Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-07-25 / 30. szám

1901. julius 25. M A Gr YA S PAIZS 3 Ax életből. — Miért teremtette Isten mindjárt az első napon a világosságot f — Hogy láthasson a setétségben. Miért harapott Adám az almába ? — Mert nem volt kése. Meddig éltek boldogul ős-szülőink a paradicsomban f — Mig az alma érni kezdett. Hogyan kell azt érteni, hogy «Adám arczának verejtékével kényteleuittetett kenyerét enni ? — Ádámnak annyi kenyeret vót muszáj ennyi, mig meg nem izzadt belé. Miért nem ment Izsák maga egyedül feleséget keresni ? — Mert nagyon szégyenlős vót. Vannak emberek, kik ténykedésükkel azt mutatják meg, hogy csak olykor vannak világos pillanataik. Olyan emberek is vannak, kik lángoló hazaszeretetükben folyton az *utolsó csepp vérük» odaadását hangoztatják. De az elsőt odandnák-e f Mert az utolsóval már nincs se ;itve. Wlassics miniszter — hála Isten — diadalra juttatta az igazságot. Nem csoda, az ő büvős tükrébe most maga né- I zett bele, igy hát megláiha'ta. (Li Tsüng.) Heti hírek. Emlékezzünk a régiekről. Az ötéves jubileumok is emlékünnepélyek, de világért sem az ilyenekre esik a gondolatom. Jól esik hailani' mostanában, Hogy nemzeti hőseinkről megíriegemlékezünk e hazában. Jó, hogy Bethlen Gábor fejedelemnek szobrot állítunk Erdélyben is, s jó, sogy eszünkbe jut a zágoni Mikes Kelemen ; jusson eszünkbe évenként a segesvári Petőfi is, aki ezelőtt 52 évvel julius 31-én tünt el, halálával is egy szép hőskölteményt hagyva ránk. Hegedűs miniszter a jaáki fazekasokért. Az iparművészeti társulat a fazekas ipar érdekében fölterjesztést intézett Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszterhez, aki arra most válaszolt s azonnal megtette intézkedéseit is. Fazekasiparunk hanyatlásának egyik főoka — ugymond a miniszter — a technikai ismeretekben való visszamaradottságnak tulajdonítható. Ezért fektette ennek az iparágnak föllenditésénél a fősúlyt a fazekasok szakszerű kiképzésére, eszközeik és kemenczéik tökéletesítésére. Amenynyiben pedig azt látta, hogy helyenkint a régebbi tradiczión alapuló és nemzeti jelleggel biró díszítési módoknak fönntartása, sőt fejlesztése, a keresetforrás fokozása, de a nagyobb anyagi haszon biztosítása érdekében is kívánatos, készségesen támogatta a rendelkezésére álló eszközök keretében a vázolt czél előmozdítására szolgáló törekvéseket. És hogy ennek a miniszter nyomban tanújelét is adja, megbízta Horti Pál professzort, hogy Vasmegye déli részein, különösen Jaákon, a nyár folyamán a helyenkint dívó technikák alapján egyes kiválóbb fazekasiparosokat, vagy háziiparosokat tetszetős, tökéletesebb formák készítésére, iz'éses ékítmények alkalmazására tanitsa, őket abból a czélból megfelelő tervrajzokkal lássa el. Megbízta végül a miniszter a professzort azzal is, hogy egyenkint 10—20 edénytervet, lehetőleg a helyi díszítő motívumok fölhasználásával akként készítsen, hogy az egyes ékítmény típusok különböző alakú és rendeltetésű edényformában való alkalmazása is szemlélhető legyen. —- igen jól tenné a professzor ur, ha Sümegre is ellátogatna. Fazekas sok van ott is s megérdemelnék az oda rándulást, s jól tenné, ha Zalaegerszegre is letekintene. Itt is van nem meg; vetendő agyagipar. Kinevezés. A vall.- és közokt. miniszter Kőrösy Sándor Zalaváimegyei kir. segéd tanfelügyelőt jelenlegi állásában kinevezte a IX. fizej tési osztály harmadik fokozataba. «Zalavármegye a szabadságharczban.» Irta Novak Mihály. 