Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-11-21 / 47. szám

2 M A G Y A R PAIZS 1901. november 2Í a tanitó önérzetét bántó szabályzatot, különösen a »kukucslyuk«-ot, mint »rémuralmi« pontot. Az egész kör tomboló _ lelkesedéssel fogadta* a feloívasás minden betűjét, melyről már meg is emlékeztünk volt. Ugyancsak teljes egyértelem­mel határozatot is hozott a kör; kérve illetékes helyen a sérelmes pontok megváltoztatását. A terjedelmes felolvasás és határozat megje­lent a pécsi Néptanodában s visszhangot keltett a tanügyi világ széles körében. Többhelyről ikL vözöltéte a bátor felszólalót, mely igazán ritkaság számba megy. Legújabban a muravidéki tanításét? körének képviselőjétől jött Novákhoz egy meleg­hangú üdvözlet, melyben a sértett önérzet vé­delmezőjéhez szegődnek. Itt nincs elég tér sem az utasításnak sem a­felolvasott kritikának részletes ismertetésére, s nem is épen szükséges, csupán a»kukucslvuk«-ot­kell a Magyar Paizsnak megemlíteni, mert a »kukucslyuk« akárhogyan jutott bele az utasításba,,, érdekes tévedése a magyar szellemnek. B. Gy. Közgazdaság. A világ gabona termése. Földmivelésügyi miniszterünk az előző évek szokásaihoz képest, a folyó gazdasági évben is összeállította az öt világrész gabonatermő álla­mainak termésére vonatkozó adatokat. — H»< kezünkbe vesszük-e statisztikai adlathalnuzt, az amerikai mezőgazdák által szokszor és sokat hangoztatott eme jelszó jut eszünkbe: „TáplíM földedét és az táplálni fog téged:.* — Lapuok, • szűk tere nem engedi meg, hogy az érdekes ós éitekes jelenléssel egész részletesen foglalkozzunk s éppen ezért csak azon adatok feleiül itésére szorítkozunk melyekből kitűnik, hogy a magyar mezőgazdák még nem ismerik, vagy nem akarják elismerni stx amerikai gazdák fent említett mottóját. Nézzük csak az egyes gabonák átlag termését. — A buzaíermelest illetőleg Nemetország vezet hektáronkiufc 24.80 hliter terméssel, követi ezt Nag\biittánia 24 70 hit., Románia 15 hit., Francziaország I4.7(ípl»lt,; Szerbia 14.51 hit., Ausztria 14 50 hit., Bulgária 13.50 hlitenxl s csak aztán jő Magyarország 23.36 hliter átlag­terméssel. — A rozs termésnél első helyen ált: Nagybritania 28 30 hit. terméssel, utána jő Német­ország 18.30 hliterrel, majd Bulgária 17.40 hit, Francziaország 17 hliterrel, Ausztria 15.50 hlterrel, Románia 14 19 hlterrel; S/erbia 14.05 hltrrel s azután Magyarország 13.05 hltnrel. — valamivel jobb az erednaény Magyaroj^ágra nézve az árpánál. — E tekintetben első, helyen áll ismét Németország 21 hlterrel, követi azutáu Nagybritania 22.10 hiteiről, Bulgária 20 hit, Francziaország 18 hit, Ausztria 1&.25 hlt__ Magyarország 16.03 hltrrel. — Legjobban állunk mi a zabtermelessel, a hol az átlagtermést ille­tőleg sikerült a negyedik helyet elfoglaln unk 21.73- hit terméssel :— Első i*raét Ném^tor szág 34 6 hit, Nagybritarmia 31.3 hit, Bulgária 26:50 hltrrel. Figyelemmel kisérve ez adatokat, még a laikus előtt :« íekünhet az a<z óriási külömbség, mely a terméseredmények tekinteteben Magyarország ós Nagybritannia, illetve Németország között fennáll. Kétségtelen, hogv időjárásunk mostohát viszonyai nagyban elősegítettek e nem kedvező eredményt, de azért azt hiszszük. nem csalódunk, ha azt állítjuk, hogy a kedvezőtlen idjjárás daczára is jobb termést lehetett volna elérni, ha gazdáink, a termeié* technikáját nagyobb iiren­zivitással űznék. — Jó vetőmag r gonio-i talaj­előkészítés, a műtrágyának alkalmazása, gondosabb ápolás, ezek azon tényezők, melyek az inten.iivi­táshoz tartoznak, s melyek az angol, német és franczia gardák előtt már reg ismeretesek. — Hogy nem hiába, azt az elért ered tnényék mu'atják. A kecskeméti m. kir. vincellériskola 1902. évi jauuár hó 7 tőt deczember hó l-ig tartó gyakorlati munkúsMpző tanfolyamára pályázui szándékozók 1 felhivatnak, hogy a m. kir. földmivelésügyi