Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-07-25 / 30. szám

4 MAGYAR PAIZS 1901. junius 13. Komárvároson át Simonyi és végre a 81. gyalogdandár (dandártörzs, két honvéd gyalogezred, két huszár század és két tüzér üteg) szeptember 6-án Kiskomáromon át Nagykanizsa irányáhan szabadon gyakorolva fog előre nyomulva. Hegedűs miniszter Makón. Emlékezhetünk: Zalavármegyei iparvédő egyesületünknek a téli közgyűlésén felvetettük néhányan a kérdést, hogy rendezzünk egy kiállítást ezen a nyáron. Magok az iparosok, a szakértők, ellene szóltak ; az nem lehetséges, azt mondták, egy félév arra nem elégséges. Figyelemmel kisértem, sokkal később vetették fel a kérdést a szegediek s a makóiak. Es a makóiak augusztus elsején már megnyitják a kiállítást, mely ugy látjuk elég méltó arra, hogy ott jelen legyen a kereskedelmi miniszter ur is, s azt ünnepélyesen maga nyissa meg. Ez a körülmény pedig fényt és méltóságot ad a városnak, a megyének s az iparügynek azon a vidéken. Zalaegerszegen csak az inasok szoktak egy kis eldugott kiállítást csinálni, de arra nem jöhet le a miniszter ur. Apróbb hírek. Szigly Feren;z nemesrádi plébános hirtelen meghalt s helyében a pacsai esperes végzi a szánt miséket. — A karácsony/a egyletnek vasárnap sikerült mulatsága volt a Baross-Ligeti vendéglőben. — A központi fogyaszt, és értékesítő szövetkezet a süketnémák kolozsvári intézetének 5 K 60 filléres szelvényéből 2 korona értéket elárusított, a többi 3 kor. 60 fillért pedig maga vette meg s az összeget elküldötte Kolozsvárra, minthogy minden humánus magyar intézményt pártol. — Rosz útra tévedt egy iparos, egy Stein Mór nevű jómódu asztalos. Bement éjnek idején dr. Pollák József zsolnai ügyvédnek az irodájába s garázdálkodni akart a kazszában, de rajta csípték. — A szombathelyi városi takarékpénztár ellen csődöt kértek. — Szombathelyi püspöknek dr István Vilmos domitiópoliti felszentelt püspököt, volt szombathelyi püspöki vikáriust s káptaiani helynököt szemelték ki. A kinevezés rövid idő alatt megtörténik — Kedves vendége volt 15-én Bangó Istvánnak Ságodon. Szállást adott egy ismeretlennek. Ez meglopta s a csendőr derítette ki. hogy a kedves vendég Háry Vilma csavargó volt. — Leégett Zalamindszenten 18-án a Grünbaum Zsigmond tégragyára, mert deszka kéménye volt s 400 korona kára lett. — Fölakasztotta magát Söjtörön 19-én Monok Mihály 75 éves korában. Tréfásan mondják, hogy ezt valami fiatalos csintalan dologért tette. — Soós Istvánné «fékész Kómár» sz. Harmat Klára felsőtelékesi lakós mándlit akart venni a vásáron és egy palacsinta sütőt vett — ugy «fékézzel». Aztán becsukták. — Vogel Józsefet gelsei anyakönyvvezető helyettessé nevezték ki. — Kaufman Jenő és Rezső Nagykanizsán Karciag-ra, Wejss Ede és fia Ernő Bucsuszentlászlón Váruai-ra változtatták a nevöket. — A nagykanizsai izr. hitközségnek alapszabályait a vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter jóváhagyta. — A viharágyu Zalaszentgróton Berényi szőlőbirtokos kocsisának az ujjait leszakgatta. Fohász! . . Isten ! ki fenn trónolsz az égbe, lm — leborulok itt clédbe ; Lehajtom gondokkal terhelt fejem . . . Az élet küzdelmét már érezem I Megtörve kezdem el imámat: Dicsőség legyen az Atyának ! Hallgat a kis madár az ágon . . . A harang megkondul a tájon ; Fent ragyog a hold szelid sugára . . . Hallgass meg Uram I könyörg az árva: Felsóhajt . . , végén az imának : Dicsőség legyen az Atyának I Horánszky Margit. Különfélék. Házi Ügy. A «Magyar Paizs* olvasói, megrendelői és előfizetői minduntalan avval a panaszszal állnak elé, hogy a tulajdonos, t. i. a szerkesztő kiadó igen olcsóra szabta a lap arát, igy nem tud megélni a «Magyar Paizs». Értsük meg egymást: igaz, hogy kevés az az évi négy korona, de elég; mert ki van számítva, hogy ezer előfizető fentarthatja. Nyomdára és postára az évi törzs-költség négyezer korona. Iroda-költség nincs, munkatársaknak nem fizetünk, sem a munkavezetőnek. Szóval egyezer előfizető elég. S ezer