Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-10-03 / 40. szám

II. év. Zalaegerszeg, 1901. november 21. 47. szám. Egy évre 4 korona Fél évre 2 korona Negyed évre I korona Egyes szám 8 fillér Hazai dolgok hirdetése féláron: egy oldal 20 K. Nyilttér sora I korona. Szerk. és kiadóhivatal: Wlassics-utcza 25. Szerkeszti és kiadja: BORBÉLY GYÖRGY. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE. Tisztelettel kérjük vidéki előfizetőinket, hogy az illető postahivataloknál az előfizetés megújítása iránt lehetőleg gyorsan intézkedni szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldése fünnakadást szenvedjen. Eltűnt, zajt sem okozva nagyobbat, mintha egy követ guritunk a hegyről a völgybe. Elete egy nagy egyenes fölkiáltó jel; megállító jele az emberek nyomorúságának. Halála egy nagy görbe kérdőjel. Emléke pedig az, hogy szép eszméjének és akaratának vértanuja lett. Valamelyes látható emléket is állítsunk tehát neki. Ugy sejtem, hogy Zalavármegyében készül összeülni egy bizottság, hogy megindítsa a mozgalmat egy emlék létrehozására, mert Egán Ede Zalában született Csáktornyán. Ehez hozzájárulna az ő eszméjének egy másik harczosa : a zalaegerszegi fogyasztási és értékesítő szövetkezet, s hozzájárulna a földművelési rninisz terűim, s maga a hegyvidéki színhely, továbbá a budapesti és kolozsvári egyetemi ifjúság és mások is. Megérdemli, hogy a haza szivében hordja annak emlékét, ki a hazát szivében hordozá. A nagy idők eszméi s a jelenkor. — Október 6. Iita: Németh Elekná — Andah.izy Irene A merre a szem tekint, merre a kultúrának haladásai csak eljutottak: — a létfenntartás keserves harcza foly. — Ebben az életért, kenyérért, létfenntartásért folytatott harczban, hol ember-embertársa, nemzetek nemzetek ellen küzdenek: az Önérdek, haszonlesés, kapzsiság közönyössé és fásulttá tette az embert. Nincs az a társadalmi réteg, az a tér, az a kör, hol a közöny ne ölné a lelkeket. hol az embert gyökerében ne támadta volna meg az önzés pusztító ragálya. — Lassan elhűl a kebelben minden érzés, kihal a lélekből minden nemesebb indulat, a sziv elveszti melegét, a kedély tideségét és a nu mindebből megmarad, az — a külső jólét süppedő kényelmén egyre gyarapodó bálvány, — a mindennek föléje helyezett, imádott (én.» — Önző, rideg kultuszában nevetségessé lett a kegyelet, dőrévé az idealizmus, henczegéssé a lelkesedés, megfoghatlanná a szerénység. Füstölgő oltárán haza- és emberszeretet, jellem és becsület, vallás és erkölcs, altruizmus és barátság, minden minden áldozati!' esik a telhetetlen bálványnak. Igy csoda-e, hogy a szabadság, testvériség és egyenlőség eszméi, melyekért a mult század nagy hősei, vérüket és életüket áldozták, n.a már csak nagyhangzásu. üres szavak egy nyegle epigon nemzedek kérkedő ajkain. Szabadság ! . . Világszabadság ! . . Félistenek lánglelkéből gyújtó szikra gyanánt kipattant eszme, mely lelkes szó alakjában gyújtó lelkesedést, fennkölt érzelmeket kelt mái puszta kimondásával is, mely forrongásba hozta egykor az egész világot és melynek megvalósításáért évezredek óta küzdött és fog még küzdeni az emberiség anélkül, hogy ezt az- eszményt, a tszó zent értelmében valamikor teljesen elérhetné. A szabadság fogalmának az ember egyéniségére való alkalmazása, a szabad egyén, vagy egyéni szabadság az az eszmén)', mely mindeddig megvalósítható nem volt s előreláthatólag ábránd marad is mindaddig fogo mig csak két ember létezni a földön ; — önérdek és hiúság, .nagyravágyás és hatalom meg nem szűnik irányító befolyást gyakorolni ezen két ember egymás közötti viszonyára. Hol kettő között egyik a hatalom képviselője, a másik gyengébb voltánál togva — az alárendelt: ott egymástól függő visyonyukból kifolyólag mindkettő elveszti egyéniségének önállóságát és független gondolkozását. Pedig önállóan gondolkodni és ezen gondolatainak szabad kifejezést adhatni : egyem szabadság alatt értez az, amit hetünk. Es váljon ki dicsekedhetik ilyennel, ebben a corruptióval, látszattal, tettetéssel és képmutatással telitett társadalomban, hol majd mindenki rejtegetni siet valódi L«-jét, takargatni igyekezik érzelmeit, titkolni gondolatait, palástolni szándékait ; hol az az egyén érvényesül legbiztossabban, ki véleményét chamaeleoni szinváltozatokkal alakítani, elveit formálni meggyőződéseit változtatni tudja aszerint, mint az saját érdekei, önző czéljai elérhetésére legalkalmasabbnak bizonyul. A társadalmi, családi és közélet bármely terén Aristoteles bölcs theoriája: «hallasd el az elhallga£áfídókat» — máig is gyakorlatban "van, mely körülmény szintén azt bizonyítja, hogy bár a görög bölcsek óta nagyot fordult a világ, — a szólásszabadság tekintetében most is csak ott vagyunk, hol akkor

