Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-12 / 37. szám

1901. szeptember 12. MAGYAR FAI S I? 5 Egy jó bognár kerestetik. Czim Nagy Ferencz kovácsmesterhez Alsólendván. Az ország dolga. Szept. 9-én a király feloszlatta az ország­gyűlést. Magának a Felségnek a beszédében nyomatékosak azok a pontok, hol a választá­sok tisztaságáról, a képviselők függetlenségéről s a képviselőház erkölcsi súlyáról és tekinté­lyéről beszél maga a király. — Pár hét múlva meglesznek a választások. — Megint igen nagy feltűnés, hogy Ugrón Gábor megint visszavo­nul az országos politikától. Kérdezhetik az emberek : kik mennek helyébe ? — Tárgyalják és kritizálják Tisza Kálmánnak a Nagyváradon mondott beszédjéből különösen azt a részt, hol azt mondá, hogy agrárista és országkor­mányzó ellentétes fogalmak. — <5 felsége szept. 9-én kelt királyi levelében f. é. október 24-ére hivja össze az uj országgyűlést. Ennél­fogva Szili Kálmán miniszterelnök az orsz. képviselők megválasztatását okt. 2—11. nap­jaira rendelte. „ZalaYármegyei magyar ipamdö-egyesiilet," Faipar. (III.) Zalaegerszegen j8 iparosmester foglalkozik a fa feldolgozásával. Nem lehet tehát irigy­lendő állapotjuk egyiknek-egyiknek épen az összesség nagy száma miatt. De tudja az Isten, mégis megélhetnének valahányan tisz­tességesen, ha . . . ha csupáncsak egyetlenegy, a legnagyobbik ellenségük nem volna: ha a nyakokra nem hoznák a távolabbi városoknak, s plánt a külf öldnek gyártmányait s többszór a férczelményeit. Talán már meg is unják az emberek az újságírónak ezt a sokszoros, ismétlő állandó panaszát. Nem baj. Az újságíró nem unja meg. Had unják meg az emberek az újságírót; ev­vel együtt talán megcsömörülnek a külföldies­kedés czifraságától is. S vonatkozik ez mindenre, nemcsak a fa­iparra. Bizonyos, hogy a honi iparpártolás nem tetszett és nem tetszik mindenkinek. De csak keveseknek; azoknak nem, akik több hasznot látnak a külföldi dolgok közvetítésében. Gon­dolhatták is az emberek, hogy csak olyan szokott szalmaláng lesz a magyarságnak ez a felbuzdulása a honi dolgok iránt. Kellemet­lenül egyfelől és kellemesen csalódunk más­felől többen; mert a mai ipar és kereskedelmi miniszterünknek küldetésszerü szava nem volt tréfa és cselekedetei nem hivságosságok, még ha gondolhatnák is olyanoknak. Nagy gon­dolata és fenkölt szándéka bevésődik immár az emberek lelkébe. S ugy tetszik, hogy ha eddig sovány föld volt is az emberek lelke, most már mégis termékeny talajba kezdenek hullani ezek a gondolat-magvak . . . Nem én mondom, pedig én is mondhatnám, hogy a külföldi bútorokat közvetítők rontják a honi és helyi asztalosok kenyerét. Sorra jártam nagyobbrészét a műhelyeknek, a mes­terek és segédjeik mondták el és irták le a viszonyokat. S nem lehet ellentmondani. Az első baj tehát az, hogy nem mesterem­berek is foglalkoznak ipari munkák ela­dásával. 2. Ugyanezek külföldi portékákat hoznak s árulnak tán olcsóbban, de silányabbakat. 3. s hogy még jobban hízzék a távoli ipar: a közvetítőknek meg van az az élelmességök, hogy ha észrevesznek egy-egy házasulandó párt, előre ajánlják a «ragyogó» bécsi bú­torberendezést, s evvel szemben a szerény és nem tolakodó természetű mesterember ezt nem tudja megtenni. (Ne is tegye). 4. Felhozzák őszinte asztalosaink saját ma­gok ellen is saját hibáikat. Részint azért nem halad, azt mondják, az iparfejlődés, mert magok az iparosok néha közönyösek, sőt érzéketlenek, felvállalják a munkát, de nem gondolnak a munkára, a jó Ízlésre, a szilárd­ságra, a pontosságra, s a jó hírnévre — csak az árra. így aztán elidegenedik a közönség. 