Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-05-29 / 22. szám

1902. április 17, MAGYAR PAIZS 29. mányra valló dolgozatáért a közgyűlés köszönetét mondja ki. Következett a központ által kitűzött s azt tárgyazó tétel »A tanitói fizetés szabályozása« czimen. Ezt Hirschler Soma csabrendeki állami tanitó dolgozta fel. A jelenlevők a legnagyobb figyelemmel hallgatták ezen érdekes részletekben bőyelkedő munkálatot, mely a magyar tanítóság anyagi helyzetének csak csekély fejlődését 30 éves keretében érveket és figyelemre méltó adatokat tartalmaz; végül kimondatni kéri: 1. hogy az állami tanítók fizetés rendezésénél a más jellegű iskoláknál töltött szolgálati idő is beszámíttassák ; 2. az állami tanitó kezdő fizetése leayen, 1200 korona minimum mellett, 1400, 1600, 1800, 2000 korona fokozatokban, az 1893. évi XXVI. t. cz. 2. §-ában biztosított korpótlék fentartásával ; 3. lakbérmég faluhelyen is a katonai lakbér átalánynak megfelelő legyen; 4. a tanítónők fizetése is hasonló módban intéztessék és miután mindnyájan e drága hazának gyermekei vagyunk — akár állami akár más jellegű iskolinál működünk, de egy czél felé törekszünk, nevezetesen hasznos és jóravaló polgárokat e hazának nevelni, végül 5. kimondatni azt is kéri, hogy a magas kormánybölcs intézkedésével hasson oda, hogy a más jellegű iskoláknál működő kartársak fizetése is ily modon biztosittassék. A közgyűlés a felolvasót a felolvasás közben és után lelkesülten megéljenezte, és javaslatát helybenhagyólag azon indítvány mellett elfogadta, hogy a központazon értekezést a f- é. nagygyűlés tárgysorozatába felvegye, értekezőnek pedig köszönetét jegyzőkönyvileg ís nyilvánítani határozta. Egyéb kebli ügyek elintézése után következett az általános tisztújítás. Elnökké közfelkiáltással Éles Károly sümegi tanitó a »Sümeg és V'déke« szerkesztője választatott meg; alelnökké: Hirschler Soma csabrendeki állami tanitó; jegyzővé: Csepreghíj Gábor csabrendeki állami tanitó ; pénztárnoknak : Vértessy Béláné sümegi tanitónő : könyvtárossá: Károlyi János sümegi tanitó; választmányi tagokká: Bánfí Alajos, Farkas Sándor, Pap József, Sümeghy József és Tóth Lajos. A megválasztásért az uj elnök köszönetet mondott, Hirschler Soma pedig Bánfi Alajosnak a gyűlés ügyes tapiutatos vezetéseért fejezte ki köszönetét; Bánfi ezután üdvözölte az uj tisztikart, köszönetei mondott a megjeleat vendégeknek szives érdeklődéséért és ezzel a gyűlés véget ért. T-aaósitó. A szövetkezés akadályai. Az erők összpontosítása nagy fontossággal bir minden téren. Csak egyesült erővel vívhatunk sikeres küzdelmet, csak egyesült erővel alkothatunk figyelemre méltóbb müveket. Egyesült erővel vihetjük előre a magunk és felebarátunk javát. Az alkalmazott fürdőor/osnak neve, akadémiai foka, családi állapota a töivényhatóságnak (és nem a főispánnak) bejelentendő, a mely ellene csak a megkívánt képesítés hiánya, vagy súlyos erkölcsi okokból emelhet kifogást, llv esetekben a belügyminiszter dönt. A fürdőorvos az idény tartama alatt, a fürdőbiztos mellé rendelt szakember és hatáskörébe tartoznak mindazon teendők, melyeket az 1876. évi XIV. t.-cz. 156. §-ának a, b, c, d, f, g, i, n és q pontjai a járásorvos hatáskörébe utalnak. Ellenőrzi fürdőjében a prostitucziöt és az idény bezárása után legkésőbben 15 nap alatt, rendeletileg megállapított minta szerint jelentést tesz az országos statisztikai hivatalnak és a belügyminiszternek. Az alkalmazott fürdőorvos állása, amennyiben ezt magánszerződés nem szabályozza, állandó. A fürdőorvosok hivatalos működésének és viselkedésének elbírálásánál a köztisztviselőkre alkalmazott fegyelmi eljárás szolgál irányadóul. A fürdőorvos részletes ügykörét a belügyminísterTendeletileg szabja meg.et A 3-ik §-nak a fürdóbiztosról szóló intézkedéséhez azt kívánjuk megjegyezni, hogy a fürdőbiztost a főispán a tulajdonosok előleges meghallgatása mellett nevezze ki és pedig az idény megnyílta előtt legalább 6 héttel, hogy e