Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-29 / 35. szám

MAGYAR PAIZS 1901. augusztus 29. alkalom arra, hogy szolga legyen s hogy a vele egy téren és egy irányban működő szellemi és erkölcsi munkások neki urai és parancsolói legyenek. Pedig hát mi különbség van köztük? Mi különbség van a lajtorjának alsó és felső foka között? A közműveltség emeletes csarnokába vezető lépcsők között mi különbség van ? Teljesen egy a rendeltetésük. Teljesen egyenlő értékük van. Egyenlőképen állanak rendelkezésül a közönség felmenetelére — azzal a különbséggel, hogy az alsó lépcsőre rúgnak rá az emberek legtöbb sárt. Borbély György. Közgazdaság. Vármegyénk termése. Az augusztus 10-én kiadott hivatalos kimutatas szerint a folyó évben Zalában búzával bevetettek 92.549 kat. holdat. Átlagos termés holdankint639, összesen 591.523 métermázsa. A mult évben volt 622.522 métermázsa, az idei termés tehát 30.994 q.-val kevesebb a mult évinél. A rozszsal bevetett területt 82.547 k. hold. Átlagos termés 6 07, összes 512.800 Tavaly volt 446.343, a többlet 65.957 q, Az árpával bevetett terület 34.773 k. hold. Átlagos termés 5.76, összesen 200.100. A mult évi árpatermés 214.214 métermázsára rúgott, igy a folyó évben 14.214 q.-val kevesebb árpa termett. Zabbal 22.589 k, holdat vetettek be. Átlagosan 5.27, összesen 119.000 q. termett. A tavalyi termés 143.757 q, tehát az idei 24.757 q.-val kevesebb, Gazdaköri gyűlés. A sümegvidéki gazdakör választmanya aug. 22-én a lövőtársulat helyiségében Szűcs Zsigmond elnökletével gyűlést tartott. Jelen voltak: Barcza László, Barkóczi Károly, Bogyay Aurél, Gyomoréi János, Hayden Sándor, Háczky Kálmán, Kardos Lázár, Mojzer József, Pintér Lajos, Sugár Jákó, Talabér Károly és Zathureczky Zsigmond. A zalaegerszegi gazdasági egyesület megkeresésére a gyűlés elhatarozta, hogy a Zala-Szent-Gróton tartandó allatkiállitas rendezését szívesen elvállalja s e czélból az elnök Sümegi Tivadar, Zathureczky Zsigmond, I Hayden Sándor. Illés Rafael, Szabó Karoly, Sugár Jákó és Viosz József tagokból álló bizottságot küldötte ki, hogy az anyaegyesület elnökével és titkárával közreműködve rendezzék a kiállítást. A Gazdák Biztosító Szövetkezetének ismertetése végett a kör elnöke megkéri az anyaegyesület titkárát, hogy novemberben Sümegen, Mihalyfan és Szent-Gróton felolvasást tartson. A téli népies gazdasági előadások tartására felkéri a kör Sümegi Tivadart, Biró József drt, Barcza Lászlót, Hayden Sándort, Pintér Lajost s a sümegi szolgabírói hivatalt. Az előadások Sümegen, Csabrendeken, Csehin és Gógánfán lesznek. Tárgyuk az elnökséggel minél előbb közlendő. Szőlőszeti és borászati előadás tartasara megkeresik a minisztert, hogy előadót küldjön ki Sümegre. Ezután felolvasták az anyaegyesület felhívását a vajtermelő középpontok érdekében. E felhívást lapunk mult szamában közöltük. E pontnál felszóialt Barcza László s élénk ssövakkal mutatott ra a tejszövetkezetek fontos és üdvös voltára s melegen ajanlotta, hogy a kör egy Sümegen létesítendő tejszövetkezet érdekében mozgal mat indítson. A jelenvoltak nagy tetszéssel fogadtak az eszmét s megbízták Szűcs Zzigmondot, hogy az anyaegyesületnek ez iranyu , értekezletein, valamint a már szervezett szö- j vetkezeteknél tájékozást szerezve, javaslatot j terjeszszen a következő gyűlés elé. Ohidnak egy triört szavazott meg a gyiiiés, kimondván, , hogy ez magyar gyártmány legyen. Mihalyfa és Csabrendek község ebbeli óhajtasának a kör pénzügyi viszonyai miatt a jövő tavasszal tesz eleget a kör. E pontnál Záthureczky Márton indítványozta, hogy a gépek hasznalata fejében igen csekély kopasdijat vegyen a gazdakör. Az indítványt a következő közgyűlés tárgysorozatába utalta a választmány. Végül 1 Szűcs Zsigmond sajnalattal tudatta, hogy körülményeinek valtozása következtében