereskedelmi kamaráknak kell üldözni, s nem védelmezni. (Nohát ezt diktálja belójök P. F, ur! Sz.) P. F. Levél a vidékről. — Jégkár. — „Szegény embeit az ág is húzza" — tartja a közmondás. S valóban az ember gondolatai is tótágast állanak, látva a nyomorgó fóldraivelő OSítály sanyarú helyzetét, annak megélhetésein, létfentartásáért vívott kemény harezát. Nem lehet eléggé méltányolni am», törekvéseket, a melyek a föidmivelők anyagi helyzetének jobbítását célozzák. De oda van minden életrevaló eszme, intézmény, ha a kellő támogatásban nem részesül. Ilyen pl. a biztosító szövetkezetek intézménye, a mely megérdemelné, ha a lehető legnagyobb propagandát inditanók mellette, hogy végre már felrázzuk a népet ama közönyösségből, a melyet apáitól örökölt, s a melynek tulajdonítható, hogy Göcsej legnagyobb része Ínségnek néz eléje ; mert egész évi munkájának gyümölcsét egy rövid félóra semmivé tette ugyanannyira, hogy némely község az idén általán véve aratást nem tarthat a f. hó 2-án törtónt óriási jégkár miatt. Fokozza a kétségbeesést, hogy az uradalmak terményein kívül biztosítva senkié sem volt, a közönyösség szavaival élve: „az Istenre bízták terményeiket." Tagadhatat

!an, hogy az ilyen csapás is csak az ő végzése, de még ebből, édes véreim, ne következtessük azt, hogy ő a magunk embersége nélkül is segit, hisz ő mondotta: „Imádkozzál es dolgozzál, hogy munkádon áldás legyen," s ebből az következik, hogy mindeneket megpróbáljunk a magunk hasznára, s a jókat megtaitsuk. Félre tehát a közönyösséggel! Mennyi könnyet száritana fel most az, ha a 7no?

én

yk biztositásava

l azoknak csak ugy 60, • O /o-nyi részét kapná is meg a földmivelő; mig igy az üres, letarolt mezőt könyes szemmel ntizi, sajnálván ama pár koronányi biztosítási összeget annak idején a saját megnyugtatására kifizetni. Végre már be kell látnia minden józan gondolkodású földmivelőnek a biztosítási intézmény hasznos voltát, s vele azt, hogy a szövetkezeti j^on tett biztosítás csak saját hasznára van, s üa kárt nem vall, legalább lelkiismeretét megnyugtatta.; Föidmivelők! Tömörüljetek; létesítsetek biztosítási szövetkezeteket, a meglevőket pártolják, s eSy kevés idő múlva vállvetett munkátok eredményét szemlélhetitek abban, hogy helyzetetek J

