Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-05-08 / 19. szám

118. év. / Zalaegerszeg, 1902. május 8. 89 szám. Xgy évre 4 korona. Pél évre 2 korona. Hegyed évre 1 kor. Egyes szám 8 fillér. Hazai dolgok llrde tése féláron: egy old. 20 K. Wyilttér sora 1 korona. Szerk. és kiadóhiva­tal : Wlassics-n. 25. Szerkeszti és kiadja: BORBÉLY GYÖRGY. MEG-JELJSITIIE: heteztstkéitt CSÚTÖBTÖKŐN ESTE. Csütörtök. Píarminczkét éves életküzdelemnek az ára egy menyország, az örök élet s az emberiség jobbrészének az üdvözlése. Hiába szeditek ránczba a homlokotokat pilátusok, senki sem hiszi el, hogy van a fejetekben egy hajszálnyi sugara az észnek, mely fényt hintsen az útvesztő emberiség lába elé; hogy van egy parányi bölcsesé­getek, mely tanácsot adna a tévelygő emberiségnek, s hogy van egy kis jóaka­rat bennetek embertársaitok boldogitá­sára. Hiába mossátok a kezetekei, — nem moshatjátok le telketekről a hazug csillo­gást, a hatalom gőgjét s az álnok kétszi­nüségnek a szennyét. Hiába minben tudo­mányotok a görbeleiküségben : nem tud­játok elhitetni, hogy egyenes lelketek van. Nos, mire való hideg fensőségetek ? szap­panbuboréknál múlékonyabb hatalmatok ? Megbámul a tömeg! Az, a melyik nem lát. S ha megnyílik értelmének szemevi­lága, akkor megundorodik tőletek, Pilá­tusok! De az nem a ti hibátok, hogy kétszi­nüek vagytok. Nem lehet rátok haragunni. Inkább szánni kell tenneteket. Még sok Krisztust el kellene tennetek láb alól, hogy teljes világosság és teljes becsületes­ség legyen a földön. Mert olyan a ti mun­kátok az emberi művelődés történelmé­ben, mint a rákok haladása. Visszafelé dolgoztok. De ugyan mit törődik a világ a rákok utazásával? A mint ez állatkák nem fordítják meg a folyam futását, ugy ti sem mozdítjátok ki medréből a szel­lemvilág folyását. A megköpdösött igazság tisztábbra mosul a ti bántalmazásotok után, Hazafias költők. III) — Lenan, ÜVCiltoix. Lucaniaa. — Lenau a juliusi forradalom alatt lett költője a szabadságnak, látva mit tehet a nép akarat — s Lengyelország szomorú elbukásának érzete közott/Grün Anasztáz lantján már megpendült a szabadság dala, de Lenau egy második Petőfi­ként állt annak élére, Korner Herveghet Arndt messze túlhaladva. A nemesek közt azonban mint szabadságköltő a legmagasabb pie­destáion áll Schiller a jeles ballada és tragédia költő, aki nemes ideális történeti drámáiban a szabad­ság eszméi mellett küzd. 1608-ban született az angolköltőMilton János, a munka, imádság s jámborság embere és a mú­zsák közötta szabadság fenkőlt bajnoka. Colleiidge asztali beszélgetései alapján tudjuk, hogy az sElveszett paradicsomban ugy mint minden köl­teményében Milton áll előttünk. Sátánja, Ádámja, Ral'aelja sőt még Évája is mind Milton János maga, akis mezei birtokán elsajátítva a régi é s uj nyelveket, testét edzve, lovagolva s tornázva aczélozta irmait a küzdelemre, mit avallásértés szabadságért kelle később folytatnia. Jól mondja életirója. Nem találjuk sem a szabad­ság ha rcz vezérei, sem a psrkmenli szrnokr k közt, de b efolyása nagy volt ugy a parismentre, mint az egyházi és állrmí szabadság szóvivőire. A sajtó szabadsága, a vallás szabadság, a politikai sza­a megrugdalt és foldhözvert erő ütése­tektől