kinevezés ellen a tulajdonosok a belügyminiszterhez felebb ezh essenek. Szükséges ez a főispáni önkény ézprotekczió korlátozása végett, mert tudunk esetet, ahol a Az erők összpontosítása alapján virágzott fel az ország — és világszerte számtalan egyesület is. Egy ember csak egy ember. Magában véve gyenge és tehetetlen. Fáradozásainak csak akkor van látszatja, ha másokhoz csatlakozik, vagy mások szegődnek hozzája. Szóval minél tömörebb az erő, annál jelentékenyebb és tartósabb a munka. Egy patak nem bir el hajót, de bírja száz, ha egybefoly. Anyagi helyzetünk napról-napra nyomasztóbbá válik. Ölbe tett kezekkel hiába várjuk sorsunk jobbulását! Vagyonhoz csak hosszú és fárasztó munka utján juthatunk. Különben az Isten is munkára teremtett: Nagy élet igazság rejlik a mondásban: sSegits magadon s az Isten is megsegít.« Tettre tehát 1 Növeljük, sokszorozzuk erőinket szövetkezés által! A szövetkezés előnyeit és hasznát már igen sokan kifejtették, lássuk most, mik annak az okai, hogy még ma is annyi helyen semmi nyoma a szövetkezésnek. Az okokat a következőkben fejtem ki. 1-ször A közöny.Szegénységünk,betegségünk, tudatlanságunk és sok másféle nyavalya sok esetben pusztán a közönyösségnek köszöni lételét. Sok ember alája veti magát a sorsnak, mint tépett falevél a szélnek. És hová jut az ily szél hajtotta levél? — Sárba, — a semmiségbe. Küzdésre teremtett szabadakarattal felruházott ember, hogy is dobhatná magát a véletlen elé, mikor több tekintetben uralkodhatik is sorsa fölött. Közönynek ellentéte a lelkesedés. Lelkesedjünk hát minden jó nemes és hasznos iránt. Lelkesedés társa az akarat, az akarat pedig a tett szülője. 2. Az e téren való tájékozottság hiánya. Még mindig nagy azoknak a száma, kik csak hírből ismerik a szövetkezeteket. Mábok meg nagyon is fekete színekben látják azokat. A szövetkezetek czélját és hasznos voltát mindenütt ki kell fejteni. Minden vármegyének kellene egy-egy »Magyar Paizs«, mely a zalai módjára magáévá tenné a szövetkezetek ügyét 1 Felebarátunk jobblétének az érdeke követeli tőlünk, hogy ne mulaszszunk el semmi alkalmat kiemelni és hangsúlyozni a szövetkezésből eredő anyagi és szellemi hasznot. 3. A magán kereskedők ármánykodása. A szövetkezetek legfőbb érdekeinek egyike: kivonni a szegény népet a kis és magán kereskedők kapzsisága és zsarolásai alól. Tisztelet a kivételnek ! Sok falusi sőt kisvárosi kereskedő ugy bánt eddig a néppel, ahogy épen neki tetszett. Egy filléren kettőt akart nyerni. Aru czikkeik sok helyen alig külömböztek a zsibárusaitól. Tisztaságról meg épen kár szólni. Ha valaki felszólalta gazságok ellen: Tessék oda menni, hol többet és jobbat adnak, volt a czinikus elégtétel, mert tudta, hogy kollegája is hasonló bánásmódban részesiti. A szegény vevőnek megkeltett érnie avval a mit kapott. főispán ismételten olyan biztost nevezett ki, aki maga csinálta a legnagyobb rendetlenségeket, mig kötelességeit, valamint a vendégek és tulajdonos érdekeit semmibe sem vette és még sem lehetett ellene semmit tenni. Legyen a főrdőbiztosi állás egy komoly, fontos hivatal, a fürdők és vendégek érdekeinek megvédésére és ne legyen arra való, hogy egyeseknek fizetéses, tekintélylyel járó, kellemes nyári időtöltést szerezzen. A 4-ik §. utolsó pontját, hogy a miniszter a mulasztásokat a tulajdonosok költségére végrehajtatja, egészen kihagyandónak véljük, mert a fürdők emelésére nem erőszakoskodásra, hanem jóakaratú támogatásra van szükség. A törvény ne adjon módot arra, hogy nehézségekkel küzdő fürdőink egyikét-másikát hatósági kényszerrel oly kiadásokba erőszakolják, melyek azt esetleg tönkre teszik anyagilag. Tudunk reá esetet, hogy a hatóság egy fürdőben azt követelte, hogy a szekerek rakodó helye asphalttal burkoltassék be, a mi többe került volna, mint a mennyit az egész fürdő ér. A II. czimet, t: i. a gyógytérületek védelméről szólót nem találjuk jól alkalmazottnak, mert abban a 2. §-ban (5—5. §.) semmi védelem, sőt ellenkezőleg