elhagyja Sümeg vidékét, azért elnöki tisztéről lemond, melyet nyolez es félévig vitt. Barcza L. tag felszólalasára és kérésére azonban még egy évig megtartja a tisztet, mig itt lesz. A vármegyei lótenyésztő bizottság, Koller István lótenyésztési bizottsági elnök elnöklete alatt f. hó 9-én Palinban gyűlést tartott, a melyen szép számmal jelentek meg a bizottság tagjai s az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Voigt Ede megyei gazdasagi egyesületi titkárt kérték fel. Elnök a megjelent tagokat melegen üdvözölvén, előterjeszti a földmüvelésügyi m. kir. miniszternek leiratát, a melyben felkéri a bizottságot, hogy a vár megye területére nézve a lótenyészkerületek megállapítása czéljaból terjeszszen be javaslatot ; a maga részéről javasolja, hogy az eddigi tenyészkeiületek hagyassanak meg; bemutat egy térképet, a melyen a kerületek vannak kijelelve olykép, hogy a perlaki, csáktornyai, alsó-lendvai, letenyei és novai járásokban tisztán nori (hidegvér), a zalaegerszegi, pacsai, nagy-kanizsai járásokban kevert, a tapolczai, süineghi, zala-szent-gróthi, keszthelyi járásokban tisztán félvér tenyészkerületek lennének. — A kérdéshez hozzászóltak Gruner Lajos, Csertán Károly, Vécsey Zsigmond, Farkas József, Hertelendy Ferencz, Viosz Ferencz bizottsági tagok; egyesek hangoztattak a hidegvérüeknek minél nagyobb mérvben való tenyésztését, melynek ellenében egyesek azon aggodalomnak adtak kifejezést, hogy ez által a nori fajú lovakat oly jól nem lehet értékesíteni, mint jelenleg. Végül elfogadták az elnök javaslatát, hogy a kanizsai járásban Mura-Keresztur, Légrádnál fel a Letenyei járásban FelsőSzemenyén keresztül a zalaegerszegi járás határáig nori tenyészkerületek legyenek, a vármegye többi részén pedig félvér tenyészkerületek állíttassanak fel azzal a hozzáadással, hogy a hol vegyes anyag van, ott erős csontozatu Noniusokat alkalmazzanak. A répa fejtrágyázása. Fejtrágyázás alatt értjük a trágyázás azon módját, a midőn a trágyát a már elvetett és kikelt veteményre alkalmazzuk. A fejtágyazásnál a nitrogén tartalmú chilisalétromnak van számbavi hető jelentsőégc. A salétrom azonban a répa minőségére könnyen hátrányosan hat, miért is alkalmazásával elővigyázatosaknak kell lennünk. E hátrányom hatás származhatik a salétrom mennyiségének helytelen kiszabása, vagy az elszórás idejének és módjának nem megfelelő megválasztása következtében. Tekintve azon körülményt, hogy a fejtrágyázás elsősorban a gyengén fejlődő növényzet fölsegitését czélozza, azt mondhatnók, hogy a salétromot jó bőven kell alkalmaznunk, ha czélt akarunk érni, mivel azonban a czukor képződésre a salétrom nagyobb mennyiségben alkalmazva hátrányos leend, egy bizonyos mértékben tul haladva hibát követünk el. Erre vonatkozólag az idevágó kísérletek azt mutatták, hogy kat. holdanként 50—80 kg. salétromot számítva és azt 100—150 kg. foszfor. Khazár földön. Irta : Bartha Miklós. XXV. A második lépés./b. (Folytatás.) Igy oldatott meg a legeltetési kérdés. Az államnak jóformán semmibe sem kerül, mert ugy a bérösszeget, mint az üszőkre fordított bevásárlási kiadásait visszakapja a néptől. Nem kapja meg a befektetések idő közi kamatjat és a kirendeltség személyi és dologi járandóságát, a mely együtt véve is alig üti meg a Tisza Kálmán egy évi nyugdiját. A veszteség-számlára csekély százalék esik, Mikor ott jártam, még nem volt befejezve az év s a 21 ezer forintnyi bérösszegből csupán 84 frt. hátralék állott fönn. Ez a megoldás nem éppen olyan Kolumbustojás, mint a minőnek látszik. Nincs legelőjük : hát szerezzünk nekik legelőt; nincs marhájuk: hát adjunk nekik marhát. Ez igy könynyü lett volna. De Darányi az első pillanattól kezdve abból indult ki, hogy semmi ajándék, semmi inség-adomány. A nyomornak nem pillanatnyi enyhítését, hanem állandó