Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-22 / 34. szám

1901. szeptember 12. MAGYAR PAIZS 7 ták saját imaházukban tartandó isteni tisztele­ten szintén megjelennek. A rendes tanítás ugyan­ezen hó 10-én veszi kezdetét. Tandijt, felvé­teli és egyéb beiratási dijt az állami elemi is­kola tanitó-testületének két tagja az elemi is­kola épületében (az igazgatói irodában) nyug­tázással veszi át. Ugyanezen a helyen törté­nik a beiratás is az iskola igazgatójánál és egy másik teremben az osztálytanítóknál. A tanu­lók évi tandija 4 koronában van megállapítva. Ez összegen kivül minden tanuló, még a tan­díjmentes is, tartozik felvételi díj czimén 50 fillért, a tanítói nyugdíj és gyámalap javára 30 fillért, évi «Értesitő»-ért 40 fillért és «Érte­sitő Könyvecskéért» 12 fillért, összesen 1 ko­rona 32 fillért fizetni. A gondnokság csakis azon szgénysorsu tanulókat ajánlja a tandíj­mentességre, kik szegénysgiiket ha helybeliek, a városi hatóság előtt, és ha vidékiek, lakó­helyük községe elöljáróságától kiállított köz­ségi bizonyitványnyal igazolják. A beiratási időben d. e. 11 órakor tartatnak a felvételi, javító és magánvizsgálatok. Hogy a tanuló születési ideje, (év, hó, nap) helye, anyanyelve, vallása, a szülő vagy gyám neve, foglalkozása, lakhelye, (utcza és házszám) pontosan beje­gyeztethessék, kéretnek a szülők vagy gyámok, hogy gyermekeiket, gy?moltjaikat beiratásra elkísérjék. A tanulónak, ha nem helybeli szüle­tésü, életkorát születési bizonyitványnyal (ke­resztlevéllel) kell igazolni. Az elemi minden­napi iskolába járás kötelezttsége kiterjed mind­azon gyermekekre, kik 1889. évi szeptember hó 1-től egész 1895. évi augusztus hó 31-ig születtek, vagyis, kik életkoruk 6. évét betöl­tötték és 12 évnél nem idősebbek. Azon ta­nuló, a ki a tanév második felében tölti be 12-ik eletévét, köteles a tanév végéig a mindennapi iskolába járni. A ragályos bajban szenvedő, vagy undorító betegségben levő, avagy hülye tankötelesek az iskolába föl nem vehetők. A felmentést orvosi bizonyitványnyal kell igazolni. Azon szülő vagy gyám, kinek gyermeke vagy gyámoltja a beiratások alkal­mával bármi okból visszautasittatott, panaszá­val az iskolai gondnoksághoz fordulhat. Kü­lönösen figyelmeztetnek azon szülők vagy gyá­mok, kiknek gyermekei vagy gyámoltjai (fiuk és leányok) az elemi 4-ik osztályát befejezték és még 12 évesek nincsenek, hacsak közép­iskolába, vagy polgári leányiskolába nem lép­nek, hogy a törvényszabta összes tantárgyak­ból a szükséges oktatásban részesülhessenek és hogy a népiskola az előirt ismeretekből teljesen befejezett, kerekded ismeretkört nyújtson, tar­tartoznak az ily tartköteleseket a/, elemi min­dennapi iskola 5-ik, vagy ha ezt végezték, a 6-ik osztályba beíratni. Vidéki tanulók hiteles iskolai bizonyítvány alapján vétetnek fel a következő osztályokba. Ily bizonyítvány hiá­nyában vizsgálat alá vettetnek. Az oly tanuló, ki egy vagy két tantárgyból elégtelen osztály­zatot nyert, csak azon esetben mehet a kö­vetkező osztályba, ha az előző és leendő osztálytanítója előtt javító vizsgálatot tesz. A védhimlő