Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-11-21 / 47. szám

4 M A C. Y A R PAIZS 1901. november 21. Pozzav István egy más módot talált ki, ö nem hagyja ott állását, a tűrhetetlen állapoton változtatni akar, mégpróbálja a strájkot. Megbüntette a tanítást. Olyos ember azért nem Ítélheti el. Egyiknek-egy, másiknak más a módszere. A czélja neki is jó, az, hogy javuljon ez a tarthatatlan keleti állapot, -ha másként nem, a strájkolással is:' Mindenesetre jobb volna, ha valami más móddal lehetne javítani a helyzeten. Hiba igazítás, A mult számban a szabó iparról szóló özikk utolsó bekezdésében tévedésből az említtetik, mintha Tiborcz Lujza k. a. női szabó volna. Nevezett k.a. sem nöíszabónő. — ű'.Mít Ü, semvarr'issal (üzletből)' nem foglalkozik. Számok. Bereczk kerületben Itíii ember választ országos képviselőt, Budapesten pedig a VII. kerületben 10 515 é»*W. Meglopták a ÍDfariiSÍ. Eg}* K >csl::>métby Győző nevü 23 éves .sümegi születésű ifjú, tónak apja most Veszprémben ny. városi mérnők, szám- j gyakornok volt B&dapestefl a városi adőpénztáraál' j Elküldöttek tőle 7-70.000 koronái a koepénztánba. , Ő belemarkolt a táskába, kivett 588.000 koronát i s a többit bektüdötte a szolaától a pénztárba, • maga pedig elillant, a derék összeggel. — Mtaig ! bdtt.il ütik a nyomát. A ki. megfogja, 4000 ko- j rónát kap jutalmul. j Ma"! hetivásár. A megtartott hetivásárra-fol- { hajtőt;ak 80 darab szarvasmarhát, ebből eladlak ! 16 darabot. Sertésekből 900 drl>. került fólhajtái j alá és eladtak belőlük 28S darabot. A l

:-g&0"!-3l3böi országos vásár Zalaegerszegen ' 1901. évi deezember hő 2-án (héttőn) lesz. Ejrsaoabír. Fejes -Aladár nemespécselyi ev. ; ref. taflító f. bó* 12-én esküdött örök hűseget ! Bajomy Gábor nemespócselyi földbirtokos kedves j leányának. Vitmánalo. A kiscselli Iparosok olvasó és önképző kört ! alakítanak. Szívbaj. Bnlt község közelében 15 én egy . holfestet talállak. Az orvos ro>a dőri szemle ki- i derítette, hogy Tóth László sárhidai lakos, ki j valamely dolgában járt erre, utolérte szokott ' szívbaja és segítség hiányában az erős hideg | időben meghalt a-z ország utján. Gyermekgyí ikos, Pusztaszentlászlón BöíeCz ' Rozália törvénytelen uiszülótít megfojtotta. Áttették j ügyét az ügyészséghez. F jiretrtesek. Xalálövőn Eridricb Antal házába | bement két bekormozott ifjú s puskát szegeztek ! az asszonyra. Az asszony kifutott s fellármázta j a községet, hogy tolvaj! stb. A két suhancz a i szolgálóhoz ment be skétdrb. facsutkával akartak j tréfásan lőni, de nem sült el. H*zÍQd03. Likies Pál drávaesánvi lakos II. Hegykerület községben tetöfodés közben a háztetőről lezuhant és szörnyethalt. Báb akién? Boczföldön Friílívert Józsefnéuek ! gyermeke született é hó 2-án, Nyilván nincs a j faluban bába. mert orvosért küldöttek a városba ; Az orvos azonban fele útjáról visszaküldöttek,Siogy már nincs baj. S van gyermek. Pedig dehogy van. Összeült vagy három asszony a gyereknek véletlenül tudatlanságból mégvágták a fejét aztán nagy tudományosan összevarták, de nincs köszönet benne. Nem marad meg. Az ügy az ügyészségnél van. Uj anyag az esküdiöirós*gra. Jaisovecz