előfizető lehetne is, mert 1050 példányban megy szét az ujságunk, csakhogy nincsen ám annyi. Körülbelől fele van csak. Arra kérem tehát az olvasókat, a megrendelőket és előfizetőket, akik panaszoltii, vagy korholni szoktak, ne a lap árát emeljük fel, hanem az előfizetőket szaporítsuk meg — legalább ezerre (lehetőleg késedelem nélkül). Szerk. Pályázat. Zalaegerszeg rend. tan. városnál lemondás folytán megüresedett s a városi képviselőtestület altal 1901. év julius 29 én délelőtt 10 órakor tartandó közgyűlésen választás utján betöltendő városi végrehajtói (a mely egyszersmind Írnoki állás is) állásra pályázat hirdettetik. Felhivatnaka pályázni szándékozók, hogy születési, erkölcsi és eddigi alkalmaztatásukat igazoló bizonyítványokkal felszerelt kérvényüket, a városi képviselőtestülethez legkésőbb a közgyűlés hatarnapján délelőtt 10 óráig okvetlenül benyújtsák. ZalaEgerszegen. 1901, julius hó 15-én. Várhidy, polgármester, A helyi előfizetők szíveskedjenek a lap kihordónál előfizetni, de mindig az egy koronás nyugta-czédula átvételével. — Megrendelést és előfizetést eszközölhet bárki a szövetkezeti boltban is. — A megrendelők és előfizetők, kik a Magyar Paizst rendetlenül, vagy épen nem kapják meg, szíveskedjenek ezt azonnal jelezni, hogy rögtön lehessen intézkedni a kihordó utján. «lsten áldd meg a magyart!» Engler Lajos budikovi ág. ev. pap nem szereti ezt a hymnust, s egy iskolai ünnepélyen igen kikelt ellene. Hanem a gömöri szeniorátus elnöksége e tettéért fölfüggesztette papi állásában a papot. Pályázat postahivatalra. A m. kir. posta-távirda és távbeszélőnél 135 gyakornokjelölt állásra hirdetnek pályázatot. A kik közép iskolát vagy ennek megfelelő iskolát végeztek, a 18 évet meghaladták s magyar állam polgárok, pályázhatnak julius 31-ig a budapesti, kassai, kolozsvári, nagyváradi, pécsi, pozsonyi, soproni, temesvári, vagy zágrábi postatávirda igazgatóságnál a szükséges mellékletekkel ellátva. Az alapvizsga letétele után a X-fizetési osztály jutalékában részesülnek postatiszti m.nőségben. Egy egészséges idea. Háziiparuk fejlesztése czéljából a Singer Co. varrógép részvénytársaság nagykanizsai czég. a zalaegerszegi polgári leányiskola helyiségeiben (Zöld utcza 4) egy himzés-kiállitással egybekötött ingyenes oktató — iskolát állított föl, melyre hölgyközönségünk figyelmét felhívjuk. Elveszett egy órazsinorral 2 drb. draga «Zsuzsu». A megtaláló vigye a rendőrségre s 10 korona jutalmat kap. Zalaegerszegi heti piacz. Buza 14 K 80 f, Rozs 13 K Árpa 12 K 40 f, Zab 14 K Kukoricza 13 K Krumpli 4 K. A Szerk. levele. Köszönet a sok jóindálatu üdvözlésért. K. Dömasineci. Köszönöm a fáradtságos levelet. Világért sem tennénk kívánsága ellenére. — F. M. Kanizsa. Legtöbb, legkevesebb egy korona. — Li-7süng. Már rég megérdemled a gratulácziót tőlem is, a közönségtől is. Pedig egy társaságban épen miattad vesztek össze az asszonyok. Nagy vita támadt s be sem fejeződött a körül, hogy melyik jobb ; a penge nélküli nyeletlen kés, vagy a áyél nélküli kés, amelyiknek nincs pengéje. Isten tudja mikor döntik el a kérdést. „ZalaYármegyei magyar iparYédő-egyesület." A föld ipara. ív. — A zalathnai kőcsiszoló iskoláról — A zalaegerszegi föld-iparról volt szó a mult számokban. A mai számban az idetartozó vasiparról akartam beszélni, de közbe meg kell ismertetnem a közönséggel egy rendkívül érdekes ipariskolát, mely a nemesebb földrészek feldolgozására tanit. Ez a kőfaragó és kőcsiszoló ipari szakiskola. Igen kevés van ilyen a mi országunkban. Pedig kő ugyancsak van elég. Drága kő is van sok. A leghíresebb drágakő-vidéken: Abrudbánya, Verespatak. Zalathna drágaköveinek a kidolgozására nem régen, ezelőtt 10—15 évvel állítottak fel Za lathnán egy állami kőcsiszoló iskolát. Ugy tudom, csak Székelyudvarhelyt van még ilyen. S már az aranytermő vidéknél fogva is első helyen kell állnia a zalathnainak. Könnyű kettő között I Gyönyörűség fogja el az embert ez iskola meglátogatásakor. Az amúgy is nemes