oltásról szóló törvény értelmében a népiskolába lépő minden tanköteles gyermek köteles felvétele alkalmával a jó sikerrel végzett oltást, vagy e kötelezettség alól való felmen­tést, vagy azt igazolni, hogy a legutóbbi 5 év alat természetes himlőt állott ki, A 11 éven fölüliek újra oltásukat szintén bizonyitványnyal tartoznak igazolni. Azon szülők, vagy gyámok, a kik szeptember hó 15-ig gyermekeiket be nem íratják és rendesen iskolába nem küldik, az 1868. évi 38. közoktatási és az 1876. évi 28. «Népiskolai hatóságok»-ról szóló országos törvény alapján fognak büntettetni. Zalaeger­szeg, 1901 augusztus 15. Az igazgatóság. Beiratás a kereskedő tanoncziskolába. A zala­egerszegi kereskedő tanoncziskolai beiratások f. évi szeptember hó 1-én (vasárnap) d. u. 4—6-ig eszközöltetnek, miről a főnök urakat azzal értesítem, hogy tanonczaikat a félévi tandíj lefizetése mellett annál is inkább beíras­sák, mert ellen esetben kénytelen volnék a miniszteri rendelet értelmében az alsófoku ipar­hatóságnáljelentést tenni. Zalaegerszeg, 1901. augusztus hó 22-én. Brisach Sámuel a felü­gyelő bizottság elnöke. Elfogott magyar tourista. Scharscher Dániel tordai rajztanár, kivá'ó bic/.iklista, ki e lap szer­kesztőjével néhány évvel eze'őtt épen a Szam­bulov meggyilkolásának forrongó idejében bán­tatlanul bolyongott a Balkánon s a többi országon át egész Kisázsiáig : mostani vaká­cziójában is kiindult egy kis biczikli sétára Ro­mániába, s a mint irja, a románok bulgár kémnek nézték és elfogták Campu-Lungban. Nemsokára igazolta ugyan magát, de unalmas procedúrákon kellett átvergődnie. Betiltott szerencsejátékok. A belügyminiszter a tudatlan nép kizsákmányolására alka'mas faluhelyeken, vásárok alkalmával űzött követ­kező szerencse játékokat: hordozható tekebáb­játék, golyó, szines-golyó játék, baba, szines­baba, monaco, mariandii, birbics, czéldobás s egyéb hasonló természetű játékokat és mü­veieteket betiltotta. Tréfás szomorúság. Zucker Imre szabó abla­kán egy éjjel be akart mászni valaki. Elriasz­totta onnan. Félóra múlva, mikor látta, hogy már nem jő vissza, maga is utána ugrott s rendőrökért kiáltott. Se rendőr, se tolvaj nem jelentkezett. Ekkor elővette pisztolyáts próbál­gatta használhatóságát. Véletlenül átlőtte sa­ját tenyerét. Kár volt; az a tolvaj is aligha­nem csupán valami vénusi kalandra indult volt. Czukorgyár Zákányban. Nemsokára czukor­gyár fog létesülni Zakányban, Zichy gróf bir­tokán. A vállalatot egy belga konzorczium financzirozza, de a tőke egy ötöd része ha­zánkban lesz elhelyezve Ugy halljuk, hogy a részvénytársulat elnöke maga a gróf lesz. Országos vásárok áthelyezése. A kereskede­lemügyi miniszter megengedte, hogy a sümegi bertalannapi vásárt ez évben augusztus 24-ke helyett 27-én, a dömötörnapit pedig október 26-ika helyett 25-én tarthassák meg. OlCSÓ diófák. A földművelésügyi m. kir. mi­niszternek leirata szerint, az arad és csanádi vasutak faiskolájában lévő mintegy 50,000 da­rab szépen fejlett 3—5 éves diófa csemeték a melyek erdélyi szép dióból származnak — Gurahoncz vasúti állomásra szállítva és csoma­golva darabonként 