Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-12 / 37. szám

1901. szeptember 12. MAGYAR FAI S I? 5 Egy jó bognár kerestetik. Czim Nagy Ferencz kovácsmesterhez Alsólendván. Az ország dolga. Szept. 9-én a király feloszlatta az országgyűlést. Magának a Felségnek a beszédében nyomatékosak azok a pontok, hol a választások tisztaságáról, a képviselők függetlenségéről s a képviselőház erkölcsi súlyáról és tekintélyéről beszél maga a király. — Pár hét múlva meglesznek a választások. — Megint igen nagy feltűnés, hogy Ugrón Gábor megint visszavonul az országos politikától. Kérdezhetik az emberek : kik mennek helyébe ? — Tárgyalják és kritizálják Tisza Kálmánnak a Nagyváradon mondott beszédjéből különösen azt a részt, hol azt mondá, hogy agrárista és országkormányzó ellentétes fogalmak. — <5 felsége szept. 9-én kelt királyi levelében f. é. október 24-ére hivja össze az uj országgyűlést. Ennélfogva Szili Kálmán miniszterelnök az orsz. képviselők megválasztatását okt. 2—11. napjaira rendelte. „ZalaYármegyei magyar ipamdö-egyesiilet," Faipar. (III.) Zalaegerszegen j8 iparosmester foglalkozik a fa feldolgozásával. Nem lehet tehát irigylendő állapotjuk egyiknek-egyiknek épen az összesség nagy száma miatt. De tudja az Isten, mégis megélhetnének valahányan tisztességesen, ha . . . ha csupáncsak egyetlenegy, a legnagyobbik ellenségük nem volna: ha a nyakokra nem hoznák a távolabbi városoknak, s plánt a külf öldnek gyártmányait s többszór a férczelményeit. Talán már meg is unják az emberek az újságírónak ezt a sokszoros, ismétlő állandó panaszát. Nem baj. Az újságíró nem unja meg. Had unják meg az emberek az újságírót; evvel együtt talán megcsömörülnek a külföldieskedés czifraságától is. S vonatkozik ez mindenre, nemcsak a faiparra. Bizonyos, hogy a honi iparpártolás nem tetszett és nem tetszik mindenkinek. De csak keveseknek; azoknak nem, akik több hasznot látnak a külföldi dolgok közvetítésében. Gondolhatták is az emberek, hogy csak olyan szokott szalmaláng lesz a magyarságnak ez a felbuzdulása a honi dolgok iránt. Kellemetlenül egyfelől és kellemesen csalódunk másfelől többen; mert a mai ipar és kereskedelmi miniszterünknek küldetésszerü szava nem volt tréfa és cselekedetei nem hivságosságok, még ha gondolhatnák is olyanoknak. Nagy gondolata és fenkölt szándéka bevésődik immár az emberek lelkébe. S ugy tetszik, hogy ha eddig sovány föld volt is az emberek lelke, most már mégis termékeny talajba kezdenek hullani ezek a gondolat-magvak . . . Nem én mondom, pedig én is mondhatnám, hogy a külföldi bútorokat közvetítők rontják a honi és helyi asztalosok kenyerét. Sorra jártam nagyobbrészét a műhelyeknek, a mesterek és segédjeik mondták el és irták le a viszonyokat. S nem lehet ellentmondani. Az első baj tehát az, hogy nem mesteremberek is foglalkoznak ipari munkák eladásával. 2. Ugyanezek külföldi portékákat hoznak s árulnak tán olcsóbban, de silányabbakat. 3. s hogy még jobban hízzék a távoli ipar: a közvetítőknek meg van az az élelmességök, hogy ha észrevesznek egy-egy házasulandó párt, előre ajánlják a «ragyogó» bécsi bútorberendezést, s evvel szemben a szerény és nem tolakodó természetű mesterember ezt nem tudja megtenni. (Ne is tegye). 4. Felhozzák őszinte asztalosaink saját magok ellen is saját hibáikat. Részint azért nem halad, azt mondják, az iparfejlődés, mert magok az iparosok néha közönyösek, sőt érzéketlenek, felvállalják a munkát, de nem gondolnak a munkára, a jó Ízlésre, a szilárdságra, a pontosságra, s a jó hírnévre — csak az árra. így aztán elidegenedik a közönség. 