5. Nem kicsinylendő az a panasz sem, amit a közönség ellen lehet felhozni, Néha a kö­zönség is meggondolatlan. Nem vet számot a viszonyokkal, a körülményekkel, a nehéz­ségekkel, melyekkel az iparos küzd. Csak rendel a közönség, s azt akarja, hogy rög­tön készen legyen és kritizál, hogy ezt meg azt Bécsben s ebben-abban a gyárban hamarabb megcsinálják, jutányosabban stb. Pedig hat ott sem mindig olyan hamar, s nem is jutá­nyosabban és nem is olyan jól — legfeljebb czifrábban bemázolva. 6. De ezt már egészen én mondom: mi lel­kesítse az iparost, hogy minél nagyobb tökéle­tességre vigye müvét, ha kartársai, testületé­nek a tagjai, honfiitársai tekintettel sincse­nek egy-egy szép sikerére ? Nem akarok ne­veket említeni. Van a zalaegerszegi asztalo­sok között olyan is, akit többször kitüntettek érmekkel országos és nemzetközi kiállításokon ; legújabban a párizsi kiállításról hozott ezüst érmet. Erről a szomszédjának sincs tudomása. Aligha tud róla az ipartestület is. Talán az illetőnek a szerénysége az oka, vagy a Kar­társak féltékenysége, vagy az ipartestület tájékozatlansága, vagy a közönség közömbös­sége ? A napokban olvashattuk, hogy a tordai daloskör Kassán megnyerte a második dijat s hazaérkezve a vasúti állomáson a város kö­zönsége hurrával fogadta. Ez ambicziót ad. De ha tudomást sem vesznek róla, bizony lehangolja ez még a legszerényebb embert is. 7. Még van egy baj. S ezt is magok az asztalosok mondjak, különösen akik többnyi­re bútorokat készítenek. De mondhatjuk mind­nyájan. Nincsen itt ebben a nagy iparosvaros­ban semmi jel, ami arra mutatna, kogy iparos város. Csak az ipartestületnek 400-nál több tagja van köztük 58 faiparos. Van egy-egy békés s egy-egy viharos gyűlés az iroda tiszt viselőinek választására nézve. De nincs egy terme, köz helye, hol az iparczikkeket a kö­zönségnek bemutassák s árusítsák, Négyszáz j iparosnak kellene lennie egy műcsarnokának vagy árucsarnokának. — Ez magára kitudná szoritani az idegen portékákat. — S vele járna a többi haszon is. — Meg is van az ipartes­tület alapszabályának mindjárt a második pontjában, hogy törekedjék a testület az ipa­rosok anyagi jólétének az előmozdítására is. — Ezt az anyagi jólétet emelné az iparcsarnok s ez magával hozná az iparfejlődést is. Erről kellene, hogy elmélkedjék az ipartestület. Ennek a módjait, eszközeit kellene feszegetnie. Próbát kellene tennie igy is, amúgy is. Egy táborba kell vonni, nemcsak a papiroson, az embere­ket. Ha máskép nem lehet, nem kell fázni a szövetkezéstől. Hiszen a testület is szövetke­zés. De hogy érvényesüljön is a szövetkezés le a legkisebb tagokig. — A magyar nép nyomoruságainak egyetlen megváltója ma a szövetkezés. t\zt mondja Bartha Miklós : «A szövetkezés a nép széles rétegeinek érdekét karolja föl. A szövetkezet: népmentés az uzsora karjaiból. A szövetkezet: a nép láb­raálütása; vagyoni fügetlenséget jelent ez és erkölcsi megizmosodást. Minden szövetkezet a nép antonomikus szervezése. Ébreszti és éleszti az önmaga kormányzás erélyét, fokozza az öntudatot, terjeszti az összetartozandóság szellemét, módot nyújt az egymás ellenőrzés­sel járó megtisztulásra, fejleszti a szolidaritási érzület kötelességeit és köztevékenységre és a közjónak szeretetére és ápolására serkenti az egyedet®. Ezeket mondja Rarths Miklós. És ezeket el lehet hinni. Most csak ennyit emiitettem meg a faipar­ról, ami egyúttal mindenik iparra vonatkoz­hatik. — Följegyzent ide még, hogy a zala­egerszegi 58 faiparos közül 32 asztalos (épü­let és bútor), 9 ács, 6 bognár, 6 kádár, 3 esztergályos és 2 épületvállalkozó. Jövőkor beszélek részletessebben a műhelyeikről. Borbély György. (Folyt, köv.) „Zalaegerszegi közp. fogy, és ért, szövetkezet." A szövetkezetekről. (47. Folytatás.) Fogyasztási szövetkezetek. V. Ellenőrzés. A vezetésnek szükséges és nélkülözhetetlenki­I egészítő részét képezi az ellenőrzés, melynek I feladata, hogy egy szóval: minden rendben legyen. Se a szövetkezet, mint ilyen, se annak egyes tagja meg ne károsittassék ; az előirt és szükséges könyvek pontosan