20 fillérért megvehetők. Az érdeklődők felhivatnak, hogy diófák megren­delése iránti meghatalmazásaikat «-a m. kir. állami erdő hivatal Zalaegerszeg» czim alatt e hó végéig adják be. A kezelés egyszerűsítése és a szállítási költségek apasztása végett fel­hivatnak azon birtokosok, kik 100 darabnál kisebb mennyiséget kívánnak, csoportosulja­nak és meghatalmazásukban jelentsék be azon közös megbizottukat is, kinek czimére a kért csemeték elküldendők lesznek. Szegényebb sorsú birtokosok állami segély gyanánt esetleg ingyen, csupán a vasúti szállítási költségek megtérítésének kötelezettsége ellenében is részesülhetnek dióía csemetében. Apróbb hirek. Kontor Mihály 52 évig taní­tóskodott s a mult héten nyugalomba vonult teljes nyugdíjjal. Az az 52 év elég hivatalos elismerés. — A budapesti Dávid Ferencz egy­let szeptember 1-én d. u. 4 órakor Koháry­utczai unitárius templomban megnyitó közgyű­lést tart, melyen angol unitáriusok is részt vesznek. Imát tart Józan Miklós budapesti főpap. Beszédet tart dr. Boros György kolozs­vári theologiai tanár. — A Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület (FMKE) aug. 27-én tartja Ótátrafüreden XIX. évi rendes közgyű­lését Thuróczy Vilmos cs. és kir. kamarás elnöklete mellett. — Vizisport volt a Balato­non e hó 15-én kitűnő eredménynyel. Gráfl Károly bajnok 4 óra alatt úszta át a Balatont elsőnek. Negyedik győztes lett Schnürmacher Zsigmond zalaegerszegi kir. mérnök és hegedű­művész, aki irányt veszítve is átúszta a vizet 6 óra 28 perez alatt — Farkas Aranka nagy­kanizsai polgári iskolai helyettes tanítónőt a németpalánkai állami polgári iskolához segéd­tanítónővé, Somogyi Imre kecskeméti községi iskolai segédtanítót az alsólendvai áll. polgári iskolához nevezték ki. Horváth Sándor újvidéki állami polgári isko'ai rendes tanitót a bala­tonfüredi állami felső népiskolához, Rózsa Ká­roly IV. hegykerületi állami elemi iskolai tanitót a melíinczi állami iskolához helyezték át. — Csabrendeken Weisz Károly kiskőrösi kereskedő és földbirtokos f. hó 19-én eljegyezte Weisz Irma k. a. Csabrendekről. — Révész László'fővárosi kereskedő augusztus hó 20-án egybekelt Weisz Jolán kisasszonynyal. Az esketési szertartást dr. Winkler Sándor csab­rendeki rabbi végezte. — Péterffy Béla rozs­nyói főgymnáziumi tanár f. é. augusztus 24-én , a csabrendeki r. kath. templomban örök hűsé­get fog esküdni Vaszarv Vilma csabrendeki postamesternőnek, Vaszary Kolos bíboros her­czegprimás rokonának. — A pécsi magy. kir. postaigazgatóság Szalay Ninát ideiglenesen kinevezte postakiadónőnek a csabrendeki m. kir. postához. Hivatalát augusztus 20-án fog­lalta el. — Pintarits Márkot Zsedényen f. hó 15-én a villám agyonsújtotta. — Kovácsics Magdolna 16 éves és Nóvák György 46 éves V-ik hegykerületi lakosok f. hó 16-án kútba estek és belefuladtak. — Kárász Ádám molnár kollátszegi lakos a Murába, Artner Samu lég­rádi lakos a Drávába fult fürdés közben. — Fatér Gyula kovácstól ellopták az arany órá­ját, lánczát s gyűrűjét; de visszalopták. — Reinagl János 16 éves fuvaros fiu a mult esütörtökön az Újváros utczán