Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-05-08 / 19. szám

118. év. / Zalaegerszeg, 1902. május 8. 89 szám. Xgy évre 4 korona. Pél évre 2 korona. Hegyed évre 1 kor. Egyes szám 8 fillér. Hazai dolgok llrde tése féláron: egy old. 20 K. Wyilttér sora 1 korona. Szerk. és kiadóhivatal : Wlassics-n. 25. Szerkeszti és kiadja: BORBÉLY GYÖRGY. MEG-JELJSITIIE: heteztstkéitt CSÚTÖBTÖKŐN ESTE. Csütörtök. Píarminczkét éves életküzdelemnek az ára egy menyország, az örök élet s az emberiség jobbrészének az üdvözlése. Hiába szeditek ránczba a homlokotokat pilátusok, senki sem hiszi el, hogy van a fejetekben egy hajszálnyi sugara az észnek, mely fényt hintsen az útvesztő emberiség lába elé; hogy van egy parányi bölcseségetek, mely tanácsot adna a tévelygő emberiségnek, s hogy van egy kis jóakarat bennetek embertársaitok boldogitására. Hiába mossátok a kezetekei, — nem moshatjátok le telketekről a hazug csillogást, a hatalom gőgjét s az álnok kétszinüségnek a szennyét. Hiába minben tudományotok a görbeleiküségben : nem tudjátok elhitetni, hogy egyenes lelketek van. Nos, mire való hideg fensőségetek ? szappanbuboréknál múlékonyabb hatalmatok ? Megbámul a tömeg! Az, a melyik nem lát. S ha megnyílik értelmének szemevilága, akkor megundorodik tőletek, Pilátusok! De az nem a ti hibátok, hogy kétszinüek vagytok. Nem lehet rátok haragunni. Inkább szánni kell tenneteket. Még sok Krisztust el kellene tennetek láb alól, hogy teljes világosság és teljes becsületesség legyen a földön. Mert olyan a ti munkátok az emberi művelődés történelmében, mint a rákok haladása. Visszafelé dolgoztok. De ugyan mit törődik a világ a rákok utazásával? A mint ez állatkák nem fordítják meg a folyam futását, ugy ti sem mozdítjátok ki medréből a szellemvilág folyását. A megköpdösött igazság tisztábbra mosul a ti bántalmazásotok után, Hazafias költők. III) — Lenan, ÜVCiltoix. Lucaniaa. — Lenau a juliusi forradalom alatt lett költője a szabadságnak, látva mit tehet a nép akarat — s Lengyelország szomorú elbukásának érzete közott/Grün Anasztáz lantján már megpendült a szabadság dala, de Lenau egy második Petőfiként állt annak élére, Korner Herveghet Arndt messze túlhaladva. A nemesek közt azonban mint szabadságköltő a legmagasabb piedestáion áll Schiller a jeles ballada és tragédia költő, aki nemes ideális történeti drámáiban a szabadság eszméi mellett küzd. 1608-ban született az angolköltőMilton János, a munka, imádság s jámborság embere és a múzsák közötta szabadság fenkőlt bajnoka. Colleiidge asztali beszélgetései alapján tudjuk, hogy az sElveszett paradicsomban ugy mint minden költeményében Milton áll előttünk. Sátánja, Ádámja, Ral'aelja sőt még Évája is mind Milton János maga, akis mezei birtokán elsajátítva a régi é s uj nyelveket, testét edzve, lovagolva s tornázva aczélozta irmait a küzdelemre, mit avallásértés szabadságért kelle később folytatnia. Jól mondja életirója. Nem találjuk sem a szabadság ha rcz vezérei, sem a psrkmenli szrnokr k közt, de b efolyása nagy volt ugy a parismentre, mint az egyházi és állrmí szabadság szóvivőire. A sajtó szabadsága, a vallás szabadság, a politikai szaa megrugdalt és foldhözvert erő ütésetektől megedződve jobban felpattan a földről s utat nyit magának az ég felé, megvagdalt dicsőség annál fényesebben ragyog, minél nagyobb a ti sötétségetek. — Inkább szánni kell benneteket. — Ugyan mirevaló volt erőlködésetek, farizeusok és pilátusok? Hiába dugtátok a földbe: az égbe szállt. Nagyobb fénnyel, mint különben. Sőt azt is megígérte, hogy el fog jönni majd nagyobb fénynyel és hatalommal, villámlás és menydörgés között. Ez a szellem bosszúállása. S ez nem bün, de erény. Villámlással és menydörgéssel csap le majd az igazság Krisztusa s itél. Az itél, akit ti elitéltetek. Reszkessetek, Pilátusok maradékai. (-) A selyemiparunk. Ijesztően szaporodó számbeli adatok tanúskodnak arról, hogy a magyar nép napról-napra milyen fokozódó arányban ragad vándorbotot a kezébe, hogy itt hagyja édes hazáját- s a mindennap falatot övéi és a maga számára idegenben szerezze meg. Idegenben, jóllehet ezt az országot csak egyetlenegy iparágnak a meghonosításává 150—160 millió koronával lehetne évente gazdagabbá tenni, és ennek az iparágnak a meghonosításához se előzetesen szerzett szakértelem, se lőke nem kellene. Azt monopolizálni se lehetír és épen a kis emberek, a szegényebbnéposztáh jövedelmi forrását gyarapítaná. Ami itt mondva van, könnyű bebizonyítani Tények és számbeli adatok igazolják ez állítást, Magyarország 60—70 millió koronát fizet évenlt a külföldnek selyemáruért. A selyem értékesebb anyag miDt a gyapjú, len, kender s más ilyesmi, amiből házi, ruházati és fényűzési cikkeink kerülnek ki s mégis előállítása nyers állapotban olcsóbb, kevesebb