Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-08 / 32. szám

II. év. Zalaegerszeg, 1901. szeptember 19. 38. szám. Szerkeszti és kiadja: BORBÉLY GYÖRGY. Egy évre 4 korona Fél évre 2 korona Negyed évre I korona Egyes szám 8 fillér. Hazai dolgok hirdetése féláron : egy oldal 20 K. Nyilttér sora I korona. Szerk.és kiadóhivatal : Wlassics-utcza 25. Barangolások. I. Héviz. Kiszakítottam két napot két hónapos nyári vakácziómból s nyaraltam két napig kün a falun, a mezőn, a fürdőn. Nincs ugyan a listában a nevem a fürdővendégek között, de azért mégis ott voltam Hévizén. Annyit láttam pár óra alatt, hogy el nem felejtem életem végéig. Hévizén a lélekemelő gyönyörködés és a szomorúság egyszerre támadja meg kétfelől az embert, tudniillik a magyar embert. Igazán érdekes fürdő. Langyos meleg kénes vize van; de van olyan sajátságos alja, úgynevezett korpája, hogy e tekintetben hozzá hasonló nem hiszem volna valahol. Azért hivják korpának, mert nem iszap. Olyan tiszta, mint a korpa. Gyógyító ereje bámulatos s a csúzos betegségben szenvedő emberiségnek menyországa, még igy is, a mint van, istenszámában. Hát még ha az emberi segítség is hozzájárulna. Mert az igaz, hogy ember nem gondol evvel a fürdővel. Az csak nem fürdőgondozás, hogy néhány régi fürdőszoba van a tó közepén s egy érdes szájú ember lepedőt ad, — a bérlő vendéglőt tart ott s egy szolga 10—20 fillért szed egy-egy levél kézbesítéséért. Ez még nem gyógyítás. Legfeljebb érvágás. A szép nagy tó meg van. De nincs sz'éle neki, sem egyéb intézkedés nincs. Az a korpa pedig ugy használna igazában, ha napfürdőt is vehetne vele a köszvényes beteg. Hatása akkor a csodával lenne határos. A tó nagy kiterjedésű. Ezer ember állandóan fürödhetik benne. Nagy kifolyása van. Egy jócska folyó számba megy. Tehát iiyen temérdek nagy a forrása is. Látni nem, csak következtetni lehet, mert a forrás a tó közepén van. S itt irás figyelmezteti az embert a mélységre. A másik oldalon hol térdig, hol bokáig, hol övig van az ember a koroába siio i. lyedve — de a viz mindig csak nyakig ér. Ha ezer ember nem férne is el a tóban, elférne millió a belőle kifolyó tükörtiszta szép sötétkék folyó mentén, melyen ökörcsordák gázolnak keresztül. A fürdő 3—4 kilóméterre van Keszthelytől nyugatra, s mellette egy domboldalon egy kis kerek erdő, honnan fenséges látás esik a Balatonra, Badacsonyra s át Somogyba. Egészséges szellős levegője van. És a Balatonnak e fenséges pontján, e kellemes klimába, e csodahatásu viz mellé, a gazdagságáról messzeföldön hires gróí Fsstetích-Ui «<lalonib«xi nrimlezideig kilencz darab házat tudtak építeni a vendégek számára. Ha egybe beleszorulnak tizen, akkor sem lehet egyszerre kilenczvennél több vendég. Öt óra hoszszat keresgélte szemem a vendégeket ; nem láttam többet húsznál. Megérkezésemkor zenélt a banda a — levegőnek. Két hölgy sétált. Odább két koldus gubbasztott a kápoina előtt s a templomban három ember imádkozott. Ez nem sok, gondolám. Azonban a Keszthely-Héviz fürdő újság a neveket is felsorolja, akik ott vannak, 140-et sorol fel. Tehát ez az igazság. E számból legjobb esetben 2/s rész lakik a vendégszobákban, Vs-ad rész kiszorult a túlsó oldalon levő Szent András faluba s a másik oldalon levő «Mexikó »-nak nevezett házba. 140 embe<jiéJ .tö,bb nem igen férne el itt. ha a szomszéd községet is tele kvártélyozzuk. De ha elférnének is! Nem ártana nekünk, ha külföldről is idecsődülnének, ha nem is épen mind gyógyulásért, de csupán touristikai szempontból s mozgalmat, élénkséget, forgalmat csinálnának és a gazdag angol tourista zsebéből sok pénz maradna szegény hazánkban. Nem ártana. De ki tud erről a fürdőről ? A szomszéd város lakosai közül véletlenül sokan hallottak arról, hogy van egy Héviz nevezetű hely a világon, de többet nem tudnak róla. S minél kevesebbet tudnak róla, annál kevésbbé kíváncsiak a továbbiakra. Bodzay Pál bérlő megfizeti s az uradalom gazdája átveszi a 10—12 ezer évi bért. S hogy kár ne történjék, ennyit, sőt kétennyit is igen könnyen fel lehet hajtani kevés számú uri vendégen is. Ha csak ez a czél. De hát evvel még igen vékonyan érvényesítjük az orvosi tudományt, a szenvedő emberiségre nézve hidegen ápoljuk a humanismust, hazánk hirnevét nem terjesztjük, s nemhogy cselekednők, de hirből sem ismerjük a hazafiságot. Ha a gazdag tulajdonos csupán csak az évi bérlet kialkuvásában vesz