Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-11-21 / 47. szám

lf>©l. november 21. MAGYAR PAIZS £[eti hírek. i rzsébet királynénk emlékét szép kegyelettel ünnepelték meg a zalaegerrzegi iskolák november 19-én. 8 órakor istentisztelet volt a főtéri templomban , azután az iskolákban volt az ünnepély. A főgymnasiumban Laux Rezső taMár tartott nagy gonddal kidolgozott emlékbeszédet. Scbill Imre énektanár vezetésével énekelte az ifjúság a Szóz-atot, Hymnuszt és egy gyászdalt, Andalíts Lajos és Czukelter József VII.0. tanulók szavaltak egy-egy kedves alkalmi költeményt Kun Bélától és Ábrányi Emiltől. Szép Lajos VIII. o. tanuló Bartha Miklósnak prózában irt gyönyörű emlék költeményét szavalta el. — A Jelső kereskedelmi iskolában Udvardy I. igazgató tartalmas megnyitó emlékbeszéde után Fángler Lajos II. oszt. szavalt, Glassgal ÍVilmos II. oszt. igen szép méltató beszédet mondott, Goldring Salamon költeményt szavalt, Konh Gyula »Tiikör darabok« czimen adatokat szedett össze Erzsébet életéből; közbe-közbe az ifjúsági zenekar is működött. A polgári leányiskolában Bó'dy József tanár tartott emlékbeszédet Erzsébetről a családias anyák mintaképéről. Volt ének és 9 növendék szavalt alkalmi verseket. — Az elemi iskolában osztályoként ünnepeltek s az osztálytanítók méllatlák a nagv királynét. Heg edfis miniszter szabadságon. Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter, a ki roár napok óta ágyban fekvő beteg, a mint a betegágyat elhagyja, hosszabb szabadságra Meránba utazik egészségének helyreállítása végett. A miciszter távolléte alatt a kereskedelmi miniseteriura ügyeit Nagy Ferencz államtitkár fogja veze'ni. A magyarnyelv érdekében. Egy alkalommal •miiteltük, hogy Muraköznek egyik másik iskolájában Zágrábból jött apáczák tanitnak, akik nem tudhatnak s ntm is tudnak jól magyarul; ez pedig nircs előnyére a magyar iskoláztatásnak. A november 12-iki közigazgatási ülésen hivatalosan is előadta ezt az ügyet dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügyelő,hogy névlegesen Miksavár és Kotor községekben van ez igy. A közigazgatási bizottság Ziegler Kálmán közjegyző bizottsági tag felszólalása után elhatározta, hogy a vallás és közoktatásügyi miniszterhez felírató t intéz, melyben kéri, hogy idegenben nevelt apáczák ne taníthassanak magyar iskoláinkban. Efködtszék 18-án hétfőn volt az első tárgy s esle 10 óiakor véget is ért. Ez év szept. 8-án P akokon Fodor János egy szőlőkaróval fejbe vágta Kardos Ferenczet, hogy ez aztán nemsokára meghalt. Szándékos emberölésért ítélték el Fodor Jánost 7 évi fegyházra. Fodor István másodrendű vádlottra nézve a kir. ügyész (Schneider GáLor) elejtette a vádat, akit nyomban szabadlábra helyezlek. A törvényszék Sztaniszlavszky Adolf elnökből, Szalay és Skoday tszéki birákból állott. Jegyző Gsiszár S. — Vádlottat dr. Vajda Manó ügyvéd védelmezte. Esküdtek voltak: Tuss Antal, Turv József, Talabér Károly, Piatsek János, Pataky Kálmáa, dr. Ruzsicska Kálmán (főnök), Sümegi József, Szüts Zsigmond, Rácz Béla, Glazer Sándor, Udvardy Vincze, Köhler Ede, Németh István Lázár (póttag.) — A főtárgyaláson kellemetlen