Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-11-21 / 47. szám

2 M A G Y A R PAIZS 1901. november 2Í a tanitó önérzetét bántó szabályzatot, különösen a »kukucslyuk«-ot, mint »rémuralmi« pontot. Az egész kör tomboló _ lelkesedéssel fogadta* a feloívasás minden betűjét, melyről már meg is emlékeztünk volt. Ugyancsak teljes egyértelemmel határozatot is hozott a kör; kérve illetékes helyen a sérelmes pontok megváltoztatását. A terjedelmes felolvasás és határozat megjelent a pécsi Néptanodában s visszhangot keltett a tanügyi világ széles körében. Többhelyről ikL vözöltéte a bátor felszólalót, mely igazán ritkaság számba megy. Legújabban a muravidéki tanításét? körének képviselőjétől jött Novákhoz egy meleghangú üdvözlet, melyben a sértett önérzet védelmezőjéhez szegődnek. Itt nincs elég tér sem az utasításnak sem afelolvasott kritikának részletes ismertetésére, s nem is épen szükséges, csupán a»kukucslvuk«-otkell a Magyar Paizsnak megemlíteni, mert a »kukucslyuk« akárhogyan jutott bele az utasításba,,, érdekes tévedése a magyar szellemnek. B. Gy. Közgazdaság. A világ gabona termése. Földmivelésügyi miniszterünk az előző évek szokásaihoz képest, a folyó gazdasági évben is összeállította az öt világrész gabonatermő államainak termésére vonatkozó adatokat. — H»< kezünkbe vesszük-e statisztikai adlathalnuzt, az amerikai mezőgazdák által szokszor és sokat hangoztatott eme jelszó jut eszünkbe: „TáplíM földedét és az táplálni fog téged:.* — Lapuok, • szűk tere nem engedi meg, hogy az érdekes ós éitekes jelenléssel egész részletesen foglalkozzunk s éppen ezért csak azon adatok feleiül itésére szorítkozunk melyekből kitűnik, hogy a magyar mezőgazdák még nem ismerik, vagy nem akarják elismerni stx amerikai gazdák fent említett mottóját. Nézzük csak az egyes gabonák átlag termését. — A buzaíermelest illetőleg Nemetország vezet hektáronkiufc 24.80 hliter terméssel, követi ezt Nag\biittánia 24 70 hit., Románia 15 hit., Francziaország I4.7(ípl»lt,; Szerbia 14.51 hit., Ausztria 14 50 hit., Bulgária 13.50 hlitenxl s csak aztán jő Magyarország 23.36 hliter átlagterméssel. — A rozs termésnél első helyen ált: Nagybritania 28 30 hit. terméssel, utána jő Németország 18.30 hliterrel, majd Bulgária 17.40 hit, Francziaország 17 hliterrel, Ausztria 15.50 hlterrel, Románia 14 19 hlterrel; S/erbia 14.05 hltrrel s azután Magyarország 13.05 hltnrel. — valamivel jobb az erednaény Magyaroj^ágra nézve az árpánál. — E tekintetben első, helyen áll ismét Németország 21 hlterrel, követi azutáu Nagybritania 22.10 hiteiről, Bulgária 20 hit, Francziaország 18 hit, Ausztria 1&.25 hlt__ Magyarország 16.03 hltrrel. — Legjobban állunk mi a zabtermelessel, a hol az átlagtermést illetőleg sikerült a negyedik helyet elfoglaln unk 21.73- hit terméssel :— Első i*raét Ném^tor szág 34 6 hit, Nagybritarmia 31.3 hit, Bulgária 26:50 hltrrel. Figyelemmel kisérve ez adatokat, még a laikus előtt :« íekünhet az a<z óriási külömbség, mely a terméseredmények tekinteteben Magyarország ós Nagybritannia, illetve Németország között fennáll. Kétségtelen, hogv időjárásunk mostohát viszonyai nagyban elősegítettek e nem kedvező eredményt, de azért azt hiszszük. nem csalódunk, ha azt állítjuk, hogy a kedvezőtlen idjjárás daczára is jobb termést lehetett volna elérni, ha gazdáink, a termeié* technikáját nagyobb iirenzivitással űznék. — Jó vetőmag

r gonio-i talajelőkészítés, a műtrágyának alkalmazása, gondosabb ápolás, ezek azon tényezők, melyek az inten.iivitáshoz tartoznak, s melyek az angol, német és franczia gardák előtt már reg ismeretesek. — Hogy nem hiába, azt az elért ered tnényék mu'atják. A kecskeméti m. kir. vincellériskola 1902. évi jauuár hó 7 tőt deczember hó l-ig tartó gyakorlati munkúsMpző tanfolyamára pályázui szándékozók 1 felhivatnak, hogy a m. kir. földmivelésügyi miniszter úrhoz czimzett és egy korona ertékü bélyegjegvel állatott kérvényeiket a kecskeméti m. kir. vinczellériskola igazgatójához folyó évi november hó 3®rig nyújtsák be. Minden egyes kérvényhez csatolandó, orvosi, születési, erkölcsi, iskolai, s foglalkozási bizonyítvány és kötelező irat, |