megedződve jobban felpattan a föld­ről s utat nyit magának az ég felé, megvagdalt dicsőség annál fényesebben ragyog, minél nagyobb a ti sötétségetek. — Inkább szánni kell benneteket. — Ugyan mirevaló volt erőlködésetek, farizeusok és pilátusok? Hiába dugtátok a földbe: az égbe szállt. Nagyobb fénnyel, mint különben. Sőt azt is megígérte, hogy el fog jönni majd nagyobb fénynyel és ha­talommal, villámlás és menydörgés kö­zött. Ez a szellem bosszúállása. S ez nem bün, de erény. Villámlással és menydörgéssel csap le majd az igazság Krisztusa s itél. Az itél, akit ti elitéltetek. Reszkessetek, Pilátusok maradékai. (-) A selyemiparunk. Ijesztően szaporodó számbeli adatok tanúskod­nak arról, hogy a magyar nép napról-napra milyen fokozódó arányban ragad vándorbotot a kezébe, hogy itt hagyja édes hazáját- s a mindennap falatot övéi és a maga számára idegenben sze­rezze meg. Idegenben, jóllehet ezt az országot csak egyetlenegy iparágnak a meghonosításává 150—160 millió koronával lehetne évente gaz­dagabbá tenni, és ennek az iparágnak a meg­honosításához se előzetesen szerzett szakértelem, se lőke nem kellene. Azt monopolizálni se lehetír és épen a kis emberek, a szegényebbnéposztáh jövedelmi forrását gyarapítaná. Ami itt mondva van, könnyű bebizonyítani Tények és számbeli adatok igazolják ez állítást, Magyarország 60—70 millió koronát fizet évenlt a külföldnek selyemáruért. A selyem értékesebb anyag miDt a gyapjú, len, kender s más ilyesmi, amiből házi, ruházati és fényűzési cikkeink kerülnek ki s mégis előállítása nyers állapotban olcsóbb, kevesebb fáradságba és kevesebb ve­Lsződségbe kerül, mint emezeké. Hogy gyapjúhoz ' 'jussunk, amit akár házilag akár gyárilag fel le­hessen dolgozni, birkát kel nevelnünk, hogy lent és kendert termelhessünk, valami kevés fekvösé­günk kell, hogy legyen. Ez is, az is olyan anyagi állapotot tételez fel, amelyben nem lehet min­denki. Hogy selymet tenyészhessünk, se erre, se arra nincsen szükségünk. A selymet mint anya­got nem nekünk keli előállítanunk. Azt nem kell se vetnünk, se ültetnünk, se vegyészeti uton, mekhanikai eszközök és gépek segítségével létre­hoznunk. Azt egy hernyófajta az ugy nevezett selyembogár termeli magából, mint a pók finom szövetű hálóját, amelyben lakik. Ez állatot kell csak felnevelnünk. Maga az állam, ha e czélból jelentkezünk, küld nekünk petéket (tojásokat), azokat kikeletjük s ahogy életre jöttek, elkezdünk nekik adogatni vagdalt szederfalombot. E táplálékukról hat hétig gondoskodunk és e,hat hét után más tenni valónk nem marad, mint hogy a selyemgubókat, amibe az állat beleszőtte magát, az ellenérték átvételé­nek elismerése mellett az állam bépviselőjéhek átadjuk. Az állam szakközegeket is küld hozzánk, aki a kezelésre s a bánásmódra megtanít. A selyemtenyésztés könnyű, olcsó és egyszerű módjának ez a titka. A gyermek is elsajátíthatja s az ö gyenge ereje is a család jólétének elő­mozdításához hozzájárulhat. A gyermek gyermekies természete és tulajdonságainál fogva erre a sze­! repre mintha már predesztinál is lenne. A selyembogár külsője, mint hernyófajtáé se vissza­taszító. Megjegyzendő az is, hogy a selyembogár felnövelésére és ápolására épen azt az időszakot