Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-12-12 / 50. szám

Melléklet a „Magyar Paizs" 1901. évi 50-ik számához. A kereskedők, iparkamarák és szövetkezetek Bámulatos, milyen engesztelhetetlen ellenségei a kereskedők a szövetkezeteknek. S ennél fogva még bámulatosabb, hogy olyan sok s ilyen hatalmas nagy ellentábornak gátjával szemben is fen tudnak állani a szövetkezetek. Természetes, hogy azóta, amióta annyira amennyire életképesek kezdenek lenni a szövetkezetek, azóta lépnek fel mind nagyobb-nagyobb erővel ellenök a kereskedők. De hát miért? Hiszen a szövetkezet is kereskedelem némileg, csakhogy javított kiadásban. Ha rossz, örvendjenek, mert ugy is elesik; ha jó, szegődjenek hozzá s kettősen örvendjenek. De sehogyse ellenségeskedjenek. Hogy is mondták régen? Ha gyarló emberi találmány : nem érdemes ellene felkelni, ugy is megsemmisül; ha pedig Istentől van: oknélkül való ellene ágaskodni. Tény az, hogy a magyar kereskedők tüzzelvassal dolgoznak a magyarországi szövetkezetek ellen. Ugy az intézmény ellen, mint az intézményben működő egyesek ellen mkadatlanul intézik a feljelentéseket, panaszokat, kérvényeket az iparkamarákhoz, a miniszterekhez, hogy gyeigitsek, vagy épen megsemmisítsék az egyéneket is, magát az intézményt is. A sok ostromnak nem állhatnak ellent már a felsőbb hatóságok sem. Az ilyen ostromlásoknak az eredménye az is, hogy most a kereskedelmi és iparkamarák a nagym. kere3k. miniszter ur rendeletére kérdő iveket bocsátottak ki a szövetkezetekhez, megtudni: mi okból ? mi czólra alakultak? minő eszközökkel dolgoznak ? Működésük erényes-ó? vagy bílnö3-é? stb. Gondolom, hogy e kérdések feltevése és azokra a felelet a szövetkezetekre nézve kedvezőbb szinben tűnnék fel, ha a nagym. miniszter ur más közegek, hatóságok utján szerezné az adatokat és nem a kamarák utján. Az iparkamarák nem barátjai a szövetkezeteknek. Ellenkezőleg. Kiérzikaz ellenhagulat. A soproni kamarától a zalaegerszegi szövetkezethez jött kérdőív huszonöt pontból áll. Magyarázatként beszél az iv hivatásos kereskedelemről is. De ugyan ki érti azt meg, hogy mi az a hivatásos kereskedelem ? A régi-régi világban volt az a divat, hogy némely családok sarjadékai állandóan katonák voltak; a többi családok tagjai állandóan robotban dolgoztak; a harmadik tör/s, pl. keleten a Léviták, állandóan papok voltak. De az az idő elmúlt. A kérdő iv 25 pontja között van olyan kérdés is, mely azt akarja megtudni, hogv a szövetkezet tagjai, ha esetleg osztalékot kapnak, mire fordítják azt? Ezt a kérdést a kamara a komikumnak i3 egy elrejtett alantos szegeletjébő! huz'a ki. Kíváncsi lehet az ember, hogy ott, ahol csakugyan van egy-egy részvény után két-három vagy négy korona évi jutalók, mit fog felelni a szövetkezet igazgatósága, hogy a külömböző tagok mire használják fel azt a két-három-négy koronát? A milliómos, ha van olyan tag, meggyűjti és kamatoztatja; a czigány primás húit vesz vele a hegedűjére; a napszámos kenyeret és egy kis pálinkát vesz rajta; a hivatalnok sóra, fára, eczetre adja vagy csizmát fejcltet . . . s igy tovább. Ez a kérdés nem is komikus. Ez gúny. Gúny tűzés egy nemzet-erkölcsi intézmény nyel s a szegény emberek sorsával. Legalább a zalaegerszegi szövetkezet szegény emberek szövetkezete. Adhat-é megjegyzésre okot, ha a szegény ember is fel tud mutatni 3 4 korona kamatot, s ha azt saját magának tartja meg? Kíváncsi lehet az ember, hogy vájjon Fiancziaországbau és kivált Németországban is ilyen nehéz küzdi lmek között erősödtek meg ugy a szövetkezetek. Annyi igaz, hogy nálunk nagy küzdelmet kell lolytatni még az ilyen magasabb erkölcsi, a nemzeti életre is megerősödésre kiható intézményeknek is. Ezért ne csudálkozzunk, ha lassan erősödnek. De ha megmaradnak a közdelemben, akkor edzettek lesznek ezek a szövetkezetek. Közreadjuk lentebb szószerint a soproni iparkamara kérdőivét s azután a zalaegerszegi szövetkezet igazgatóságának az egyes pontokra adott feleletét is. — Sz. A soproni kerületi kereskedelmi és iparkamara kérdőive. .11.452 szám. 1901. T. cz! A kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur folyó évi november hó 2-án 59.714/V1II. szám alatt kelt rendelete folytán felhívjuk a tekintetes czimet, hogy a vezetése alatt álló fogyasztási szövetkezet adatait kamaránkkal mielőbb közölni szíveskedjék. Ez adatok a következő kérdéseknek megfelelően csoporto sitandék. 