176 lap, ára 2 korona. Kapható a szerzőnél Zalaegerszegen. Akit érdekelnek az 1848-49-ben megyénk területén lefolyt ; .harczi események, az vegye meg ezt a kis I Könyvet. Jótékonyság. Özv, Handler Istvánné tegnap 60 koronát adományozott a zalaegerszegi városi szegények közt leendő kiosztásra. A jólelkű adomanyt szíves köszönettel veszi a város ugy a maga, mint az ő szegényei nevében. Képviselő választás volt tegnap Privigyén, Ernszt Sándor néppárti jelöltet választották meg 109 többseggel. Országos vásár (Magdo'nai) volt jul. 22-én hétfőn Zalaegerszegen. Felhajtottak 37 bikát, 1141 tehenet, 411 üszőt, 1744 ökröt, 1286 tinót, 379 borjut, = 4998 darabot. 925 lovat. Eladtak 902 drb szarvasmarhát és 135 lovat. — Ugyan e napon öt helyen volt vásár, azért volt olyan kevés eladás. — A vásár előtti péntek-hetívasáron 240 sertésből eladtak 130-at s 40 szarvasmarhából 14 et. Felülfizetés. A Karacsonyfa egyleti mulatsága f. hó 21-én. Az összes bevétel 272 K 70 f, — a tiszta jövedelem 134 K 70 f volt. Felülfizettek : Szigety Antalné 2 K, özv. dr. Mangin Károlyné 5 K, Kantor Palné 3 K, Matisz Lajos (Ságod) 2 K, Zol'ner Izidor 40 f, Köhler Ede 2 K 80 f, Szalai László 80 f, Krosetz István 2 K, Krosetz Gyula 2 K, dr. Czifrak János 3 K, Varga Vilmos 80 f, Károly József 40 f, Halász Gusztáv 40 f, Odor Géza 1 K 40 f, Morandini Tamás 3 K, N N. 1 K 20 f, Németh Géza 2 K 40 f, Buri József 2 K 40 f, Vas Géza 2 K 40 f, Udvardy Ignáczné 0 K, özv. Handler Istvánné 6 K, Buday Károly 4 K. Megküídötték a siketnémák és vakok kecskeméti értesítőjét. Ez volt az első év s Németh László igazgató tanár vezette az ügyet. 29 növendék volt s két tanerő. Az emberbaráti intézetek szaporodasa jó érzést kelt az emberben. ^Tanügyi Tárczák.» Irta Réztolli M. Két kötet Mindegyik önálló. Ara egy egy kötetnek 2 korona. Kapható a szerzőnél Zalaegerszegen. Tanítóknak való két könyv. Annyi bizonyos, hogy aki a kezébe veszi, az le nem teszi, mig végig nem olvassa mind a kettőt. Tele szatiraval, humorral és egyéb kedvderítő dolgokkal minden lapja a könyveknek. Vegye meg minden tanitó. Kormos Adolf ügye. Pár hét óta van szőnyegen ez az ügy. Jobbára mindenki ismeri. Azt teszi ez, hogy maga az igazság is megvesztegethető Legfeljebb az marad meg igazságnak, hogy nem marad titokban. Kormos Adolfot, ki a győri Dunántúli Hirlap szerint győri biró korában Koch Adolf volt és kúriai biróva történt kinevezése annak idején nagy föltűnést keltett, ezt a Kormos Adolf kúriai birót most megvesztegettséggel vádolják. A Zala áldozata. A kis Zala, amely szeszélyesen kanyargó folyásában sok örvényt ás maganak, minden esztendőijen megköveteli áldozatait. Zalaszentgróton három fiatal leány fürdött a Zalaban, fürdés közben örvénybe kerültek, amely minhármajukat elragadta. A [járton jaró Scheffer József kettőt ki tudott menteni, de a 19 esztendős Bolla Teréz a vizbe fulladt. Holttestét is csak hosszas keresés után találtak meg. Katonai gyakorlatok. A m. kir. 40 41. honvéd gyalog hadosztályhoz tartozó csapatok közül a soproni 18. gyalogezred augusztus 30-an Jánosháza felől Tűrje, Zalaszentgrót, Karmacs, Keszthelyen át Kéthely, a nagykanizsai 20-ik gyalogezred augusztus 31-én Kiskomárom— számára, merő élő-rózsaból. Blaháné is egyszer egy ilyen rózsa asztalkát kapott Zalaegerszegen, mikor vendégszerepelt. Be sok rózsának, az életébe került ez az élő-rózsa-asztalka! No de meg is érdemelte a nagy művésznő, hogy ennyi rózsa haljon érte!, Fehér rózsákból készül a menyasszonyi csokor és fehér rózsából sok esetben a halotti koszorú is, a szerint amint leány, vagy legény hal meg. Azért is csók- és köny-zápor hull egyaránt a rózsa illatos, zsenge szirmaira. A boldog menyasszony hullatja reájuk szerelmetes szívből fakadó édes könyüit — és a boldogtalan szülő bánatos könyárja áztatja illatos leveleit siratva — sokszor egyetlen gyermekét. Az ifjú asszony, a nászuton, fehér rózsa — csokorba temeti szerelem pirban