helyzetben valának Erdős és Biró vizsgáló orvosok, kik a halottat felületesen és pontatlanul vizsgálták meg. A második nap még érdekesebb volt öt vádlottal, öt védővel s több tanúval. A következő szerdán délben ért véget az ügy. F. hó október 2-án képviselőválasztás napján Zanger Istvánt a zalaszentiváni kocsmaivás után fejbe ütötték, hogy meghalt. Elsőrendű vádlott Varga Gyula, védi dr. Hajós Ignácz, — másodrendű vádlott Tóth Cyula, védi dr, Szigethy Elemér, — harmadrendű vádlott Csongrádi G. védi dr. Kele Antal, — negyedrendű vádlott László J„ védi dr. Vajda Manó, — ötödrendü vádlott Varga István, az elsőnek testvére, védi dr. Hajós Ignácz, Mihalovits Károly ügyvéd anyagi keresetek ügyét védi. Közvádló dr. Révffy Zoltán kir, alügyész. Szándékos emberölésért emel vádat. Dr. Hajós azt mondja, hogy az alkohol az emberiségnek átka, itt a haj, ez az oka a legények verekedésének. Felmentést kér. Dr. Szigethy nyugodt és erős logikával bizonyítja, hogy védenczének nem juthatott szerep az emberölésben. Erre elég volt az elsőrendű vádlott ütése. Dr. Kele Antal a korrupczíót állítja bünoknak, a választások rosz szellemét, kézzel fogható erős konkrét előadásának derült oldalával még jobban győz. Dr. Vajda mint a 2. 3. s 5. rendű vádlottak védői is teljes bizonyítékok híján kéri 4 rendű vádlottját fölmenteni. - Esküdtek : Lányi Kálmán, Sárváiy József, Saághy Péter, Nagy Antal, Kőszeghy Kálmán, Talabér Károly, Pataky Kálmán, dr. Ruzsicska Kálmán (fönök) Glázer Sándor Hock Pál, Horváth János tanitó, Köhler Ede, Part Sándor. — Varga Gyulát és Tóth Gyulát 3 évi. Csongrádit 2 évi börtönre ítélték. A 4 és 5 rendű vádlottat fölmentették. Harmadik nap. A harmadik tárgy is emberölés s színhelye Diszel, hol derék vérdus legények laknak. Itt Szabó János 18 éves suhancz szept. 1 én fejnagyságu kövekkel verte agyon mostoha apját, Simon Polgár Istvánt, mig ez az Eger patak partján alutu. Polgár István szekeres veit s ezt a nótát futták róla: Kis szekeres, nagy szekeres, mind megissza a mit keres. Durván bánt a családjával is. A fiu vasúti munkás volt s mikor eikövette a dolgot, ittas volt. — A törvényszéket Szalay László v. bíró elnökletével Szírmay Béla és Rohonczy István bírók alkották. Jegyzett Csiszár Sándor. Közvádló Schneider Gábor: védő dr. Mányoky Gyula tapolczai ügyvéd. Es\üdtbir<Wiy. Udvardy Vincze, Mattusek Richárd, Tuss Antal, Lányi K. (főnök) Kunfalvi H. Rezső, Schnürmacher Zsigmond, dr. Keresztury József, Köhler Ede, dr. Vajda Manó, Sárváry József, Sümegi József, Nagy Antal, Tury József. Szabó Jánost elilétték 3 évi börtönre, tehát az állam, ha nem tűri elvérzésének ezt a nemét és előre megakadályoz nagy kiadásokat. Ezekhez hasonló érvektől a belügyminisztérium is át volt hatva, azonban nem vélte megengedhetőnek, hogy a jogéletbe ily mélyen bevágó kérdést önállóan ir.lézz.en el. Jogi tanácsot kért az igazságügy minisztertől, a ki azt felelte, hogy törvénykönyv ünkben nincs alap azon kivándorlók rendőri visszatartására, akik bűncselekményt nem követtek el és rendes útlevéllel vannak ellátva. Bűnös ök pedig nem voltak ezek a nyomorultak. Útlevelük is volt. Hogyis ne lelt volna, mikor a községi jegyzői kar jelentékeny hasznot huz az útlevelek kiállításából'. A szomorú vonat lelát nfgy naji küzdelem ulán elindult, neki a messzeségnek, a bizonytalan életnek, a bizonyos balálnak. Láttam a szerencsétlenek menetrendjét állomásról álk másra, óráról órára van az.