Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-26 / 39. szám

12 ~ MAGYAR PAIZS 1901. no

vember 7. melegével, rajongó hazafias szeretetével irta meg az iparosszövetség heti közlönyét, a <Heti postát.» Ifjúkora neln volt ment küzdelmek viharaitól, mert édes atyját, a vagyonos haszonbérlőt, a szerencsétlenség oly végzetesen üldözte vállalatában hogy mindenét elvesztette s a család nyomorba sülyedt. s ebben a nyomorban nőtt fel a gyermek ifjúvá; de szülőitől örökségülmaradt rea ax állhatatos akarat, melynek segitsegével küzdött tovább szerkesztve «A Kézinüiparosok lapját.» Az életküzdelmeiben sajátította el ama tisztánlátást az ipari ügyekben, a melynek következménye az lett, hogy Gelléri Mór, mint egyik elismert jeles tényező az iparmozgalmakban, titkára lett a szegedi ipartársulatnak, majd ügyvivő elnöke ; s méltó bizalmának és elismerésének adott kifejezést Szeged városa akkor is, midőn az 1876. kiállítás alkalmával a titkári teendők végzésével bízta meg. Ezután sem tartozik azok közé, kiknek a szerencse könnyíti utjokat és kiket a sors csak a gyümölcsszedés munkájára praedestinál. Ellenkezőleg! Küzdenie kell továbbra is! Apostolként járja be az országot, annak legzordanabb, legszegényebb vidékét is, éjt, napot nem ismerve küzd az ipari érdekek mellett, mely egy értelmű a rögtörésnek fárasztó munkajával. Itt is ezer és ezer akadály! Csakis Gelléri ügyessége, tapintata, és kitartása volt képes tiszteletet és népszerűséget szerezni a megindított ipari mozgalmaknak, Gelléri mellőzve a szánalmas mosolyt,» bátor lélekkel élére állt az iparos ifjúsági egyleteknek ! S egy ellenállhatatlan érzés hatalma alatt a hetvenes években már mintegy 50 iparos ifjúsági egylet választotta meg tiszteletbeli tagjának s az ő szerető szava, jósága s derűs kedélye, annyira felvillanyozta, munkára serkentette az akkori kezdő iparos ifjakat, hogy az 1885. iki kiállításon azok már, mint hatalmas tényezők szerepeltek. Gelléri fáradságos és küzdelmes életének is volt egy örömteli, diadalteljes éve s ez az 187n. iki. a mikor khUlitóer-, c