eltávolítását vette tervbe. Nem megalázni akarta a népet borravalóval, hanem ugy szerezni meg számára a megélhetés feltételeit, hogy a vagyoni állapottal együtt izmosodjék az erkölcsi érzület is. Az a kizsarolt nép százezereket nyelt volna el az úgynevezett könyöradományokból, a nélkül, hogy életrendje és vagyoni helyzete megváltozott volna. A könyöradomány elvándorolt volna a khazar boltjába ruházati és élelmi czikkért és a khazár kocsmájába és a ezukrázdájába pálinkaért. A legrigorozusabb eljárással ugy lehetne kiosztani évenként csak a szolyvai járasban kerek egy milliót, hogy a nép hetenként egynapon jóllaknék s a többi hat napon koplalna. Ha minden tervszerűség nélkül osztatott volna ki a szarvasmarha a nép között : fölületes munkát végzett volna a kirendeltség. De a földművelési kormány tudja, hogy valódi termékenységre mély barázdakat kell szántani. Ők a barom-kiosztással nemcsak azt akarták, hogy akármilyen állathoz jusson a nép, hanem felhasználták ezt a kínálkozó alkalmat egy magas fokú állattenyésztési kultura meghonosítására is. Az inthali televér kiosztása által óriási jövendő nyílt meg a hegyvidék előtt. Nem lehet kétség az iránt, hogy az állami akczió ki fog terjesztetni a Kárpátok valamennyi vidékére. A most meghonosított tenyésztés melegágyát fogja képezni a további működésnek. Innen szerzik majd be a többi vidéken szükséges fajbarmot. Ez a vidék a fejlődő állattenyésztés kutforrásává lesz. A tejgazdaságok is ide fordulnak és nem mennek Tirolba tehenekért. A kirendeltség nagy buzgalommal szabályozza a vértisztaság fennmaradását. A bikateleltetés szokásos módját megváltoztatta. Ez előtt magánosok teleltették a tenyészbikát igen silányul. A kirendeltség bikatelepet állított Szolyván, s a kiosztott tehenek csak állami bikakkal fedezhetők. Az is baj volt, hogy a nép nem gondolt a tehén fejlettségi állapotával, s tulkoran borjuztatott, a mi megrontotta a fiatal anyát, Ezt tehát szabályozták. Legnagyobb baj volt a tavaszi elletés. Mikor már elfogyott a téli takarmány és még crőtelen volt a legelő. A vemhességi idő télszakra esett. A tejclési idő nyárszakára. Nem lévén nyári takarmány, a gazda havasi legelőre küldte kis borjus tehenét. Ezzel a tejhozam a családra nézve kárba ment; a borjú fejlődése pedig megakadt vagy az által, hogy korán választatott el s a nyári munkaidő elvonta | a családot a borjú kellő gondozásától; vagy az által, hogy a borjú is kihajtatott a havasra s ott a zord időjárás elsanyargatta. Ezen a hátrányon ugy iparkodik a kirendeltség segíteni, hogy az ellesi időt a késő őszi napokra helyezi át. Nem könnyen megy, mert nemcsak a nép megrögzött szokásával kell küzdenie, hanem az á'latok fajzási rendjével is. Azonban megy. A kirendeltség szívós. Meghátrálást nem ismer. Rabeszelésében bőkezű. Szelid nyomást is alkalmaz. A tehén is megszokja, hogy faj fenntartó vágyait kényszerűségből elha!assza a megszabott időre. Nagy eredmények várhatók ettől az intézkedéstől. A gazda novemberben jut borjúhoz. Tehát, mikor legtöbb takarmány, rosta alj, polyva, széna, sarjú áll rendelkezésére. A borjut gondozhatja, ápolhatja, kényeztetheti az egész csalad. A tejhozam utosó cseppig kihasználható. A borjú erőteljes állatta fejlődik arra az időre, mikor a havasi legeltetés beáll s igy könynyen megbirkózik a zord időjárással. Vemhességi állapotat a tehén nem egy szűk, hideg, rossz levegőjű pajtában tölti le, hiányos alom és hiányos táplálkozás mellett; hanem a havas érintetlen tisztaságú lég áramlataiban ; dus legelőn, szabad mozgás közben, kristály források közelében — méhmagzat erőteljes fejlődésének kimondhatatlan előnyére. Miként látható, az állami behatás igen sokoldalú. Nem költséges, de sokoldalú. A gyermeket a jó nevelő, a csemetét a jó kertész nem gondozatja hűségesebben, mint ezt a