Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-05-08 / 19. szám

2 M AGYAR P A I Z S 1902. m is 8. szedni; nemcsak jogában áll, de törvény bünteti meg azt, aki öt ebbun megakadályozni akarja, vagy a fák lombjait valami módon e célra használhatatlanná teszi. Borunk, búzánk legjobb — tudvalevőleg — az egész világon. Bebizonyosodott immár, hogy a magyar selyem is legjobb az egész világon. Tuduak is rólunk külföldön, mint selyemtenyésztökröl is valamit. Komóban, a nemzetközi selyemkiállitáson a mi fonodáink berendezése nyerte el az első dijat. A magyar selyem kiváló minőségének az az oka, hogy az idevaló talajban egészséges szederta fejlődik s a mely bogár ennek lombjával táplálkozik, szinesebb ruganyosabb, dúsabb és szilárdabb selymet tud magából képezni, mint azok, amelyek a külföldi talajban nőtt fák lombjaival táplálkoznak. Ha ezt mérlegeljük, könnyű átlátnunk, hogy a magyar selyem nek mekkora jövője Ígérkezik a világpiaczon s könnyű megítélnünk, és biztosan lehet következtetnünk, hogy azzal, ha neki fekszünk ez ipar falkarolásáuak, nemcsak saját valami 60 milliónyi értékű évi szükségletünket fedezhetjük, de ugyanennyivel a külföldi versenyben is szerepelhetünk sőt tekintettel a külföld előnyösebb gazdasági helyzetére többel is s így amint legelőbb mondva vala, az országot évente 150 — 160 millióval gazdagabbá tehetjük. Azonfelül, hogy a termelt selymet a tenyésztőnek nem kell ertékesités végett a piaczra vinnie, mert azt megszabott tarifális árban az állam maga váltja be tőle, a fóldmivelési miniszter azt, aki e téren nagyobb eredményt felmutat, erkölcsi elismerésben részesiti. Magyarországon Passárdi János olasz származású egyén tenyésztett volt legelőször a XYII-ik század végén Baranyában selymet, amiért I. Lipót nemességet adományi izott volt neki. A selyemtenyésztésnek Magyarországon való hasznát és fontosságát Széchenyi Istváu gr. is erősen hangoztatta volt s Cenken iizte is. Bezerédi István és Kossuth Lajos is átlátták volt a selyemtermelés nemzetgazdásági fontosságát s az ők idejükben a határőrvidéken alegénvnek s a leánynak házasságra lépni addig nem volt szabad, amig be nem igazolták, hogy a selyembogártenyésztés czéljára szükséges — egy bizonyos mennyiségű — szederfát nem ültettok. De, bár a 18 ik század vége táján nemcsak beváltó, de fonó, gombolyitó és szöveggyár is volt nálunk, a eelyemtenyésztés nagyobb lendületet mégis csak ujabb időben 1880 után vett Magyarorszá gon. Hazánk 22 vármegyéjében 95.888 családnak nyújt a selyemtermelés jelenleg kenyér kereseti forrást. Bácska lakói a selyemtermelés ujabbi felkarolása óta 10.204.583 koronát kerestek ezen a réven. Torontálban 2 millió pirszázezret, Krassó-Szörény-, Temes-, Tolnamegyékben 1—1 milliót. Abból a 60 millió értékű selyemből, amire nekünk magunknak van szükségünk, ez Időszerint 6 millió értékűt termelünk magunk. Látható tehát, hogy e téren bű alkalom kínálkozik a kenyérkeresetre, anélkül, hogy valami különös önbizalomra szükségűnk lenne. Fődolog dagokat szegényeket összetartotta, s a tömeg s a nagyok despotismusa lett uralkodó. S a tömege kiéhezett fenyegető osztály, a csőcseléke.az egész világból összegyűjtött szabadosoknak — más részről a kevély kicsapongó patriciusi osztály állt szembe egymással a Grachusok békés politikáját mellőzve, mig Marius és özulla versenyzésének Metellus és Pompejus végett nem vetett. Lucanus azért dicséri Pompejust s tartja a szabadság s a haza hü fiának, mert a köztársasaság újjászervezésében ö Perikies modorában hazája törvényei által hitte közreműködni — akkor — midőn már az is, Caasar is a monarchiában láttak menekvést: Cziczerót kivéve. Ah! a szabadság nagy jótétemény, s költői hatalmas támaszai, oszlopai hirdetői s katonái, de ha a nép, a nemzet szegény annak megbecsülésére s előbbre teszi a gazdaságot, önzést az erkölcsöknél, hiába zeng a költő a szabadságról, a szolga nép nem hallja meg szavát. A görögszabadság felidézése, a görögök felkeltése, felébresztése, mily hatalmas harczi dalokra készté Byront, hogy e régente hős bátor szabadságszerető népet életre öntudatra ébreszthette, mily emberfölötti hangok voltak azok, melyek a századokon át alvó népet, mély álmából szolgás igából felriasztottak.