Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-08-22 / 34. szám
1901. szeptember 12. MAGYAR PAIZS 7 ták saját imaházukban tartandó isteni tiszteleten szintén megjelennek. A rendes tanítás ugyanezen hó 10-én veszi kezdetét. Tandijt, felvételi és egyéb beiratási dijt az állami elemi iskola tanitó-testületének két tagja az elemi iskola épületében (az igazgatói irodában) nyugtázással veszi át. Ugyanezen a helyen történik a beiratás is az iskola igazgatójánál és egy másik teremben az osztálytanítóknál. A tanulók évi tandija 4 koronában van megállapítva. Ez összegen kivül minden tanuló, még a tandíjmentes is, tartozik felvételi díj czimén 50 fillért, a tanítói nyugdíj és gyámalap javára 30 fillért, évi «Értesitő»-ért 40 fillért és «Értesitő Könyvecskéért» 12 fillért, összesen 1 korona 32 fillért fizetni. A gondnokság csakis azon szgénysorsu tanulókat ajánlja a tandíjmentességre, kik szegénysgiiket ha helybeliek, a városi hatóság előtt, és ha vidékiek, lakóhelyük községe elöljáróságától kiállított községi bizonyitványnyal igazolják. A beiratási időben d. e. 11 órakor tartatnak a felvételi, javító és magánvizsgálatok. Hogy a tanuló születési ideje, (év, hó, nap) helye, anyanyelve, vallása, a szülő vagy gyám neve, foglalkozása, lakhelye, (utcza és házszám) pontosan bejegyeztethessék, kéretnek a szülők vagy gyámok, hogy gyermekeiket, gy?moltjaikat beiratásra elkísérjék. A tanulónak, ha nem helybeli születésü, életkorát születési bizonyitványnyal (keresztlevéllel) kell igazolni. Az elemi mindennapi iskolába járás kötelezttsége kiterjed mindazon gyermekekre, kik 1889. évi szeptember hó 1-től egész 1895. évi augusztus hó 31-ig születtek, vagyis, kik életkoruk 6. évét betöltötték és 12 évnél nem idősebbek. Azon tanuló, a ki a tanév második felében tölti be 12-ik eletévét, köteles a tanév végéig a mindennapi iskolába járni. A ragályos bajban szenvedő, vagy undorító betegségben levő, avagy hülye tankötelesek az iskolába föl nem vehetők. A felmentést orvosi bizonyitványnyal kell igazolni. Azon szülő vagy gyám, kinek gyermeke vagy gyámoltja a beiratások alkalmával bármi okból visszautasittatott, panaszával az iskolai gondnoksághoz fordulhat. Különösen figyelmeztetnek azon szülők vagy gyámok, kiknek gyermekei vagy gyámoltjai (fiuk és leányok) az elemi 4-ik osztályát befejezték és még 12 évesek nincsenek, hacsak középiskolába, vagy polgári leányiskolába nem lépnek, hogy a törvényszabta összes tantárgyakból a szükséges oktatásban részesülhessenek és hogy a népiskola az előirt ismeretekből teljesen befejezett, kerekded ismeretkört nyújtson, tartartoznak az ily tartköteleseket a/, elemi mindennapi iskola 5-ik, vagy ha ezt végezték, a 6-ik osztályba beíratni. Vidéki tanulók hiteles iskolai bizonyítvány alapján vétetnek fel a következő osztályokba. Ily bizonyítvány hiányában vizsgálat alá vettetnek. Az oly tanuló, ki egy vagy két tantárgyból elégtelen osztályzatot nyert, csak azon esetben mehet a következő osztályba, ha az előző és leendő osztálytanítója előtt javító vizsgálatot tesz. A védhimlő oltásról szóló törvény értelmében a népiskolába lépő minden tanköteles gyermek köteles felvétele alkalmával a jó sikerrel végzett oltást, vagy e kötelezettség alól való felmentést, vagy azt igazolni, hogy a legutóbbi 5 év alat természetes himlőt állott ki, A 11 éven fölüliek újra oltásukat szintén bizonyitványnyal tartoznak igazolni. Azon szülők, vagy gyámok, a kik szeptember hó 15-ig gyermekeiket be nem íratják és rendesen iskolába nem küldik, az 1868. évi 38. közoktatási és az 1876. évi 28. «Népiskolai hatóságok»-ról szóló országos törvény alapján fognak büntettetni. Zalaegerszeg, 1901 augusztus 15. Az igazgatóság. Beiratás a kereskedő tanoncziskolába. A zalaegerszegi kereskedő tanoncziskolai beiratások f. évi szeptember hó 1-én (vasárnap) d. u. 4—6-ig eszközöltetnek, miről a főnök urakat azzal értesítem, hogy tanonczaikat a félévi tandíj lefizetése mellett annál is inkább beírassák, mert ellen esetben kénytelen volnék a miniszteri rendelet értelmében az alsófoku iparhatóságnáljelentést tenni. Zalaegerszeg, 