avul, s vele felvirágzik az ipar és kereskedelem. Adja Isten, hogy ugy legyen! Lengyel Ferencz. Közgazdaság. Bí®- A kié a föld, azé az országi A vállalkozási szellem hiánya. Hogy a magyarban kevés a vállalkozási szellem, az régi doleg s a mi legnagyobb bajunk.— Az igazi magyar nem szeret üzleti dolgokkal foglalkozni, és sokszor elszalaszt olyan üz'eteket, melyekből kevés fáradsággal nagy hasznot meríthetett volna. Ilyen hasznot najtó üzlet lett volna mostanában a tőzegalom-üzlet, a melyből kevés befektetéssel nagy hasznot meríthetett volna a gazda, a ki tőzeges talajjal rendelkezik. A tőzegalomnak métermá^sínkénti előállítási ára 30—60 fillér, holott a szalmának ára az elmúlt télen 5—6 korona volt, ma psdig már semmi áron sem lehet kapni. Minden gazda szívesebben fizetett volna három koronát, mint hatot a szalmáért, 8 igv a tőzegtermelő gazdának, ha az ors/.ág bármely pontjára szállította volna is a tőzegalmot, waggononként legalább 50—60 kor. haszna lett volna. A jó minőségű tőzegalom majdnem hatszorta annyi nedvességet szí fel, mint a szalma, s így minden más almozó anyagnál többet ér; az ál atokuak tiszta és puha fekhelyeket nyújt, s a patákra és körmökre jótékony hatású. Nagy felszívó képessége miatt a tiágyalékutakat és az öntözést is felesíegesssó teszi, a mi szintén igen nagy előny. További igen nagy előnye, hogy nemcsak 2% nitrogént tartalmaz, de az állati ürülékekben kiválasztott nitrogént is megköti ós az istállót teljesen szagtalanítja. A szalma alommal szemben egyedül az említett tulajdonságával elért előnyt 10 koronára lehet minden hámos maiha után becsülni. Előnye továbbá, hogy a nedvességet sokkalta jobban visszatartja, minta szalma, s már ezért is különösen száraz és homokos talajokra megbecsülhetetlen. Egyetlen hátránya, hogy fosztfort és kálit kevesebbet tartalmaz, mint a szalma, s ha e hiányát egy kevés szuperfoszfáttal pótoljuk, méltán elmondhatjuk, hogy nincs jobb trágya, illetőleg alom a tőzegnél. A tőzegalom ugy készül, hogy azt kiásva, tégla alakokra felvágjuk s színekben megszárítjuk; majd száradás után erre a czélra szolgáló gépekkel feltépjük s egy-egy mótermázsát erős drót segélyével két deszka közé préselve összekötjük s igv hozzuk forgalomba. A kik mint kin gazdák maguk ásnak tőzeget ós tépő g^pet nem használnak, azok a megszáradt tőzeget fejszefokkal vagy kalapác-csal verjék széjjel, a mire különösen fagyott állapotban alkalmas a tőzeg, de nagyobb rögöket nem szabad benne hagyni, mert az ilyen darabos tőzeg sem rétre, sem a szántóra nem volna jó. <Heti hirek. Helyiek. Vakáczió. Németh Elek v. főjegyző és anyakönyvvezető jul. 12-tól három hétig Beszterczebányán nyaral. — Gaál Károly rendőrkapitány julius 15-től kezdve hat heti szabadságidőt él/ez. Thassy Lajos főszolgabíró hatheti szabadságon van egészsége helyreállítása végett. Ezalatt a főszolgabírói teendőket Bogyay György szolgabíró végzi. Vigyázz I Mert jön a — tolvaj. Még egy levél a Zalautczából, még pfdig egy más lakostól. Terjedelme miatt a levélnek csak a velejét adhatjuk de ez is elég. Azzal kezdődik ós végződik, hogy a rendőrségtől nem hirlapi polémiát és statisztikát kérünk, hanem egy rend<"rposztot. Minthogy adót ők is fizetnek. A zalautczában igy szólt egy házból, fényes nappal, mig a háziak sétálni valának, a szekrényből elloptak néhány üveg italt A pogácsát ott hagyták. Csak a nedű kellett. És ilyen eset ebben a nagyudvaru házban mái az ötödik eset. A szomszéd boltból pedig akószámra lopták a bort és pálinkát. A tettest? Ezt éppen ugy nem lehetett megcsípni, mint a hogy a rendőrt nem lehet látni a zalautczában. A zalautcza nagy utcza ós nag» forgalmú utcza. Pt jár a legtöbb sátoros czigány ós egyébb kóborló. Itt jár a legtöbb házi állat, csorda ki a legelőre s be a legelőről. Itt jár a legtöbb majálisozó ember ki a kaszaházi kertbe s be a kaszaházi kertből. Ennélfogva helyes volt annak a zalautczai lakosnak a levele, hogy kell egy rendőr a Zalautczába. — Fölvettük a rendőrségen a múltkor említett magyarázatot, mely abból áll, hogy több utczáuak van egv rend íre s igy ez az egy