1. Mikor keletkezett a fogyasztási szövetkezet ? 2. Különösen minő okokra vezethető vissza a fogyasztási szövetkezet keletkezése? 3. Kik alapították a fogyasztási szövetkezetet, vagy kik tették meg az alapítás iránt a kezdő lépéseket ? (Mind e kérd seknél az illető személyek polgári állása is közlendő.) 4. Minő polgári állásban vannak a fogyasztási szövetkezet mostani vezetői? 5. Kereskedelmileg képzett egyének-e a fogyasztási szövetkezet üzletvezetői ? illetőleg minő foglalkozású egyének? 6. Ki teljesiti a fogyasztási szövetkezetnél a bevásárlásokat 1 7. Hány tagja van a szövetkezetnek? (A tagok számának változása az alapítás évétől kezdve mostanig közlendő.) 8. Minő társadalmi osztályokhoz tartoznak a fogyasztási szövetkezet mostani tagjai ? — Pontosan kimutatandó, hogy a tagok hány százaléka tartozik a szegényebb néposztályboz (munkások, nem önnálló kézművesek stb.) s hány százaléka a jobb móduakhoz? 9. Miként oszlanak meg a tagok között az üzletrészek ? Az egyes tagoknak hány üzletrészük van ? 10. Ad-e a fogyasztási szövetkezet osztalékot a tagoknak és mennyit? 11. Ha igen, mi által éri el azt, hogy osztalékot adhat? (Magasabb árak az eladásnál, alacsonyabbak a beszerzésnél, selejtesebb minőségű áru, olcsóbb üzem stb) 12. A mennyire megközelithetőleg megállapítható, mire fordítják a tagok a kapott osztalékot ? (Magán vagy közczélra?) 13. Ad-e hitelre a fogyasztási szövetkezet vagy sem s ha igen, mily teljedelemben ? 14. Csak tagoknak ad-e el a fogyasztási szövetkezet, vagy nem tagoknak is? Ha má soknak is ad el, körülbelül milyen az arány a vásárló tagok és idegenek között ? 15. Az alapítástól kezdve mostanig évenként minő volt a fogyasztási szövetkezet forgalma, üzleti eredménye? 16. Ugyanazon az áron ad- e el a fogyasztási szövetkezet, mint a kereskedő? Olcsóbbak e nála az áruk, mint a kereskedőnel, ha az esetleges osztalék is figyelembe vétetik? 17. Minő hatást gyakorolt a fogyasztási ssövetkezet a helybeli árviszonyokra ? 18. Minő árukat tart a fogyasztási szövetkezet? (Élelmi, ruházati, fényűzési, vag> milyen árukat? 19. Folytat-e a fogyasztási szövetkezet szeszesital- vagy dohány árusítást? Ha rgen mily mérvben ? 20. Mily minőségűek a fogyasztási szövetkezet árui? (Jó, vagy kevésbbé jó minőségüek-e ? 21. Jobbak e általában az áruk a helyi pia.zon a fogyasztási szövetkezet keletkezése óta ? 22. Vannak e a fogyasztási szövetkezetnek s mily számban fióküzletei? Vannak-e ilyenek a székhelyén kivül is ? 23. Minő közteiheket visel a fogyasztási szövetkezet? 24. Részesülnek-é a fogyasztási szövetkezetek a hatóságok részéről valami kedvezmenyben vagy támogatásban ? 25. Nem használfatik-e föl a szövetkezet más, a fogyasztási szövetkezet czéljaitó'