* És felriadt, feltámadt. Azt mondja Byron: Ha ismernének örömet az természetesen és ez nem ajánlható eléggé, hogy ismeretes nem törődömségünket tegyük félre s magánosok, községek és városok alkalmas teiületeken mennél több szederfát illtessenek, azokat mintegy kegyelettel gondozzák és ápolják s ebből serkentés, buzdítás, ellenőrzés és oltalomnyújtás által a hatóságok is vegyék ki a maguk részét. Ez által a magyar selyemipar felvirágoztatása válik lehetővé s égető szociális baj, a létkérdés fontos és kényes problémája nyer nagy részben való megoldást, százezrek, milliók szájába kerülvén betevő falat. (M—ság.) P. J. A zalaegerszegi iparosifjak közgyűlése. A zalaegerszegi iparos ifjak egylete vasárnap tartotta BSdy József elnöklete alatt, az ipartestület dísztermében évi közgyűlését. A nagy gond dal összeállított elnöki megnyitót szűnni nem akaró éljenek szakító: ták meg, végszavai pedig valósággal lelkesedésre ragadták a nagyszámú közönséget, melv végszavakat annál is ankább ide iktatunk, hogy lássék, mily lelkes kezekbevan letéve az iparos ifjúság ügye s hogy mennyire szivén viseli szeretett elnökük a magyarországi iparosok jövőjét, boldogságát. íme ezekkel a szavakkal fejezte be a nagyszabású megnyitóját: „A vallásos érzés ápolása mellett igyekezzenek szivüket, lelküket kiművelni, mert az iparfejlődésre döntő befolyással van az iparosok műveltségi állapota; a magyar iparosoktól méltán megköveteli a társadalom, hogy elhagyva régi, nyersszokásait, a külföld művelt iparosainak modern társadalmához felemelkedjenek. Mióta egyesületünk élén állok, azóta mindig e nemes eszmééit küzdök s boldog volnék, ha önök jóakaró közreműködésével e czélt elerhetném." »Ha a* iparos osztály megbecsüli sajátértékét s felfogja nemes hivatását; ha lelkesedni tud az ipar fejlődésének nagy eszméjéért; ha kellő műveltségre szert téve megtanul küzdeni a nehézségekkel s megbarátkozik azzal a gondolattal, hogy a kézművesnek nem csak robot munkát kell teljesíteni, hanem be kell hatolni mestersége titkaiba is; ha belátja, hogy ipara fejlesztése mellett önmagát is folyton művelnie kell, hogy a kor színvonalára emelkedhessók s ott fentarthassa magát: akkor* ipaiunk töiténetében egy u: korszak veszi kezdetét, melyet hálával üdvözöl a magyar közönség. Fzen éizelmek hatása alatt állok évek óta s legfőbb vágyam azt megérni, hogy Magyarország összes iparosait felolvadni lássam az egységes társadalomban; hogy a polgári társadalom minden egyes tagját egyformán becsüljék;hogy mindenkinek azzal a mértékkel mérjenek, a mely a polgárt a köztéren teljesített munkásságában, hűségében, hazaszeretetében megilleti. S a czél felé az első lépést megtenni az iparos ifjúság van hivatva. királyok, mit összedulnak : dicsőség után nem szaguldaninak, a pergő dob pihenne s az ember boldog lenne még. A költő Isten követe, a szabadságköltők Isten választottjai, s ezekre bátran elmondható: A köítöiesség felé szállunk, kies ligetekben andalgunk, megvetjük a halált és bátran rohauunk u csatazajba ! Csak olvassuk át Aiszkylosz »A perzsáké cz. tragédiáját s látjuk mily hatalmas Tudókkal rendelkezik egy rendkívüli szellem Xerxes haddal támad a görögnépre, iszonyú haddal, mely elnyeléssel fenyegeti az egész göröghont — a szabadságot s felsorolja a hős perzsákat, akik leíogjá . igázni. Hír érkezik. Göröghon győz. Salamisi.á tönkreverik a perzsákat. Fölkel Daraiosz is sírjából — s inti a perzsákat, görögre ne menjenek soha! A szabadság megvív a legnagyobb sereggel. Aisz kilősz nem dicséri a görögöket, de perzsa hírnök által ismerteti meg, hogy mily derék hatalmas szabadság szerető nép. A szalamiszí ütközet leírása remek; s Aischyloszban megtalálja olvasmányát ifjú és öreg. Adja az Ég hogy a szabadság költők lángja Veszta láng legyen; s a szabadság szent tüze soha se aludjék ki a honfi keblekből! Baboss László. Az „ifjúság" eszme már magában vév

