Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-05-29 / 22. szám

172 MAGYAR PAIZS 1902. április 24. Bizony többet nyerne evvel az ország emberanyagban, mint amennyit emigy nyer a kincstár pénzben. S vájjon csak emberanyagban, ember erőben és egészségben lehetne nyerni? Egyébben is. A földmivelő nép, állattenyésztő is egyúttal. Juhának, disznójának, ökrének, sót ad időnként, a szegény ritkán csak nyalatja vele, a gazdag többször, hogy egészségesebb, erősebb és kövérebb legyen. Ha ingyen, vagy nagyon olcsón jutna a gazda a sóhoz, eiérné ezt a czélt. De a mai körülmények között, megszámlálhatja akárki is az ujján, hogy Magyarországon hány gazda ad a barmának rendesen sót. Pedig ha rendesen ad neki sót, az állatja nagyobb terhet elbir; ha megöli, a husa több és Ízletesebb; ha eladja, szebb, kövérebb és súlyosabb s több pénzt kap érette. Az egyeseknek eme gazdagodásával nem szegényednék az állam sem. De ha már az állatok sójánál vagyok, megemlitek egy furcsa dolgot, megemlítem az úgynevezett marhasót. A kereskedésekben lehet látni fejér helyett fekete sót, tele földdel, kövei, némelyikben még sárgás föld van. Ez a marbasó. Ez persze silány, de a marháknak ez is jó; világos, hogy olcsóbb is egy kissé, minthogy silány. De hát édes istenem, miért kell ezt a sok földet emelgetni, megvásárolni s a marháknak megenni? Csaknem rájöttem az okára. Egy amerikai orvos kitalálta, hogy sokféle gyomorbetegség ellen legjobb orvosság, ha porondot eszik az ember. És én nagyon hiszek ebben. A töltött liba hamut, fa-szenet eszik, hogy jobban emésszen. Az embernek is egészséges a szén és korom. A tyúk porondot nyel, mert ösztöne van, hogy egészségesebb tőle. A hasbajos embernek is jó lehet a kövecs. Lehorzsolja és kiviszi a bélsárt. Gondolom tehát, hogy a marháknak is az amerikai orvos tudománya szerint ebből az egészségi szempontból adnak köves, földes sót . . . Csakhogy mégis fel kell másodszor is Hát ez a megannyi igen fontos dolgokat 2 rövid §-ba szorítani nem lehet. A fürdöorvosnál, mint a gyógyító fürdő legfontosabb tényezőjéről külön §-ban és bővebben szükséges intézkedni, Hiszen a gyógyító fürdő első sorban gyógyító intézet, melyben a közegészség és orvos az első tényező. A fürdoorvos pedig ma senki és e törvényjavaslat szerint is senki marad. A 3. §. 2-ik bekezdésében nem helyes-e kifejezés: »rendszeresített heliji orvos kinevezése", először, mert orvost rendszeresíteni nem lehet; de a kinevezés sincs jól alkalmazva, mert a fürdő (és nem helyi)- orvost — talán a tulajdonosok választják, tehát a kínevezett helyett vagy mellett a választott vagy alkalmazott szó is szükséges. Rosszul hangzik az a mondat is, hogy serkölcsi kifogás alapján tehet kifogást. A lényegre nézve pedig a fürdőorvosi állás -és működési körhöz a következő tiszteletteljes kívánságaink volnának: a) hogy az alkalmazott fürdoorvos állása — amennyiben ezt magán szerződés nem akadályozná, állandó legyen. E nélkül a legkitűnőbb szakember is ki van téve annak, hogy állása, esetleg sok évi fáradozásának eredménye a tulajdonosok, bérlők és mások érdekeinek és szeszélyeinek játéklabdája legyen, amely bizonytalansági érzet és függő helyzet úgy munkakedvre, mint képességeinek kifejtésére bénitólag hat. b) A törvény mondja ki (mint az erdészek és gazdatisztek alkalmazásánál), hogy a magyarországi honos, valamelyik magyarországi gyetesóhajtanom az édes istenemhez, hogy hát ez orvoslás miatt miért kell Marosujvárról Csáktornyáig, Szentgothárdig és Pozsonyig czipelni azt a teméntelen követ, földet, porondot!? Van abból itt is az országútján annyi, hogy fele