w elütő törekvések propagálására? * # * A kereskedelemügyi m. kir. miniszter urnák ugyanis nem kerülte cl ügvelmét az az érdekellentét, mely a hasai közvetítő kereskedelem ós a szövetkezeti mozgalom között jelentkezik. Ennek az elleniéinek az eltüntetését és a hivatásos kereskedelem, valamint a fogyasztási szövetkezeti intézmény közötti áthidaló kapocs megteremtését tűzte ki czélul maga elé a miniszter ur. E czel elérésére szükséges a hazai fogyasztási szövetkezetek beható ismerete, a mi legalaposabban kétségkívül maguk a szövetkezetek által szolgál- j tátott adatokbol lesz megszerezhető. Ebből a tekintetből is bizton számítunk rá, j hogy t. cím a vezetése alatt álló fogyasztási szövetkezet adatait kamaránknak mielőb rendelkezésére fogja bocsátani. Sopron, 1901. évi november hó 20-ikán. A kerületi kereskedelmi és iparkamara nevében. Ullein Károly Kirehknopf elnök. titkár. A zalaegerszegi közp. fogy. és ért. szövetkezet feleletei : Tekintetes Soproni kerületi kereskedelmi és ;parkamarának Sopron. H vatkozássa! f. évi november 20-án 11452. 1901. sz. a. — a kereskedelemügyi m. kii. miniszter ur f. évi novomber 3 án 59714/VIII. sz. a. kelt rendeletén alapuló felszólításán, a vezetésem alatt álló „Zalaegerszegi központi fogyasztási és értékesítő szövetkezet" adatait, a közölt kérdésekre, van szerencsém a következőkben előterjeszteni : ad. 1. A Zalaegerszegi központi fogyasztási és értékesítő szövetkezet alakuló közgyűlése 1900. évi ápril hó 22-én volt, hol az alapszabályok elfogadtattak, az igazgatóság és felügyelő bizottság megválasztat-ott. — Az iparigazolvány megszerzése ós a czég bejegyzése után működését, Zab egerszegen, Vár megyeháztér 4 sz. a. lev ő helyiségében 1900. evi jul. 22-én kezdette meg. ad. 2. A fogyás-tási szövetkezet létrejöttének okai és czéljai: a) a nép elszegényedése, eladósodása; b) az élelmi szerekkel történt számos víszszaélés, ezek drágasága, sok esetben rosszasága; sok esetben a mértékkel történő visszaélések ; c) a versenyképes hazai ipar és termelés pártolása; d) magasabb állami és erkölcsi szempontok (a kivándorlás megakadályozása, a harczképesség fokozása, az erkölcsök javítása, népkönyvtárak felállítása ; az állam fentartó elem talpraállilása, s korunk túlságos realizmusának mérséklése; a produktív elemnek védelme az inproduktiv elemmel szemben). e) hogy tagjai s a hozzáfordulók részére lehetőleg minden szükséges gazdasági és háztartási c ikket, a mennyiben lehetséges, hazait. megbízható forrásból, hamisítatlan minőségben beszerezzen, az árukat saját, üzleti helyiségében tagjainak legolcsóbban kószpénzért, vagy korlátolt hitelre kiszolgáltassa, s a termények eladását a lehető legjobb áron értékesítse, közvetítse. ad. 3. A szövetkezetet a jelentkezett tagok alapították. — k kezdő lépéseket én tettem meg; az erre vonatkozó felhívást én írtam, melyet még aláirtak: Borbély György gymn. tanár és dr. Csák Károly megyei árvaszéki ülnök. Ez utóbbi azonban a felhívás kibocsátása után rövid időre az akcziótól visszalő pett, s abban aktív azóta sem vesz részt. ad. 4, A szövetkezet vezetőinek állása : alulirt elnök, gyakorló ügyvéd, zalaegerszegi lakós. Alelnök: Németh Gábor csacsi plébános. Igazgatósági tagok: Bcdő Vendel birtokos, zalaegerszegi, Borbély György főgymn. tanár, zalaegerszegi, Czebe Károly megyei árvaszéki ülnök, zalaegerszegi-, Kayser Vilmos uradalmi gazdatiszt, baki-, Kiss Lajos felső kero3k. isk. tanár, zalaegerszegi-,Lányi Kálmín illaraépitészeti megyei főmérnök, zalaegerszegi-, Makray Sándor uradalmi tiszttartó, egervári-, Németh Elek városi főjegyző, zalaegerszegi lakos. Póttagok : Bácsay János, bognármester és Göndncs Antal korcsmáros zalaegerszegi lakósok. A felügyelő bizottság tagjai: Fridrik István ál', el. isk. tanitó, Polgár János kir. tszéki irodaigazgató, Tikk László áll. el. isk. tanitó, dr. Zarka Zsigmond megyei árvaszéki elnökhelyettes. ad. 5. A központban ugy az üzletvezető, mint a személyzet kereskedelmileg képzdtt egyének. — A könyvelő felső kereskedelmi iskolát, végzett és érettségit tett. Fiókjainál : a söjtörinól : Ilamedly Gyula volt önálló kereskedő, a gutortöldinél; Tirászi János volt takács, az alsóbagodinál : Németh Gyula volt czipész, üzletvezető végzi az elárusitást. Ez utóbbi kettő a központban nyerte előzetes kiképeztetését. A központnál üzletvezető: ifj. Kleinhempel Károly volt önálló kereskedő.