Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-12 / 37. szám

4 MAGYAR PAIZS 1901. szeptember 12. együttesen is végrehajthatják. — A vásárolt pénzszekrény árának kiutalását kérik a belügy­minisztertől. Választási mozgalom. Letenyéről írja tudósí­tónk, hogy ott e hó 8-án tartotta meg Csesz­nák József szabadelvű parti jelölt a programm beszédjét. A mint Pusztamagyarodról kiindult, a közbeeső helységek közönsége hozzácsatla­kozott, s Letenyén már 47 kocsiból álló nagy sortömeg kisérte. A jelölt népszerűségét az is növelte, hogy helyi ember, s közbe is kiál­tották többször, hogy cpártoljuk a benszülött jelöltünket*. A zalai országgyűlési képviselő választások idejének (okt. 2 — 11.) meghatározásara a me­gyei központi választmány szept. 19-én tartja a gyűlését. Választás. Simon Jánost Zalaszentgyörgyön szept 8-án megválasztottak kántortanítónak 4 pályázó közül, még pedig egyhangúlag. A miniszter adománya. Marosvásárhelyről irják, hogy a kereskedelemügyi miniszter Lő­rinczi József szorgalmas iparosnak 2335 kor. értékben a következő könyvkötői munka-gé­peket adományozta: 1 drb aranyozó, 1 drb vágó, 1 drb simitó-gépet és 1 drb lemez-ollót. A köztisztviselők emlékirata. Annak a hatal­mas akcziónak, amelyet a magyar köztisztvi­selők helyzetük javítása és jövőjük biztosítása végett megindítottak, első becsesebb gyümölcse az az alapos, terjedelmes memorandum, ame­lyet a legközelebb összeülő országos kongres­sus elé terjesztenek megvitatás végett és amely kellőképp indokoltan foglalja magába a köz­tisztviselők összes jogosult óhajtásait. A me­morandum-tervezet négy részre osztva tárgyalja a megvalósítandó kívánságokat. Az első rész szól a fizetésemelésről - a második rész az előléptetési viszonyok javítását tárgyalja; a harmadik részben ki van mutatva a szolgálati pragmatika törvényhozási megalkotásának ha­laszthatatlan szüksége; a negyedik részben végül a nyugdíjtörvény módosítására vonatkozó előterjesztések foglaltatnak, A szept. 22-iki kongressusra a zalaegerszegi tisztviselők Odor Géza, Fritz József tagokkal képviseltetik ma­gukat. Az iparosok érdekében s a földmivelés eme­lésére Plósz Sándor igazságügyminiszter en­gedve a kisiparosok sokszor hangoztatott ké­résének, elhatározta, hogy korlátozni fogja a börtönök és fegyházak rabiparát. Legelőször a szegedi csillagbörtön számára vásárolt a miniszter nagy földterületet, hogy a rabokat az ipari foglalkozás helyett a földmivelésre szorítsa. Ezután a váczi országos fegyintézet­ben szüntetik meg az ipari műhelyeket, a hol eddig korlátlanul űztek különböző iparágakat. Az igazságügyminiszter Váczott és környékén nagyobb földterületet vásárol a rabok kerté­szeti és gazdasági foglalkoztatására. Ezután tervbe van véve az illavai, lipótvári, munkácsi, nagyenyedi, soproni, szamosujvári országos fegyintézetek iparűzésének megszüntetése, mely­nek ügyében az egyes fegyintézetek vezetősé­gével tárgyalásokat fog folytatni az igazság­ügyminiszter. TánCZ. Mayersberg Frida, a mint jelezte volt, szept. lÖ-én megkezdette városunkban az «Arany-Bárány» nagytermében a táneztanitást. Beiratkozásokat folytatólagosan is elfogad. A kisebbeknek este 5 órától 7-ig, a nagyobbak­nak 8 órakor van a tanulásidejök hétfőn, ked­den, szerdán, szombaton és vasárnap. Magyar zongoragyára van Thék Endrének Budapesten. Szeptember 1 én meg is nyitotta a tulajdonos városi raktarát a Klotild-palotá­ban. Jó, ha tudomásul veszik ezt a zeneked­velők s a zongoravasárlÓK Megölte a mostoha apját, Simon (Polgár) Istvánt, Szabó János, Diszel község határában. Veszekedtek, egyszer megleste, hogy ittas ál­lapotban a patak partjára feküdt az öreg. A fejét összeverte egy kővel, s belökte a pa­takba. A gyilkost letartóztatták s a tapolczai járásbírósághoz kisérték, Országos vásár volt Zalaegerszegen szept. 