7.ólitnt-t-3 frl =-> ország iparosait, ezzel akarta elhomályosítani s végleg eltörülni, »a szánalmas mosoiyt,* mely a magyar ipar említéseinél az ajkakon'megjelcnt. A diadal teljes volt . . . már t. i. a milyen teljes lehet egy olyan önzetlen emberé, a milyen Gelléri is, ő nem a maga kitüntetését óhajtotta, érdemeinek elismerését, az ő diadala eszméinek . , ideájának megvalósulásában állott. « Végül jött a kitüntetés . . . kapott rendjelet, ordót minden megyei, — és helyi nagyság,* csak ő a küzdő, az úttörő Gelléri nerrí ! 1879-ben Gellérit mar, mint az «Egyetértés> belmunkatársát ismerjük meg, mint a ki az ipari és kiállítási rovatokat szerkeszti, alapos készültséggel, józan észszel és szakavatotsággal. Nem szabad megfeledkeznünk a szabadkőmivesek «Kelet» czimü lapjáról sem, mely Gellértben munkás szerkesztőjét tisztelheti. Széleskörű ismereteinek s irói tevékenységének góczpontját hangya mozgalommal gyűjtötte össze, azokban az önnálló müvekben, melyeknek számát Szinyei József, mintegy 47-re teszi. Nyelvezetét megérti a legegyszerűbb iparos is és élvezetet nyújt a legműveltebb tanférfiunak is, mindig a nemzetiért* «a hazaérte küzd, a nemzet emelkedését vagyonosodását tartva szem előtt, nem kisebb e téren sem Deáknál, sem Széchényinél! O vetette meg a magyar ipar irodalmának alapját, s emelte azt, a «Magyar Ipar» szerkesztése által igen magas színvonalra; s ez érdemeinek elismeréséül 1897-ben az iparegyesület igazgatójának választották meg. 1899-ben indította meg a <Hazai Beszerzési Forrasokatí, hogy alkalma legyen megismerni minden egyes vásárlónak a kiváió, megbízható magyar kereskedőket és magyar iparosokat Ugy ezen művei, mint a tarsadalmi kérdéseket tárgyaló értekezései elég nyomatékot adtak arra, hogy az 1895 .... budapesti országos kiállításra. Lukács Béla, akkori kereskedelmi miniszterünk, ismerve Gelléri ügyességét, eleven, nyájas modorát, korábbi s akkori A - A t, *t 3 lfíyUftit& '• L- -i wA r-, 1- Jíineueatp S hogy miképen felelt meg a hozzáfűzött reményeknek és várokozásnak, melyre, mint egy káprázatos tündéri álomra gondolunk viszsza; s hálával gondolunk Gellérire is, ki ennek a szépálomnak elősegitője, fárodságot nem ismerő munkása volt . . . S e fényes álom — az országos kiállítás megörökitője ismét csak ő, mely országos kiállítás «Közleményei» czimen jelent meg. Egyletekben, ünnepélyek alkalmával s mire egy előkelő állású s népszerű budapesti férfiúnak alkalma van jót tenni, mindenütt ott találjuk, vasszorgalommal és lankadatlanul munkálkodik az iparosok érdekében, közbecsülést küzdve ki, melyet meg is érdemel, nagy tevékenységet fejtett ki, a magyar ipart pártoló női bizottság megalakulásánál is, becsület, munka, szorgalom jelszavak követése mellett halad ragaszkodva a szent ügyhöz melyet felkarolt, nehéz feladat, de Gelléri ereje, munkakedve s lelkesedése fentartja, küzdeni, fáradni, tud, bár más már régen megtört volna a nehéz suly alatt. Adjon a mindenható erőt és még hosszú életet neki hogy hasznos működését folytathassa s azoknak sikereit élvezhesse, s Gelléri ezt meg is érdemli, mert kitartó munkája, tudományszomja, használhatósága által méltóvá tette magat arra, hogy ő legyen őse utódainak! Mindenkor elmondhatja magáról: «becsü!etíel szolgáltam hazámat, életem javarészét neki szenteltem ! Férfiak emeljetek kalapot e jeles férfiú nagysága előtt, s juttassátok tehetségeinek érvényesítésére, mert az ilyen embernek legmegfelelőbb hely -a képviselőház,® hol nyíltan léphet fel, a honi ipar és a magyar kereskedelem érdekében, hol bizonyára jelentékeny szerepet is vív ki magának ! Ugy legyen ! hogy ő és a hozzá hasonlók foglaljanak helyet a magyar országgyülésházaban, akkor nem kell félnünk, hogy tért hódit «a külföldi,» hogy lenézettt lesz '-a. magyar iparos,» s szánalmas mosoly kel sa magyar ipara nyomában! Nagyhodgyai Thamássy liona. gúldlf: Ha engemet a gúlák tetejére Vinnének egyszer széttekinteni, Hogy látva lássam, mily nagyok valának A régi népek földi isteni, Boruljak le a megkövült dicsőség E rothadatlan hullája előtt: Csodálat helyett ilyen forma módon Mulattatnám a lelkes vezetőt: Nincs Libyának homok-oczeánja, Mely elborítsa csúcsát valaha . . . Örök időn át meredez az égnek A sivatag e büszke taraja ; Fehér kövével késő ezredeknek Vak éjszakáin les&rteritgető; De nincs eze?i egy szemernyi dicsőség, Melyet bámulnék, lelkes vezető! Mi ez f Kóhalmaz, mit a Fáraóknak Szavára rakott egy rabszolga kor, S most a rohanó idők viharában Az enyészettel gőgösen daczol. Kövén nem áldás ez a hójehérség, Kóny és verejték átokkal vegyest, A megkorbácsolt szolgaság keserve. A kin, a jajszó rótta össze ezt! Orditsa ámbár — lényét megtagadva — Az önimádó Fáraók nevét! Nőj jön nagyobbra, hogy teje beüsse 0 sir isinek ragyogó egét: *) Egy a megjelenő kötetből. Én többre nézem azt a piczi fejját, Mit a szeretet maga ültetett, Melyen a részvét koszorúja zöldéi, Mint ezt a lusta mészkő tömeget! Ne Fáraóknak nagyságát kiáltsa : A törpeségét gyáva népinek, Mely egy parancsra százezernyi karral Milliók sírját megépitm megy! S oly buta, hogy az óriás kövekkel Nem veri agyon vad zsarnokait, Hogy e díszelgő kőfejják helyett most Maga élhetne szabadságban itt! FARKAS ANTAL. Khazár főidőn. Irta : Bartha Miklós. XXVII. Áruraktárak. Az a hír, hogy habár csak zárt palaczkokban, mert a szövetkezeti ügyet nem lehet korcsmároskodásíal lefokozni, szeszes italt is fognak az «állami» boltokban árusítani, leírhatatlan izgatottságot keltett a khazár körökben. Nagyobb nyüzsgést a megzavart darázsfészek sem fejthet ki. Káftánjaikban jártak-keltek, majdnem röpködtek és zúgtak és morogtak a haragos darázs félelemgerjesztő zümmögésével. Rituális tanácskozásokat tartottak. Szegődött emberekkel lesették, hogy ki jár a ZALAEGERSZEGEN, Kossuth Lajos- (Fehérkép) nteza 15. sz. Fiséher-Mz. árak mellett* ^ ŐSZ

