Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-12 / 37. szám

1901. szeptember 12. MAGYAR PAIZS 3 az éghajlat, az emberek. A pénz, hogy ennek van, annak nincs. A terméketlenség. A munkahiány. Az adósság. A tudatlanság. A pálinka. A demorálizáczió. A közlekedés hiánya, a fölszerelés hiánya. A legelő hiánya. A szolgabíró. Az uzsora. A jegyző. Az erdő. A duvad. A szarvas. A kazár. Minden, a mit lát. Ez mind együttvéve ezen egyetlen szóban jelentkezik : Éhség. Búzatermő Magyarországnak van egy vidéke, a hol a nép évről-évre százezerszámra mindig éhezik. Nem ismeri a jóllakás állapotat. Egész élete abban a sóvárgasban telik el, hogy jóllakhassék. íme, az állattá fajulás utja. A kutya ragadozóvá lesz, a veréb tolvajjá, ha éhes. A birka bőg, a ló nyerit. Ez a szegény nép sem tolvajjá, sem martalóczczá nem lett. Nem is kiabált. Némán tür évtizedek óta. A mit láttam és hallottam, arról futó jegyzéket irtam kis uti naplómba- Eszem agaban sem volt, hogy közzétegyem. Egyszerűen följegyeztem, a miként műkedvelők rajzfelvételeket készitnek egy-egy tájékról. A magam okulasára és az emlékezet tamogatasára jegyeztem fei. Jóval később egyik képviselőtársam feltűnő kicsinyléssel beszélt előttem a miniszteri kirendeltség hegyvidéki akcziójáról Még később a hegyvidék egyik főispánja, a ki müveit és eszes ember, a ki tehát képes felfogni egy ilyen akcziónak becsét, horderejét és nehézségeit, a vádak egész sorozatával terhelte meg előttem a kormány népmentési munkálatát. Nemsokára a pénzügyi bizottságba is fölmerült a kérdés s egyik tag élesen elitélte az egész mozgalmat, mint költséges és haszontalan fáradozást. Ehez járult néhány hírlapi czikk olyan lapokban, a melyek máskülönben mindig a kormány politikáját szoktak tamogatni. Ezúttal azonban keményen kirúgtak a hámból. Az egyik Darányi földművelési miniszternek szegezte mérgezett nyilait. A többi megelégedett az Egán szétmarczangolásaval Hanem ez aztán derekas munka volt. Csak amúgy izzadt minden betű attól a nagy fáradtságtól, a mit az irók kifejtettek az Egán szétszedésére. Mindez arról győzött meg, hogy a mozgalom mibenlétét még azok sem ismerik, a kik arról beszélnek és irnak. Még kevésbbé ismerik a Darányi miniszter intencziójat és Iegkevésbbé ismerik Egánt. Egyszersmind meggyőzött arról is, hogy ez az üdvös és kivált nemzeti szempontból elsőrangú kezdeményezés hajótörést fog szenvedni az ellenséges irányú hangulat áramlatában, ha nem alakul egy erőteljes és mindenható közvélemény, mely a dolgok, visemmiféle hiba ne legyen, megvolt bennünk; ha azonban valahol hibáztunk — ne rojják azt fel nekünk rosszakaratnak, avagy hanyagságnak, hanem tudatlanságnak. Az idő és a gyakorlat nagyon jó tanitó és mi ezen tanítónak szorgalmas tanítványai voltunk, tehát jövőben rendesen fog menni minden. Midőn ezen beszámolómat elmondtam, szigorú kötelességem köszönetet mondani az igen tisztelt igazgatósági és felügyelő bizottsági tag uraknak azon szives közreműködésükért, a melyet hitelszövetkezetünk érdekében egy év alatt kifejteni voltak kegyesek. Kérem: jövőben is legyenek szívesek csak szeretni fiatal intézetünket, bennünket pedig csak ugy segíteni, mint tevék azt a múltban, mivel erre nagy szükségünk van. Ezt kívánja ugy a hitelszövetkezet, mint mindnyájunk érdeke is. Végezetül ugy az igen tisztelt vendégjeinknek, mint a mi forrón szeretett vezetőnknek, a biztos urnák kegyes megjelenésükért ismételten forró köszönetet mondunk és alazattal kérjük : tartsanak meg bennünket továbbra is szeretetükben