u>gy a tanfolyamot végig hallgatják. életből. Miér.t van némely templom tornyán kokas? — Azért, mert ha tyúk volna, oda fönn és tojpák s- össaetör-aék a tojása, ha. leesnék. Hogyan, öcséd, jobban van. már? — Igen, ma már verést is kapott. DG rosszul néz ki kedves barátom, talán beteg?.' — Qli neat kérem alássan, — én tanitó vagyok.. A természetrajzi órán a ragadozó állatokról pralagáU a taunitó. Utána pedig nyel* tan következik álli to,. kérdő, tagadó és parancsoló mondatokkal. Magyarázat útin felszólít'a tanitó egyet a gyermekek közúl. — No Miska! milyen mondat ez: Az oroszlán* ordít ? — Eigadczó mondat — felel a vigyázatlan nebuló neca tudván, hogy voltaképen miről van szó. Ugyancsak természetrajzi órán történt. hogy a. tanitó a szamárról magyarázott. — Milyen a szamár szőre fiam? kérdi a tanitó^ szakállát simogatva , mit a ?yerek néina sugámik vesz, rávágja: Hint a tsuiitó ur szakálla. Ha tanitó vagy, ellenjégeidjaz emberek, ha pedig még fizetésedet is kéred, ellenséged az egész világ . Tániízos hahóti bíró jó kedvében nem akarja a tanitó fizetését beszedni; hiszem, hogy ezért a talpa alá húznak neki és megtánezottatják. Mit szól ehhez a király? De ne m ő felsége, hanem csau a hahóti Király? Reméllem, visszaizen neki, hogy: Tisaíelt Biró ur! a tanitó fizetését beszedői kutya kötelessége, 1-saör, 2-aor és 3-szor is. (Li Tsöng.) A gazda szőlejében a filoxera szüretel; a kézműiparos kezéből kiütötte a szerszámot a gyár, holott a mi vidékünkön nincsen gyár; vidékünknek csigalassúsággal járó vasutján gyorsan bejött a gyolcs s hamarosan megszüntette a házi munkát; a vékony gyolcsban didergünk, csakhogy hivalkodhassunk. Bizony szegények vagyunk. Mert gyengék vagyunk, S erős nekünk a tél, a zord idő. Rövid ulja van fejünk felett a napnak. Vorösmartvként — fogytán van a napunk, fogytán van erszényünk, fogytán van az elménk. Meg kell változtatni. Lehetséges-e*? Lehetséges. »Halad, aki megindul; mig porban fetreng a henye gyáva t:rő.« Murikát kell adni a népnek. A munka megtdzi a testet. A munka műveli a lelket. A munka kenyérrel is ellátja a testet, s szellemmel táplálja a lelket. A munka nemesit. Adjunk munkát a népnek. A már emilitett házi ipari műhelyben, vagy ennél nagyobb műhelyekben, melyekről a jövő számokban fogok részletesebben beszélgetni. Borbély György. A „küküCilpk" Én nem hittem, hiába mondták ugy szóvsl

r hogy benne van a »kukucslyuk« az Utasításban. Most látom írásban is, hogy több lap tárgyalja,, s felolvasásokat tartanak róla: el kell hinnem, hogy benne vau, de azért abban most is kétségem van, hogy rendes uton-módon jutott volna bele. Én azt gondolom, hogy tévedés, félreértés, vagy valami sajtóhiba lesz az. A tanügyi lapokban vau szó róla Csudálkozom, hogy a Nemzeti iskolában nem tették szóvá. Pedig igen fontos dolog. Azért gondolom, hogy csak sajtóhiba az egész. Az elemi iskolák utasításának egyik pontja mondja, hogy a tanterem ajtójának 16Ó cm. magasságában egy kifelé nyíló kis faablak készítendő, mely csak kívülről nyitható fel, aaért, hogy a gondnoksági tagok s az igazgató bekukucsálhassanak a tanitó munkájára nagyobb zörej nélkül. Ez az, a miről nem hiszem, hogy ez lenne a ezélja. S ez az, amiről Nóvák Mihály zalaegerszegi tanitó irt egy villámló kritikát s azt fel is olvasta a köri gyűlésen Zalaszentgróton. Nóvák az egész utasítást megkritizálta, mint csókasereg, a varjusereg, a hollósereg. Ott kóvályognak elhagyott társatok feje fölött. A szemét vájják ki legelőször. A ki biija