is sok. A bányász ugyanannyi erővel vágja koczkákba a szép fejér sót is, mint a fekete követ; a vasút, vagy más szekér ugyanannyi erővel emeli tovább (talán egy hajszállal könnyebben); a hegylánczolat nem apad meg jobban, ha a fekele helyett a fejér só tömeget hozzák ki belőle; sőt általában alig érezhető a hegynek a szegényülése évezredeken belől. Miért nem adják hát a szegény állatoknak is a jobbat, mikor van elég? Épen olyan olcsón, vagy még olcsóbban, mint azt a hitványt? A ki tudja, mondja meg. (—) Hitel, fogyasztási, értékesítő szövetkezetek a vármegyékben. Bartha Miklós levele Dózsa Endre alispánhoz. Dózsa Endre alispán egyik törekvését az képezi, hogy Kolozsvármegye legelök és rétekben dus vidékein az állattenyésztést szövetkezés utján fejleszsze. Ebből a czélból a megyei közgyűléseié javaslatot és szabály tervezetet terjesztett, mely azt el is fogadta. Ezt az előterjesztést BarLha Miklós olvasván az »Ellenzékben«, levelet irt Dósa Endrének, melyben az akcziónál ő is hívének vallja magát. Az Ellenzék engedélyt kért arra, hogy a levelet, mely nemcsak Dósának, hanem az összes vármegyék tisztviselőinek és megyebizottsági tagjainak is szól, szó szerint közölhesse. Bartha Miklós a közlésbe beleegyezett. A levél szó szerint így szol: Kedves barátom,'! Ámbár hanyag levélíró vagyok, mégse n állom meg, hogy örömmel ne üdvözöljem — Lussin Piccolóból történt hazatérésem után az Ellenzékben olvasott — kezdeményezésedet a kolozsmegyei állattenyésztés fóllenditése érdekében. Szarvánál fogva ragadtad meg szép és közhasznú hivatásodat. Ha ilyen feladatok ambicziónálnák alispánjainkat: nemcsak a vármegyei intézmény bizonyulna közéletünk nélkülözhetetlen fontos szervének, de népünk gazdasági viszonyai is gyors és intenzív virágzási fokot érnének el. Lépésednek hordereje kiszámíthatatlan. A közigazgatást beleviszed az életsodrába. Tisztviselő men oklevelezett, a magyar nyelvet szóban és Írásban biró orvostudor (és nem sebész, még kevésbbé valami Naturarzt) kaphat alkalmazást. c) Tisztelettel kívánjuk, hogy a fürdoorvos hatásköre törvényesen szabályoztassék, uem a gyógyításra nézve, melyen az orvos felelőssége határain belől nem korlátozható, hanem a közegészség és egészségügyi rendőri hatáskör tárgyában. Nevezetesen szükségesnek tartjuk, hogy a hivatalos fürdoorvos fürdője területén,az idény tartama alatt mindazon teendők végzésével megbízassák, melyeket az 1876. évi XIV. t.-cz. 15G. §. a, b, c, d, f, g, i, n, q pontjai a járási orvos hatáskörébe utalnak. Hozzá teendő még a fürdőkben gomba módra burjánzó prostitucziónak az ellenőrzése és végül az előirt jelentések megtétele. Hogy a fürdőorvost hivatalos teendők teljesítésével a fürdő érdekében okvetlenül meg kell bízni, világos abból, hogy a fürdőorvos magánorvos lévén, nemcsak hogy nincs feljogosítva pl. egészségügyi rendőri funkczíóra, sőt azoktól egyenesen el van tiltva, mert a törvény és szabályrendeletek ezeket a teendőket a járási, illetőleg községi (kör) orvosok hatáskörébe utalták. A fürdőorvos ma nincs feljogosítva és a javaslat szerint ezután sem lesz, hogy fürdőjében a piaczot, mészárszékeket, pékeket, kereskedéseket, iparüzleteket, egészségtelen lakásokat, a prostitucziót, vendéglőket stb. ellenőrizhesse és ilynemű kihágások esetén (melyek mindennap fordulnak elő) szakértőileg közremüködhessék. Pedig a fürdővendégek, helyes ösztönüknél és polgár közölt létrehozod az érintkezésnek azt a melegségét, melyet ez ideig sajnosan nélkülözött hazánk minden vidéke. Megszüntetted azt a balfelfogást, — melyet sajnos tapasztalatok érleltek meg — mintha a