István kristólTalvai lakos Pintarics Imre kristóffalvai lakossal a jánosfalui korcsmában f. hó 13-án összeverekedtek, miközhen Jaisovecz egy boros üveggel Pinturicset fején ugy megsebesítette hogy folyó hó 17-én meghalt. Betörés. Keszthelyen fyoló h ó 16-ára menő éjjelen eddig ismeretlen tettesek a külső ajtóknak valószinően álkulcscsal történt kinyitása után az adószedő és adóügyi jegyző hivatalos helyiségbe hatoltak, s ott a jegyző Íróasztalának megfúrása után két asztal fiókot kinyitottak, és azok egyikéből az adóügyi jegyző magántulajdonát képező 67 korona készpénz, továbbá ugyancsak ezen helyiségben levő fizető asztalka zárt fiókjának feltörése ulán az adószedé által hitelben kapott adókönyvecskék eladásából befolv 47 kor. 20 fillért elloptak, ugyanott levő vaspénzt lakás ján is próbálkoztak de ugy látszik ahoz Iszerszámuk nem volt; ismét átmenttek Csirke Iván jegyző hivatalos helyiségébe, az Íróasztal tetejét feífeszite tték oldalát megrepesztették és fiókját megnyitották ott azonban pénzt nem találta, csak az iratokat forgatták össze; a csendőrség, valamint az elöljáróság is a nyomozás bevetette. A községet kár nem érte, minthogy az adószedő az ellopott összegért a felelőséget elvállalta. A vasárnap megünneplése és az iparosok. Boros György unit. theol. tanár és dékán népszerű hangon értékes szabad előadást tartott a kolozsvári iparosoknak a városház nagytermében A termet egészen megtöltötte a hallgatóság, ^ik feszült figyelemmel hallgatták a vonzó előadást Arról beszélt B"ro°, hogy az amerikai nép mily. ítzépeu ünnepli meg a vasárnapot kártya, korcsma, káromkodás, egészen elmarad ettől a kötelesség tüdő vallásos néptől. Mindenki templomba megy. Igen szépen fejtegette azt is, hogy ott a szabadság ünnepét jul 4-én, miiven impozánsan ünneplik meg. Virágokat, koszorúkat' ráknak ilyenkor a bősök em lek kel ellátott sírjára, 'rakétákat gvujtauük sülön, a miktől gvakran tüzet fog néhány ház. Ez az ünnepélyt nem ziVarjá. Elo'tják s az' állam a kárt, a hazafias ünnep emléke iránti' tekintetbe megtéríti, Tar-almas, szép beszédét az'al végezte, hogf kei üljük a kc-rc-mí', kár-yát és ícáVorakoclást s íinnpp:

jljünk. Borost zajosa® megéljenezték Felolvasása elején H.iller Károly dr. miniszteri tanáif-os a hazai ipai előmozdítása érdet eo'eh szóit az .ipaiosokhoz, kiknek öufnagakoí kell segíteni s igy érvényesülhetnek;' mért iriost fokozottabb • méltókban támogatják őket. A karácson ri kiállítással k: pcsoíatosan mondott nekik gyakorlati útmutatásokat. E felolvasásoknak hagy gyakorlati jelentősége és értéke van. A Vezetőket el.-smerésilleti ez irányban kifejtett bú'.góság'ok ért. Ella. yzÓS. Baráth Lajos rédícsí rnav. tisztviselő november lió 17 én eljegyezte Móüda Ferencz ;rédicsí kántortanító kedves leányát Arankát. Kolozsvári szövetkezet a boai stóvíí p*.r- I tolására. A napodban emlitert;ik, hogv szakértő f .vizsgálat megállapítottá, un kép a ra i'gyarórszági gyárak ruhaszövete finomabb, tartósabb e* olcsóbb, mint az angol keim -, mert míg a legfinomabb angol szöveti)-- n is van néhán> százalék gyapot, a magyar kelme tiszta gyapjú, Nehéz azo.'ibin