csupa követelés és fenyegetés foglaltatik. A gyógyító hely elnevezés megvonása és a fürdőbezárás joga is enyhítendő, nemcsak az imént felhozott okoknál fogva, de azért is, mert nagyon belevág egyesek tulajdon- és magánjogaiba. A szövetkezetek épen ellenlábasai lettek akis kereskedőknek s igy nagyon természetes, hogy nem nézhetik jó szemmel a szövetkezetek alakulását — terjedését. De hogy is nézhetnék? Hisz minden szövetkezeti bolt feltámadása egyegy ilyen, — az előbb vázolt szatócs üzlet aranykorának letörését jelzi. Semmi csoda tehát, hogy az igy megkurtított jobban mondva: sértett felek igénybe is vesznek minden felhasználható eszközt a szövetkezet gyengítésére és gátolására. Itt-ott már buktatással is fenyegetni látszanak. Mondom látszanak, mert kezdetben ha kell reszkíroznak is, hogy később annál többet nyerjenek. Mind a mellett semmi okunk sincs félelemre. Legyünk csak kitartók és makacsságuk azonnal lejebb száll. Félelmesekké csak ott válhatnak, hol a nép ugy szólván az ily kereskedő zsebében van. Ezek lennének hát a [szövetkezés említésre méltó akadályai. Fölösleges is említenem, hogy meg kell nagyon gyürekeznünk, hogy legyőzhessük őket. Végül pedig vessük össze azokat a szövetkezésből eredő előnyökkel: s azon meggyőződésre jutunk, hogy itt semmi oka sincs a napról-napra való halogatásnak. Okuljunk az élelmesebb emberek példáján és használjunk fel minden jogosan felhasználható eszközt a boldogulásunk előbbre vitelére — biztosítására! Bodrogon, 1902. május hó 6-án Árvái Ignácz. Közgazdaság. S^S** A kié a föld, azé az ország! "3&s Ne adjuk el a csontokat. Mindenféle csont és csonthulladék nagyszerű trágyát szolgáltat minden további eljárás nélkül, ha azokat gyümölcsfák vagy szőlőtőkék közelében ugy elássuk, hogy a gyökerekkel érintkezzenek. Uj ültetvényeknél a legmelegebben ajánljuk egy csontréteg elhelyezését a gödörben. A csont leglényegesebb alkatrészei a zsir, az enyves anyag az élenyt szolgáltatja, a melyek lassanlassan a gyökerek által tápanyagként felszivatnak. Ha pl. azt a fát, melyet ilyen csontrétegre ültettünk volt el, a főidből kihuzzuk, azt találjuk, hogy a fa gyökerei a csontokat mintegy körülhálózzák, s a hol lehet, a madár karmaihoz hasonlóan befelé. hajlanak. Ne adjuk el hát a csontokat. Sózzuk a szénát. El ne mulaszsza egy gazda sem a sózás ezen legelőnyösebbnek és leggazdaságosabbnak bizonyult módját alkalmazni Az eljárás a következő : A marhasót megőröljük mindjárt és a szénát a behordás alkalmával a mikor a szénatartóba vagy pajtába berakjuk, behintjük'. Az erjedés követA legtöbb gyógyító fürdőben ugyanis a magánlakóhelyek legnagyobb része a magánosok, idegenek tulajdonát alkotja, akik azért építkeztek, hogy az adómentességet és a gyógyító fürdő egyéb kedvezményeit élvezzék. Ezeket a tulajdonos, a bérlő, vagy mások mulasztásai miatt nem lehet romlásba kergetni, ha már egyszer a »gyógyhely« vagy »gyógyfürdő« elnevezés meg lett adva a fürdőnek. Van a hatóságnak más mód és eszköze a keze közé adva, hogy a mulasztókat kötelességeik teljesítésére rászoríthassa. A III. Czim „A gyógyhelyek védelme Ez az egész czim újra irandó meg, mert ugy van fogalmazva, különösen a 7. és 8. §., hogy azt alig lehet megérteni. A IV. Czim a Í7. §-nál megjegyezzük, hogy ha a toldaléképitkezések is 30 évi adómentességet élveznek, akkor a lerombolt házak újra épült részei épen ugy megérdemlik ezt a. kedvezményt. A 18. § ban e helyett »a kereskedelmi miniszter gondoskodik* stb. ezt tennők : a kereskedelmi miniszter köteles minden gyógyító fürdőben posta távíró hivatalt stb. létesíteni. Ugyanitt a fürdőkhöz vezető utakat a hatóság köteles legyen teljes jókarban tartani és na csak gondoskodása tárgyát képezze, mert ez semmi! A 32. § ban említett 50.000 frt alapot ily roppant hitelre szoruló vállalatok támogatására rendkívül kevésnek tartjuk. Ide egy millió i» kevés, de még egy ilyen igen nagy fontossága ügy meg is érdemli az államtól azt az összeget