5. Nem kicsinylendő az a panasz sem, amit a közönség ellen lehet felhozni, Néha a közönség is meggondolatlan. Nem vet számot a viszonyokkal, a körülményekkel, a nehézségekkel, melyekkel az iparos küzd. Csak rendel a közönség, s azt akarja, hogy rögtön készen legyen és kritizál, hogy ezt meg azt Bécsben s ebben-abban a gyárban hamarabb megcsinálják, jutányosabban stb. Pedig hat ott sem mindig olyan hamar, s nem is jutányosabban és nem is olyan jól — legfeljebb czifrábban bemázolva. 6. De ezt már egészen én mondom: mi lelkesítse az iparost, hogy minél nagyobb tökéletességre vigye müvét, ha kartársai, testületének a tagjai, honfiitársai tekintettel sincsenek egy-egy szép sikerére ? Nem akarok neveket említeni. Van a zalaegerszegi asztalosok között olyan is, akit többször kitüntettek érmekkel országos és nemzetközi kiállításokon ; legújabban a párizsi kiállításról hozott ezüst érmet. Erről a szomszédjának sincs tudomása. Aligha tud róla az ipartestület is. Talán az illetőnek a szerénysége az oka, vagy a Kartársak féltékenysége, vagy az ipartestület tájékozatlansága, vagy a közönség közömbössége ? A napokban olvashattuk, hogy a tordai daloskör Kassán megnyerte a második dijat s hazaérkezve a vasúti állomáson a város közönsége hurrával fogadta. Ez ambicziót ad. De ha tudomást sem vesznek róla, bizony lehangolja ez még a legszerényebb embert is. 7. Még van egy baj. S ezt is magok az asztalosok mondjak, különösen akik többnyire bútorokat készítenek. De mondhatjuk mindnyájan. Nincsen itt ebben a nagy iparosvarosban semmi jel, ami arra mutatna, kogy iparos város. Csak az ipartestületnek 400-nál több tagja van köztük 58 faiparos. Van egy-egy békés s egy-egy viharos gyűlés az iroda tiszt viselőinek választására nézve. De nincs egy terme, köz helye, hol az iparczikkeket a közönségnek bemutassák s árusítsák, Négyszáz j iparosnak kellene lennie egy műcsarnokának vagy árucsarnokának. — Ez magára kitudná szoritani az idegen portékákat. — S vele járna a többi haszon is. — Meg is van az ipartestület alapszabályának mindjárt a második pontjában, hogy törekedjék a testület az iparosok anyagi jólétének az előmozdítására is. — Ezt az anyagi jólétet emelné az iparcsarnok s ez magával hozná az iparfejlődést is. Erről kellene, hogy elmélkedjék az ipartestület. Ennek a módjait, eszközeit kellene feszegetnie. Próbát kellene tennie igy is, amúgy is. Egy táborba kell vonni, nemcsak a papiroson, az embereket. Ha máskép nem lehet, nem kell fázni a szövetkezéstől. Hiszen a testület is szövetkezés. De hogy érvényesüljön is a szövetkezés le a legkisebb tagokig. — A magyar nép nyomoruságainak egyetlen megváltója ma a szövetkezés. t\zt mondja Bartha Miklós : «A szövetkezés a nép széles rétegeinek érdekét karolja föl. A szövetkezet: népmentés az uzsora karjaiból. A szövetkezet: a nép lábraálütása; vagyoni fügetlenséget jelent ez és erkölcsi megizmosodást. Minden szövetkezet a nép antonomikus szervezése. Ébreszti és éleszti az önmaga kormányzás erélyét, fokozza az öntudatot, terjeszti az összetartozandóság szellemét, módot nyújt az egymás ellenőrzéssel járó megtisztulásra, fejleszti a szolidaritási érzület kötelességeit és köztevékenységre és a közjónak szeretetére és ápolására serkenti az egyedet®. Ezeket mondja Rarths Miklós. És ezeket el lehet hinni. Most csak ennyit emiitettem meg a faiparról, ami egyúttal mindenik iparra vonatkozhatik. — Följegyzent ide még, hogy a zalaegerszegi 58 faiparos közül 32 asztalos (épület és bútor), 9 ács, 6 bognár, 6 kádár, 3 esztergályos és 2 épületvállalkozó. Jövőkor beszélek részletessebben a műhelyeikről. Borbély György. (Folyt, köv.) „Zalaegerszegi közp. fogy, és ért, szövetkezet." A szövetkezetekről. (47. Folytatás.) Fogyasztási szövetkezetek. V. Ellenőrzés. A vezetésnek szükséges és nélkülözhetetlenkiI egészítő részét képezi az ellenőrzés, melynek I feladata, hogy egy szóval: minden rendben legyen. Se a szövetkezet, mint ilyen, se annak egyes tagja meg ne károsittassék ; az előirt és szükséges