a' | magyarországi szövetekhez jutni, mert a mi gyá- í raink iak nincs heverő tőkéje" s e miaít nem tai t.:nak mind- n városban raktári készletet. Iláller Károly dr. miniszteri tanácsom Kolozsvárt ezen ugv kíván segíteni, hogv szövetkezeire hív össze több ko'ozsvári urat. A szövetkezeti tagok J 500 frt tőkéi Összeadnak. Ez 500 frtrai minden- j fejt-» honi kelméből fognak hozatni s e szövetkezet ! áruhelyén a közönség készpénz, mellett gyári j áruért megveheti a honi szöveteket, csupán a | kezelésre számítanak fel est uV-ly százalékot. Az j áruhelyet egy lőre valamelyik jó-ne-ü főtéri keres- i kedőiíél rendezik be. a vevők a ruhát a saját szabójukkal készíttethetik el. Ez egyszerű eljárással bárki hozzájuthat olcsó és tartós hazai szövethez. Téii e oldások. A földmiveléti miniszter a téli gazdasági előadások és kurzusokra 162.5hű korona államsegélyt utalványozott. A telén és tavaszszal 887 vándorelőadást. 126 gazdasági téli kurzu t é' 190 olyan kurzust íendeznek, amelyen a föld mi velő népet a hadiiparba vágó valamely foglalkozásra tanítják. Az ipar-pártoló szőve ség előkészítő, bizottsága Vörös Lm. ló államtitkár elnöklete alatt ülést tartott, melyen bejelentene, hogy a szövetség eszméjét az egész országban szimpátiával fogagják. Az ülésen elhatározták a s/ovötsc-Qi programod megszövegezését. Különfélék. Nyilatkozat, A „Magyar Paizs" f. évi november 14-iki szá.-nában árverési hirdetmény jelent meg, melyben a zalaegerszegi kir. járásbíróság, a Zalaegerszeg és Vidéki hitelszövetkezet mint végrehajtató javára ellenem árverést rendelt el. Nehogy a t. vásárló közönség hitelviszonyaimat illetőleg tévedésbe ejt: ssék, ezennel kijelentem, hogy i'önti árverés ellenem, nem mint adós, hanem mint özv. Xémeth Jószefné adós-levélen alapuló tartozásának jótállója ellen rendeltetett el, azonban nem foganatosíttatott, mert az egéoz tartozást kamataival együtt még azt megelőzőleg magam kiegyenlítettem. Zalaegerszeg, 1901. november 21-én. Péterffy Sándor butor-asztalos. Gyümölcskivíte'i. Londonból írják, hogy diót 51 kg. nettotartalmu zsákokban, almát 50—60 kg buttosulyn hordókban kell oda küldeni és arra ügyelni, hogy a hordókban, illetve zsákokban csak egéséges gyümölcs legyen. Az almát rétegekben kezzel kell a hordókba rakni és egy és ugyanazon hordóban ne legyenek különféle nagyságú almák. Legjobb azalmát2—3 nagyság szerint osztályozni és az egyes fajokat jelekkel megkülönböztetni. Aki nem tud n^obb menynyiségü, gondosan szemált es csomagolt árut küldeni, nem igen érhet el sikert;* sőt a jó áruval is csak több kísérlet uíóa várható eredmény, amikor az áru jó minőségét a ve7Ó'k már kiismerték. Finom asztali gviimálcs'dt derékszögű ládákban import í'nak, minden egye darabbt pühapapirbáa göngyölve. A londoni impon torok egyébiránt az almát nem veszik fix. áron. hanem csak bízomiuylUn jutalék fejében : arra vállalkoznak, hogy almát lehetőleg előnyős áron eladják éá az. eredményről elszámolnak. Londoni 'és hamburgi gyümölcsbeviteli czégek czimei megtudhatók a m. kir. Kereskedelmi Muzeurn igazgatóságánál. ZaiaYármegyei IparvMó' E-yesStet. Ax alsoienüvai fstoivaaás október 6-án. — térsziike