útjuk megjelölve abban a füzeikében, melynek czimlapján a boldog l'aim áll. Mennyibe kerül a jegv Budapestig, onnan Fiúméig. oiiDan Udinéig'? Hol kell átszállani egyik vonatról a másikra? Mennyi az időzés itt vagy ott? Milyen kinézésű ember várja őket Budapesten, Fiúméban. Udínében? Ez mind apróra le volt írva. Az utasításban hangsulyoztatik, hegy senki mással szóba ne álljanak, csak azzal, ki megjelöltetett. A kérdezösködóknek feleletet ne adjanak. Útjuk czélját senkinek el ne ár ulják. Annyi pénzzel induljanak útnak, hogy mikor Genuába érkeznek, még legyen nyolezvan forintjuk, mert személyenkint ennyi a hajódij Brazíliáig. Ez.t a vállalatot Silvió Notário udinei közjegyző vezeti. Ennek az urnák Máramarosban kazárügynökök állanak a rendelkezésére. A vállalat egyetlen czélja az, hogy a Genuábau alakult hajózási társaság szállítmányokra tegyen sz.ert. A khazár ügynökök elég nviltan űzik a toborzást. Ebből kettős hasznuk van. Százalékot kapnak a vállalattól s a megbolonditott nép áruba bocsátott vagyonát kótya vetye árban s/.erzik meg. Azokat a község gyűléseket, melyeken a kirándulás módozatait részletesen megbesz.éli a nép, khazár-befolyás következtében a községbíró szokta összehívni. Ezen a helyen c^ak egy csapatról számoltam be. Azonban sokan mentek. Pár hónap alatt több ezeren vándoroltak ki. Máramaros némely vidéke megbolygatott mérajhoz hasonlít, mindent megmozdult : az ember, a háziállat, a fölszerelés, a berendezés. Mert minden pénzzé tesznek, hogy mehessenek. Még a ház is megmozdul a fejük fölött. A föld is megmozdul a talpuk alatt. Csak Máramaros koimányzati lelkiismerete nem mozdul meg. Igy vérzik el a nemzet és igy szüretel a khazár. (Folyt, köv) A kie-kun-halasi ipartestület egy életrevaló újítást tett. Minden ellőjárésági ülés után egy ertekezletet, eszmecserét tart. amelyre meghivja a többi iparosokat is. Ily eszmecserék eredmónyeül véli az ipartestület elérni azt, hogy korcsma, kártya vagy egyéb szórakozás helyett ipari ismeretek elsajátításával szórakozzék s gondolatáit is munkaközbeu az ott látott és hallottak foglalkoztassák. Biz ez nagyon üdvös, ha látjuk igen sok iparosnál oienuyire gyűlölt neki a társaságban, h a iparát emiitik, vagy azt tárgyalják. Elégedetlen iparosok. A nagykanizsai iparosok azon csoportja,mely az ipartestület ügyvezetésével, főleg pedig annak vezetőivel megelégedve nincsen november hó 3-án d. u. a Polgári egylet egyik termében értekezletet tartott, melyen különféle szakmából min'.egv 30 iparos vett részt. Élénk eszmecserere után elhatározta, hogy legközelebb az összes elvtársakat összehívják ós kellőleg szervezkednek, hogy az Ipartestület közgyűlése olyan újításokat eredményezzen, melyek az iparosok érdekét megvédeni és előmozdítani képesek. A jövé évi njonezok. A kik 1881. 