tisztviselői kar inproduktiv elemként nehezednék az ország testére. Utat nyitottál arra, hogy miként kell és miként lehet a nemzetiségeket magunkhoz fűzni, hogy ne elnyomójukat lássák a magyar fajban, hanem istápolójukat, vezerüket vagyoni boldogulásuknak önzetlen eszközlőjét. Nemzeti egységünknek egyik kulcsát ragadtad meg. Vármegyei önkormányzatunk gerincze a slatutárius jog. Ez a nagy jog parlagon hever. Annyira nem élt a nemzet ezzel a gerinczczel, hogy a hevertetés folytán már-már porczogóvá fejlődött vissza a csont. Pedig sok bajnak elejét vehették volna a vármegyék, ha a dolgok hónyaalá nyúltak volna. A hitel-, fogyasztási és értékesilószövetkezetek lehetetlenné tették volna a pénz — az áru — és a közvetítő uzsorát. Megakadályozták votna az oláh pénzintézetekelharapodzását. Gátat emeltek volna a kivándorlásnak stb. A statutumszerü gyümölcstermelés megnyitotta volna számunkra éjszaki Európa piaczait. Tej termékeink évenként milliókkal gazdagíthatnák hazánkat. Nagy hasznunkra volna a baromfi és tojás értékesítésnek vármegyei szabályozása. Értékes vadászterületek képződnének a kártékony vadak statutarius pusztítása következtében.

5 Ha lemehetek a közgyűlésre, mindenről bővebben beszélhetünk. Ennyit is csak azért hoztam fel, hogy katonádnak valljam magamat fontos inicziátivád megvalósításánál. Isten áldjon meg! Ölel jó barátod Bartha Miklós. A tanítók érdeke. A zalavármegyei tantestület sümegi járásköre e hó 21-én Zalamihályfán az állami iskolában tartotta rendes évi közgyűlését. A rendes tagokon kivül, az állami i«kolai gondnokság teljes számmal megjelent. Könye József elnök elhalálozása miatt Bánfi Alajos ig. tanitó elnökölt. Könye József elhunyta feletti részvétének a járáskör jegyzőkönyvileg adott kifejezést. Tóth Lajos zalamihályfai áll. tanitó gyakorlati előadást tartott a nyelvtanból. Gyűlés a szép készültséget és helyes tanítói tapintatot tanúsító előadást helyesnek találta. Előadónak köszönetet szavaztak. Ezután »Mit kell szem előtt tartania a tanítónak a természettudományok kezelésénél ?« czimen felolvasást tartott Pap József sümegi kántortanító. A gyakorlati életből merített tapasztalatai alapján igen tauulságos fejtegetésbe bocsátkozott. Ertekezőnek hasznos és mély tudofogva mindezen dolgoknál azt hiszik, hogy a fürdoorvos felügyelete alatt állanak és minden hiányért, mulasztásért, kihágásért, vagy visszaélésért öt okozzák. Szükséges azért is, mert ha már belátták, hogy a fúrdobizlos, ellentétben az előbbi időkhöz — főszolgabírói hatáskörrel és bíráskodási joggal legyen felruházva, akkor következetesen szakembert is kell melléje adni, a ki nélkül az esetek legnagyobb számában semmit sem tud tenni. Igen furcsa helyzetekbe jöhet a fúrdőbiztos a majdnem mindennapos egészségrendőri ebetek elbírálásánál. Szakember nélkül nem tehet semmit. A fürdőorvossal nemcsak nem rendelkezhetik, aki rendesen távol is lakik a fürdőtől és a főszolgabíró szakembere, aki ha egyéb hivatalos teendőkkel van elfoglalva, elutazott, vagy nem a kellő időben áll rendelkezésére a fürdőbiztosnak, ami hátráltatja, drágítja, sőt (pi. élelmiszerek vizsgálásánál) meg is hiúsíthatja az egész eljárást. Mi a fürdöbiztost illető §-t ilyenformán állapitanók meg: »Minden gyógyitófürdö tulajdonosa köteles a fördőidény ijész tartama alatt a fürdőben állandóan egy orvost alkalmazni. A fürdőorvost a tulajdonosok szabadon választhatják azon megszorítással, hogy az alkalmazott orvosnak magyar honosnak, valamelyik egyetemen tudori oklevelezettnek, vagy nostrifikáltnak és a magyar nyelvet szóban és írásban teljesen bírónak kell lennie.