Í'

téH idé

ny

re a legelegánsabb ruhák, téli bundák elkészítésére a legolcsóbb sécremm,l

A i^?"TI^^ s

ZÖ

V,

ete

k raktáron vannak. - Husz évi Budapesten és Bécsben szerzett szakképzettségemmel oda fogok torekednt, hogy igen tisztelt vevőim legkényesebb igényeinek megfelelhessek. Magamat a nagyérdemű közönség pártfogásába ajánlva, vagyok tisztelettel 114 5—2 ZUCKER IMRE, férfi-szabó mester. boltba. Névsorba vették az elpártolókat. Fenyegették, hogy soha többé nem hiteleznek nekik. Azzal is fenyegették, hogy ezért vagy azért — kicsoda lehetne mentes a mi közigazgatásunk kelepczéitől ? — följelentik a főbírónak vagy az adótárnoknak. Ügyvédhez mentek, rabbtho^mentek, deputáczióba mentek még Firczák püspökhöz is, hogy mentse meg őket e «jogtalan» támadástól. Mozgalmuk elhatott a kormányzás legfőbb köreibe is. Italmérési jogot, mint végső fórum, a pénzügyminiszter osztogat. Már-már hajótörést szenvedett itt az az óhajtás, hogy a szövetkezeti áruraktárak szeszes italokat is tarthassanak. Végre is győzött a földmivelési kormány szívóssága, megnyervén az ügynek a közoktatási kormányt, a kulturát, a belügyi kormányt a közrend szempontjából. Jelentékeny súlya volté kérdésben a honvédelmi kormánynak is, melynek figyelmét nem kerülte ki a mérgezett és tulélvezett pálinka hatása az évről-évre hanyatlást mutató ujonezozási statistikában. Ehez járult az igazságügyi kormány felfogása is, mely a korcsmák demoralizáló működését a bűnesetek sokaságából igen jó! ismeri. Nem csekély fejtörést okozott a khazár boltosok körében az is, hogy az «áilami» boltok szalonnat kezdtek árusítani. Hamar rájöttek, hogy ez a kapós élelmi czikk vonzó erőt gyakorol. Ok eddig szalonnát nem tartottak, mert ilyen tisztátalan dologgal foglalkozni bűn. De észrevették, hogy a szalonna jó csalétek;