rendőr nem iilhet, nem állhit, mindig a Zalautczában. Helyes. De mégis többet álljon a nagyobb utczábm, mint a kiciinekben. Tűzoltó érmek. A zalaegerszegi tűzoltó csapat tagjai közül az idén a következők kaptak érmeket. Tizenötéves szolgálati érmeket kaptak: Németh Lajos, Czechmeiszter József, Ehadli István, Varga Ferencz, Vizlendvay Károly, Stefanecz József, Heigli János, Csoknyai István, Tóth József, Takács József, Nagy Antal, Ugor József, Horváth Gyula. Tíz éves szolgálati érmet kaptak: Udvardy Ignácz, Bruekner József, Balogh József, Sípos Antal, Szabó Gáspár, Zsömbölyí János, Fúleki József, Németh István, Bergovits Jáaos, Horváth János, Németh Ferencz. Öt éves szolgálati érmet kaptak: Szőke László, Unger Ferencz, Herényi Ferencz, Simon István, HKváth Károly, Vágaer Antal, Grünwald Károly. Váltóiások a csendőr tisztikarban Mészáros János csendörfőhadnagy, zalaegerszegi szakaszparancsnok a soproni, Rozsnyii Béla főhadnagy, mohácsi szakaszparancsnok a zalaegerszegi és Haidó Márton a zalaegerszegi csendórszárny állományába tartozó hadapród, tiszthelyettes a sárbogárdi csendórszakasz parancsnokává neveztetett ki. Az izraelita hitközség bizottsága tegnapelőtt értekezletet tartott s 11 szavazattal 3 ellenében elejtették a szóban levő kántornak a megválasztását. Erről az alábbi hírben bővebben. — Az építendő templomukra megadta a vallás- és közokt. kormány az 5°/o-os amortizácziós 120 ezer korona kölcsönt. A Wlassics utczában levő építkezést sokaa nem tartják helyesnek, minthogy az alant fekvő hely. Avval az életrevaló tervvel foglalkoznak többeu közülök, hogy a Wlassics utczai telek helyett a mostani templom mellett leró Horváth Miklós fé:e telket vegyék meg, a templomot csak megnagyobbítják s a piaczra néző homlokzattal emeletes házat építsenek, melyből az emelet lenne iroda s papi és kántori lakás, a földszint pedig bolthalyiségként jövedelmezne. A Korona vendéglőt eladná az egyház, melyet bőven kárpótolna ez egyesitett telek. E? a terv előnyt mutat az egyházközségnek is, s a város emelkedésére sem lenne hátrányos, ha a főtéren nyerne egy szép házat. Magyarnyelv az izraelita egyházakban. Ez nem azt teszi, hegy mír meg van, csík óhajtás, hogy meglegyen. Ez is csak jámbor óhajtás. A zalaegerszegi izr. hitközség nem választotta a jelölt kántort. Helyesen, azért is, mert minek azért pártokra szakadni? (voltak mellette és voltak ellene.) De helyesebben azért, mert a jelölt nem tud magyarul. És a hitközség kitűnő bizonyítványát adja annak a jó elvének, hogy hivatalnokától megkívánja, sőt megköveteli a magyar nyelv tudását. S hiába tagadnók és títkolnók, ebben a döntésben vett egy kis részt a » Magyar Paizs < is. — Az érdekelt pártján levők s maga az érdekelt, 'ehet, hogy méltatlankodnak ez elv és eljárás miatt. Erőseknek látszó érveket is hozhatnak fel. PL hogy hiszen az egyházi rend a kántori funkezióban nem kivánja meg a magyar nyelvet. (Ez igaz, de megkívánja a magyar társadalom, ha benne akar mozogni az illető). Másodszor a környezet, a viszonyok, a körülmények az okai, hogy nem tanult meg magyarul, nem ö. Tehát Balassagyarmat, Zágráb, Székesfehérvár, Pécs, Pozsony stb. az okai annak, hogy Slamm ur nem tanult meg magyarul, hol ő élete javát eltöltötte. — Hát ez elég súlyos vád ezekre a városokra s mentegetőzésnek mentegetődzés, de mentségnek nem mentség. Slamm ur menjen vissza azokba a városokba s kultiválja tovább a német nyelvet. — Mi pedig ezekhez teszünk egy pár megjegyzést. Slamm ur nem német ember, sót: vagy magyar, vagy zsidó s lakik Magyarországon — és anyanyelve német. Épen ilyen csuda fogja el az embert, ha zsidó papokra (rabbi) gondol az ember. Értsük itt csak az orthodoxokat. Ök is vagy magyarok, vagy zsidók, vagy mindakettők, de nem németek s mégis az istentiszteletnek prédikácziós részét, a melyik nem héberül, hát németül tartja. Tehát a társadalomban is, a hivatalos istentiszteleten is Magyarországban Magyarországot átugorva németül tárgyalnak. — Mintha én Londonban lakva, a magyarnyelvet elfelejteném s az angol nyelvet a kutyának dobva, tüzön-viz«n törökül töreked-