Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-26 / 39. szám

II. év. Zalaegerszeg, 1901. szeptember 26. Egy évre 4 korona Fél évre 2 korona Negyed évre I korona Egyes szám 8 fillér. Hazai dolgok hirdetése féláron: egy oldal 20 K. Nyilttér sora I korona. Szerk.és kiadóhivatal: Wlassics-uteza 25. Szerkeszti és kiadja: BORBÉLY GYÖRGY. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE. Két löVés. Az egyik tavaly ilyenkor volt. A második most néhány nappal ezelőtt. Mindakettő egy helyen, Magyarország északkeleti hegyvidékén, a ruthének földjén történt, ott, a hol a magyar földmüvelésügyi kormánynak a szegény ruthéneket segélyező akcziója folyik, hol. a magyar kormánynak egy kirendelt osztálya működik pár év óta Egán Ede vezetésével. Ez az akczió, melynek a feje Ecrán Ede — volt, védelmezi a már sanyarúságba jutott ruthén népet az idegen földről bevándorolt khazárok nyomásától, — fel akarja emelni a már földre sújtott népet, s elég erőssé akarja ternyi, hogy az államgépezetben ők is végezhessék az erőt igénylő 'munkát. Ennek az akcziónak Egán volt az esze, karja, feje, lába. Néhány rövid év alatt ment annyira már, hogy a bizalom, az életnek legalább a hite visszaszált a nyomorult emberek lelkébe. Egán megkritizálta az iskolákat s kezdte rendbe szedni..ás szedetni, hogy legelőször is a szellemi világossága nőjjön ezeknek az elhanyagolt embereknek, s a magyar nyelvvel együtt a magyar íöld szeretetével is kössenek barátságot a gyermekek. Megtanitotta a felnőtteket, a népet, hogyan kell a földnek hasznát venni, hogy kell megművelni, s a terményét hogy kell értékesiteni; megtanitotta, hogy kell egy állat helyett hármat tenyészteni, s hogy kell a tejet és tojást használni, hogy mellette éhen ne haljanak ; elriasztotta tőlük egy kissé a pálinkát és az uzsorát; marhát és gabonát osztott ki köztük olcsón, hogy használják és hasznosítsák a már megtanított módszerrel; gyakorlatilag s igy eredményesen tanította rá őket a szövetkezés üdvös eszméjére; rövid idő alatt 14 hitelszövetkezetet állított fel, továbbá fogyasztási szövetkezeteket, áruraktárakat .. . A raktárosát tavaly ilyen tájban meglőtték. Aztán eltemették, ha meghalt; ha életben maradt, nyomoréknak maradt. De a meglőtt raktárosnak gyámoltalan szülője kapott kárpótlásul segélypénzt az államtól. Nem emlékszem tisztán, hogy más lőtte é meg, vagy öngyilkos volt az a raktáros, vagy talán valami véletlen elsülése volt é a puskának? De az bizonyos, hogy történt lövés. S ez volt az j első lövés. T. i. a ruthén akczióban. A második lövés az idén, szeptember 20-án történt egy vadászaton. Most is elsült a puska s ledurrantott egy nemes ; vadat. Erre a második lövésre Egán Edéből folyt ki a vér. Aztán ráborult a föld. Igaz, hogy szép temetése volt. Han em azért én mégis hasonlatba hozom Petőfinek egy gyermekkori emlékével. • Fölfelé vágytam én. Ah, ugy irigyeltem Sorsáért a napot : A föld fejére ő tesz világosságból Szőtt arany kalapot De fájt, hogy esténként megszúrják, — mert hiszen Foly kebléből a vér ; Gondolám, hát igy van f hát a ki világit, Ilyen jutalmat nyér?» Ilyent, ilyent, jó Petőfi ! Az Egán napja még nem igen volt estefelé. 