miatt késett eddig. A felolvasás csak pdlana'ná mulatságra van szánva. Nem mondtam, hogy élvezetie. Csak időtöltésre. Aí igazi felolvasás, eivezetes. De az ilyen ritka. Lie -üár szeijemas ember, kell, mint amilyenek a íVdncziák között vannak. Én nem vagyok -jellemes, minthogy jqég i'rancz.ia sem vagyok, a felolvasásom sem ói vezetés. — S ez legyen az én öiiajánlá«om. Nemcsak nem szellemes és nem 'élvezetes a felolvasásom, hinem annyira parasztos, hogy felkelthetie'tíenem a hallgató közönségnek aharagjit is; de én avval sem törődöm. Üssenek, csak hallgassanak m-ig. Mondják a politikusok, hogy szegénységben van az ország, mert ; d.íssága van Mridjuk mi hétköznapi emberek is, mert halljuk, tudjuk, lá jak, érezzük, hogy szígéiiységben vagyai k mi egyes emberek is, mert van adj^sá4ailí ei váltónk, sok, — s ráadásul míg ez a nótáik is vaii : Van adósságom, de sok .... Én magyar nemes vagyok. Még hagyján, ha szegén v vagyok, de ha még hetvenkedő is vagyok, kétszeres a szegénységem. Az ám. Egy képviselőjelölt programmbtszédéből látom, hogy 4000 mutií forint adóssága van a/. államnak. Ez annyi pénz, azt mondják, rnert kiszámították, hogy ezüstben alig térne b"le 2500 vasúti vvtggotioa Nincs annyi ,vasúti wagnotij* az országnak, hogy ezt a pénzt elj bírná. S amilyen az oiszág, olyan a család, s 1 amily szegény a család, olyan szegények az egyes emberek. 6 ez a baj nemcsak a mai napokban vau meg. Megvolt légen is, fájdalmasan érették régen is. Nyolcz esztendős koromban versben tanultam a geográfiát, a két Küküllot, az Aranyost, a Maros esLKt folyókat a mondtam, mint a patak: »Látod, ezek egyig mind nálunk erednek ; de mint pénzünk, lassan, ők is kiperegnek." Meg régebben is foglalkoztak az emberek a megélhetéssel, evvel a prózai kérdéssel. A lángoló Ivossuth-korszakban, a legmagasztosabb eszmék harczában is a kenyér, vagyis az élet volt a főkerdes, Ennek csak virága még maga a műveltség is s gyümölcse a szabadság. Széchenyi István azt mondot'a, hogy csatomat kell nyitni, a földet müveini kall, s állatot kell tenyészteni, hogy legyen mit együ nk; azután dolgozni kell, észszel, karral, ipart,művészetet, mesterséget kell teremtenünk, hogy müveitek legyünk; azutáu Ilidet kell rakni, utat csinálni és hajót építeni, a közlekedésre, a kereskedelemre, — hogy gazdagok legyünk. — Széchenyi azt mondotta, hogy legyünk gazdagok, azutáu könnyen megszel" zhetjük a szabadságot is. Ám a türelmetlen Kossuth ki a Petőfi tenmészetével azt mondá, legyen előbb szabadság, kőnyebben megszerezhetjük aztán a gazdagságot is is: ő maga, ez a forrongó ember is, előbb az iparfejlesztéshez fogott. Hiszen Kossuth találta ki es teremtette meg az iparvédő egyletet. Mert akkor is, mint rendesen, nem csak pergett kifelé, hanem ömlött a pénzünk, mint a Duna a tengerbe. A pénz. pedig a legideálisabb felfogás szerint is a nemzettestnek a vére. S ez a vér, ha nem bent a testben kering, hanem kifelé patakzik: vérveszteség ós halál következik rá. Ezt a vérveszteséget akarta Kossuth megállítani a védegylettel. Hogy vásároljunk honi portékát. Ezzel kettős czélt érünk el: először bentmarad a pénzünk az országban