Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-12-12 / 50. szám
ad. 6. A bevásárlásnál az Üzletvezetőnek inditvánvozási joga van, azonban a bevásárlásokat/illetőleg megrendeléseket aluürt elnök végzi. — A fióknál a kisebb (helyi) bevásárlást az ellenőrző bizottság ottani elnöke végzi. ad. 7. A szövetkezetnek 813 tagja van; ezen számon felül meghalt 1, elköltözött 4, kizáratott 1 tag. ad. 8. A szövetkezet jelenlegi tagjai: cselédek, csendőrök, földbirtokosok, föidmivesek, gazdatisztek, hivatalszolgák, iparosok, katonák, kereskedők, kir. udvarhölgy, magánzók, napszámosok és zenész. Az igazgatóság meggyőződése szerint a tagoknak 90°/o-a tartozik a szegényebb osztályhoz s igy csak mintegy 10°/o jobbmódu. Különben a tagoknak 5216°/o-a földmives, 17-35%-a iparos, 16-85%-ahivatalnok, 4'43°/o a földbirtokos, 2'46%-a hivatalszolga, 1'96%-a magánzó, r48°/ 0-a cseléd. l'23°]o-a napszámos, 0.99°|o-a kereskedő, O37 0| 0-a csendőr, 0'24°|o a gazdatiszt, 0"24°|o-a katona, 012°| 0-a kii. udvarhölgy és 0-12°jo-a zenész. ad. 9. 12 cseléd közül 11 jegyzett 1, 1 jegyzett 2 üzletrészt. 3 csendőr jegyzett 1—1 üzletrészt. 36 földbirtokos közű/ 15 jegyzett 1-, 11 jegyzett 2-, 1 jegyzett 4-, 4 jegyzett 5-, 1 jegyzett 7-, 3 jegyzett 10- és 1 jegyzett 20 üzletrészt. 424 földműves közül 367 jegyzett 1-, 46 jegyzett 2-, 8 jegyzett 3-, 1 jegyzett 5 és 2 jegyzett 10 üzletrészt. 2 gazdatiszt köziil 1 jegyzett 6- és 1 jegyzett 8 üzletrészt. 137 hivatalnok közül 72 jegyzett 1-, 35 jegyzett 2-, 11 jegyzett 3, 1 jegyzett 4-, 11 jegyzett 5 , 2 jegyzett 10-, 1 jegyzett 15-, 1 jegyzett 18- és 3 jegyzett 30 üzletrészt. 20 hivatalszolga közül 16 jegyzett 1- és 4 jegyzett 2 üzletrészt. 141 iparos közül 106 jegyzett 1-, 26 jegyzett 2-, 4 jegyzett, 3-, 1 jegyzett 4-, 1 jegyzett 5-, 1 jegyzett 10- és 2 jegyzett 15 üzletrészt. 2 katona közül 1 jegyzett 1- és 1 jegyzett 2 üzletrészt. 8 kereskedő közül 5 jegyzett 1-, 2 jegyzett 2- és 1 jegyzett 30 üzletrészt. 1 kii. csillagk. udvarhölgy jegyzett 5 üzletrészt. 16 magánzó köziil 11 jegyzett 1- és 5 jegyzett 2 üzletrészt. 10 napszámos mindegyike 1—1 üzletrészt jegyzett. 1 zenész 1 üzletrészt jegyzett. Egy üzletrészt jegyeztek 618-an, kettőt 131-en-, hármat 23-an, négyet 3-an, ötöt 18-an, hatot 1, hetet 1, nyolczat 1, tizet 8-an, tizenötöt 3-an, tizennyolczat 1, húszat 1- és harmincz üzletrészt 4-en. ad. 10. Az alapszabályok 45 §-aszerint „A mérlegben kitüntetett tiszta nyereség mindaddig a taitalékalaphoz csatoltatik, mig az 5000 koronára növekedett." Ez alapon a mult csonka évi tiszta nyereség is, mely 251 korona volt, a tartalékalaphoz csatoltatott. Legközelebb az alapszabályoknak oly értelmű megváltoztatása szándekoltatik, hogy a tiszta nyereség mindaddig a tartaléktőkéhez csatoltassék, mig az 200.000 koronára nem szaporodik, hogy ennek alapján a gabona értékesitésére átmehessünk s utóbb iparvállalatot létesitsünk. ad. 11 A tiszta nyereség onnan keletkezik, hogy az igazgatóság teljesen díjtalanul végzi teendőit, s a beszerzési árhoz bizonyos százalék nyereség adatik, még pedig olyképen, hogy oly árukra, melyek a szegény népnek leginkáb