kell fordítani, amelyben erre a földmivelő nép is-ráér: tavasz utóiját. Feltétele a selyemtenvész­tesnek, hogy a környéken elég szeder (eper) fa legyen, mert a selyembogár kezdettől végig kizárólag szederfa-lombbal táplálkozik A szeder­Iák kötelező ültetését épen ez indokból rendelte is el az 1894. évi XlI-ik törvényeik' köztereken utczákun, közutakon, szakadások, partok futóho­mok s más alkalmas — egyéb czélra — ugy se használható területeken. E fákról lombot selyemtenyésztés czéljára jogában áll bárkinek badság volt eszménye. Házassága s a köztársa­ság bukása, vagyona elkobzása, szeme világának elvesztése sok bánatot hozott lelkületére. Hősi alakja a Sátán igazi szabadsághős, megátalkodotl zabolátlan, legyőzhetlen s a szabadság kell ne!;' inkább a pokolban, — mint a szolgaság a meny­ben. Bátran állitható, hogy Milton Elveszett pa­radicsomában a köztársasági szervezetű sötét pokol, hol a nép akarata a döntő, hatalmasabb színekkel van festve, mint a fényes ragyogó meny­ország. Parlamentjük, a bölcs tanácsok például szolgálhatnak a világ cultur-népeinek! Vele le is záródik a szabadságköltők sora. A régi rómaiak, a régi görögök alig mutathatnak fel költőt, aki a szabadság költője volt. A görög­nek volt szabadsága s a tudománynak mű­vészetnek élve, szellemét fejlesztve nem tudta mi a szolgaság, midőn pedig Fülöp leigázta s a rómaiak beolvasztották, már elvesztette nagysá­gát, nagy költőit, kik a szabadság s független­ségért lángoltak. A római költészet, mely a görögökének viasz­lenyomata, akker mutat fel szabadságköltőt, mi­kor a szabadság Dapja a köztársaság s annak pártolói kihaló félben Caesar alakja a császárság emelkedőben volt. Ez sem költői hevületből, tiszta szabadságszeretetböl, mint inkább gyülö­lelből énekli a jobb időket. Ez Lacanus s az ő Pharsalijja. E költemény a pharsalusi ütközet leírása, I a szabadság bajnokai elhullottak, Caesartól agyon verve, s mely a római nép egész jövőjére kiveté a szolgaságot. A költeményben Lucanus kifejezést ad a gyű­löletnek, undornak, ami a hazaáruló polgár­háborút > s minden hazaszeretetet félretevő polgfgok ien keblében él s kitűnő vonásokkal t'esli az okat, melyek megdöntik a hazát, mert ha az 'les megvész, oda minden, a buja­síig, jázás, önzés, törvények magvetése pe­di. a testvérháborúra, /agy a szolgaságra v ze nem helyesli, hogy az egyeduralomra tö; - '.nek, mely az istenítés hazug bálványa. FájJ nmai sóhajt fel a szép kor után, mikor még - rvények s consulok uralkodtak Rómá­ban. Ntrn hiszi hogy Istenek intézzék a világ sorát! Fájlalja Pornnsjus elestét, mely a sza­badság s köztársaság eleste is. A második sz ,:adban Kr. e. a római köz­társaság belsejében nyomor külsejében a csillo­gás tanyázott. A kelettel való érintkezés megrontotta a régi szigorú erkölcsöket, a gazdagság felfor­gatta a társadalmi egyensúlyt s a férfias eré­nyekben gazdag Róma a romlottság hazája főn. A világ megrablása megrontoi a az erkölcsöket, a skeptikusok bölcsészete megszilárdította a hitetlenséget, a polgárok szivéből kivész a haza, az anyák szivéből az erkölcs szeretete, megdűl a középosztály, melv a nagyokat kicsinyeket gaz­HVCai szám-anls: ÍO oldalra -tenr.jecL.

Next

/
Thumbnails
Contents