r

i duz zadó erőt jelent, tehát hiszem ós remélem, hogv ezen szerény kör saját tevékenysége á> 1 meg fog izmosodni s teljesíteni fogja azt a Jiissiót, mely reá, mint a társadalom egyik |t \ezójére vár!" Az elnöki megnyitó és beszámoló uun lelkes éljenek közt índitványoztatott hogy Bódy József elnök urnák fáradhatatlan buzgalmáért hálás köszönet szavaztassék s beszámolója jegyzőkönyvbe iktattassák. Szép szavakban emlékezett még meg az egyesület volt társelnökéről Németh Géza káplánról, ki papi állásából folyó akadályok miatt november i/égén megvált társelnöki tisztétől; indítványozza tehát, hogy a közgyűlés nevezett társelnök urnák az egylet körül tanúsított buzgó tevékanységeért jegyzőkönyvileg fejezze ki köszönetet. Az évi beszámolásból még a következőket emelhetjük ki: az iparos ifjak önképző egyletének jelenleg 78 rendes, 53 pártoló, 6 alapító és 10 tiszteletbeli tagja van. Az egylet vagyona: kézipénztár 423 kor. 78 fill. takarék pénztári betét 1147 kor. 85 fill. és ingóságokban 2405 kor. kor. 50 fill. vagyis összesen 3977 kor. 13 fillér. A választmány 10 rendes, 4 rendkívüli és több önképző köri gyűlést tartott, az önképző köri gyűléseken részint Bődy József elnök tartott felolvasásokat, részint dr. Kele Autal ügyvéd tartott szabadelőadást, részint az ifjúság versenyezett szavalatok a monologok előadásával. A mulatságok fényét hölgyek fellépése is emslte, a közgyűlés mindannyinak jegyzőkönyvileg mondott köszönetet. As indítványok sorából ki kell emelnünk Papp Alajos társelnök indítványát, ki igen szép bevezetés és megokolással ismertette a magyarországi iparosok, munkások és kisebb hivatalnokok országos nyugdíj intézményét mely szerint azok, kik heti 20 fillért befizetnek, 10 évi befizetés után, ha munkaképtelenné vállnak, hetenként 8 kor. 40 fillért kapnak életfogytiglan kik 24 fillért fizetnek be, 9 kor. 80 fillért, kik 30 fillért fizetnek be, azok 11 kor. 90 fillért kapnak. E nyugdíj összeg évenkint 2%-kal emelkedik s 40 évi befizetés után nyugdijok havonkínt 60—70 koronára emelkedik. A nyugdíj intézetnek Magyarországon már több ezer fióktelepe vaa, megyénkben Nagykanizsa ós Keszthely is felkarolta. A közgyűlés Csertán Károly alispán, dr. Csák Károly lapszerkesztő és árvaszéki ülnök, Kovács László ipartestületi elnök urakat az iparos ifjak önk. egylete irányában folytonosan tanúsított meleg érdeklődésük és erkölcsi támogatásuk hálás elismeréseül tiszteletbeli tagokká megválasztotta. Tisztviselőkül a következőket választották meg : Elnök egyhangúlag Bődy József, társelnök Papp Alajos, titkár Lónyay József, ellenőr Dömötör Sándor, Könyvtárnok Léránt. Gábor, háznagy Juhász József, Zászló tartók Illés ElekésNemeth József, pénztárnok Jády Károly, Számvizsgálók Huszják Mihá'y, Tislér József és Dergáts Károly, választmányi rendes tagok: llollósy György, Unger Ferencz, Farsang Adolf, Miszory Béla, Prager Ödön, Lendl Gyula, Páll József, Unger Sándor, Balaton Sándor. Választmányi póttagok: Czill Ferencz, Pálos Gábor, Lendl János, Szeiler Jenő. A választó kerületek küldöttségei. A megyei központi választmány a megyebeli országgyűlési képviselő választók jövő 1905. évre érvénynyel bírandó névjegyzékének összeállítására a választókerületek nagy kiterjedése miatt, minden, választókerületben több küldöttséget alakított s azokat következőleg választotta meg: I. .-I tapolczai választókerületben : 1. Tapolcza, Monostorapáti, Díszei, Gulács, Tórdemiczés Nvirád jegyzőségekre: Glazer Sándor, Csigó Ferencz. Horváth Jenő, Békefy István, Fekete Gáspár. — 2. Balatonfüred, Örvényes, Csopak, Nemespécsely, és Felsőörs körjegyzőségekre: Köves Ede, Kovács Antal, Segesdy Miklós, Köves Andor, Molnár János. — 3. Köveskálla, Kővágóőrs és Kékkút körjegyzőségekre: Földes Sándor, Fehér Sándor, Csemez Elek, Papp Lajos, Szollár Istváu. — 4. Szentantalfa és Taliándörögd körjegyzőségekre: Löke Samu, Csemez Pál, Németh Ignác, Tóth Sándor, Deák Antal. II. A keszthelyi választókerületben : 1. Lesenczetomaj, Nemesvita, Keszthely, Keszthely polgár1 város, Vonyarczvashegv és Zsid körjegyzőségekre : i Viriusz Vinczé, Stieder Lajos, Barna Gv

u

rgy, > Sarkady Károly, Papp Mihály. — 2. Páholy