és jóindulatukban és ne ijedjenek meg e zord vidéktől, hanem látogassanak meg bennünket többször is, hogy meggyőződjenek haladásunkról és különösen arról, hogy a magas kormány és a mi iga;'.i atyánk, a földmivelésügyi miniszter ur ő nagyméltósága kegyet, szeretetét háládatlanokra nem pazarolja. A jó Isten aldja meg minden jóval és éltesse sokáig a mi kegyes jótevőinket! (Folyt, köv.) szonyok, czélzatok és eszközök alapos ismeretével leszerelje az ellenséges irányú hangulatkeltést. Ennek következtében elhatároztam, hogy leirom tapasztalataimat. A kinek kezébe kerül ez a kis könyv: legyen szives és olvassa at. Czélom a toborzás. Azt akarom, hogy külömb harezosok sorakozzanak egy jó ügy melle, mint a milyen én vagyok. Lelkemet az a vágy égeti, hogy minden olvasó meggyőződjék soraimból a földművelési kormány hegyvidéki akcziójának helyessége, czélszerüsége és szükségessége felől. De czélom elérésénél óvakodtam ugy a képzelgéstől, mint a túlzásoktól. A valóságot irtam meg a valósag színeivel. Azok a képek, melyeket az olvasó elé tárok, akár a mélységekből hoztam azokat, akár az ormokról, mindig hü másolatai az életnek, a viszonyoknak, az embereknek. % % * A könyv előfizetési ára 2 korona, mely összeget posta-utalványon kérjük mielőbb megküldeni, hogy a nyomtatandó példányok száma iránt tájékozva lehessünk. Kolozsvár 1901. julius hó. Hazafias tisztelettel a2 „Ellenzék" kiadóhivatala. A törvényhatóságok a kivándorlásról. — Megyei gyűlés. — Jól esik hallani, ha a varmegyék termeiben komolyan foglalkoznak a magyar nemzet ügyével. Zalavarmegye közönsége közgyűlést tartott szept. 9. és 10-én Dr. Gróf Jankovics László főispán elnökletével. — Barcza László megemlékezik Szilágyi Dezső halálaról. — Kitűzik deczembcr ió-ára a tisztújító közgyűlést. — Határozzak hogy a házipénztárban őrzött pénzeket s a pótadót ezután postatakarékpénztárban kezelik. — Érdekes annak a tárgyalása hogy az arvatár alapban nincs pénz s igy a hivatalosokat nem lehet fizetni, már kérte volt a vmegye az államot, hogy vegye át e hivatalok fizetését. Nem vette át s igy a pénzhiány miatt a 3 árvaszéki ülnöki, 4 árvaszéki jegyzői s több dijnoki állás megszűnik, melyekre 25ezer korona kellene. — Az építkezésekről szóló szabályrendelet tárgyalását a deczemberi rendes közgyűlésre halasztották, hogy addig bővebben tanulmányozzák a tagok az ügyet, — Kívánság szerint hataroztak Békés vármegye átiratara, hogy írjon fel a vármegye a miniszterelnökhöz, a pénzügy és belügymin'szterhez, hogy novelláris törvényben mondják ki az állami és törvényhatósági tisztviselőknek a teljes nyugdijviszonosságát, hogy t. i. ha egyik helyről átmegy a tisztviselő a másik helyre, érvényesüljön az előbbi szolgálata. Egy nagy nemzeti érdek tárgyalására hivta fel vármegyénket Dr. Baán Endre oproni alispannak az átirata. Az átirat és az erre hozott határozat szerint felírnak a képviselőházhoz, hogy szabályozzák országosan a be és kivándorlás ügyét. Ez a törvény a kifejtendő akcziónak csak külső kerete lenne. Belső tartalmát képeznék azok az intézmények, meiyek alkalmasak arra, hogy a magyar népet kössék le ennek a földnek a rögéhez, ahonnan kezdi őket már kikergetni az inség. Meg kell teremteni a kis ember existencziaját: állami telepítéssel, közmunkával, a létminimum adómenteségcvel, az uzsora kiirtásával; ott pedig, hol nem a megélhetés lehetősége hiányzik, mint pl. a Dunántul: a proczellázással, a nép fóldéhségének kielégítésével, a pálinka mérések korlátozásával, a nép gazdasági