könyvek pontosan és szabatosan vezettessenek, a könyvek és okmányok gondosan őriztessenek; az áru-raktar tisztán és jókarban tartasa állandó, az áruk eladása minden tekintetben kifogástalan legyen; senki jogosulatlan előnyben, vagy hatranyban ne részesüljön. Az ellenőrzést a fiókoknál az ellenőrző bizottság tagjai, s a napibiztosok, az egészre nézve pedig az. igazgatóság és felügyelő bizottság tagjai, továbbá a napibiztosok gyakorolják. Az ellenőrzés végett vezettetnek az összes könyvek, feljegyzések, rovancsolasok, leitarozás, pénztár-vizsgálat, a bevásárlási vagy eladási jegyzék. A személyi ellenőrzést allandóan gyakorolni hivatása a napibiztosnak, ki a fiókoknál egyúttal pénzbeszedő is, ki a bolt kinyitásától annak bezárásáig állandóan jelen lenni tartozik, s ezért méltányos tiszteletdíjban részesíthető. A napibiztosnak a központban nem kell egész nap a boltban lennie, de napközben kö teles ott többször megjelenni, s minthogy a napibiztos aznap, mikor napibiztosi teendőit végzi, gazdája a szövetkezetnek, ez okból legfőbb kötelessége a jó, körültekintő, előrelátó és szamitó családapa gondosságával őrködni afölött, kogy minden rendben menjen és sehol semmiben visszaélés, vagy mulasztas ne történjék, s ne történhessék — és a mennyiben ilyennek nyomára jönne, azt, ha csekélyebb jelentőségű, azonnal orvosolja, ellenkező esetben azonnal jelentést tesz az igazgatóságnak, vagy szóval az elnöknek. A napibiztosi teendő nem vesz sok időt igénybe, mégis azt tapasztaljuk, hogy igen. kevés azoknak a száma, kik ezen szép hivatásnak, s a fogyasztási szövetkezetek életében igen fontos szerepet vivő tisztségnek kifogástalanul megfelelnek; legtöbbnyire azonban ez nem hanyagságból, vagy nem-törődömségből, hanem onnan ered, hogy a szövetkezeti intézmény még nálunk nagyon fiatal, a helyes vezetést és ellenőrzést kimeritőleg sehol sem ismertették s igy még nagyon kevesen vannak, kik a bonyolódottabb fogyasztási szövetkezet vezetését és ellenőrzését kimeritőleg és tökéletesen ismernék. Enélkül pedig a fogyasztási szövetkezetek virágzásra nem juthatnak. A 7iapibiztos teendői a központban. A napibiztosokat az igazgatóság választja a szövetkezet legbuzgóbb, leghozzáértőbb s legmegbízhatóbb tagjai sorából. Helyes, hogy az igazgatóság tagjai egyúttal napibiztosok is legyenek, kivéve az elnököt. A napibiztos működése vagy hétről-hétre, vagyis vasárnap vagy reggeltől kezdve szombat estig terjed, minden nap fölváltva más és más végzi a napibiztosi teendőket. Hogy a két eset közül melyik alkalmaztassák, az a helyi viszonyoktól, s a napibiztosoktól függFődolog, hogy egy nap se legyen a fogyasztási szövetkezet ellenőrző napibiztos nélkül, ki mindent megvizsgál, ellenőriz, s mindenre felügyel a családapa gondosságával, hogy a személyzet egyrészről kifogástalanul tegye mindenekben kötelességét, másrészről a szövetkezet zavartalanul működjék. Amennyiben egyik, vagy másik napibiztos akadályozva volna, köteles helyetteséről ideje korán gondoskodni, vagy azt kellő időben az elnöknél bejelenteni, ki ez esetben a helyettesítésről azonnal intézkedik. A napibiztos köteles a boltban lehetőleg többször, de naponként legalabb is délelőtt és az esti zárlatnál jelen lenni. Az utalványokat, nyugtákat s egyéb, az üzlet belkezelésére vonatkozó iratokat ellenjegyzi, az el árusításra felügyel, s különösen arra, hogy az áruk a megszabott árban, kifogástalan minőségben, személyválogatás nélkül igaz mérleggel arusittassanak. Felügyel arra, hogy az összes előirt könyvek, feljegyzések és szelvények kifogástalan nul vezettessenek, s késedelem egyiknél se forduljon elő. Az érkezett leveleket felbontja, s foganatosítás végett az elnöknek, üzletvezetőnek, vagy könyvelőnek kiadja, — Az üzleti pénztárosnak naplóit naponként átvizsgálja, a