égő orczáit — és az aggastyán a rovatainál — melyen szeretett unokája fehér rózsák közt pihen — sárgás arczát oda simítja a rózsákhoz és reszkető ajakkal csókot lehel reájuk. Amaz szerelmes gilicze módjára kaczag a rózsa-csokor fölött — férjével kaczérkodva, emez pedig hörögne zokog— az elhunyt halavány arczára tekintve és feje bánatosan lehanyatlik a halotti koszorú fehér rózsáira. Karácsonyi Gróf alapítványt tett és Solymáron minden esztendőben kiházositják a rózsa leányt, a falu legszebb és legerényesebb leányát. Hát «Csipke Rózsika» kedves meséjét ki ne tudná? Ez a mese a gyerek-szobak gyöngye. Az ifjúság színdarabja a Csipke-rózsa: En mint újdonsült asszony egyszer szintén közreműködtem a «Csipke-Rózsa» műkedvelői előadásán, nekem jutott a Rozsika szerepe, hej be sohse felejtem el, hogy a kirá'yfinak, (már vénecske volt) olyan szurtos álla volt, ép olyan mint a tüske. Csipke-Rózsi, az elbővült királykisasszony tudniillik addig alussza a bűvös álmát a rózsavárban, míglen egy királyfi csókja megtöri a várást és ő felébred — persze lakodalom van azután, a csók végében. Az ifjú leanvka ha az első bálba megyen, leginkább vad-rózsa füzérrel szereti díszíteni a fehér ruháját. Tompa a -Virág-regékben* a vadrózsaról irt is egy érdekes regét, melyet itt rövidesen elmondok : A büszke rózsa ajkán, egy este tüzes' szerelmi csók pirult s a csapodárnak a kebele szerelmi vágygyal volt tele: a liljom érte sápadozott, csókot ajkara a lepke lehelt és szegén)- folyóka lábat ölelve esdekelt hozza hasztalan. Mert a rózsa a szegfűt, a mályvát a rozmarint szerette sorba és elhagyá megint, hogy ujabb szerelmi élvezetre ujabb kaland utan epedjen. S éjfélt midőn az óra titött s halotti csend uralkodott mindenütt : a rózsa a kertből kiszökött és a habzó rétekig futott és ott hízelegve megállt a rét gyöngéd virágainal s csábítgatott. Kecsesei szóla midőn szerelemért esdekelt: Tavasz mosolya, kék iboly 1 — monda és ajkairól méz édes beszélyc- folyt — édes virágom jer velem kár neked itt hervadnod a réteken, jer a kertünkbe és légy holtomig a szerelmesem! A kertben meglásd, a zápor el nem önt s csóközönt rád az ajkam hint. Föléd lombsátort vonok én mely sugarszéltől védeni fog. Es a balga ibolyácska elmene — gyönyörben úszott kék szemecskéje ! Ró/.sajához közel v ál aszta maganak helyet és a kert lakója lett ekkép. De ki keblét érzelmivel könnyelműen rabolta el — a rózsa hütelen vala. Az ibolyának könyekben úszott ekkor a kék szeme és szegény ibolyacska a kertben elhervada. Megölte szerelmi bánata. A könnyeimü rózsa pedig ujabb kaland után esett. (Ép ugy, mint a ) És elméne a tónak sásos partihoz és magával csalta a karcsú sárga liliomot, De forró volt neki a kerti föld és az is harmadnapra elhervadt. A rózsa meg már a harmadik nap éjjelén a távol fekvő bérezre ment, hogy a bérezek szép hölgyét, a gyöngyvirágot meghódítsa. De a gyöngyvirág szerelmeséhez, a kikiricshez hü marad. «Ne illatozz e vad kietlen bérczen», monda a rózsa. «De mikor e vad bérez édes hazám és ha elviragozám a síromat takard , — felel a gyöngyvirág és ott marad. Ekkor szomorúan távozott a rózsa, de ismét csak vissza tért, a gyöngyvirág pedig óva inté : «Kalandor elkésel, siess haza . . De a-z éj rövid volt, mert «a gyönyörben gyors szárnyakon az óra röppen ...» S az óra mar elsuhant, midőn a puszta útfélen a rózsa egy árok part felett elhalad, ép elhangzik a Kakasszó bokorrá változott. Azért is : s ő legott csipkeiA csipke rózsa színtelen, Telj nélkül elhull hirtelen ; Tüskéje szúró s ágain : Vérszin gyümölcsben függ a kin. Árok garád lakója lön, Tengődve él parlag mezőn ; S az illat a bokor felett : Szebb mait felöl emlékezet!*) *) Tompa : Virág-regék.