fáradságba és kevesebb veLsződségbe kerül, mint emezeké. Hogy gyapjúhoz ' 'jussunk, amit akár házilag akár gyárilag fel lehessen dolgozni, birkát kel nevelnünk, hogy lent és kendert termelhessünk, valami kevés fekvöségünk kell, hogy legyen. Ez is, az is olyan anyagi állapotot tételez fel, amelyben nem lehet mindenki. Hogy selymet tenyészhessünk, se erre, se arra nincsen szükségünk. A selymet mint anyagot nem nekünk keli előállítanunk. Azt nem kell se vetnünk, se ültetnünk, se vegyészeti uton, mekhanikai eszközök és gépek segítségével létrehoznunk. Azt egy hernyófajta az ugy nevezett selyembogár termeli magából, mint a pók finom szövetű hálóját, amelyben lakik. Ez állatot kell csak felnevelnünk. Maga az állam, ha e czélból jelentkezünk, küld nekünk petéket (tojásokat), azokat kikeletjük s ahogy életre jöttek, elkezdünk nekik adogatni vagdalt szederfalombot. E táplálékukról hat hétig gondoskodunk és e,hat hét után más tenni valónk nem marad, mint hogy a selyemgubókat, amibe az állat beleszőtte magát, az ellenérték átvételének elismerése mellett az állam bépviselőjéhek átadjuk. Az állam szakközegeket is küld hozzánk, aki a kezelésre s a bánásmódra megtanít. A selyemtenyésztés könnyű, olcsó és egyszerű módjának ez a titka. A gyermek is elsajátíthatja s az ö gyenge ereje is a család jólétének előmozdításához hozzájárulhat. A gyermek gyermekies természete és tulajdonságainál fogva erre a sze! repre mintha már predesztinál is lenne. A selyembogár külsője, mint hernyófajtáé se visszataszító. Megjegyzendő az is, hogy a selyembogár felnövelésére és ápolására épen azt az időszakot kell fordítani, amelyben erre a földmivelő nép is-ráér: tavasz utóiját. Feltétele a selyemtenvésztesnek, hogy a környéken elég szeder (eper) fa legyen, mert a selyembogár kezdettől végig kizárólag szederfa-lombbal táplálkozik A szederIák kötelező ültetését épen ez indokból rendelte is el az 1894. évi XlI-ik törvényeik' köztereken utczákun, közutakon, szakadások, partok futóhomok s más alkalmas — egyéb czélra — ugy se használható területeken. E fákról lombot selyemtenyésztés czéljára jogában áll bárkinek badság volt eszménye. Házassága s a köztársaság bukása, vagyona elkobzása, szeme világának elvesztése sok bánatot hozott lelkületére. Hősi alakja a Sátán igazi szabadsághős, megátalkodotl zabolátlan, legyőzhetlen s a szabadság kell ne!;' inkább a pokolban, — mint a szolgaság a menyben. Bátran állitható, hogy Milton Elveszett paradicsomában a köztársasági szervezetű sötét pokol, hol a nép akarata a döntő, hatalmasabb színekkel van festve, mint a fényes ragyogó menyország. Parlamentjük, a bölcs tanácsok például szolgálhatnak a világ cultur-népeinek! Vele le is záródik a szabadságköltők sora. A régi rómaiak, a régi görögök alig mutathatnak fel költőt, aki a szabadság költője volt. A görögnek volt szabadsága s a tudománynak művészetnek élve, szellemét fejlesztve nem tudta mi a szolgaság, midőn pedig Fülöp leigázta s a rómaiak beolvasztották, már elvesztette nagyságát, nagy költőit, kik a szabadság s függetlenségért lángoltak. A római költészet, mely a görögökének viaszlenyomata, akker mutat fel szabadságköltőt, mikor a szabadság Dapja a köztársaság s annak pártolói kihaló félben Caesar alakja a császárság emelkedőben volt. Ez sem költői hevületből, tiszta szabadságszeretetböl, mint inkább gyülölelből énekli a jobb időket. Ez Lacanus s az ő Pharsalijja. E költemény a pharsalusi ütközet leírása, I a szabadság bajnokai elhullottak, Caesartól agyon verve, s mely a római nép egész jövőjére kiveté a szolgaságot. A költeményben Lucanus kifejezést ad a gyűlöletnek, undornak, ami a hazaáruló polgárháborút > s minden hazaszeretetet félretevő polgfgok ien keblében él s kitűnő vonásokkal t'esli az okat, melyek megdöntik a hazát, mert ha az 'les megvész, oda minden, a bujasíig, jázás, önzés, törvények magvetése pedi. a testvérháborúra, /agy a szolgaságra v ze nem helyesli, hogy az egyeduralomra tö; - '.nek, mely az istenítés hazug bálványa. FájJ nmai sóhajt fel a szép kor után, mikor még - rvények s consulok uralkodtak Rómában. Ntrn hiszi hogy Istenek intézzék a világ sorát! Fájlalja Pornnsjus elestét, mely a szabadság s köztársaság eleste is. A második sz ,:adban Kr. e. a római köztársaság belsejében nyomor külsejében a csillogás tanyázott. A kelettel való érintkezés megrontotta a régi szigorú erkölcsöket, a gazdagság felforgatta a társadalmi egyensúlyt s a férfias erényekben gazdag Róma a romlottság hazája főn. A világ megrablása megrontoi a az erkölcsöket, a skeptikusok bölcsészete megszilárdította a hitetlenséget, a polgárok szivéből kivész a haza, az anyák szivéből az erkölcs szeretete, megdűl a középosztály, melv a nagyokat kicsinyeket gazHVCai szám-anls: ÍO oldalra -tenr.jecL.