1901. augusztus hó 22-én. Brisach Sámuel a felügyelő bizottság elnöke. Elfogott magyar tourista. Scharscher Dániel tordai rajztanár, kivá'ó bic/.iklista, ki e lap szerkesztőjével néhány évvel eze'őtt épen a Szambulov meggyilkolásának forrongó idejében bántatlanul bolyongott a Balkánon s a többi országon át egész Kisázsiáig : mostani vakácziójában is kiindult egy kis biczikli sétára Romániába, s a mint irja, a románok bulgár kémnek nézték és elfogták Campu-Lungban. Nemsokára igazolta ugyan magát, de unalmas procedúrákon kellett átvergődnie. Betiltott szerencsejátékok. A belügyminiszter a tudatlan nép kizsákmányolására alka'mas faluhelyeken, vásárok alkalmával űzött következő szerencse játékokat: hordozható tekebábjáték, golyó, szines-golyó játék, baba, szinesbaba, monaco, mariandii, birbics, czéldobás s egyéb hasonló természetű játékokat és müveieteket betiltotta. Tréfás szomorúság. Zucker Imre szabó ablakán egy éjjel be akart mászni valaki. Elriasztotta onnan. Félóra múlva, mikor látta, hogy már nem jő vissza, maga is utána ugrott s rendőrökért kiáltott. Se rendőr, se tolvaj nem jelentkezett. Ekkor elővette pisztolyáts próbálgatta használhatóságát. Véletlenül átlőtte saját tenyerét. Kár volt; az a tolvaj is alighanem csupán valami vénusi kalandra indult volt. Czukorgyár Zákányban. Nemsokára czukorgyár fog létesülni Zakányban, Zichy gróf birtokán. A vállalatot egy belga konzorczium financzirozza, de a tőke egy ötöd része hazánkban lesz elhelyezve Ugy halljuk, hogy a részvénytársulat elnöke maga a gróf lesz. Országos vásárok áthelyezése. A kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy a sümegi bertalannapi vásárt ez évben augusztus 24-ke helyett 27-én, a dömötörnapit pedig október 26-ika helyett 25-én tarthassák meg. OlCSÓ diófák. A földművelésügyi m. kir. miniszternek leirata szerint, az arad és csanádi vasutak faiskolájában lévő mintegy 50,000 darab szépen fejlett 3—5 éves diófa csemeték a melyek erdélyi szép dióból származnak — Gurahoncz vasúti állomásra szállítva és csomagolva darabonként 20 fillérért megvehetők. Az érdeklődők felhivatnak, hogy diófák megrendelése iránti meghatalmazásaikat «-a m. kir. állami erdő hivatal Zalaegerszeg» czim alatt e hó végéig adják be. A kezelés egyszerűsítése és a szállítási költségek apasztása végett felhivatnak azon birtokosok, kik 100 darabnál kisebb mennyiséget kívánnak, csoportosuljanak és meghatalmazásukban jelentsék be azon közös megbizottukat is, kinek czimére a kért csemeték elküldendők lesznek. Szegényebb sorsú birtokosok állami segély gyanánt esetleg ingyen, csupán a vasúti szállítási költségek megtérítésének kötelezettsége ellenében is részesülhetnek dióía csemetében. Apróbb hirek. Kontor Mihály 52 évig tanítóskodott s a mult héten nyugalomba vonult teljes nyugdíjjal. Az az 52 év elég hivatalos elismerés. — A budapesti Dávid Ferencz egylet szeptember 1-én d. u. 4 órakor Koháryutczai unitárius templomban megnyitó közgyűlést tart, melyen angol unitáriusok is részt vesznek. Imát tart Józan Miklós budapesti főpap. Beszédet tart dr. Boros György kolozsvári theologiai tanár. — A Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület (FMKE) aug. 27-én tartja Ótátrafüreden XIX. évi rendes közgyűlését Thuróczy Vilmos cs. és kir. kamarás elnöklete mellett. — Vizisport volt a Balatonon e hó 15-én kitűnő eredménynyel. Gráfl Károly bajnok 4 óra alatt úszta át a Balatont elsőnek. Negyedik győztes lett Schnürmacher Zsigmond zalaegerszegi kir. mérnök és hegedűművész, aki irányt veszítve is átúszta a vizet 6 óra 28 perez alatt — Farkas Aranka nagykanizsai polgári iskolai helyettes tanítónőt a németpalánkai állami polgári iskolához segédtanítónővé, Somogyi Imre kecskeméti községi iskolai segédtanítót az alsólendvai áll. polgári iskolához nevezték ki. Horváth Sándor újvidéki állami polgári isko'ai rendes tanitót a balatonfüredi állami felső népiskolához, Rózsa Károly IV. hegykerületi állami elemi iskolai tanitót a melíinczi állami iskolához helyezték át. — Csabrendeken Weisz Károly kiskőrösi kereskedő és földbirtokos f. hó 19-én