9-én. A baromvásár igen jó volt. 5170-ből el­adtak 1520 szarvasmarhat, 730 ló közül 114-et. — Sok szarvasmarhát vittek Németországba: Münchenbe, Badenbe s Karlsruhéba. A belső vásár, noha nagy tömeg volt, gyenge volt. Nincs pénz. Apróbb hirek. Lakenbach Józsefet kinevezték Zalaeger­szegre postagyakornoknak. — Körmenden e hó 22-én szen­telik fel a legényegylet zászlóját, melynek védnöke Batthyány Strattman Ödönné, herczegné, az ünnepély lefolyása a «Korona» vendéglőben, a herczegí várban és a templomban lesz. — Tárcsát (Vasmegye) az utóbbi kimutatás szerint 1071 fürdővendég látogatta — Egy barabásszegi ember elől ellopták a vásárban két tehenét, mig az izzadt-ágtól megtörülközött. — Keményfán Somogyi Józsefet Török Krumpli István egy keményfával félhalálra verte. — Gróf Batthyány Józsefnek leégett a majorja Zalacsányban. Biz- : tositva volt. — Koller István sürgeti a megyegyűlésen, ! hogy állítson az állam Pacsán is távíró hivatalt. Csak ezen a szolgabírói székhelyen nincs távírda. —• A balatoni hajós társaságnak Zalamegye évi 10.000 korona segélyt ad, ha ez a mostani 3 hajóhoz még kiállít 2 hajót a zalaparti kikötőkhöz. — A ki elvesztette feketeszőrii pincii kutyács­káját, megtalálja a rendőrségen. —- Baksán szept. 14-ik helyett 16-án lesz országos vásár. — A'agvkanizsán Schwarcz Gusztáv nagykereskedőnek a keresk. miniszter egy évre megadta az engedélyt vasúti előmunkálatokra. — A dunán­tuli h. é. vasút r. t budapesti czégjének pedig Porpácztól Ikervár. Rum, Kám, Véged irányában TUrjéig adták meg az előmunkálati engedélyt. Irodalom. Művészet. Daloljatok 1 E czimmel négy magyar népdalt szerzett Papp Jószef sümegi kántor-tanitő. A dalok kettejének szövegét is Papp irta, a másik kettőnek szövege Nagy Virgiltől való. A dalok igaz magyar sziv szülöttei. A szöveg is, a dallam is. A lassúak lágyak, érzelemtől teljesek, megragad­ják és andalgásba ejtik a lelket. A firissek meg csak ugy pattognak, hogy szinte hullámzásba hozzák a magyar em­ber vérét Mind a négy énekhangra zongorakísérettel van letéve olyképpen, hogy a dallamot a kiséret magában ' foglalja. A füzet 1 K. 50 f. Megrendelhető a szerzőnél Sümegen. Különfélék. Qktóber elsején új évnegyede lesz a ^Magyar Paizs»-nak. Az olvasók szíveskedjenek erre a negyedre is elküldeni az egy korona előfize­tési dijat. A kik esetleg az előző negyedekről is elmaradtak, még inkább szorgoskodjanak eb­ben a tekintetben — figyelembe véve, hogy a lap kiállítása felette költséges. — Ez év de­czember végéig ötnegyed éves lesz a «Magyar Paizs», a kiknek tehát elejetöl jár az újság, öt korona díjjal járulnak a fentartáshoz. • Magyar Paizs>-t kérünk! Az I. évi 6. sz. I s a II. évi 17, 19, 25, 26, 29, 32, 33 és 36. j számokkal a ki rendelkezik, küldje kiadóhi- I vatalunkba, a rendes árban visszavásároljuk. A lakásváltoztatást szíveskedjenek pontosan jelenteni, hogy pontosan küldhessük a lapot, szíveskedjenek értesíteni a lapnak esetleges hiá­nyos járásáról is, hogy igyekezzünk rendet csinálni. Ajánljuk az őszi- és téli-idényre Zucker Imre helybeli lakos, férfi-szabó üzletének a jövő számtól kezdődő hirdetését a t. olvasóközön­ség figyelmébe Magyar posztó. Egy somogymegyei olvasó írja a következőket: Sokat beszélnek mosta­nában a magyar ipar pártolásáról, a társadalmi erők összetartásáról. De hogy a gyakorlatban miképpen gondolják megvalósíthatónak, arról még nem olvastam. En, például, szívesen csi­náltatnék magyar posztóból ruhát, de hol az a szabó, a ki magyar posztót tart és mi a magyar posztó ismertető jelel Ezt volna jó tudni ! Erre nézve felvilágosítást nyújtó hirde­tést még nem olvastam. Velem megtörtént, hogy szabóm ajánlatára egy magyarnak mon­dott szövetből akartam ruhát készíttetni, vol­tam azonban olyan óvatos, hogy a kapott mintát az illető gyárnak, melyben a szövet állítólag készült, előzetesen beküldtem és akkor kisült, hogy az nem magyar szövet. Szabóm bocsánatot kért és megbotránkozva mesélte, hogy ő a posztó-kereskedőtől magyar posztó gyanánt vette. Igaz-e, nem-e, nem kutattam tovább. A gyárnak megirtani a szabó és a posztókereskedőnek nevét, de hogy mi lett a dolog folytatása, arról a gyár még értesíteni sem tartott érdemesnek. Látható ebből, hogy igen sok visszaélés történhetik és valószínűleg történik is a közönség jóhiszeműségével, hogy silány brünni posztót ajánlanak magyar helyett s az ily módon