nevelésével, takarékossági hajlamának felébresztésével, terményértékesítő és fogyasztási szövetkezetek létesítésével, stb. — A felirat megszerkesztését Kaufman Mátyás aljegyzőre bizták. — A közgyűlésnek még több kisebb pontja volt s 10-én is tárgyaltak, mikor azonban félbeszakadt, hogy Erzsébet halalának emlékére a templomi istentiszteleten is részt vehessen a törvényhatóság. L. Heti jegyzetek. Innen, onnan már régi nótává fajul annak fölemlitése, hogy vásáraink alkalmával a bécsi kiselejtezett aruk vásárolhatásáért tolongnak. Daczára régiségének, a nóta mégis uj lesz mindaddig, mig a magyar meg nem győződik arról, hogy a bécsi rongyért adott pénzzel sokkal jobb minőségű árut vehet bármelyik kereskedőnknél. (Amelyik t. i. hazai portékát árul. Hallottam azonban zugolódást a nép ajkáról, hogy miért engedtetik meg a bécsi bazárosnak vasárnap a barakképités. — Egyéb bajok azonban nincs vele. * * Eddig csak (talán) magam csudálkozlam a vásárrendezők azon rövidlátásán, hogy a zsibárus és rőfös sátrak bejáratát a közlekedési ut felé hagyatják. A ki megfigyeli a vásár alkalmával a közlekedést, az méltán kétségbe vonhatja, hogy a vásáros sátrak elrendezője valaha vásáron lett volna. Hisz az ilyen sátrak vevőközönsége gyalog emberekből áll, kik a mostani rend mellett különféle elgazolásnak vannak kitéve, mig a gyalogjárda szabadon marad, hogy egy pár nagy urnák legyen hol sétálni. Mivel apáinknak jó volt igy, ergo nekünk is jónak kell lenni. * * Szóval, a rendőrség arra való, hogy (rend ?) legyen. Szemlélő. Az életből. Szeretnék struez lenni, hogy megemészthetném a főzésedet, feleségem. — En is szeretném, mert akkor legalább új tollaim len nének a kalapomra. Mi vitte Önt arra, hogy a szakácsnéját elvegye ? Három-féle. Először megtakarítok a feleségemben egy szakácsnőt, az pedig megtakarít nekem egy asszonyt és harmadszor megtakarítom a betegsegélyző költségeket a szakácsnőm után. Szobacziczus: Megjegyzem, hogy én már jobb szobaK-ány vagyok. Asszony: Akkor sajnálom, nem használhatom, mert én csak jó szobaleányt szeretek Szobacziczus: A kedves férje is? Az mégis csak súlyos csapás volt Önre nézve, hogy meghalt a férje. — Bizony-bizony I nem ís teszek én mást, mint mindig sírok, este, reggel s most mihelyt megettem ezt a gombóezot, újra kezdem. Az Ön baja semmi, nagyságos asszonyom. Önnek csak pihennie kell. *— De doktor ur . . . csak nézze meg a nyelvemet. — Igen — a nyelvének is. Dilemma! Mi jobb? Állás becsülettel, vagy becsület állás nélkül ? Mint hírlik, Szentbalázson jellemképző tanfolyamot állítanak fel a téli hőnapok alatt; beiratkozni lehet — a harangozőnál. (Li Tsiing.) Heti hirek. Boldogult Erzsébet királynénk halálának évforduló napját szept. 10-én illő kegyelettel ünnepelték meg városunkban a hivatalok és iskolák. Részt vettek a templomi istentiszteleten. A középületeken gyaszlobogók voltak kitéve. A király őfelségének az uj országgyűlést okt. 24-re meghivó magas levele kihirdetésére szept. 18-án rendkívüli közgyűlése lesz Zalavármegyének. Közgyűlés volt tegnap a városházán Várhidy Lajos polgármester elnökletével.— A varos tégégető körkemenczéjét 6 évre újra bérbeadjak okt. 10-én. Kikiáltási ár 4000 kor. — A gyepmesteri telephez vezető ut mentén a földek kisajatitását az okt. 12-iki közgyűlésen fogják tárgyalni. — A felső erdői 40 hold irtást 6 évre' bérbeadják. — Baján Józsefnek a csatornázási kérvényét az általános csatornázás kérdésénél tárgyalják majd. Különben miniszteri kiküldöttet is várnak, hogy talán vízvezetékkel