eljegyezte Weisz Irma k. a. Csabrendekről. — Révész László'fővárosi kereskedő augusztus hó 20-án egybekelt Weisz Jolán kisasszonynyal. Az esketési szertartást dr. Winkler Sándor csabrendeki rabbi végezte. — Péterffy Béla rozsnyói főgymnáziumi tanár f. é. augusztus 24-én , a csabrendeki r. kath. templomban örök hűséget fog esküdni Vaszarv Vilma csabrendeki postamesternőnek, Vaszary Kolos bíboros herczegprimás rokonának. — A pécsi magy. kir. postaigazgatóság Szalay Ninát ideiglenesen kinevezte postakiadónőnek a csabrendeki m. kir. postához. Hivatalát augusztus 20-án foglalta el. — Pintarits Márkot Zsedényen f. hó 15-én a villám agyonsújtotta. — Kovácsics Magdolna 16 éves és Nóvák György 46 éves V-ik hegykerületi lakosok f. hó 16-án kútba estek és belefuladtak. — Kárász Ádám molnár kollátszegi lakos a Murába, Artner Samu légrádi lakos a Drávába fult fürdés közben. — Fatér Gyula kovácstól ellopták az arany óráját, lánczát s gyűrűjét; de visszalopták. — Reinagl János 16 éves fuvaros fiu a mult esütörtökön az Újváros utczán eltiport egy 3 éves gyereket, Kaczor Józsefet; a gyermek azonnal meghalt. — Pusztaszentpéteren dr. Arányi Gusztáv szénakazaljait felgyújtották, 9 boglyát, a 180 kor. érték nem volt biztosítva. — Hodászy Ignácznak megadták a 4-ik gyógyszertári jogot Szombathelyre. — A makói kiállítás után Kecskeméten is megnyitották a kiállítást. Ott maga Hegedűs miniszter volt jelen, itt az államtitkárja Nagy Ferencz tartott beszédet a fóld értékességéről. — Szegeden czipész-kongresszus, Aradon a szabók gyűlése van. Hát Zalaegerszegen mikor lesz valami ? Különfélék. „ügy." („Affair"). A múltkori számban <Tévedések a kapu alatti czimü czikkemet dr. Csák Károly, Ellmann Ödön és Végess János sértőnek tartották magukra nézve. Ezért összeült egy bizottság (Czebe Károly, Hangay Géza, dr. Kele Antal és Balogh Gyula) s megállapították, hogy a czikk nein becsületsértő, aminthogy a szerzője sem akarta azt, mit legjobban bizonyít magának a czikknek harmadik kikezdése is. —- S ezzel ez a história bevégződött, mielőtt megkezdődött volna. Meghívó. Miután a tófeji iskolaszék által f. évi julius 14-én ugyanezen iskola újjá építése tárgyában hozott határozat ellén beadott föIebbezések főt. Dancsecs János pákai plébános ker. s. esperes úrhoz azon utasítással érkeztek vissza az egyházmegyei hivataltól, hogy ezen ügyet helyszínén mielőbb megvizsgálja. E czélból f. hó 25-én d. u. 3 órakor Tófejen meg is fog jelenni, miért is fölhívom az iskolaszék tagjait és mindazon földbirtokos urakat, akiket érdekel, hogy ugyanekkor valamennyien okvetlenül megjelenni szíveskedjenek. Kelt Tófejen, 1901. aug. 18 án. Szilner József, pléb., isk. h. elnök. Made in Hungary. Ezen czimmel vannak ellátva a győri vagongyárból India és Egyptomba szállított vasúti kocsi alj vázak, melyekből f. hó 14-én 4 kocsi rakomany ment át Zalaegerszeg állomásán. Valóban bámulatba ejtő a magyar ipar fejlettsége és verseny képessége, azonban közelebbről megtekintve a szállítmányt, a vastartók hengerezett betűi lelohasztják büszkeségünket, mert, azok igy szólnak :«Friedens hütte». Ilyen nevű bánya pedig Magyarországon nincsen. Ugy látszik csak a felirat magyar gyártmány ezen árukon, a lényeg, a tartóvas, idegen. „ZalaYármegyei magyar iparyédö-egyesület." A faipar (II.) A helyi faiparról való ismertetésig még egv kis halasztást kérek. Addig felmutatok most a K. L. ból egy kis statisztikát, mely a múltkori észrevétellel szorosan összefügg. Érdekesek azok az adatok, a melyek az asztalos iparágra vonatkoznak. 1898-ban önálló 17,025, segédszemély pedig kb. 20,000 volt. Az asztalosok a magyar iparosságnak 5-7%-át teszik. Mármost tegyünk egy kis összehasonlítást a viszonyokban: Németországban egy asztalosra átlag 147, Ausztriában 2Ö6, nálunk 433 lakos jut, akiket mint vevőket ki kell elégíteni. Az ipar ezen ágában is tehát mi vagyunk a legszegényebbek, bar az a körülmény, hogy egy-egy mesterre több vevő jut: kellemes állapot volna az iparosságra, ha a fogyasztás egy jó részét nem foglalná le a külföldi behozatal. Asztalos árukból ugyanis a hajlított