eltiport egy 3 éves gyereket, Kaczor Józsefet; a gyermek azonnal meghalt. — Pusztaszentpéteren dr. Arányi Gusztáv szénakazaljait felgyújtották, 9 boglyát, a 180 kor. érték nem volt bizto­sítva. — Hodászy Ignácznak megadták a 4-ik gyógyszertári jogot Szombathelyre. — A makói kiállítás után Kecskeméten is megnyitották a kiállítást. Ott maga Hegedűs miniszter volt jelen, itt az államtitkárja Nagy Ferencz tar­tott beszédet a fóld értékességéről. — Sze­geden czipész-kongresszus, Aradon a szabók gyűlése van. Hát Zalaegerszegen mikor lesz valami ? Különfélék. „ügy." („Affair"). A múltkori számban <Té­vedések a kapu alatti czimü czikkemet dr. Csák Károly, Ellmann Ödön és Végess János sértőnek tartották magukra nézve. Ezért össze­ült egy bizottság (Czebe Károly, Hangay Géza, dr. Kele Antal és Balogh Gyula) s megálla­pították, hogy a czikk nein becsületsértő, aminthogy a szerzője sem akarta azt, mit leg­jobban bizonyít magának a czikknek harmadik kikezdése is. —- S ezzel ez a história bevégződött, mielőtt megkezdődött volna. Meghívó. Miután a tófeji iskolaszék által f. évi julius 14-én ugyanezen iskola újjá építése tárgyában hozott határozat ellén beadott fö­Iebbezések főt. Dancsecs János pákai plébános ker. s. esperes úrhoz azon utasítással érkeztek vissza az egyházmegyei hivataltól, hogy ezen ügyet helyszínén mielőbb megvizsgálja. E czél­ból f. hó 25-én d. u. 3 órakor Tófejen meg is fog jelenni, miért is fölhívom az iskolaszék tagjait és mindazon földbirtokos urakat, akiket érde­kel, hogy ugyanekkor valamennyien okvetlenül megjelenni szíveskedjenek. Kelt Tófejen, 1901. aug. 18 án. Szilner József, pléb., isk. h. elnök. Made in Hungary. Ezen czimmel vannak el­látva a győri vagongyárból India és Egyptomba szállított vasúti kocsi alj vázak, melyekből f. hó 14-én 4 kocsi rakomany ment át Zalaeger­szeg állomásán. Valóban bámulatba ejtő a magyar ipar fejlettsége és verseny képessége, azonban közelebbről megtekintve a szállítmányt, a vastartók hengerezett betűi lelohasztják büsz­keségünket, mert, azok igy szólnak :«Friedens hütte». Ilyen nevű bánya pedig Magyarorszá­gon nincsen. Ugy látszik csak a felirat ma­gyar gyártmány ezen árukon, a lényeg, a tartó­vas, idegen. „ZalaYármegyei magyar iparyédö-egyesület." A faipar (II.) A helyi faiparról való ismertetésig még egv kis halasztást kérek. Addig felmutatok most a K. L. ból egy kis statisztikát, mely a múlt­kori észrevétellel szorosan összefügg. Érdekesek azok az adatok, a melyek az asztalos iparágra vonatkoznak. 1898-ban önálló 17,025, segédszemély pedig kb. 20,000 volt. Az asztalosok a magyar iparosságnak 5-7%-át teszik. Mármost tegyünk egy kis összehason­lítást a viszonyokban: Németországban egy asztalosra átlag 147, Ausztriában 2Ö6, nálunk 433 lakos jut, akiket mint vevőket ki kell elé­gíteni. Az ipar ezen ágában is tehát mi vagyunk a legszegényebbek, bar az a körülmény, hogy egy-egy mesterre több vevő jut: kellemes állapot volna az iparosságra, ha a fogyasztás egy jó részét nem foglalná le a külföldi be­hozatal. Asztalos árukból ugyanis a hajlított

Next

/
Thumbnails
Contents