1880 és 1879. években születtek s igy jövőre első, második vagy harmadízben sorozásra jönnek, november hónapban tartózkodási helyükön az elöljáróságnál jelentkezni tartoznak, Ugyancsak ebben a hónapban kell kérni azt is, ha valaki nem akar illetőségű járásába hazamenni sorozásra, hanem tartúzkodási helyén akar sorozásra menni. A dorgálás. Tordán pénzügyi palotát építettek s amint a Magyarországnak irják a város képviselőtestületében megdorgálták az épitő vállalkozókat, a kik a szerződésben kikötött magyargyártmányu vasak helvett Csehországból hozatott vasat használtak. Dr. Vertán Endre országgyűlési képviselőnek pedig azt az indítványát, hogy e vasakat az épitők szedjék ki s magyar gyártmányt tegyenek helyébe— a közgyűlés elvetette. Elég rosszul tette. A vállalkozók belemosolyognak prémes téli bundájokba s tovább épitnek Csehország javára. Avagy azt hiszik a tordai városatyák, hogy ezek a vállalkozók, kik nem csak a szerződést, hanem Magyarország iparvédelmi mozgalmát is kutyába sem veszik, hogy ézek a képviselő testület dorgálására hederitenek valamit!? Maqyarország városai. A hivatalos lap közli az ország v, rosainak 1900-ik évi hiteles népszámlálási adatait A kimutatás érdekesebb részletei ezek : Budapestnak 732.322 lakosa. Szegednek 102.991 lakosa. Szabadkának 82.122 lakosa, Debrecennek 75.006 lakosa, Pozsonynak 65.867, Hódmezővásárhelynek 60.883, Kecskemétnek 57.<912, Aradnak 56.260, Temesvárnak 53.033, Nagyváradnak 50,177, Kolozsvárnak 49.295, Pécsnek 43.982, Miskoícznak 43.096, Újpestnek 41.858 és Kassának 40 102 lakosa van. Ezenkívül 10 városa van az országnak 30.000 lakoson felül, 26 városa 20.000 lakoson felül és 70 városa, melynek népessége a 10 000 lakost meghaladja. E 122 hely közül egy székesfővárost, 25 törvényhatósági joggal felruházott város, 48 rendezett tanácsu város és 48 nagyközség. Horvát-S;.lavonor^zágban legnagyobb váiosának, Zágrábink mindös-ze 61.002 lakosa van. Megépítették a helyi rendőrségi szobikat — másodszor. Vagyis a földszinten két szobából egvet csináltak s az emeleten egy szobából kettőt. Az épületet ezelőtt pár évvel emelték. Két óv múlva remélhetőleg harmadszor is meg fogják építeni. Aki odaadja kenyerének a felét Kolozsvárt van egy értékes nemzeti kincs, a, 48—49-es történelmi ereklyének a muzeuma, melyet Kuszkó István teremtett meg s melynek ő az őre is. — Közelebbről meglátogatta ezt a gazdag muzeumot Simig Rezső kalocsai uiodalmi tiszttartó s 48-as honvéd tüzérhadnagy. Bántotta a látogatót az, hogy az ott nagy gonddal összeg} fljtött ereklyetárgyak néhány szük szobában vannak összezsúfolva. Simig Rezső a kalocsai honvédegyletbea előadta az utazását, a kolozsvári ereklye muzerumot inélfóuak tartja a pártfogásra s ajánlja a honvédegyleteknek és Szábély Antal elnöknek a figyelmébe. A maga í észéről pedig nyugdijának a felét felajánlja a kolozsvári 48-as ereklyemuzeumnak nemzeti czéljaira. strájkoló tanitó. Nem érdektelen dologról értesítenek Kei kaszentmiklósról. Ez a község egyik — a nagyon sok között, hol a tanitót nem fizetik. Ezért a tanítók sorban elpályáznak, onnan, otthagyják fizetésöket vagy veszendőbe,, vagy azután perelik. A mostani osztálytanító,