és szabatosan vezettessenek, a könyvek és okmányok gon­dosan őriztessenek; az áru-raktar tisztán és jókarban tartasa állandó, az áruk eladása min­den tekintetben kifogástalan legyen; senki jogosulatlan előnyben, vagy hatranyban ne részesüljön. Az ellenőrzést a fiókoknál az ellenőrző bi­zottság tagjai, s a napibiztosok, az egészre nézve pedig az. igazgatóság és felügyelő bizott­ság tagjai, továbbá a napibiztosok gyakorolják. Az ellenőrzés végett vezettetnek az összes könyvek, feljegyzések, rovancsolasok, leitaro­zás, pénztár-vizsgálat, a bevásárlási vagy el­adási jegyzék. A személyi ellenőrzést allandóan gyakorolni hivatása a napibiztosnak, ki a fiókoknál egy­úttal pénzbeszedő is, ki a bolt kinyitásától annak bezárásáig állandóan jelen lenni tarto­zik, s ezért méltányos tiszteletdíjban részesít­hető. A napibiztosnak a központban nem kell egész nap a boltban lennie, de napközben kö teles ott többször megjelenni, s minthogy a napibiztos aznap, mikor napibiztosi teendőit végzi, gazdája a szövetkezetnek, ez okból leg­főbb kötelessége a jó, körültekintő, előrelátó és szamitó családapa gondosságával őrködni afölött, kogy minden rendben menjen és sehol semmiben visszaélés, vagy mulasztas ne tör­ténjék, s ne történhessék — és a mennyiben ilyennek nyomára jönne, azt, ha csekélyebb jelentőségű, azonnal orvosolja, ellenkező eset­ben azonnal jelentést tesz az igazgatóságnak, vagy szóval az elnöknek. A napibiztosi teendő nem vesz sok időt igénybe, mégis azt tapasztaljuk, hogy igen. kevés azoknak a száma, kik ezen szép hiva­tásnak, s a fogyasztási szövetkezetek életében igen fontos szerepet vivő tisztségnek kifogás­talanul megfelelnek; legtöbbnyire azonban ez nem hanyagságból, vagy nem-törődömségből, hanem onnan ered, hogy a szövetkezeti intéz­mény még nálunk nagyon fiatal, a helyes vezetést és ellenőrzést kimeritőleg sehol sem ismertették s igy még nagyon kevesen vannak, kik a bonyolódottabb fogyasztási szövetkezet vezetését és ellenőrzését kimeritőleg és töké­letesen ismernék. Enélkül pedig a fogyasztási szövetkezetek virágzásra nem juthatnak. A 7iapibiztos teendői a központban. A napibiztosokat az igazgatóság választja a szövetkezet legbuzgóbb, leghozzáértőbb s leg­megbízhatóbb tagjai sorából. Helyes, hogy az igazgatóság tagjai egyúttal napibiztosok is legyenek, kivéve az elnököt. A napibiztos működése vagy hétről-hétre, vagyis vasárnap vagy reggeltől kezdve szom­bat estig terjed, minden nap fölváltva más és más végzi a napibiztosi teendőket. Hogy a két eset közül melyik alkalmaztassák, az a helyi viszonyoktól, s a napibiztosoktól függ­Fődolog, hogy egy nap se legyen a fogyasz­tási szövetkezet ellenőrző napibiztos nélkül, ki mindent megvizsgál, ellenőriz, s mindenre fel­ügyel a családapa gondosságával, hogy a sze­mélyzet egyrészről kifogástalanul tegye minde­nekben kötelességét, másrészről a szövetkezet zavartalanul működjék. Amennyiben egyik, vagy másik napibiztos akadályozva volna, köteles helyetteséről ideje korán gondoskodni, vagy azt kellő időben az elnöknél bejelenteni, ki ez esetben a helyette­sítésről azonnal intézkedik. A napibiztos köteles a boltban lehetőleg többször, de naponként legalabb is délelőtt és az esti zárlatnál jelen lenni. Az utalványokat, nyugtákat s egyéb, az üzlet belkezelésére vo­natkozó iratokat ellenjegyzi, az el árusításra felügyel, s különösen arra, hogy az áruk a megszabott árban, kifogástalan minőségben, személyválogatás nélkül igaz mérleggel arusit­tassanak. Felügyel arra, hogy az összes előirt könyvek, feljegyzések és szelvények kifogástalan nul vezettessenek, s késedelem egyiknél se for­duljon elő. Az érkezett leveleket felbontja, s foganatosítás végett az elnöknek, üzletvezető­nek, vagy könyvelőnek kiadja, — Az üzleti pénztárosnak naplóit naponként átvizsgálja, a

Next

/
Thumbnails
Contents