szükségesek (só, liszt stb.) igen csekely a nyereségi százalék; igy pl. a sót mely nekünk 24 korona 40 fillérbe illetőleg a duplán őrlött só 25 koronába kerül, kilónként 26 fillérért adjuk, ahogyan egyetlen egy kereskedő sem adja itt azt. Ez a nyereségi százalék fokozatosan emelkedik ugy, hogy átlagosan 17—20%-ot adjon, miből levonva az üzleti kiadásokat, még nyereség is marad. — A minőség tekintetében mindig a lehető legjobb áru rendeltetik. ad. 12. Hogy a tiszta nyereséget mire fordítjuk a 10-ik pontban már megad tara a feleletet. — Hogy annak idején az egyes tagok az osztalékot mire fordítják, az egyedül tőlük függ. ad. 13, Hitelben csak tag vásárolhat, még pedig az általa már befizetett összeg erejéig, levonva ebbSl azon összeget (üsletrészenkint 2 kor.)mely összeg kilépés, vagy kizárás esetén a tartalék alaphoz csatolandó. ad. 14. F. é. rnurc. hó 14-ig a szövetkezet zárt volt, s igy ott csak tagok vásárolhattak; f. é. márc. 15-től azonban nyilt, s azóta ott mindenki vásárolhat. — A vásárló tagok aránya 75%, az idegeneké: 25°/o. ad. 15. Az első évben, vagyis 1900. évi jul. 22-től 1901. aug, l-ig 42.600 koi. a második év 4 betelt havában (aug. szept. okt. nov.) 27.200 kor. volt a forgalom. ad. 16. Tekintetbe véve a minőséget is, a fogyasztási szövetkezet olcsóbban adja az ár ukat, mint a kereskedők. ad. 17. A szövetkezet az árviszonyokban a fogyasztó közönségre jótékony befolyást gyakorolt, mert sok partékának az árát leszállították a kereskedők is. ad. 18. A fogyasztási szövetkezet élelmi czikkeket, fűszerféléket, papir- és Írószereket, továbbá gazdasági vasárukat árusít. ad. 19. A fogy. szövetkezet korlátolt italmérést is folytat, továbbá dohány, és bélyeg elárusi'ási engedélye is van. ad. 20. Szövetkezetünk, — elvből — mindig arra törekszik hogy a lehető legjobb minőségű árukat szerezze be és árusítsa. — E mellett különös gondot fordít arra, hogy tőle telhetőleg a hazai ipart és termelést támogassa, s a mennyiben ezek versenyképesek, mindig a hazainak adja az elsőbbséget. Több árunál a hazai iparczikkeket szállítási kedvezményben Kellene kormány intézkedéssel részesíteni, hogy ne kerüljön többe a hasonló minőségű hazai áru a külföldinél. ad. 21. A fogyasztási szövetkezetnek keletkezése óta a viszonyok sok tekintetben jivultak. ad. 22. A zalaegerszegi központi fogyasztási és értékesitő szövetkezetnek eddig három fiókja van : a) Gutoiföldön (megnyílt: 1901. márc. 31-én.) b) Alsóbagodban (megnyílt: 1901 jun. 2-án.) c) Söjtörön (megnyílt: 1901. jul. 27-én.) Legközelebb Novában is megnyílik a fiók. — Ezek mind a székhelyen kivül vannak. ad. 23. Szövetkezetünk mindenféle közterhet visel. ad. 24. Szövetkezetünk a hatóságok részéről kedvezményben vagy támogatásban ntm részesül; sőt nem titkán tapasztalható imitt-amott az akadékoskodás is. ad. 25. A szövetkezet a czéljától elütő törekvések propagálására nem használtatik fel. * Czéljául nemcsak azt tűzte ki, hogy a hivatalnokok, s kisemberek és az elhagyott nép nyomorúságos helyzetén javítson, segítsen, s hogy ezeket a hatalmasabbakkal szemben pártfogásába vegye, s talpra állítsa, de azt is, hogy a versenyképes