50—55 éves lehetett. Haláláról két napig irtak az újságok, mert két napig tartott a helyszínéről való tudósítás. Hiteles és biztos tudósítást csak Rochlitz Gyula nevü >*-.iész adhatott bárkinek is, mert Egán vele volt utoljára uton, melybe bele is halt. Az első nap azt irták, hogy útközben Egán leszállott a szekérről s meglőtte magát. A főerdész és a kocsis a szekéren ültek. Világos tehát, hogy Egán öngyilkos volt. Nem is csuda, mert ideges volt. Idegessége sem csuda, mert annyit dolgozott, mint husz ember, s azért sem csuda, mert nagy támadásoknak volt kitéve, melyeken fényesen győzedelmeskedett ugyan a világ szerint, de a nagy támadások mégis megingathatták idegrendszerét és lelki egyensúlyát is. — Azt is irták, hogy egy rossz puska volt nála, a melyik otthon sehogy sem akart elsülni, bármint próbálgatta. (Furcsa, hogy okos ember olyan puskával megy útra, amelyet nem használhat s mégis meglövi vele magát.) Csakhogy nem volt ám öngyilkos. Tehát az idegesség is elesik. Mert a másnapi tudósítás magától Rochlitz főerdésztől ugy szól, hogy ők ketten vadászni mentek s mászkáltak az oldalon. Ott már nem volt közel sem a szekér, sem a kocsis. Hirtelen egy durranás s Egán lezuhant a kövön. A golyó a jobb halántékon ment be s a bal fejbúbon jött ki. A főerdész pedig félbalra volt tőle hátul 8 lépésre. Teh^Vvilágos, hogy magának Egánnak a puskája sült eh •Véletlenül. (Az a rossz puska, a melyik otthon nem akart elsülni. De furcsa is, hogy a kitűnő szenvedélyes vadász rosz puskával megy vadászatra.) Végre az úgynevezett konstatálások azt mondják, hogy lehetett öngyilkosság is, lehetett véletlenség is. (S minthogy lehetett, bizonyosan egyik volt a kettő közül. Vagy mind a kettő. Az is lehet, hogy az ő rossz puskájában benne maradt a golyó, de ezt nem vizsgálták meg.) Akárhogy volt, de lövés bizonyosan volt, s ez volt a második lövés a ruthén akczióban. Egán Ede Angliából származott hozzánk. Hatalmas, nyughatatlan szellem volt. Szive lángolt Magyarországért. De ez a sziv most kialudt. A ki jobban meg akarja ismerni, az olvassa el Bartha Miklós könyvét, melyet <Khazár földön* czim alatt irt. Borbély György. Ydlaon a „Magyar Pala?" tfjf TálüS7R7Hnlf" f:?.ÍmÍÍ czikkére! Gelléri Mór. Jelige : Becsület, munka, szorgalom. Hosszú időn át lenézett ember volt a magyar iparos s vele együtt a magyar ipar! De ütött a Megváltás órája! S az utóbbi időben nagyobb szabású mozgalom indult meg nemzeti iparunk fellendítése érdekében s a megindult nagy mozgalomban a módozatok megbeszélése közepett e riagyjelentőségü szavak hangzottak el: «A nőt kell a magyar ipar pártolás eszméjének megnyerni s azután az eszme apostolává tenni!» A beszélő már hosszú időn át védte, fejlesztette a magyar ipart; a magyar iparos édes atyát talált benne, ki munkára serkentete, buzdította,- s most? mint-a legnagyobb magyar,- gróf Széchenyi István, — is honunk szép lelkű asszonyaitól várja, hogy védjük «a hazait,» pártoljuk «a nemzetit* s segítsük «a magyar honpolgárt > <a magyar iparost!* Volt idő mikor még lehorgasztott fejjel, egyedül, egy magára hagyva haladt az élet göröngyös utaira <a magyar ipar úttörője,* mély aggodalom szállotta meg lelkét, hogy vájjon lesz-e segítője, támasza szép álma megvalósításában ?! Úgyszólván bölcsőjében kezdett már a nemzeti iparpártolásának eszményével s annak megvalósításával foglalkozni, csecsemő korát élte még akkor a magyar ipar, midőn a 19 éves Gelléri Mór ifjúi hévvel, szivének teljes A legfinomabb angol rumok, orosz és kinai karaván-teák, honi, zalanovai „trapísta" utánzatu sajtok kaphatók a