minisz­ter úrhoz czimzett és egy korona ertékü bélyeg­jegvel állatott kérvényeiket a kecskeméti m. kir. vinczellériskola igazgatójához folyó évi november hó 3®rig nyújtsák be. Minden egyes kérvényhez csatolandó, orvosi, születési, erkölcsi, iskolai, s foglalkozási bizonyítvány és kötelező irat, | u>gy a tanfolyamot végig hallgatják. életből. Miér.t van némely templom tornyán kokas? — Azért, mert ha tyúk volna, oda fönn és tojpák s- össaetör-aék a tojása, ha. leesnék. Hogyan, öcséd, jobban van. már? — Igen, ma már verést is kapott. DG rosszul néz ki kedves barátom, talán beteg?.' — Qli neat kérem alássan, — én tanitó vagyok.. A természetrajzi órán a ragadozó állatokról pralagáU a taunitó. Utána pedig nyel* tan következik álli to,. kérdő, tagadó és parancsoló mondatokkal. Magyarázat útin fel­szólít'a tanitó egyet a gyermekek közúl. — No Miska! milyen mondat ez: Az oroszlán* ordít ? — Eigadczó mondat — felel a vigyázatlan nebuló neca tudván, hogy voltaképen miről van szó. Ugyancsak természetrajzi órán történt. hogy a. tanitó a szamárról magyarázott. — Milyen a szamár szőre fiam? kérdi a tanitó^ szakállát simogatva , mit a ?yerek néina sugámik vesz, rávágja: Hint a tsuiitó ur szakálla. Ha tanitó vagy, ellenjégeidjaz emberek, ha pedig még fizetésedet is kéred, ellenséged az egész világ . Tániízos hahóti bíró jó kedvében nem akarja a tanitó fizetését beszedni; hiszem, hogy ezért a talpa alá húznak neki és megtánezottatják. Mit szól ehhez a király? De ne m ő felsége, hanem csau a hahóti Király? Reméllem, visszaizen neki, hogy: Tisaíelt Biró ur! a tanitó fizetését beszedői kutya köte­lessége, 1-saör, 2-aor és 3-szor is. (Li Tsöng.) A gazda szőlejében a filoxera szüretel; a kézműiparos kezéből kiütötte a szerszá­mot a gyár, holott a mi vidékünkön nincsen gyár; vidékünknek csigalassú­sággal járó vasutján gyorsan bejött a gyolcs s hamarosan megszüntette a házi munkát; a vékony gyolcsban didergünk, csakhogy hivalkodhassunk. Bizony szegények vagyunk. Mert gyen­gék vagyunk, S erős nekünk a tél, a zord idő. Rövid ulja van fejünk felett a napnak. Vorösmartvként — fogytán van a napunk, fogytán van erszényünk, fogytán van az elménk. Meg kell változtatni. Lehetséges-e*? Lehetséges. »Halad, aki megindul; mig porban fetreng a henye gyáva t:rő.« Murikát kell adni a népnek. A munka megtdzi a testet. A munka műveli a lelket. A munka kenyérrel is ellátja a testet, s szellemmel táplálja a lelket. A munka nemesit. Adjunk munkát a népnek. A már emi­litett házi ipari műhelyben, vagy ennél nagyobb műhelyekben, melyekről a jövő számokban fogok részletesebben beszél­getni. Borbély György. A „küküCilpk" Én nem hittem, hiába mondták ugy szóvsl r hogy benne van a »kukucslyuk« az Utasításban. Most látom írásban is, hogy több lap tárgyalja,, s felolvasásokat tartanak róla: el kell hinnem, hogy benne vau, de azért abban most is kétségem van, hogy rendes uton-módon jutott volna bele. Én azt gondolom, hogy tévedés, félreértés, vagy valami sajtóhiba lesz az. A tanügyi lapokban vau szó róla Csudálkozom, hogy a Nemzeti iskolában nem tették szóvá. Pedig igen fontos dolog. Azért gondolom, hogy csak sajtóhiba az egész. Az elemi iskolák utasításának egyik pontja mondja, hogy a tanterem ajtójának 16Ó cm. magasságában egy kifelé nyíló kis faablak készí­tendő, mely csak kívülről nyitható fel, aaért, hogy a gondnoksági tagok s az igazgató bekuku­csálhassanak a tanitó munkájára nagyobb zörej nélkül. Ez az, a miről nem hiszem, hogy ez lenne a ezélja. S ez az, amiről Nóvák Mihály zalaegerszegi tanitó irt egy villámló kritikát s azt fel is olvasta a köri gyűlésen Zalaszentgróton. Nóvák az egész utasítást megkritizálta, mint csókasereg, a varjusereg, a hollósereg. Ott kó­vályognak elhagyott társatok feje fölött. A szemét vájják ki legelőször. A ki biija tovább megy. Hová? Nincs, a