hazai és helyi ipart, termékeket, és termeléseket forgalomba hozza s amennyiben verseny képesek : árusítsa. (Lásd Szövetkezeti Útmutató czimü munkám 202. lapját. E munkámban részletesen ki vannak fejtve azon magasabb állami ós erkölcsi okok is, a melyek elengedhetetlenül megkövetelik, hogy a szövetkezetek az országban minél nagyobb számban elterjedjenek és létesíttessenek ) Meggyőződésem szerint a közvetítő kereskedelem és a szövetkezeti mozgalom közt érdekellentét azért nincs, mert egyrészt mig a közvetítő kereskedelem czélja egyedül a magán érdek, addig a szövetkezeti mozgalom a közérdek szolgálatában áll, másrészt padig, mint hivatkozot munkámban részletesen kifejtem, a tisztességes és szolid alapon nyugvó keieskedelemnek a szövetkezeti mozgalomtól félnie nem kell, mert egy magán czég vezetése semmi esetre sem keiül többe (hanem kevesebbe), mint a szövetkezeté. E mellett a szövetkezetek nem is terjesztik ki működésüket a kereskedelem minden ágára, hanem csak arra, mely a fogyasztá közönségnek különös érdekében van. Ha a „hivatásos" kereskedelem ugy értelmeztetik, hogy ez csak egyes osztályoknak vagy felekezeteknek volna privilégiuma, ez esetben az nem csak a 48-as törvényeinkkel ellenkeznék, hanem felvilágosodottabb koiunkkal, a szabad versenynyel és a szabad szellemmel is; ha pedig a hivatásos kereskedelem szó azt akarja értetni, hogy ezzel csakis szakképzett kereskedők foglalkozhatnak: akkor sem áll fenn az ellentét, mert Magyarországon tudvalevőleg a mai „hivatásos" kereskedőknek vajmi kevés százaléka szakképzett, — iskolailag; evvel szemben pedig a szövetkezeteknek érdeke, hogyszövetkezetük vezetéséreszakképzett embert állítsanak, vagy legalább olyant, ki az erre szükséges ismereteket előzetesen megszerezte — gyakorlatilag. Kiváló tisztelettel vagyok : Zalaegerszegen, 1901, dec. 9-ón.* A zalaegerszegi központi fogyasztási és értékesitő szövetkezet igazgatósága nevében: dr. Kele Antal, elnök. Mélyen tisztelt f§ fi m ® ® Nagysád! Épp úgy mint ezelőtt, az idén is alkalmat nyujtunk tisztelt vevőinknek, hogy karácsonyi bevásárlásaikat olcsón fedezhessék. » » S » é & Az év végén eltekintünk minden haszontól és példátlan olcsó árainkkal bizonyítjuk régi pártfogóinknak, hogy czégünk minden vesenyen felül áll. S Bátorkodunk szives figyelmét felhívni kirakatainkra, melyekben változatos kiállítása lesz a karácsonyi ajándékokra alkalmas tárgyaknak. » S Maradtunk nagyrabecsülésünk kifejezésével. & & » & Zalaegerszeg, 1901. évi deczember hóban. » S » & Ü II iriiütz Sándor és fia. Olcsó árak. Fontos kiszolgálás , i Az 1888. évi péc3i iparkiállitáson arany-érem- « mel, az 1896. évi budapesti országos kiállításon | di3z-oklevéllel kitüntetve. Felhívom a t. közönség figyelmét dúsan felszerelt butorraktáromra. Folyton raktáron tartok mindennemű asztalos, kárpitos és vasbntort, bőrvásznat, butorkelmét, szőnyegeket és függönyöket nagy választékban. Elvállalok mindennemű asztalos és kárpitos szakmába vágó munkát helyben és vidéken. Részletfizetésre is adok és 3 évig jótállok. Péterffy Sándor 0—9 épiilet és bútor asztalos. Eaktár ; ZALAEGERSZEG. Kereszt-utcza 10.