1 Mert nincs a társadalomnak olyan rétege, mely megszivelje a szabadgondolkozás és szabadszólás merészségét. Felbomlanék a világ rendje, fenekestől felfordulna a társadalmi rend, hogyha az etiquette, a bon-ton, a chic, Knigge és az ildomtan minden szabályának hatályon kivül való helyezésével p. o. a hivatalnok főnökének, az orvos betegeinek, a kereskedő vevőinek, a katona feljebbvalójának, a cseléd gazdájának, a háziúr vendégeinek, az udvarló imádottjának mindig" nyíltan és tartózkodás nélkül véleményét, nézeteit, gondolatait nyilvánítaná. Bizony gyökeres átalakuláson kellene keresztül mennie az egész emberiségnek, — alapos változáson a közszellem- és erkölcsöknek, hogy a «szabad egyén* fogalma testet öithessen és a «szabadság > eszménye a szó legszentebb értelmében diadalra juthasson! — — — Következik ezen magasztos rokoneszmék szövetségének második tényezője: a — testvériség ! Ez a felebaráti szeretet erényeinek: az irgalomnak, jótéteinek, egyetértésnek, kíméletnek kölcsönösségen alapuló fenséges fogalma. Végig tekintve a nyilvános és magán élet ezerváltozatu megnyilvánulásain az emberiség történetének homályba borult kezdetetői fogva, a felvilágosodás mai korszakáig: nemcsak kevés jelenség tanúskodik a testvéri érzület jelenlétéről, sőt a tapasztalat mindinkább beigazolja azt, hogy : «ember az embernek farkasa.» Vagy az a testvériség talán, hogy egyik ember a másik embertársa ellen tör, anyagi és erkölcsi megrontásán dol gozik, irigyli kenyerét, betevő falatját, a napsugarat is tőle; veszélyezteti megél®IB 1111 íéríimM&bő üslqie ZALAEGERSZEGEN, Kossuth Lajos* (Fehérkép) utcza 15. sz. Fischer-ház. Ajánlja magát az őszi-téli idényre a legelegánsabb ruhák, téli bundák elkészítésére a legolcsóbb 80 árak mellett. A legfinomabb szövetek raktáron vannak. — Husz évi Budapesten és Becsben szerzett szakKépzettségemmel oda iogok törekedni, hogy igen tisztelt vevőim legkényesebb igényeinek megtelelhessek. Magamat a nagyérdemű közönség pártfogásába ajánlva, vagyok tisztelettel 11

4 5_3 ' ' ' ZUCKEB IMZS^férfvszabójnester. éí'S Egál* Ede emléke.