ki útba igazítson, mert ha láttok is embert, beszélni vele nem tudtok. Elérkeztek egy gyapotültetvényhez Oda kell talán három munkás. De csak férfi. Melyik legyen az a három ? Mit csináljon az a három a családjával? Hát a többi hová legyen? Láttátok az országút porát, mikor fölvakarja a forgószél? Ez a ti sorsotok Braziliában. A porszemek szétszóródnak. Ti is. Elszakít egymástól az élet, elszakít a betegség, elszakít a halál. Hát ne menjetek! Én magam visszaviszlek a patakos völgyekbe. Munkát adok nektek. Veletek maradok. Hozzá segitlek, hogy házat, telket vásároljatok. Maradjatok itthon.« — Elmegyünk uram, nem tehetünk másként, Rudolf trónörökös ur vár ott reánk, a ki nem halt meg, csak elbujdosott s uj hazát teremtett a rutén népnek. »Balgák vagytok. Megcsaltak. Ugy-e a király­házi boltos mondta ezt nektek? Hazudott. A kalocsaláni_korcsmáros is mondta, ugy-e? Az is hazudott. Ők pénzt kaptak a hajózási vállalattól ezekért a hazugságokért. Nekem higyjetek, mert én jó ember vagyok. Ha igaz, amit ők beszélnek, miért nem mennek ők Braziliába ? Miért nem foglalják el ők azt a szép tanyát és azokat a nagy termőföldeket ? — Mert a zsidónak nem adja ám a jó király. Egán meglepetve kérdezte: »A asidónak aem adja és nektek odaadja? Miért nem adja aanak cs miért adja nektek.? — azért, mert a zsidót a jó király nem szereti. Tudja, hogy- az ő ruténjeivel a zsidó rosszul bánik. Azt is tudja, hegy a rutén jó katonája volt az ö nagy vezéreinek, Bákóczynak és Kossuthnak. Most hogy elszegényedtünk, mert a zsidó elvette mindenünket, a jó király meg akar minket jutalmazni s megparancsolta a fiának, hogy minket Brazíliában boldoggá tegyen. Egán belátta, hogy itt a hit a legsötétebb babonává alakult át. Ennek a csapatnak kataszt­rófája kikerülhetetlen. Irtózatos logikai renddel van ez a nép kioktatva. A khazár ügynök arra tanította ki őket, hogy a kivándorlást a király csinálja a nép megjutalmazására. A khazár nem mehet Braziliába, mert a jó király haragszik reá. De a ruthénre királyi jutalom vár ott, mint Bákóczynak és Kossuthnak jó katonájára. Ördögi gondolat ilyen kelepczét áüitani a néplélek meg­fogására. Megjegyzendő, hogy az ékesszóló lelkész az Egán utasítására magával hozott Beregmegyéböl egy ruthén parasztott is, a ki hasonló csábitások folytán már megjárta Braziliát. Szörnyű viszon­tagságokat állott ki. Családja ott veszett. Ö maga különös véletlenségből egy gőzösre akadt, mely megkönyörült rajta és alkalmazta a széu-kama­rában. Leírhatatlan nélkülözések és szenvedés ek között haza került Egán ezt is felhasználta kapa­ezitáczióra. Ugy vélte, hogy ennek, a ki ott járt mindent látott, élő tanuja a csalásnak és hazug­ságnak, a ki szintén mindenét eladta, hogy uti költsége legyen, a kinek a sorsa az övékkel egyforma — hogy ennek inkább fognak hinni, mint neki. De a szerencsétlenek ennek sem hittek Még egy erőfeszítést tett Egán a belügy­miniszternél. Ugy okoskodott hogy ennél a nép­nél nem a szabadakarat működik. Ezek elbolon­ditott emberek. Cselekvésüknek nincs beszámit­hatósága. A józan értelmet kiverte agyukból a csábítás. Ezek tehát kiskorúak, kiket gondnokság alá kelt tenni. Vakságukban kész veszedelembe rohannak. Mintha csak egy tehervonat elébe dobnák magukat, vagy minthaa Dunának menné­nek, hogy belefulladjanak. Hasonló eszeveszetség hatóságilag megakadályozandó. Ezeket épen ugy nem szabad útra ereszteni, a miként nem, szabad egy pestises házba a falu lakóit be­bocsájtani. Ezek e pillanatban őrültek. Tehát nem lehetnek őnjoguak, Nem rendelkezhetnek sorsuk fölött. Nem tűrhető hogy 80—90 elbolon­ditott férfi kótszázkilenczveu asszonyt és gyermeket végpusztulásba sodorjon. Egyetlen menekülési esély, ha rábuka nnak valami osztrák konzulra s ez haza szállíttatja őket a magyar állam költségén, unmagát védi

Next

/
Thumbnails
Contents