fémekből micsoda diszmüveket faragnak azok a gyermekek. Az amúgy is nemes fémre e munkájával ráleheli az ember isteni szellemét. E müvekkel tündérruhában jelenik meg a hegyek szelleme. S e müvekkel közelebb hozzuk a földet az éghez, — Ugyan mért nem állítottatok ide már régebben iskolát? mondám az igazgatónak. — Hát mért nem mondtad régebben, ezelőtt nyolezszáz esztendővel f Így szól tréfásan. Maga a nem régen szomorú véget ért Lukács B. volt miniszter is, kinek szülő városa és pihenő he'.ye volt Zalathna, nem győzte dicsérni, s elismerésekkel halmozta ezt az ipari szakiskolát és eredményét. O is teremtette. A zalathnai állami kőfaragó és kőcsiszoló ipari szakiskolának rendkívül lelkes igazgatója van, Csánky József, ki az országba szét küldött körlevélben hívja fel a szülők figyelmét erre az iskolára. És jól teszi, mert igaza van, hogy tAz ipar a nemzeti jólétnek egyik legfőbb biztosítója.-* Csánki igazgató felhívása és értesítője a vetkező: «Az állam részéről kifejtett nagyméretű iparfejlesztési mozgalom igazolja, hogy a becsülettel végzett tudatos ipari munka a nemzet életében és boldogulásában nem utolsó tényező, Az állammal nemes versenyre kél a társadalom, midőn a hazai ipar pártolásával igyekszik azt elősegíteni fontos munkájában. E mozgalom van hivatva a már úgyis foszladozni kezdő előítéletet végképpen eloszlatni és meggyőzni e hazának minden rendű és rangú lakosságát arról, hogy érdemeket szerezni és a hazát hűséggel és eredménynyel szolgálni nemcsak az irodában vagy harezmezőn, de az iparos műhelyében s a gyárak füstös levegőjében is lehet. Fejleszszük az ipart I Fejleszszük nemzetünk jólétét és vagyonosodását I Neveljünk müveit iparosokat, a kik feladatuknak magaslatára emelkedvén finomult izlessel és szakmabeli jártassággal úttörői, előharezosai legyenek a magyar ipar felvirágoztatásának. Adjunk müveit ifjakat az iparos pályára, mert csak a müveit lélek alkotta ipari munka veheti fel a versenyt más nemzeteknek már jóval fejlettebb iparával. Adjunk jobbmódu ifjakat az ipari pályára, mert csak igy biztosithatjuk nemzetünk részére az iparban szükséges anyagi tőkét. Félre az elavult, szégyenletes előítélettel, hogy iparosnak lenni szégyen! Az az idő elmúlt. Az akkor volt, a mikor még az iparos-tanonezokat — az inasokat — éveken át csak a mester egyik mindenesének, szolgájának tekintették. A szakiskolak felállításával gondoskodott a kormány arról, hogy

r a műveltebb és vagyonosab osztály is nyugodt lélekkel adhassa ifjait az iparos pályára, hol az erkölcsösség, a közműveltség és hazafiság szem előtt tartásával komoly munkaszeretetre neveltetnek. Pártoljuk tehát ezen intézményeket, a melyekben a m. kormány az erős és gazdag magyar iparnak magvát vetette el. Most, midőn az ifjúság pályaválasztás előtt áll, ne kényszeritsük az ügyes kezű és ipari palyára hajlammal biró ifjainkai a túlzsúfolt középiskolákba, ne neveljünk szegény, tengődő napidijasokat azokból, a kik, többet tehetnek a hazának az ipari pályán. Ne fefejtsük, hogy a munka nemesit. A zalathnai állami kőfaragó és kőcsiszoló ipari szakiskola növendékei az iskola négyéves tanfolyamán kőfaragókká, vagy kőcsiszolókká képeztetnek ki. A kőfaragó ipar a faragható kövek megmunkálására, tehát sírkövek, emlékmüvek, épületi munkák stb.készítésére terjeszkedik ki. A kőcsiszoló ipar a nem faragható drágaés féldrágakövek megmunkálását öleli fel, tehát- ékszerköveket és díszműárukat készít. Az iskolába való felvétel előjegyzés alapján történik : szóbeli vagy írásbeli jelentkezéseket elfogad az intézet igazgatósága Zalathnán augusztus hó i-ig. Ugyancsak ezen határidőig nyújtandók be az ösztöndíj iránti kérvények is. Az idejekorán jelentkezett növendékek szülei a felvétel eredményéről augusztus 20-ig értesíttetnek. Előjegyzés végett minden, az I. osztályba felvétetni óhajtó növendék tartozik az igazgatósághoz benyújtani: keresztlevelét, atyja, vagy gyámja beleegyezését, iskolai bizonyítványát ; ujraoltási bizonyítványt.