Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-22 / 34. szám

276 MAGYAR PAIZS 1901. augusztus S. fabútor kivételével (ami tisztán gyáripari termék) 1898-ban a behozatal értéke . . 19.031,216 korona kivitel » • • 3.249,011 behozatali töblet . 15.782,205 volt, amely összeget leginkább a «bécsi butor» név alatt ismeretes olcsó vásári portékákért zsebelik ki tőlünk az osztrák sógorék, a mi jórészt érthetetlen is. Mert anyi bizonyos, hogy az asztalos iparunk az, amely a legnagyobb tökéletesedésre tett szert, amely a legjobban versenyképes és amelynek egyik leghathatósabb védelmezője az osztrák iparral szemben a tárgyak nagy térfogata, bajos és drága szállítása. Egyleti ügyek, levelezés. Vármegyénk alispánja Csertán Károly ugyancsak derék rendeletet bocsájtott ki, melylyel a közönséget védi a czellengő, kóborló, iszákos kéregetőktől, kik iparosoknak mondják magukat. Még derekabb rendelet lenne, ha az alispán ur meghagyná, hogy a keze alatt levő összes hivatalok irodáiban idegen helyett magyarhoni czikkeket hasziiáljanak. Keszthelyen nincs honi termény és magyar iparvédő mozgalom. Érzék sincs hozzá. Talán magyar ember sincs hozzá? Tegyen próbát vele akárki. Menjen el a legelső vendéglőbe, az «Amazon*-ba. Kérdezze meg miféle savanyuvizek vannak ? Felsorol a pinczér tízfélét is. Az mind idegen. — Azon nem is lehet csudálkozni, ha a messze való borszékinek hirét sem hallotta, de az hallatlan, hogy a szomszédos petánczi vizből sem tart a vendéglős — bár írmagnak. — Sőt a pinczér megharagszik, ha effélére hivod fel a figyelmét s bosszúból a krétát megduplázza neked vakmerő vendég. Munkatársainkat s az iparvédő egyesület tagjait kérjük, irják meg, a hol még most is külföldi gyufát s egyéb idegent árulnak a honiak elhanyagolása mellett. „Zalaegerszegi közp. fogy, és ért, szövetkezet," A szövetkezetekről. (44. Folytatás.) Fogyasztási szövetkezetek. 15. Lejárati könyv. A fizetések lejáratának nyilvántartására hónapról-hónapra a lejárati könyv vezetendő, melybe a számla összegét a lejárati idő megjelölésével irjuk be. Rovatolása: felül: év, hó, lemenő rovataiba: folyó szám, a számla kelte, kinek részére a fizetés történik, a lejárat napja, összeg, rendezés. Példa: Ha a szövetkezet a váltókat el nem kerüli, vagy el nem kerülheti, akkor ezeket is nyilván kell tartanunk. A váltók vagy olyanok, melyekért a szövetkezet igényelheti a fizetést (küldvények); vagy olyanok, melyekre a szövetkezet tartozik fizetni (elfogadványok). 16. Küldvény-könyv. A küldvény-könyv tartalmazza mindazon váltókat, melyeket a szövetkezetnek van joga behajtani és oly formán rendezendő be, hogy belül az egész váltó vázlata látható legyen. Könnyebb áttekinthetés végett hónapról-hónapra pontosan vezetendő. 17. hitézvény-, vagy elfogadvány-könyv. Az intézvény-könyv azon váltókat tartalmazza, melyeket a szövetkezet állított ki, s melyeket a lejáratkor kifizetni tartozik. Szintén hónapról-hónapra pontosan vezetendő. 18. Bizomáfiyi könyv. Ha a szövetkezet bizományi áruk eladásával is foglalkozik, erről külön könyvet kell vezetni. A bal, vagy «Jött»-oldalra a küldött mennyiségek szabott árakkal és a reájuk fordított költségekkel együtt jegyeztetnek értékszámitás nélkül. A jobb, vagy «Ment»-oIdalra a történt eladás pontos kiszámítással iktatandó. A megbízónak bizonyos idő lefolyta után a megtörtént eladásról szóló szarnia küldetik be, mely aztán vagy teljes kiszámítással másoltatik a bal-, vagy «Jött» oldalra, vagy csak a főösszeg iratik oda, a költségek s bizományi dij leszámítása után. A bizományba fogadott áruk megérkeztekor azért nincsen helye az érték kiszámításnak, minthogy megeshetik, hogy a megbízó a szabott árt megváltoztatja, miáltal hiába való átszámítások s könyvelések támadnának. A megbízónak egyébként bizalommal kell lennie bizományosa irányában, hogy az általa kimutatott bizományi eladás a valóságnak megfelel. Fogyasztási szövetkezeteink még nem fog- j lalkoznak bizományi áruk eladásával, holott ez által is felette nagy lendületet lehetne adni a hazai ipar és termelés fellendülésének, másrészt J a fogyasztási szövetkezeteknek is nagy hasz- j nára válnék az, mert ezen iparczikkekbe és termékekbe nem kellene pénzt belefektetniök, s e mellett az eladott áruknak 10%-át hozná a szövetkezeteknek. A zalaegerszegi közp. fogy. értékesitő szövetkezet e téren is kezdeményező, s üzletkörébe a bizományi áruk eladását is felvette. Most már csak iparosainktól és termelőinktől függ, hogy ezt magukra nézve hasznossá tegyék. Természetes dolog, hogy bizományba csak oly áruk vehetők be, melyek gyors romlásnak kitéve nincsenek. Ha az elárusitás a kettős könyvvitelnek megfelőleg történik, ez esetben vezetjük még : 19. A 7iapi bevételi és feljegyzési kÖ7iyvet, melybe minden áru tételenként és részletesen bevezettetik. Rovatozása olyan, mint a 13. tétel szám alatt felsorolt feljegyzési könyveké. Ebből készítjük 20. A napi gyűjtőt, melyben minden nap az ugyanazon nemű árukból történt eladás összegeztetik, s az áruraktárkönyvbe egy tételbe kivezettetik. 21. Áruraktár-könyv. Ennek az a czélja, hogy az összes raktáron levő árukat állandóan nyilvántartsa. Balfelől a *bevéteh>, jobb felől pedig a tkiadás* vezettetik, mindig egy és ugyanazon árukból. Berendezése legczélszerübb, ha az áruk először fejezetek szerint abc-rendbe szedetnek, az egyes fejezetekbe tartozó áruk szintén abc rendben összeállittatnak, s így iratnak az áruraktár-könyvbe. — A kiadások vagy ugy vezettetnek, hogy minden egyes tétel beiratik, vagy ugy, hogy mindennemű áruból az ugyanazon napon eladott áruk a napi gyűjtőben összegyűjtetnek, s az áruraktárkönyvben mindennap egy tételben jegyeztetik be. Hol szükséges, megfelelő számú betétet teszünk- — Zárlat és próba-mérés időközönként eszközléndő. Példa: tó tó tó