részt, ha nem látja itt az Istennek pazarul öntött gazdag áldását s ha nem veszi észre, Tetemre hiVás. — A .Magyar Paizs. eredeti tárczája. — Irta: Kele György. Vannak, dolgok, a miket legokosabb nem feszegetni, kivált ha már a sir takarja titkukat ; de hiába, a mai kor annyira telitve van hiúsággal, hogy még a halott nyugalma sem szent, ha sirja némi árnyékot talal vetni valami czifra-virágos női kalapra. Mint mikor szini előadáson a fizetett tapsolók iparkodnak irányítani a közvéleményt; a szegény Gazsi tragédiáját is az ő jelleme fogyatkozásaiból magyarázzák ki azok, a kik félnek az igazságtól, nehogy felkerekedjék, s rájok olvassa sújtó Ítéletét. Könnyelmű élet vitte az öngyilkosságba, ez a kiadott jelszó és sajnálkozás a szegény özvegyen, a ki sütkérezik a részvét ilyen olcsó útszéli tűzrakásánál, de azért ő tette a sírra a legczifrább, legvirágosabb sirkoszorut. Kérem hölgyeim a sirok mélyek és némák, nehéz anyagból vannak, sok titkos történetet takarnak ; de sok olyan közös vonású sir van, mint a szegény Bazsié, ezek a szerencsétlen házasságok kajótöröttjei, kiknek a szama a mai modern szazadban nagyon megszaporodott, s mar-mar csőddel fenyegeti a szent hazassági intézményt. íme előttünk fekszik az áldozat, tessék hölgyeim, különösen a sajnálatra méltó szép özvegynek méltóztassék közelebb lépni, s kezét a halott sebére tenni; ugye — nem meri meg cselekedni, nyomja valami a lelkét. Ne ítélj, hogy ne ítéltessél, mondja a szent irás, csakhogy a mai müveit korban az igazi divat-hölgy nem szokott elmélkedni a szentírás szavain, mert sokkal érdekesebbek a Zola regényei. Bocsanat, nem tartok erkölcsi predikácziót, csak szegény ártatlanul vádolt barátom emlékének áldozok, ez szabad nekem is, a ki ismertem egész valóját, akkor is, mikor még ragyogott tisztán, szépen mint Sirius csillaga, s akkor is, mikor romba dült mint Ophincus fényes világa. A házasság nagy kötelezettségekkel van összekötve, melynek motívuma az önfeláldozó szeretet, ez képezi annak erkölcsi alapját; egy parányi ebből a szeretetből többet ér, mint száz métermázsa érdek, hiúság, politika, pénz, rang, összeköttetés stb. — és a mai modern nevelésű asszonyok hozományában épen ez nincs meg sok esetben. Férjhezmennek kenyérkeresetből, pénzvágyból, családi politika s egyéb érdek folytán, szégyennek tartjak pártában maradni, s gondoskodni kell az élet fentartásáról; az úgynevezett szerelmi házasságok balsikerét legtöbb esetben az szüli, hogy a nő csak teteti, markérozza a szerelmet a férfi iránt, hogy elvegye s legyen kenyérkeresője ; ritka esetben boldogtalan az igaz szeretet. Azonban a mai leány-nevelés, noha universal zsenit akar faragni minden leányból, • figyelmen kívül hagyja a szivet és kedélyt; Büchner, Hegel bölcsészetét vagy a mezmerizmust jobban érti a mai női nemzetség, mint a Miatyánk imádságot, a mire mosolyog ; jobban tudja a görög haeterák szépség titkait, mint azt, hogy miként készül a kenyér, vagy a tejfölös tormamártás. Szive a hiuság-vásáron a külső alakoskodasok válfüzője közt elsatnyult; vágya nem a tiszta boldogság, hanem az élvezet; elfoglalták lelkét a modern élet kifolyásai: a tétlenségi hajlam, önzés, s gyönyörök szomja. A mai kor léha leánya férjét csak eszköznek tekinti arra, hogy csínos menyecske legyen, kinek révén megszerezheti hiúsága bálványait, megvalósitni véli boldogulása reményeit, a mely ebben összpontosul : mennél több pénz, fényes lakás, ha lehet az első emeleten, pompás ebédek, Kugler sütemény, színház, estélyek, konczert, uri fogat, lóverseny, évenkint legalabb 15 uj kalap, Abbázia, Nizza, Ostende, Ischel, Marienbad. Az anyaság, eme fenséges állapot, az Isten gondolat legszebb megtestesülése ateremtésben, a mai jukker asszonyok szemében elemi csapás, a mely ellen a rafinéria minden ügyességével biztosítani iparkodnak magukat, a házassági szerződések, önfeláldozó mártiromságok, mely azonban a tiszta boldogságnak csak alkatrészei, kiemelő), mint a világosságnak a sötétség, nekik elviselhetlenek; azért nem is igen próbálkoznak meg vele, az anyai kötelességek fő, legfárasztóbb részét a szoptatós-daj • káknak engedik át, mert a gyermekápolás kényelmetlen, kizárja a fényes, divatos öltözködést, a jourokat, estélyeket, bálokat, a léha szórakozások corzó látogatását, a flirtelést, regény-szövevényeket, kalandokat. A háztartás, a gazdasszonykodás legprimi-