tovább megy. Hová? Nincs, a ki útba igazítson, mert ha láttok is embert, beszélni vele nem tudtok. Elérkeztek egy gyapotültetvényhez Oda kell talán három munkás. De csak férfi. Melyik legyen az a három ? Mit csináljon az a három a családjával? Hát a többi hová legyen? Láttátok az országút porát, mikor fölvakarja a forgószél? Ez a ti sorsotok Braziliában. A porszemek szétszóródnak. Ti is. Elszakít egymástól az élet, elszakít a betegség, elszakít a halál. Hát ne menjetek! Én magam visszaviszlek a patakos völgyekbe. Munkát adok nektek. Veletek maradok. Hozzá segitlek, hogy házat, telket vásároljatok. Maradjatok itthon.« — Elmegyünk uram, nem tehetünk másként, Rudolf trónörökös ur vár ott reánk, a ki nem halt meg, csak elbujdosott s uj hazát teremtett a rutén népnek. »Balgák vagytok. Megcsaltak. Ugy-e a királyházi boltos mondta ezt nektek? Hazudott. A kalocsaláni_korcsmáros is mondta, ugy-e? Az is hazudott. Ők pénzt kaptak a hajózási vállalattól ezekért a hazugságokért. Nekem higyjetek, mert én jó ember vagyok. Ha igaz, amit ők beszélnek, miért nem mennek ők Braziliába ? Miért nem foglalják el ők azt a szép tanyát és azokat a nagy termőföldeket ? — Mert a zsidónak nem adja ám a jó király. Egán meglepetve kérdezte: »A asidónak aem adja és nektek odaadja? Miért nem adja aanak cs miért adja nektek.? — azért, mert a zsidót a jó király nem szereti. Tudja, hogy- az ő ruténjeivel a zsidó rosszul bánik. Azt is tudja, hegy a rutén jó katonája volt az ö nagy vezéreinek, Bákóczynak és Kossuthnak. Most hogy elszegényedtünk, mert a zsidó elvette mindenünket, a jó király meg akar minket jutalmazni s megparancsolta a fiának, hogy minket Brazíliában boldoggá tegyen. Egán belátta, hogy itt a hit a legsötétebb babonává alakult át. Ennek a csapatnak katasztrófája kikerülhetetlen. Irtózatos logikai renddel van ez a nép kioktatva. A khazár ügynök arra tanította ki őket, hogy a kivándorlást a király csinálja a nép megjutalmazására. A khazár nem mehet Braziliába, mert a jó király haragszik reá. De a ruthénre királyi jutalom vár ott, mint Bákóczynak és Kossuthnak jó katonájára. Ördögi gondolat ilyen kelepczét áüitani a néplélek megfogására. Megjegyzendő, hogy az ékesszóló lelkész az Egán utasítására magával hozott Beregmegyéböl egy ruthén parasztott is, a ki hasonló csábitások folytán már megjárta Braziliát. Szörnyű viszontagságokat állott ki. Családja ott veszett. Ö maga különös véletlenségből egy gőzösre akadt, mely megkönyörült rajta és alkalmazta a széu-kamarában. Leírhatatlan nélkülözések és szenvedés ek között haza került Egán ezt is felhasználta kapaezitáczióra. Ugy vélte, hogy ennek, a ki ott járt mindent látott, élő tanuja a csalásnak és hazugságnak, a ki szintén mindenét eladta, hogy uti költsége legyen, a kinek a sorsa az övékkel egyforma — hogy ennek inkább fognak hinni, mint neki. De a szerencsétlenek ennek sem hittek Még egy erőfeszítést tett Egán a belügyminiszternél. Ugy okoskodott hogy ennél a népnél nem a szabadakarat működik. Ezek elbolonditott emberek. Cselekvésüknek nincs beszámithatósága. A józan értelmet kiverte agyukból a csábítás. Ezek tehát kiskorúak, kiket gondnokság alá kelt tenni. Vakságukban kész veszedelembe rohannak. Mintha csak egy tehervonat elébe dobnák magukat, vagy minthaa Dunának mennének, hogy belefulladjanak. Hasonló eszeveszetség hatóságilag megakadályozandó. Ezeket épen ugy nem szabad útra ereszteni, a miként nem, szabad egy pestises házba a falu lakóit bebocsájtani. Ezek e pillanatban őrültek. Tehát nem lehetnek őnjoguak, Nem rendelkezhetnek sorsuk fölött. Nem tűrhető hogy 80—90 elbolonditott férfi kótszázkilenczveu asszonyt és gyermeket végpusztulásba sodorjon. Egyetlen menekülési esély, ha rábuka nnak valami osztrák konzulra s ez haza szállíttatja őket a magyar állam költségén, unmagát védi