becsapottnak ezzel örökre el­veszik a kedvét, hogy még egyszer magyar posztót vagy egyáltalán magyar iparczikket keressen. Ha az iparpártolást komolyan vesz­szük, első sorban szükséges, hogy a közönség­nek az iparpártolást könnyűvé tegyük. Es I nem lehet akkora buzgóságot kívánni, de még csak föltételezni sem, hogy az, a ki venni akar, nyakába vegye a fél várost és házaljon egyik üzletből a másikba, mig végre akad egy olyan élelmes szabóra, ki silány morva posztót varr a fölbuzdult magyar nyakába 1 Ezen a bajon, szerintem, csak maguk a gyá­rosok segíthetnének azzal, hogy hirdetnék gyártmányaik ismertető jelét és megneveznék egyúttal azokat a czégeket is, mondjuk szabó­kat, a kiknél magyar szövet kapható. Ily mó­don nemcsak posztójuknak, hanem vevőiknek is reklámot csinálnának, másrészt a közönség­nek is módot nyújtanának arra, hogy utánjárás nélkül kiki megtudja, mit hol kaphat. V. B. Nyújtsd a kis ujjadat, az egész karodat kí­vánják ! Az egyik tanítóhoz intézett alábbi levélnek magyarazatául felemlítjük, hogy a köz­otatási minisztérium a szegény tanulók részére előbb minden állami kiadású könyvet, manap azonban csak olvasókönyvet ad minden év­ben, de ezt is korlatolt számban. A tanitók tehát a jobb időkről megtakarították a köny­veket, s igy még az új utasítás előtt a segély­könyvtart megteremtették, ugy, hogy alig van szegénvsorsu tanuló, kit a szükséges tanköny­vekkel el ne láthatnának. Bizony, kissé hasz­náltak a könyvek, de a semminél százszor jobbak. A mostani könyvkiosztás alkalmából Íródott ez a levél : i tisztólt tanár ur kérem az gyermeknek tesék két könyvit kicserélni merd azal nem jár!ta tya ki az iskolát merd ő árva meg­fizeti a város az ő könyvit merd külöm­ben bemutatom az város házánál.» Ez a követelődzés igen szerénytelen formá­ban közeledik a non plus ultrához! Magyar sörkivitel. Konstantinápolyból írják, hogy az utóbbi hónapokban a magyar sörbe­hozatal ott jelentékenyen emelkedett. Konzu­lutusunk nézete szerint czélszerü volna, ha czégeink utazói vagy ottani képviselői az ot­tani vendéglősöket figyelmeztetnék a jó hűtő­és csapoló-készülék használatára, mert ebben a tekintetben csak kevés ottani vendéglős van kellőleg tájékoztatva. Ásványvíz kivitel. Crajovából irják. hogy a magyar ásványvizek behozatala Rumániába jelentékeny lendületet vett. A magyar ásvány­vizek ott minden kereskedésben kaphatók és olcsóságuknál fogva erősen fogyasztjak. (Csak Magyarországon nem szeretik a magyar vizet.) Szeszkivitel. Kotistantinápolyból irják, hogy juniusban magyar szeszből 11 kocsirakomány, orosz szeszből 259 hordó importáltatott. Az orosz szesz okája 44—46 török font, a ma­gyar szeszé 45—47 török font. Fonalak. Ruscsukból irják, hogy Belgium most igen olcsó és silány minőségű fonalakkal erő­sen versenyez. Ebben az üzletben a monarchia erősen van érdekelve, mert pl. juniusban is 20,719 kgr. fonalat szállított oda. Kivitel—behozatal. 1898-ban 19 millió 795 ezer korona értékű lábbelit hoztak be Magyar­országba, s egy millió 596 ezer kor. értékűt vittek ki; tehát abban az évben 18 millió 199 ezer koronával ment ki több pénz csak láb­beliért, mint a mennyi pénz bejött. Ez nagy különbség. A szegedi kongresszuson azt hiszem, ezt is felemlegették. Zalaegerszegi piacz. Métermázsánként buza 14 80 K, rozs 12 60 K, árpa 12 40 K, zab 12-50 K, kukoricza 13 — K, krumpli 4 — K, káposzta százanként 10-től 20 koronáig. Nagy iózsef festő felfogad festő tanulókat 13 évestől felfelé, Ujváros-utcza 73. Zalaeger­szeg. Egy jó családból való tanuló felvétetik Páll József vendéglőjébe pinczérfiunak, Templom­alja-utcza. 550 frtos zongora eladó 500 frtért. Lakás. Kiadó egy szép, nagy uri ház a leg­egészségesebb helyen. Négy szoba, előház, ve­randa, pincze stb., külön udvar és kert, 350 frtért. Értekezhetni Mihálovits Bélánó tanárné­nál, Várkör-utcza 4. Három szobára való bútor (nappali, ebédlő s háló-szoba ós konyha) együttesen vagy külön­külön is eiadó. Teljesen újak, használatlanok. Külön egy iró-asztal is. Értekezhetni Mihálovits Béláné tanárnénál, Várkör utcza 4.

Next

/
Thumbnails
Contents